Máté napja.
Bibliai név, a héber Mattanja név rövidített Mattai formájának a görög
alakjából származik. Jelentése: Jahve ajándéka.
1984 – A Magyar Dráma ünnepe.
52 – Szent Máté I. században élt apostol, evangélista, Jézus tanítványának ünnepe. Ő a könyvelők, az adószedők, a bankárok, a pénzügyőrök és a biztonsági emberek védőszentje.
1235 – 58 éves korában meghalt II. András magyar király, akit 1222-ben az elégedetlen főurak az „Aranybulla” kiadására kényszerítettek.
1558 – Spanyolországban a San-Jeronimo de Yuste-kolostorban meghalt V. Károly.
1791 – Megszületett gróf Széchenyi István politikus, a nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője.
1792 – XVI. Lajos lemondott a francia trónról.
1837 – Meghalt Bezerédj Amália elbeszélő, a kisdedóvás és a magyar gyermekirodalom úttörője.
1894 – Megszületett Péchy Blanka színésznő, író, a Kazinczy-díj megalapítója.
1929 – Megszületett Kocsis Sándor futballista, a legendás Aranycsapat jobb-összekötője.
1964 – A Máltai Köztársaság nemzeti ünnepe.
52 – Szent Máté I. században élt apostol, evangélista, Jézus tanítványának ünnepe. Ő a könyvelők, az adószedők, a bankárok, a pénzügyőrök és a biztonsági emberek védőszentje.
1235 – 58 éves korában meghalt II. András magyar király, akit 1222-ben az elégedetlen főurak az „Aranybulla” kiadására kényszerítettek.
1558 – Spanyolországban a San-Jeronimo de Yuste-kolostorban meghalt V. Károly.
1791 – Megszületett gróf Széchenyi István politikus, a nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője.
1792 – XVI. Lajos lemondott a francia trónról.
1837 – Meghalt Bezerédj Amália elbeszélő, a kisdedóvás és a magyar gyermekirodalom úttörője.
1894 – Megszületett Péchy Blanka színésznő, író, a Kazinczy-díj megalapítója.
1929 – Megszületett Kocsis Sándor futballista, a legendás Aranycsapat jobb-összekötője.
1964 – A Máltai Köztársaság nemzeti ünnepe.
80 éve, 1933. szeptember 21-én Lipcsében megkezdődött a berlini Reichstag
felgyújtásával vádolt Dimitrov és társainak pere.

A Reichstag-tűz helyszínén a hatóságok csak egy zavart, kába, félmeztelen, kormos férfit fogtak el, a holland Marinus van der Lubbét. A következő napokban letartóztatták a német kommunista párt több vezetőjét, köztük Ernst Thälman pártelnököt és Ernst Torglert, a kommunista parlamenti csoport vezetőjét, továbbá Georgi Dimitrovot, Blagoj Popovot és Vaszil Tanevet, a bolgár kommunisták Berlinben tartózkodó vezetőit.
A tervezett németországi kirakatper előtt, kijuttatott bizonyítékok alapján, nemzetközi összefogással ellenpert tartottak Londonban, bizonyítandó, hogy a gyújtogatást a náci vezetés szervezte. Az ennek nyomán Párizsban kiadott ún. Barna Könyv szerint az elkövetők a Hermann Göring Reichstag-elnök és porosz belügyminiszter irodái és a Reichstag közötti fűtési alagúton hordták az épületbe a benzineskannákat, hogy maga Göring tiltotta meg a rendőrség felsőfokú riasztását, a teljes tűzriadó elrendelését Lipcsében.
A Birodalmi Legfelsőbb Bíróság épületében 1933. szeptember 21-én kezdődött meg a koncepciós per, melynek fővádlottja Georgi Dimitrov volt. A tárgyalás során Dimitrov, aki saját maga látta el védelmét, nemcsak minden vádat cáfolt, de erkölcsileg is bírái fölé kerekedett. Híres beszédében leleplezte a náci provokációt, kérdéseivel ellentmondásokba keverte Göringet és a többi tanút, s nevetségessé tette az egész procedúrát. A december 23-ai ítélethirdetéskor Torglert, Dimitrovot és társait bizonyítékok híján felmentették. A bolgár vezetők még két hónapig őrizetben maradtak, majd 1934 februárjában kiengedték őket Moszkvába. A tárgyalás során begyógyszerezett Van der Lubbét, aki bevallotta a gyújtogatást, a bíróság halálra ítélte, amit 1934. január 10-én végre is hajtottak. A történészek egy része ma azt tartja, hogy ő volt a tényleges, magányos elkövető, nem kevesen vannak ugyanakkor azon az állásponton, hogy valójában a nemzetiszocialisták gyújtották fel a Reichstagot, annak érdekében, hogy ürügyük legyen a totalitárius irányítás bevezetésére. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A képen az égő Reichstag.
Szeptember 21. – Az Alzheimer-kór világnapja
Az Alzheimer-kór világnapja megtartását az Egészségügyi
Világszervezet támogatásával a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) 1994-ben
kezdeményezte. Magyarország 2002-ben csatlakozott a rendezvényhez.Ma a rák után az Alzheimer-kór a leginkább rettegett, szellemi, majd testi leépüléssel jár betegség, a 21. század egyik legsúlyosabb egészségügyi és szociális problémája. Nevét a bajor Alois Alzheimer orvos után kapta, aki elsőként írta le a betegséget a múlt század elején.
A „felejtés betegségében” szenvedőknél az agy bizonyos területein kórosan megváltozott fehérjehalmazok, úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg. A lerakódások az idegsejtek pusztulását okozzák, és legelőször az emlékezetet megőrző idegközpont területén alakulnak ki. A kiváltó okok ma még nem ismertek, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes, genetikai tényezőkre vezethetők vissza. Eddigi ismeretek szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható, a folyamat vissza nem fordítható. Ezért is a hangsúly a korai diagnosztizálásán van, mert az időben megkezdett kezeléssel eredményesebben lehet lassítani a kóros folyamatot..
A tünetek a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavaraként jelentkeznek, mint például a telefon vagy a közlekedési eszközök használatának képtelensége, a gyógyszerszedés összevisszasága, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások. Végül a mindennapi tennivalók elfelejtése idővel a teljes magatehetetlenségig fokozódhat, a beteg végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel. Alzheimerben szenvedett idősebb korában többek közt Ronald Reagan, Frank Sinatra, Charles Bronson, Annie Girardot és Puskás Ferenc is.
A Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) 2012-es jelentése
szerint demenciával (szellemi hanyatlással) – aminek leggyakoribb oka az Alzheimer – 2010-ben csaknem 36 millió ember élt világszerte. Évente 7,7 millióval növekszik az új esetek száma, azaz a világban négy másodpercenként fordul elő egy új eset. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az Európai Unióban 2010-ben csaknem 10 millió, ebből Magyarországon 160 ezer volt az Alzheimer-betegek száma. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése