Evropski sud izdao privremenu meru u slučaju 'zvučnog topa' u Beogradu

 

Do incidenta je došlo tokom 15-minutnog odavanja pošte žrtvama novosadske tragedije, 15. mart 2025.

30. april/travanj, 2025.

Evropski sud za ljudska prava (veće od sedam sudija) odlučio je 29. aprila da izda privremenu meru u predmetu o mogućem korišćenju zvučnog oružja na protestu u Beogradu 15. marta, saopšteno je iz te institucije.

Sud je ukazao Vladi da bi trebalo sprečiti bilo kakvu upotrebu zvučnih uređaja za kontrolu okupljenih građana. U saopštenju suda se ističe da je Sud naveo da je upotreba takvih oružja za kontrolu okupljenih građana nezakonita u Srbiji i, posebno, da potencijalno može izazvati ozbiljne zdravstvene posledice kod velikog broja ljudi.

Zahtev je podnelo 47 srpskih državljana.

Kako stoji u saopštenju, Predmet se odnosi na “navodnu upotrebu zvučnog oružja za kontrolu okupljenih građana od strane vlasti na demonstracijama i zabrinutost da bi se isto moglo koristiti na budućim demonstracijama.”

Sud je podvukao da odluka ne znači da je zauzeo bilo kakav stav o tome da li su takva oružja upotrebljena 15. marta.

Podnosioci zahteva su tražili da Sud izda privremenu meru kojom bi se srpske vlasti obavezale da spreče upotrebu zvučnog oružja u takvim okolnostima, potom da spreče krivično gonjenje onih koji učestvuju u javnoj raspravi o upotrebi zvučnog oružja, te da da sprovede efikasnu istragu o navodima da je zvučno oružje korišćeno.

Vlasti u Srbiji odbacuju navode studenata u blokadi, opozicije i organizacija civilnog društva da je korišćen "zvučni top".

U Beogradu je 15. marta organizovan studentski protest u nizu višemesečnih studentskih protesta, koje je pokrenula nesreća u Novom Sadu, gde je u padu nadstrešnice Železničke stanice 1 novembra 2024. poginulo 16 ljudi.

U Saopštenju suda je navedeno da su podnosioci učestvovali na tom protestu.

“Dok su držali 15 minuta ćutanja u znak sećanja na one koji su preminuli nakon urušavanja nadstrešnice na železničkoj stanici u Novom Sadu u novembru 2024. godine, oko 19 časova glasni zvuci i vazdušni talasi poremetili su okupljanje. Podnosioci zahteva su navodno doživeli intenzivan instinktivni strah, paniku, šok, ubrzan rad srca, drhtanje, probleme sa sluhom, povraćanje, mučninu, tahikardiju i slične simptome. Neki su navodno zadobili fizičke povrede zbog panike koja je usledila. Do 4.000 ljudi prijavilo je svoja iskustva o incidentu”, stoji u saopštenju.

https://www.slobodnaevropa.org/a/evropski-sud-za-ljudska-prava-beograd-zvucni-top/33401152.html

 

AZ ÚJ MINISZTERELNÖK ÚJ VAGYONA:

Djuro Macut két hete több mint egymillió euró értékű villát vásárolt. Macutnak számos más értékes ingatlana is van

 

30.04.2025.

Macut kupio vilu vrednu milion evra dan pre nego što je imenovan za premijera

Sofija Parojčić

Đuro Macut (foto: Vlada Srbije)

Novi premijer Srbije Đuro Macut sa suprugom je pre dve nedelje kupio vilu vrednu više od milion evra na Zvezdari od Tomislava Bogetića, nekadšnjeg direktora javnog preduzeća Beograd put, otkriva KRIK. Osim ove nekretnine, Macut je odranije vlasnik još četiri stana u Beogradu. 

Gotovo deset dana nakon što je predsednik Srbije Aleksandar Vučić otkrio da će naredni premijer biti profesor Medicinskog fakulteta i doktor endokrinologije Đuro Macut, on je svoju imovinu uvećao za jednu skupocenu nekretninu.

Ovaj doktor, do tada nepoznat javnosti, sklopio je 14. aprila ugovor kojim je kupio vilu od 193 kvadrata koja se nalazi u širem centru glavnog grada, na opštini Zvezdara, pokazuju podaci katastra. Iako nije poznato koliko ju je Macut tačno platio, agencija za procenu vrednosti nekretnina koju je angažovao KRIK, izračunala je da je tržišna vrednost vile veća od million evra.

 

Dokaz da je Macut kupio vilu

„Sagrađena je porodično stambena zgrada površine u gabaritu 193 m2, građevinske površine 508 m2, u Beogradu, opština Zvezdara. Tržišna vrednost objekta i parcele kreće se od 1 do 1,2 miliona evra“, saopšteno nam je iz agencije. 

Ovu vilu Macut i njegova supruga kupili su od Tomislava Bogetića, nekadašnjeg direktora JKP Beograd put i bivšeg funkcionera Demokratske stranke Srbije.

Ugovor je potpisan dan pre nego što je Macut u skupštini Srbije izglasan za premijera.

Sem ove vile, Macut je odranije vlasnik niza drugih nekretnina.

Poseduje četri stana – dva na Voždovcu, jedan na Savskom vencu i jedan na Novom Beogradu. Svi ovi stanovi zajedno imaju 378 kvadrata. Vlasnik je i garaže od 16 kvadrata na Voždovcu. 

Novinari KRIK-a pokušali su da stupe u kontakt sa Macutom preko klinike „Experta Medica“ u kojoj radi, kao i preko njegovog kabineta u Vladi. U kabinetu su nam rekli da danas nije dostupan.

Bogetić je odgovorio na telefonski poziv, ali je rekao da ne može da komentariše slučaj jer je u inostranstvu.

Ko je Đuro Macut?

Do imenovanja za premijera Macut je bio nepoznat široj javnosti. 

Bio je jedan od profesora koji je posetio i podržao kamp pored Predsedništva, u javnosti poznat kao „Ćacilend“, u kojem su se skupili studenti koji su protiv studentkih blokada i koji podržavaju predsednika Aleksandra Vučića.

Krajem januara je govorio i na mitingu Srpske napredne stranke u Jagodini. 

Kada je izabran za premijera, Macut je u Narodnoj skupštini rekao da je Vučićev predlog da postane premijer prihvatio kao obavezu.

„Danas sam došao u ovaj dom naše državotvornosti da kažem narodnim predstavnicima i građanima da sam ja čovek i sin svog naroda, ljubitelj našeg roda i, ako dobijem vašu podršku, vaš pravitelj i vaš brat, da sam datu mi dužnost prihvatio bezpogovorno kao obavezu koja me je snašla i zadesila i koju kao verni sin svoje otadžbine nisam mogao izbeći jer bi na taj način izbegao svoju obavezu prema svom narodu i državi“, rekao je Macut 15. aprila, kada je predstavio program nove Vlade.

Premijerova supruga, Jelica Bjekić Macut takođe je doktorka endokrinologije. 

https://www.krik.rs/macut-kupio-vilu-vrednu-milion-evra-dan-pre-nego-sto-je-imenovan-za-premijera/

Normalitás?

2025. április 25. 13:34

Normális-e, ha valaki a normalitásról beszél és közben támogatja a nyilvánvaló abnormalitást.
Ha arról beszél, hogy egy hangos kisebbség terrorizálja többségét, miközben minden felmérés azt mutatja, hogy a regnáló hatalom támogatottsága már jóval az 1/3 alatt van.
Normális-e támogatni egy olyan kormányfő megválasztását, aki semmilyen demokratikus fórumon nem mérettette meg magát. Akit, az államfő diktatórikus módon, egyszerűen kijelölt erre a pozícióra, hogy marionett figuraként tovább húzza ezt az agóniát.
Normális-e részt vállalni egy ilyen kormány munkájában, és ezzel veszélybe sodorni egy egész közösség jó hírnevét.
Normális-e, arról beszélni hogy sikertelen a színes forradalom, amikor olyan nem is volt. Csupán csak annyi történt (történik), hogy az embereknek és főként az egyetemistáknak elege lett a mérhetetlen korrupcióból, törvénytelenségből, a demokráciának hazudott autokráciából.
Normális-e, hétről hétre facebookos hirdetésekben, rádióműsorokban, podcastokban, lapinterjúkban valamiféle normalitásról beszélni, miközben nekik ez a normalitás a status quo-t jelenti, nem a demokratikus átalakulást.
No, de egyet elértek, a normalitás szót, ha meghallom feláll a szőr a hátamon.

Fejős Tibor
https://www.facebook.com/tibor.fejos 

Európa Tanács: A sajtószabadság védelme kötelezettség, nem lehetőség

 

2025. április 30. 15:49 

A szabad és független sajtó elengedhetetlen egy demokratikus társadalomban, a sajtószabadság védelme ezért nemcsak lehetőség, hanem jogi kötelezettség - jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa a sajtószabadság május 3-án esedékes nemzetközi napja alkalmából szerdán.

Michael O´Flaherty közleményében aláhúzta: az újságírók szerepe különösen fontos az elszámoltathatóság biztosításában, az igazságtalanságok feltárásában és az emberi jogi kérdések ismertetésében.

Az újságírók továbbra is fenyegetésekkel, zaklatással, erőszakkal szembesülnek, illetve gyakran marad el az ellenük elkövetett bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása. Egyes tagállamokban az újságírók ellen visszaélésszerű perek indulnak, bebörtönzik őket, a konfliktusövezetekből tudósítókat pedig gyakran támadják szándékosan vagy veszik őrizetbe - hívta fel a figyelmet.

Kijelentette: az újságírók védelmét fokozni kell, és biztosítani kell, hogy szabadon és biztonságban dolgozhassanak.

A sajtószabadság nemzetközi napját az ENSZ-közgyűlés 1993-ban hirdetett ki annak emlékére, hogy 1991. május 3-án tették közzé a "Windhoek Nyilatkozatot", amelyben az afrikai népeknek a független és pluralista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg.

A sajtószabadságot először a francia Emberi és Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozatában deklarálták, állampolgári jogként az 1791. évi francia alkotmány rögzítette, azután került be más országok alkotmányába. (MTI)

https://www.vajma.info/rovat/kulfold

Ismét törvénymódosítással segít az állam a Mol hulladékos cégén

2025.05.01.

Jó reggelt!

A Szabad Európa legfrissebb cikkei:

Ismét törvénymódosítással segít az állam a Mol hulladékos cégén

Többször hajlítgatta már a kormány a MOHU számára kedvezően a jogszabályokat. Most is hasonlóra készül a törvényalkotó: egy javaslat alapján 19 hónappal kitolnák az EU által megkövetelt újrahasznosítási arányról szóló teljesítési igazolás kiadásának határidejét.
További részletek »

---

Tömegesen küldi „nyugdíjba” jövőre a Fidesz képviselőit Orbán Viktor, köztük pártalapítót, Fidesz-alelnököt is

Budapesten egy kivétellel minden választókerületi elnökét lecserélte a Fidesz, a párt alapító tagja, Németh Zsolt sem indul jövőre – értesült lapunk. Máshol is nagyarányú személycserék zajlanak. Érden lázadást okozott, hogy Orbán Viktor patronáltja indul 2026-ban – a helyi KDNP akarata ellenére.
További részletek »

---

Állami hatóságok segítik a Mol cégét a hulladékok utáni új díj beszedésében

Több mint 26 ezer céget érint az EPR-díjfizetés, sokan nem is tudnak róla, hogy a termékdíjas rendszert 2023-ban egy másik váltotta fel. Áprilistól az állami hulladékgazdálkodási hatóságok elkezdik az ellenőrzéseket, hogy kiderítsék: a Mol hulladékkoncessziós cégének mindenki elutalta-e a pénzt.
További részletek »

---

Beáldozza a védett Álomvölgyet Budakeszi önkormányzata, mert nincs pénz a beruházó kártalanítására

Korábban úgy tűnt, hogy megmenekül a beépítéstől Budakeszi védett területe az Álomvölgy. Most egy önkormányzati rendelet módosítása korlátokkal ugyan, de utat ad a beruházásnak. Április 30-ára lakossági meghallgatást szervezett az önkormányzat, bár nem verte nagy dobra azt.
További részletek »

---

További cikkeink:

Valami egészen újjal próbálkozna Budapest, hogy megfizethető árú bérlakásokhoz jusson
Országgyűlés: Szja-mentesség, lex Magyar, kiskorúak energiaital-tilalma
Eltemették az ukrán tinédzsert és szüleit, akik a Kijevet ért orosz támadásban vesztették életüket

Még több hír, elemzés, háttér és podcast honlapunkon.

Köszönöm a figyelmét,
Vovesz Tibor
szerkesztőség-vezető

szabadeuropa@rferl.org