(Fotó: Béli Balázs/Alfahír)
Sneider Tamás, az Alfahír portálnak adott interjújában elmondta, hogyan segítene pártja az elszakított Délvidéken, és hogy akadályoznák meg, hogy a szerbek – a románokhoz hasonlóan – az ottani magyarokon átgázolva sétáljanak be az Európai Unióba.
Az alábbiakban a Jobbik Magyarországért elnökével készült interjút közöljük.
Az elmúlt napok egyik
legfontosabb híre volt, milyen történelmi jelentőségű határrendezési
tárgyalások zajlanak Szerbia és Koszovó között, és hogy ehhez Orbán
Viktor és rendszere egy szót sem tud hozzátenni. Ha ma önök lennének
kormányon, akkor is síri csönd honolna ezzel kapcsolatban a nemzetközi
és hazai magyar kommunikációban?
– Ahhoz, hogy egy nagyon fontos
politikai célt elérjen egy közösség vagy kormány, alapos előkészítésre,
felépített koncepcióra és kommunikációra van szükség. Az elszakított
magyarság szabadságjogainak legbiztosabb formája a területi autonómiák
létrehozása, amit minden elszakított nemzetrészünk deklarált az elmúlt
bő negyedszázadban. A Szerbia és Koszóvó közötti tárgyalások alkalmat
nyithatnának arra, hogy beszéljünk erről a kérdésről, de látható, hogy a
Fidesz soha nem készült kiharcolni az elszakított magyarság jogait, így
most sem lép semmit.
„Teljesen egyértelmű, ha a tavaszi választáson jobb eredményt érünk, el kihasználnánk ezt a mostani alkalmat.”
Már Vona Gábor is meghirdette a
vállalásai között a kárpát-medencei autonómiákért való küzdelmet, nekem
pedig megválasztott elnökként, az első politikai tevékenységem volt ezt
deklarálni Gyimesben, az ezer éves határ tövében. Már a kormányzás az
első napjaitól kezdve beszélnénk erről a kérdésről az európai fórumokon
és a szomszédjainkkal folytatott kétoldalú megbeszéléseken.
Vágyik még egyáltalán a
délvidéki magyarság területi és kulturális autonómiára, vagy
megelégednek annyival, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség néha elmondja,
hogy egyszer majd jobb is lesz talán, Orbán Viktor pedig sportakadémiát
épít Topolyára?
„Igen, vágynak rá csak nem hisznek benne!”
– Az elmúlt negyedszázadban a
legtöbbet szenvedett határon túli közösségünk a délvidéki volt,
ugyanakkor pont itt volt a legtöbb lehetőség a területi autonómia
kiharcolására. A horvát függetlenségi háború, Macedónia kiválása,
Bosznia önállósodása, a NATO támadása Szerbiával szemben, a szerb nyelvű
Montenegró kiválása, Koszovó elszakadása mind egy-egy meghatározó
lehetőség lett volna az európai jogok biztosítására a magyarság számára.
Lelkileg teljesen leamortizálja a magyarságot, hogy Szerbiából még a
teljesen szerb nyelvű Montenegró is kivált, de a magyar anyanyelvűeknek
még területi autonómiára sincs lehetőségük.
„Vissza kell adnunk a hitet a délvidéki magyarságnak, hogy a nyugat-európai országokhoz hasonlóan kiáll az anyaország mellettük és küzd azokért a szabadságjogaikért, ami tucatnyi nemzeti közösségnek jár tőlünk nyugatra.”
A Fidesz története során párszor
már bebizonyította, hogy mennyire fontos számára a kárpát-medencei
magyar kisebbségek sorsa, például a román EU-csatlakozás feltétel
nélküli megszavazásával. Mit tesz majd a Jobbik, hogy ne ismétlődjön meg
ez a bűnös tétlenség Szerbiával kapcsolatban?
– Két lehetőségünk van. Minden
erőnkkel, nagyon határozottan kifejtjük a véleményünket a magyar
országgyűlésben és a magyar közéletben. Ezzel befolyásoljuk a
kormányzati döntéseket. A másik lehetőség, hogy kihasználjuk az egyre
szélesebb elismertségünket a nemzetközi fórumokon, nagyköveti
találkozókon. Ezzel erőnkhöz mérten igyekszünk segíteni a külföldi
diplomaták, újságírók figyelmét felkelteni Európa ezen hiátusára,
amelyet az elszakított magyar közösségek jogfosztottsága jelent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése