Több EU-tagállam is ellenzi a 3. klaszter megnyitását

 

2026. július 3. 15:58 

A holland kormány nem támogatja az Európai Unió és Szerbia csatlakozási tárgyalásainak folytatását a 3. klaszter megnyitásával a jogállamiság terén tapasztalható helyzet miatt – erősítették meg a holland külügyminisztériumban a Szabad Európa Rádió kérdésére.

A holland külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács már a 2024-es következtetéseiben is hangsúlyozta: kulcsfontosságú, hogy Szerbia jelentős további előrelépést érjen el többek között a jogállamiság területén.

„A holland kormány 2025-ös bővítési csomagról alkotott értékelése továbbra is érvényes: a 3. klaszter megnyitása jelenleg nem érdemalapú döntés lenne, figyelembe véve a jogállamisággal kapcsolatos aggályokat” – áll a külügyminisztérium szóvivőjének válaszában.

A Szabad Európa Rádió diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy legalább öt európai uniós tagállam nem támogatja a 3. klaszter megnyitását.

Hollandián kívül – amely ezt az álláspontját hivatalosan is megerősítette – az ellenző országok között van többek között a három balti állam és Svédország is.

Az ellenzés oka elsősorban a szerbiai jogállamiság helyzete, ugyanakkor – a Szabad Európa Rádió értesülései szerint – egyes tagállamok esetében az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Szerbia az ukrajnai invázió miatt továbbra sem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben.

Az Oroszország elleni szankciók bevezetésének elmaradása volt az első oka annak, hogy Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai gyakorlatilag 2021 decembere óta elakadtak. Azóta a jogállamiság terén a helyzet tovább romlott, amit az Európai Bizottság jelentései is tükröznek.

A jogállamiságról szóló legutóbbi nem hivatalos dokumentumában (non-paper) az Európai Bizottság megállapította, hogy Szerbia nem ért el érdemi előrelépést a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és a médiaszabadság területén, amelyek továbbra is a legfőbb akadályai az uniós csatlakozási tárgyalások folytatásának.

Az EU komoly aggodalmát fejezi ki az igazságszolgáltatásra nehezedő fokozódó politikai nyomás, a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásában elért eredmények hiánya, az újságírók elleni egyre gyakoribb támadások, valamint a választási környezet romlása miatt.

A 3. klaszter a versenyképességre és az inkluzív növekedésre vonatkozik, és nyolc tárgyalási fejezetet foglal magában. Az Európai Bizottság már 2021-ben úgy értékelte, hogy teljesültek a klaszter megnyitásának feltételei.

A csatlakozási tárgyalások során egy klaszter megnyitásához vagy lezárásához az Európai Unió valamennyi tagállamának egyhangú jóváhagyása szükséges.

https://szmsz.press/2026/07/03/tobb-eu-tagallam-is-ellenzi-a-3-klaszter-megnyitasat/

Száraz tónak nedves partján

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ: EGYÉVES A VAJDASÁGI MAGYAR PLÉNUM

 

2026. június 30. 

A VMP tagjai július 3-án 11 órakor a Topolyai-tó partján a mólóknál sajtótájékoztatót tartanak abból az alkalomból, hogy a Plénum pontosan egy évvel ezelőtt született meg mint alulról szerveződő civil szervezet. A mozgalom az akkoriban zajló szerbiai egyetemista tüntetések hatására jött létre. A szervezők úgy érezték, nagy szégyen a vajdasági magyarok részéről nem kiállni az országban zajló tiltakozási hullám mellett, a VMSZ „normalitása” ellen. Azt is szükségesnek vélték, hogy az ellenzéki magyar polgárok ne csak egyénekként, hanem kollektív képviseleti formában is lépni tudjanak a társadalmi szerveződés érdekében. Jól mérték fel helyzetet, mert a szervezetnek fokozatosan mintegy 100 tagja lett, felvette a kapcsolatot az egyetemista plénumokkal, kidolgozta etikai minimumát és platformját. A VMP ennek a szellemi-morális-világképi törekvésnek a reprezentációjává vált, honlapja és Facebook-oldala elérte az egymillió megtekintést.

Az eseményre minden érdeklődőt várunk!

https://vmplenum.rs/2026/06/30/szaraz-tonak-nedves-partjan/

Picula: Szerbia egy még feszültebb időszak elé néz

Fotó: N1

2026. július 2. 13:33

Tonino Picula, az Európai Parlament (EP) szerbiai jelentéstevője kijelentette, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök már most a miniszterelnök-jelölti kampányát végzi, annak ellenére, hogy a választásokat még ki sem írták, és Szerbia a mainál is feszültebb időszakba lép.

„Az ország már másfél éve egy nem deklarált rendkívüli állapotban van az újvidéki vasútállomás előtetőjének a leomlása óta, amely 16 ember halálát okozta. Így Szerbiában csak további polarizációra, valamint a kormánypárt és Vučić elnök még nagyobb dominanciára való törekvésére számíthatunk” – mondta Picula a Boris Brezával készített podcast-interjúban.

Hozzátette, hogy a tavalyi évhez képest észrevehetően nőtt az erőszak, és a szerbiai helyzet aggasztóvá vált.

„Szisztematikusan dolgoznak a demokratikus berendezkedés szempontjából kulcsfontosságú, összes létfontosságú intézmény gyengítésén. Szerbia jelentősen lemarad az alapvető jogok tekintetében. Szintén megfigyelhető egy olyan narratíva erősödése, amely nem kedvez az Európai Uniónak. Ha ebben a pillanatban valaki teljesen tájékozatlanul követné a szerbiai politikai helyzetet, valóban nem lenne biztos benne, hogy egy EU-tagjelölt országról van-e szó, vagy egy olyan államról, amely éppen hosszú távú együttműködési és barátsági megállapodást készül aláírni Putyin Oroszországával vagy Kínával” – mutatott rá Picula.

Picula az EP jövő heti plenáris ülése előtt – amelyen a képviselőknek bemutatja a Szerbiáról szóló jelentést – úgy értékelte, hogy Szerbia egy egyre inkább polarizált társadalom, ahol a demokratikus kapacitások és az intézményi keretek kifejezetten gyengülnek.

Picula megjegyezte, hogy Vučić a legutóbbi belgrádi rendezvényen választási beszédet tartott anélkül, hogy a választásokat kiírták volna.

„Bejelentette az Egyesült Szerbia listát, ami engem nagymértékben emlékeztet Putyin Egyesült Oroszország listájára. Egyszerűen úgy beszélt, mint egy kampányban lévő miniszterelnök-jelölt, természetesen fűt-fát ígérve a választóinak. Ami érdekes, hogy egy sokkal erősebb katonai Szerbiát ígért, amelyet állítása szerint már senki sem fog úgy veszélyeztetni, mint a múltban” – tette hozzá.

Végezetül kiemelte, hogy a belgrádi hatóságok az első naptól kezdve manipulálnak a vádakkal és gyanúsításokkal kapcsolatban, amelyek a múlt év március 15-i tüntetésekre vonatkoznak. A gyanú szerint tiltott eszközöket (hangágyút) használtak a demonstrálók ellen, az Európai Parlament pedig már akkor független vizsgálatot követelt a történtekkel kapcsolatban.

https://szmsz.press/2026/07/02/picula-szerbia-egy-meg-feszultebb-idoszak-ele-nez/

Korhecz Tamást érdekli a politika – de vajon a közösséget érdekli-e még Korhecz Tamás?

Köpönyegforgató és szélkakas képviselőkre nincs szükség!

„Savanyú a szőlő.”
Aiszóposz meséje 

 

Korhecz Tamás (Fotó: SZMSZ)

Kilenc év hallgatás után Korhecz Tamás újra megszólalt. Szinte tőle hangos a vajdasági magyar nyelvű média: a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és a YouTube[1]. 

Megszólalásainak közös célja láthatóan az, hogy utólag megmagyarázza, illetve újraértelmezze a kilenc évvel ezelőtti politikai döntését.

Korhecz Tamás (Szabadka, 1967[2]) pályafutása során – a Vajdasági Magyar Szövetség elnökei által – számos magas tisztséget töltött be: tartományi kormánytag, az MNT elnöke, majd alkotmánybíró volt. Politikai pályáját azonban végigkísérték a látványos irányváltások, valamint a személyes ambíciók és a karrierépítés elsőbbségének vádjai.

Miután 2025 végén lejárt a kilenc évre szóló szerbiai alkotmánybírói megbízatása – március 9-től a magánegyetemként jegyezett Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Kara dékáni székét foglalta el. 
Úgy tűnik azonban, hogy a dékáni munka önmagában nem elégíti ki közéleti ambícióit. Miközben az interjúban tudósként hivatkozik önmagára, közéleti szereplése ma jóval hangsúlyosabbnak tűnik, mint tudományos munkássága[3].

Miután 2014-ben összekülönbözött a VMSZ vezetőségével – a saját szavaival – „politikai nyugdíjba vonult”, de ez nem tartott sokáig. A 2015. augusztus 20-án már a VMSZ-szel szemben létrejött Magyar Mozgalom (MM) civil szervezet egyik alapítójaként, majd társelnökeként tért vissza a közéletbe. 
A történtek alapján sokakban az a benyomás alakult ki, hogy 2016-ban háttéralkut kötött a néhai Pásztor István VMSZ-elnökkel, aki – egyesek szerint – egy alkotmánybírói székkel „vásárolta meg”, amelyben mostanáig ült. Tisztségéből a vajdasági magyar közösségnek éppen semmi haszna nem származott.

Pályafutása során Korhecz sohasem szakadt el teljesen a Vajdasági Magyar Szövetségtől. Politikai pályáját több irányváltás, ellentmondás és a magasabb tisztségek iránti törekvés jellemezte. Állandóan „felfelé”, újabb tisztségekre törtetett. 
2003-ban egyedüli vajdasági magyar politikusként a kettős állampolgárság magyarországi megadása ellen foglalt állást[4]. 
Az MNT elnöksége idején, 2011. június 23-án leváltotta Pressburger Csabát, a Magyar Szó főszerkesztőjét. Helyére Varjú Márta került[5], akinek időszakában megszűnt a közösség hiteles tájékoztatása. 
2016-ban hátat fordított a Magyar Mozgalomnak (MM)[6]. Súlyos politikai árulást hajtott végre. Ezzel a vajdasági magyar értelmiségi elitet tömörítő ellenzéki MM sorsa is megpecsételődött[7].

A kilenc évig tartott alkotmánybírói tisztsége alatt Korheczról szinte semmit, vagy alig hallottunk – a bírákra vonatkozó erkölcsi szabályok miatt – az utóbbi hetekben azonban sorra adott interjúkat a vajdasági és szerbiai médiának[8]. Utóbb Csak pártatlanul címmel YouTube-csatornát indított, amelyen „az igazságot, az ok-okozati összefüggéseket keresi, pártatlanul a tények tisztelete mellett”[9]. 
Az Újvidéki Rádió PoliTér című műsorának június 17-i[10] vendégeként arról is beszélt a szerkesztő Muci Szántó Mártának, miért fogadta el a VMSZ alkotmánybírói jelölését.

Korhecz Tamás most láthatóan szükségét érezte annak, hogy utólag nyilvánosan megindokolja a Magyar Mozgalom elhagyását. 
– A teljes igazság az, hogy valóban elfogadtam a VMSZ jelölését, de semmit nem ígértem és nem tettem, hogy a VMSZ engem jelöljön. Ezt én nem kértem. Elfogadtam, de semmit nem ígértem, annak érdekében, hogy elfogadjam. Szabad döntésem volt. Tudom és megértem az embereket, akik úgy élték meg, hogy cserbenhagytam a Magyar Mozgalmat. Én tisztában voltam vele, hogy a VMSZ elnöke nemcsak azért jelölt alkotmánybírónak, mert ez a szakterületem, hanem azért, hogy ne vegyek részt a politikai életben. Ezzel tisztában voltam – mondta Korhecz Tamás.

Korhecz ezzel lényegében maga ismerte el, hogy tisztában volt a jelölés politikai céljával: tudta, hogy alkotmánybíróvá választásával kivonják az aktív politikából, mégis elfogadta a megbízatást. 
Döntését azzal próbálta magyarázni, hogy „a két (a szerb és a magyar – B. A.) kormánnyal szemben a Magyar Mozgalom képtelen (volt – B. A.) elérni változást a politikai életben”. Ő már előre látta és „a rákövetkező 9-10 év (vagyis a mostanáig tartó időszak – B. A.) bebizonyította, hogy (az ellenzékiek – B. A.) nem tudtak elérni semmit”[11]. 
Ezek szerint akkor nem kell ellenzékinek lenni? Az ellenzék szükségtelen? Pedig ellenzék nélkül nincs érdemi párbeszéd, párbeszéd nélkül pedig nincs demokratikus fejlődés.

Maglai Jenő, az MM akkori Ügyvivői Testületének tagja sajtóértekezleten elmondta, hogy „a Korhecz Tamással folytatott kommunikáció során magyarázatot követeltek a lépésére vonatkozóan, de elégedetlenek a kapott válasszal. Korhecz arra hivatkozott, hogy személyi ambícióról, szakmai kérdésről van szó. Az MM vezetése szerint viszont ez ennél jelentősebb horderejű kérdés, a szervezet elsősorban azt sérelmezi, hogy nem osztotta meg velük a jelölésével kapcsolatos részleteket.”[12] 
A történtek végül a Magyar Mozgalom meggyengüléséhez, majd politikai tevékenységének 2022. december 7-i felfüggesztéséhez vezettek[13].

A most önigazolást kereső Korhecz Tamás rádiós nyilatkozatában hangzott el a magyarázat, miszerint azért hagyta faképnél a Magyar Mozgalmat, mert az úgysem érhetett volna el eredményt. 
Felmerül a kérdés: milyen politikus az, aki az első komolyabb politikai akadálynál feladja a küzdelmet?

Nem zárható ki az sem, hogy a döntés meghozatalában az alkotmánybírói tisztséggel járó kiemelkedő anyagi és társadalmi megbecsülés is szerepet játszott. Erre ugyan nincs bizonyíték, de a kérdés felvetése az interjúban indokolt lett volna. 
A szerbiai Alkotmánybíróság bíráinak havi nettó alapfizetése ugyanis általában 700 és 800 ezer dinár között mozog[14]. Ehhez további juttatások is társulhattak. Erről azonban a műsorvezető Korheczet nem kérdezte.

Korhecz annak az alkotmánybíróságnak volt a tagja, amelyet évek óta bírálnak lassú és szelektív működése miatt. Távozásakor mintegy 44 ezer megoldatlan ügy maradt hátra[15], miközben számos döntése a végrehajtó hatalom álláspontját erősítette meg, ami miatt az intézményt számos bírálat érte.
Ezen utólagos magyarázatok sem változtatnak. Hiába mondja most, hogy „33 különvéleményt írt, a legtöbbet, amit valaha bíró írt a szerbiai alkotmánybíráskodás történetében”. De mennyi döntést támogatott? Most igyekszik ellenzéki szerepben mutatkozni?

Az utóbbi kilenc alkotmánybírói év alatt Korhecz Tamás anyagilag alaposan megszedhette magát, most pedig beült egy magánegyetem dékáni székébe, ahonnan az önigazolást és a közösségi életbe való visszatérést keresi.
A pszichológia racionalizációnak nevezi azt, amikor valaki utólag olyan magyarázatot ad egy döntésére, amely erkölcsileg elfogadhatóbbnak tünteti fel azt. Mintha arra számítana, hogy a közvélemény idővel felejt.

A rádiós szereplés végén Korhecz „leszögezte, nem tér vissza a politikai életbe”. – A politika érdekel, a közélet érdekel, elmondom a véleményem, bátran, kendőzetlenül, az igazsághoz és a pártatlansághoz ragaszkodva, de nem térek vissza, nem veszem fel újra a bokszkesztyűt – mondta. 
A kijelentését indokolt fenntartással kezelni. A politikában ugyanis nem ritka, hogy egy visszavonulást később mégis visszatérés követ.

Korhecz Tamás az interjúban azt állítja, nem tér vissza a politikába, de a politika továbbra is érdekli. Ez önmagában nem volna probléma. Az viszont már igen, hogy saját politikai múltját igyekszik utólag átértelmezni, fényezni. Ismét aktívan próbálja formálni a közéleti diskurzust. 
A mostani kijelentését nem kell ezért készpénznek venni. Nem keltene különösebb feltűnést, ha a VMSZ vagy valamelyik e párthoz közeli civil szervezet listáján szerepelne az őszi nemzeti tanácsi választásokon.

A vajdasági őshonos magyar közösségnek nem köpönyegforgató és szélkakas képviselőkre van szüksége, hanem olyan vezetőkre, akik következetesen képviselik a közösség érdekeit, erkölcsi hitelességükhöz nem fér kétség, és akik számára nem a személyes karrier vagy az anyagi előnyök, hanem a közösség jövője az első. 
A kérdés tehát nem az, hogy Korhecz Tamást érdekli-e a politika. Hanem az, hogy a vajdasági magyar közösség érdeklődik-e még iránta. A bizalom ugyanis könnyen elveszíthető, de nagyon nehezen szerezhető vissza. 

 

Bozóki Antal

__________
[1] CsakPártatlanul. Leírás. https://www.youtube.com/@Korhecz.Tam%C3%A1s
[2] Korhecz Tamás. https://hu.wikipedia.org/wiki/Korhecz_Tam%C3%A1s
[3] Uo. 
[4] Uo. 
[5] Pesevszki Evelyn: „A Duna sem mossa le a Magyar Nemzeti Tanácsról”. Magyar Szó, 2011. június 25. 4. 
[6] A Korhecz sztori. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9003, 2016. december 9. 
[7] Felfüggeszti politikai tevékenységét a Magyar Mozgalom. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/28114/Felfuggeszti-politikai-tevekenyseget-a-Magyar-Mozgalom.html, 2022. december 7. 12:14. 
[8] Bővebben lásd a „Hátulról kapaszkodnának a szekérre” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17926, 2026. április 29. 12 
[9] Lásd az 1-es alatti oldalon. 
[10] PoliTér - 2026.06.17. https://media.rtv.rs/hu/politer/110089, 1:47:48 
[11] Korhecz Tamás: Miért fogadtam el a VMSZ alkotmánybírói jelölését?https://szmsz.press/2026/06/23/korhecz-tamas-miert-fogadtam-el-a-vmsz-alkotmanybiroi-jeloleset/, 2026. jún. 23. 20:02 
[12] Basity Gréta. Maglai Jenő: „Nem dőlünk be a VMSZ látszat-megbékélési törekvéseinek”. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20948/Maglai-Jeno-8222Nem-dolunk-be-a-VMSZ-latszat-megbekelesi-torekveseinek8221.html, 2016. december 9. 15:55 
Bővebben lásd az ERKÖLCS ÉS POLITIKA c. írásomban. http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9057, 2016. december 18. 
[13] Lásd a 7-es alatti írást. 
[14] Predsednica Ustavnog suda ima platu od oko milion dinara, a sudije i 800.000 - hoće li se uzeti u pamet i početi da rade? [Az Alkotmánybíróság elnökének fizetése közel egymillió dinár, a bíráké pedig 800 ezer is – vajon végre észhez térnek, és elkezdik végezni a munkájukat?]. https://nova.rs/vesti/politika/predsednica-ustavnog-suda-ima-platu-od-oko-milion-dinara-a-sudije-i-800-000-hoce-li-se-uzeti-u-pamet-i-poceti-da-rade/, 2025. október 21. 12:36 
[15] Ana Mihaljčić: Ustavni sud za Insajder [Az Alkotmánybíróság az Insajdernek]. https://insajder.net/teme/ustavni-sud-za-insajder-trenutno-je-nereseno-vise-od-44000-predmeta-spremaju-se-izbori-za-nove-sudije-video, 2026. december 16. 07:00