Európa a történelmen alapszik. Amerika a filozófián.

Margaret Thatcher, bárónő (Grantham, 1925. október 13. – London, 2013. április 8.) brit konzervatív politikus, 1975 és 1990 között a Konzervatív Párt vezetője, 1979 és 1990 között az Egyesült Királyság miniszterelnöke volt.

Az erőszak terjedésének fő oka valamely társadalomban mindig a hatalomban van, de a bátorság hiányában és a társadalmi tényezők, valamint a polgárok tevékenységének hiányában is, hogy szembeszálljanak vele.

Dubravka Stojanović

A Jogi Kar nem hagyja magát:

Lehet magyarul felvételizni, de másnap szerb nyelvvizsga következik

Amikor a Vajdasági Magyar Diákszövetség megnyerte a pert az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara ellen, amely a döntés értelmében a jövőben a nemzeti kisebbségek nyelvén is köteles megszervezni a felvételi vizsgát, csak az gondolhatta, hogy ezzel végérvényesen lezárult az ügy, aki nem ismeri a szerbiai történéseket.
Az újvidéki Fellebbviteli Bíróság április közepén meghozott ítéletében hangsúlyozták: az intézmény diszkriminatív módon járt el, amikor évek óta megtagadta a kisebbségek nyelvén történő felvételi megszervezését.
„A jogerős ítéletben megállapították, hogy az újvidéki Jogi Kar diszkriminatív módon járt el a magyar nemzeti kisebbség tagjaival szemben, ugyanis az elmúlt három tanévben nem tette lehetővé, hogy magyar nyelven felvételizzenek a tartomány által alapított felsőoktatási intézményekben, a nemzeti kisebbségek nyelvén történő felvételi vizsgáról szóló tartományi képviselőházi rendeletben előírt feltételek szerint és módon” – állt a közleményben.
A Vajdasági Magyar Diákszövetséget (VaMaDiSz) a Jogi Kar elleni perben képviselő Beljanski ügyvédi iroda azt is közölte, hogy a kar a 2018/2019-es iskolaévben és a jövőben is köteles lehetővé tenni a felvételizést magyar nyelven is. A közleményben rámutattak: a Fellebbviteli Bíróság megváltoztatta a Felső Bíróság ítéletét, amely korábban elutasította a VaMaDiSz kereseti kérelmét.
A történet ezzel itt korántsem ért véget, ugyanis a kar által a felvételi vizsgával kapcsolatban kiadott felhívásban az áll, hogy valóban lehet magyarul is felvételizni, azonban megjelent egy új követelmény:

a kisebbségi nyelvet választóknak részt kell venniük egy szerb nyelvű tudásfelmérésben is.

A felhívásban csak annyi szerepel, hogy a kisebbségi nyelveken felvételizőknek írásbeli és szóbeli tudásfelmérésen is át kell esniük a felvételi vizsga után, még a felvételizők rangsorolása előtt. Ismeretes, mikor kell jelentkezni a felvételi vizsgára, s az is, mikor szervezik azt meg, a nyelvtudás felméréséről viszont csak annyit közöltek, hogy majd a későbbiekben hozzák az időpontot a nyilvánosságra.
A Jogtudományi Kar május 16-án arról értesítette az oktatási, jogalkotási és nemzeti közösségi titkárságot, hogy megszervezi a felvételi vizsgákat a kisebbségek nyelvén is, s jelezte, ehhez szüksége lenne segítségre is – magyar, szlovák, ruszin, román, bolgár, macedón, cseh, horvát és montenegrói nyelvre kérték lefordítani a vizsgakérdéseket. Minden hallgató ugyanazt a 30 kérdést fogja kapni a vizsgán, függetlenül attól, hogy milyen nyelven felvételizik.
Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke két megjegyzést tett a Jogtudományi Kar felvételi vizsgáról szóló felhívására. Az egyik arra vonatkozott, hogy a kar minden felvételizőnek adja át a jelentkezési lap mellett a kisebbségi nyelven történő vizsgáztatásra vonatkozó jelentkezési lapot is. A másik a szerb tudásfelmérés feleslegességére hívta fel a figyelmet. Nyilas megállapította, hogy a kisebbségi nyelven felvételizők nem egyenrangúak a külön számukra bevezetett további vizsgáztatás miatt azokkal, akik szerb nyelven felvételiznek, továbbá azokkal sem, akik külföldről érkeznek, s csupán egy szerb nyelv ismeretéről szóló bizonylatot csatolnak a jelentkezési laphoz. Nyilas szerint a kisebbségiek esetében is feltételezhető, hogy ismerik a szerb nyelvet, hiszen a középiskolában végig tanulták azt a szerb oktatási rendszer feltételeivel összhangban, így azok esetében, akik itthon fejezték be a középiskolát, elegendő bizonyítéknak számít a szerb nyelv ismeretéről a jelentkezéskor átadott négy középiskolai bizonyítvány másolata. Arra kérte a kar illetékeseit, hogy ennek megfelelően módosítsák a felvételi vizsga felhívását és szabályait, s még e hét végéig jelezzék, eleget tettek-e ezeknek a javaslatoknak.

Az üggyel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Tanács ezúttal illetékesnek érezte magát, ezért a tanács tiltakozott az illetékes tartományi titkárságoknál az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara által a következő tanévben kezdődő alapképzésre meghirdetett pályázat okán, mivel abban az intézmény a szerb nyelv ismeretének a bizonyítását szabta meg feltételként a nemzeti kisebbségek nyelvén felvételizők számára.

A Jogtudományi Kar idei felhívásában az intézmény a nemzeti kisebbségekhez tartozó felvételizők esetében külön feltételt szabott meg: a B2-es szintű szerbnyelv-teszt kitöltését a felvétel feltételeként. Ennek következtében a többségi nemzet képviselőihez képest a nemzeti kisebbségeknek eggyel több feltételt kell teljesíteniük, ha a szóban forgó intézményben szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat. A nemzeti kisebbségekhez tartozók felvételizhetnek anyanyelvükön, de egy nappal a felvételi vizsgát követően – még mielőtt az intézmény közzétenné az összes felvételiző eredményét, és megállapítaná a felvételt nyertek rangsorát – felmérik a szerbtudásukat, és az eredményük függvényében nyernek felvételt az intézménybe.
„Az MNT elnökeként az a meggyőződésem, hogy ez a hátrányos megkülönböztetés elítélendő mind az általános emberi, mint pedig a kisebbségi jogok érvényesülésének szempontjából, és nem értelmezhető másként, mint a jogi kar olyan újabb rosszindulatú provokációjaként, amely nemcsak a szerbiai kisebbségi anyanyelvű oktatás egyenrangúságát és színvonalát kérdőjelezi meg, hanem annak a végzőseit Szerbia másodrangú polgárainak tekinti. A pályázat közzétételét követően az MNT felvette a kapcsolatot az illetékes tartományi titkárságokkal is, és ők arról biztosítottak bennünket, hogy már kötelezték a jogi kart arra, hogy azonnali hatállyal módosítsa a jogegyenlőség elvét sértő pályázati felhívást. Reméljük, hogy ezek után már nem érnek bennünket újabb fájó meglepetések” – mondta a csütörtöki ülésen Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Szabad Magyar Szó
2018. május 25. [14:10]

https://szabadmagyarszo.com/2018/05/25/a-jogi-kar-nem-hagyja-magat-lehet-magyarul-felvetelizni-de-masnap-szerb-nyelvvizsga-kovetkezik/ 

Lásd még: 

P.E.: A jogi kar ismét borzolja a kedélyeket. Magyar Szó, 2018. május 25. 1. és 4, vagy

https://www.magyarszo.rs/hu/3687/kozelet_politika/183781/A-jogi-kar-ism%C3%A9t-borzolja-a-ked%C3%A9lyeket.htm, 2018. május 25. [08:02]

Basity Gréta: Az MNT reagált az újvidéki Jogi Kar újabb diszkriminatív lépésére

https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22474/Az-MNT-reagalt-az-ujvideki-Jogi-Kar-ujabb-diszkriminativ-lepesere.html, 2018. május 24. [14:07]

Fotóhír:

Ismét áll a legyilkolt ártatlan magyarok és németek emlékére állított kereszt

 

Mint portálunk (a DélHír portál – B. A.) tegnapelőtt (május 23-én  B. A.) megírta, szerdán újjáavatták  az 1944-45-ös partizánterror alatt kegyetlenül lemészárolt verbászi magyar és német lakosságnak emléket állító keresztet.

Ahogyan arról a DélHír is beszámolt,  az eredetileg  fából készült emlékkeresztet 2018 januárjában döntötték le „ismeretlen tettesek”,  azt kitépték a helyéről, kettétörték és félredobták.

A Keskenyúton Alapítvány a verbászi egyházközösséggel együttműködve újjáavatott kereszt szerkezete ezúttal vasból készült, hogy ellen álljon az esetleges ártó kezeknek, akik még 2018-ban is ellenséget látnak az 1944-ben tömegsírba lőtt áldozatok porladó hamvaiban.

A helyszínen járva portálunk felvételeket készített az emlékkeresztről, amiket az alábbiakban megosztjuk olvasóinkkal.

Így fest az ártatlan  magyarok és németek tömegsírja Szerbiában

U. Z.

2018-05-25

http://delhir.info/2018/05/25/fotohir-ismet-legyilkolt-artatlan-magyarok-es-nemetek-emlekere-allitott-kereszt/

Ha nálunk is így lehetne…

A felvétel a magyarországi Sárváron eltemetett elhurcolt szerbek

temetőjében készült (Magyar Szó, 2007. január 17., 11.)

Politikamentesítik a nemzeti tanácsokat

A szerbiai nemzeti kisebbségek szabadkai székhelyű nemzeti tanácsainak képviselőivel találkozott szerdán Branko Ružić, szerb államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter.
A tárcavezető három olyan törvénytervezetről egyeztetett a tanácsok képviselőivel, melyeket majd a nyár folyamán vitat meg a szerb képviselőház. Ezek egyike a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény, amellyel kapcsolatban már korábban is folyt közös munka, a tanácsok koordinációja által benyújtott javaslatok nagy részét már be is építették a készülő törvénybe.
„A mostani megbeszélést követően már gyakorlatilag kész lesz a törvénytervezet, mely a napokban a kormány, júniusban pedig a képviselőház elé kerül” – nyilatkozta a tárcavezető és hozzátette: a nemzeti tanácsokról szóló törvény célja, hogy világosan definiálja a tanácsok hatásköreit a tájékoztatás, a művelődés, és egyéb, a törvény által meghatározott területen.

Depolitizáció, átláthatóbb működés
„Az Európa Tanács javaslattevő szervezetének ajánlásaival összhangban arra törekszünk, hogy csökkentsük a nemzeti tanácsok túlzott mértékű politizáltságát és átláthatóbbá tegyük azok pénzelését és ügyvitelét” – szögezte le a miniszter.
Branko Ružić emlékeztetett, hogy az idei év nagyon jelentős a Szerbiában élő kisebbségek számára, melyek a lakosság több mint tizenkét százalékát teszik ki, hiszen idén várhatóan kiírják a nemzeti tanácsi választásokat. A tárcavezető felszólította a kisebbségek tagjait, hogy éljenek jogukkal, és iratkozzanak fel a külön választói névjegyzékre, amelynek pontosításán a minisztérium már dolgozik. A törvény elfogadását követően még 20-30 nap kell, hogy a névjegyzékek teljesen naprakészek legyenek.
„A miniszter úr látogatása elsősorban egy elismerése annak a munkának, amit a koordináció az elmúlt időszakban végzett“ – nyilatkozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Hajnal Jenő elmondta: a törvénytervezetben mindenek előtt a művelődés, a tájékoztatás és a szerzett jogok terén szeretnék elérni a jogok bővítését. Továbbá azt is, hogy a munkaváltozatban előirányozott szankciók kiegyensúlyozottak legyenek, hogy azok ne csak a nemzeti tanácsokat sújtsák, hanem az állami szerveket, önkormányzatokat, a tartományt és a köztársaságot is, amennyiben a törvényből adódó feladataikat nem hajtják végre.

Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter 

Szabadkán a Magyar Nemzeti Tanács székházában találkozott 

a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselőivel 

Tóth Imre 

2018. május 23. [18:14]

https://szabadmagyarszo.com/2018/05/23/politikamentesitik-a-nemzeti-tanacsokat/

Napló:

Nem derült ki mit jelent a nemzeti tanácsok 

politikától való mentesítése

Az utolsó simításokat végzik a nemzeti tanácsokról szóló törvényen, 

de továbbra sem világos közönséges halandók számára, hogy mi a fene 

lesz itt. Vagy a VMSZ asszisztálásával elkészül az újabb fából vaskarika:

közügyekkel úgy foglalkoznak majd a kisebbségiek, hogy közben 

szigorúan nem politizálnak.

https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11164, 2018. május 23.

A martonosi helyzetet sürgősen meg kell oldani!

„A polgárok biztonsági helyzetének kivizsgálása a Magyarkanizsa községhez tartozó Martonos településen, és kérelem a konkrét aktivitások foganatosítására a polgárok általános biztonsága érdekében” – ez a tárgya annak a levélnek, amelyet Csonka Áron, a Magyar mozgalom az autonómiáért – VMDK parlamenti lista tartományi képviselője május 23-án átadott Miroslav Španovićnak, a tartományi közbiztonsági tanács elnökének. Csonka arra kérte az elnököt, hogy a lehető legrövidebb időn belül hívja össze a bizottságot, s az ülésen önálló napirendi pontként szerepeljen a martonosiak problémája.
Csonka Áron a helyzet mielőbbi rendezését szorgalmazza, s ugyanazokra a történésekre hívja fel a figyelmet, amiről korábban a Szabad Magyar Szó is írt: betörések, lopások, a polgárok zaklatása a betelepített romák által, akik az utóbbi időben igen jelentős számban telepedtek le az észak-bácskai faluban, s ezáltal hatással vannak a település nemzeti összetételének esetleges megváltoztatására.
Csonka levelében kitér arra is, hogy a probléma nem új keletű, s tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor elkezdődött a Koszovón élő romák betelepítése Martonosra. Főként olyan személyekről van szó, akik az 1999-es bombázások és a szerb katonaság Koszovóról történő kivonulása után elhagyták a lakóhelyüket, s az Európai Unióban próbáltak meg menedékjogot kérni, azonban a visszatoloncolásuk után ismét Szerbiába kerültek.

„Eleinte a betelepítés csak kis csoportokban zajlott, s a különféle szerbiai és külföldi alapítványok segítségével a romák megvásárolták az olcsó házakat Martonoson. Később a betelepítés tömegesebbé vált, s a romák száma folyamatosan nőtt. Az elmúlt fél évben a betelepítés felgyorsult, s a mai állapotok szerint Martonoson ezer őslakos, és mintegy háromszáz betelepített személy él. Utóbbiak közül csak néhányan rendelkeznek alapvető dokumentumokkal (személyi igazolvány, állampolgárság…) és van bejelentett lakhelyük, míg a többségnek semmilyen dokumentuma nincs, s nem rendelkeznek bejelentett lakhellyel sem, így azt is lehet mondani, hogy illegálisan tartózkodnak Martonoson.”

– olvasható többek között a levélben, amelyben Csonka arról is ír, hogy a helyiek kijelentése szerint nem tudni, miből élnek a betelepített személyek, mivel munkahelyük sincs, a gyerekeik nem járnak iskolába, az egészségügyi állapotuk ismeretlen, s a tisztálkodási feltételeik is kérdőjelesek. Emellett teljesen érdektelenek a beilleszkedésben, hiszen nem beszélnek se szerbül, se magyarul, csakis albánul. A lopások és a betörések száma megnőtt, s a falu lakosainak biztonságát is veszélyeztetik.
A kulturális, vallási, nyelvi szokások miatt már korábban is voltak nézeteltérések az őslakosok és a betelepültek között, s ezek az esetek a rendőrség, a martonosi helyi közösség, a Magyarkanizsai Szociális Központ, a Magyarkanizsai önkormányzat és a tartományi jogvédő számára is ismeretesek. A probléma a sajtó figyelmét sem kerülte el, s a martonosi gondokkal foglalkozott a Pannon Televízió, a Dnevnik napilap…
A helyiek néhány alkalommal megpróbáltak lépni az ügyben, utoljára 2018. április 14-én volt egy falugyűlés, de az illetékesek közül senki nem reagált megfelelően a problémáikra. Ez a feszültség további növekedéséhez vezetett, s a polgárok elkeseredettsége egyre nagyobb, s valamennyien félnek, hogy leszámolássá fajulnak a dolgok. A következő falugyűlést június 15-re hívták össze.

A polgárok szerint az előállt helyzetet legjobban úgy lehetne megoldani, ha a településen folyamatos lenne a rendőri jelenlét, az állami intézmények pedig hatékonyan végeznék a munkájukat.

Csonka a levelében arra kérte a közbiztonsági bizottság elnökét, hogy a felhatalmazásával összhangban, együttműködve az belügyminisztérium illetékes részlegeivel tegye meg azokat a lépéseket, amelyek a feszültség csökkentéséhez vezetnek, s hosszútávon oldja meg ezt a problémát. Csonka emellett azt is kérte, hogy a bizottság hallgassa meg Rekecki Molnár Eleonórát, aki a martonosi lakosok képviselője.
A Magyar Mozgalom-Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének tartományi képviselője a levele végén felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a probléma még néhány, magyar többségű vajdasági településeken, is jelen van, mint például Péterrévén, Kishegyesen és Szabadka város egyes részén.

Csonka Áron szerb nyelvű levele:

 

Szabad Magyar Szó, 2018. május 23. [13:11]

https://szabadmagyarszo.com/2018/05/23/a-martonosi-helyzetet-surgosen-meg-kell-oldani/

 

Zrenjaninski socijalni forum

Rizična godina za međunacionalne odnose u Vojvodini

Ova godina može biti rizična za očuvanje dobrih međunacionalnih odnosa u Vojvodini, upozorava Zrenjaninski socijalni forum.

Povod je obeležavanje stogodišnjice prisajedinjenja Vojvodine Srbiji a u centru pažnje je nedavna odluka Pokrajinske Vlade APV da usvoji Nacrt pokrajinske skupštinske odluke o utvrđivanju i svečanom obeležavanju Dana Vojvodine i drugih dana od pokrajinskog značaja.
– Postoji opasnost da se gubitak Kosova kompenzuje tako što će se Vojvodini nametati ekskluzivno srpski identitet. Proslava ne sme biti iskorišćena za ispoljavanje velikosrpskog nacionalizma – upozorava politikolog Miroslav Samardžić, aktivista ZSF.
Predloženo je da dan Vojvodine bude 25. novembar, kada je 1918. godine Velika narodna skupština u Novom Sadu proglasila prisajedinjenje vojvođanskih oblasti Kraljevini Srbiji. Pokrajinska vlada je predložila da se obeležavaju i 15. maj, povodom Majske skupštine održane u Sremskim Karlovcima 1848. godine, te 10. decembar – Međunarodni dan ljudskih prava, kada su Ujedinjene nacije 1948. godine usvojile Univerzalnu deklaraciju o ljudskim pravima.
– Uočljivo je da su uzeti značajni datumi samo iz jedne tradicije, srpske, te da su izostavljeni značajni datumi i događaji koji simbolizuju antifašističku borbu u Vojvodini. Prva dva datuma su nesporna, ali izbor trećeg je čudan. Naime, u Univerzalnoj deklaraciji o ljudskim pravima nacionalne manjine se uopšte ne pominju. Predlog koje su dale autonomaške organizacije i pojedinci da se obeležava i 31. jul 1945. godine, kada je Skupština izaslanika naroda Vojvodine odlučila da Vojvodina uđe u sastav Srbije je opravdan. U socijalističkom periodu, po prvi put u istoriji, postignuta je nacionalna ravnopravnost u Vojvodini – objašnjava Samardžić.
On podseća i na veoma važnu ćinjenicu o upotrebi toponima na manjinskim u Vojvodini, da se prema važećim propisima u AP Vojvodini tradicionalni nazivi naseljenih mesta  na manjinskim jezicima moraju ispisivati na svim područjima na kojima su i jezici nacionalnih manjina u službenoj upotrebi.

Zaštita manjina u Zrenjaninu
Na području Grada Zrenjanina u službenoj upotrebi su pored srpskog i mađarski, rumunski i slovački jezik. Prema popisu stanovništva iz 2011. godine u Gradu Zrenjaninu, odnosno na celoj terioriji lokalne samouprave bilo je ukupno 123.362 stanovnika. Broj i procenat pripadnika nacionalnih grupa čiji jezici su u službenoj upotrebi:

Srbi	91.579	74,24 %
Mađari	12.350	10,01 %
Rumuni	2.161	1,75 %
Slovaci	2.062	1,67%

M. Pudar 

Danas, 23. maj 2018.

https://www.danas.rs/drustvo/rizicna-godina-za-medjunacionalne-odnose-u-vojvodini/, 22. maja 2018. 08.56

“Koszovó elvesztését úgy kompenzálják, hogy Vajdaságra ráerőltetik a túlnyomórészt szerb identitást?”

Az idei év kockázatokat hordoz magában és veszélyezteti a nemzetek közötti viszonyokat Vajdaságban, mutat rá a Nagybecskereki Szociális Fórum.

Mint ismeretes, 1918 november 25-én a szerb Nagy Nemzetgyűlés meghozta a döntést, miszerint Bácska, Bánát és Szerémség a Szerb Királyság része lett. Ezt később 1920-ban a Trianoni békediktátum szentesítette.

A (mély)szerbek idén megünneplik Délvidék elcsatolásának 100. évfordulóját.

A tartományi kormány javaslata alapján november 25. lesz Vajdaság hivatalos ünnepnapja.

Miroslav Samardžić politológus, a Nagybecskereki Szociális Fórum aktivistája szerint a fentiek alapján fennáll annak a veszélye, hogy a Koszovó elvesztését a hatalom oly módon kompenzálja, hogy Vajdaságra ráerőlteti a túlnyomórészt szerb identitást.

Az ünneplés a nagyszerb nacionalizmus kinyilvánítására szolgálhat,

mondta Samardžić. (Elég nagy szégyen, hogy ezt nem a VMSZ hangoztatja.)

A szerb politológus egyúttal rámutatott arra a tényre, hogy az érvényben levő előírások alapján a helységneveket a nemzeti kisebbségek hivatalos használatban levő nyelvén is fel kell tüntetni, amire gyakran nem kerül sor. Nem szabad megengedni, hogy csorbuljanak a kisebbségi jogok, szögezte le.

(Danas nyomán)

K. P.

2018-05-23

http://delhir.info/2018/05/23/koszovo-elveszteset-ugy-kompenzaljak-hogy-vajdasagra-raeroltetik-tulnyomoreszt-szerb-identitast/

Danas, 2018. május 22. 9.