2019. október 15., kedd

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]


Kovács Elvira jelentést készít


Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) alelnökét választották meg az Európa nyelvi, etnikai, kulturális és nemzeti sokszínűségének megóvásáért felelős jelentéstevőnek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ET PKGY) őszi ülésszakán.[2] (Kovács a párt köztársasági képviselőjeként lett tagja Szerbia küldöttségnek az ET PKGY-ben.)
A jelentéstevő feladata – Kovács elmondása szerint –, hogy „az erről szóló indítvány alapján megvizsgálja, a Kisebbségi Keretegyezményt (a nemzeti kisebbségek védelméről – B. A.) ratifikáló országok megfelelően alkalmazzák-e a Keretegyezményben foglaltakat, tehát a kisebbségekhez tartozók hogyan érzik magukat, érzik-e változott valami”.[3]

Az 1998. február 1-jén hatályba lépett Keretegyezményhez Szerbia 2001. május 1-jén csatlakozott, azzal, hogy az ország számára az év szeptember 1-jén lépett hatályba (54 megjegyzéssel).[4]
A tagállamok a Keretegyezményben vállalt kötelezettségeinek „végrehajtását” az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (ET MB) „kíséri figyelemmel” (24. Cikk).  A részes államok vállalták, hogy „teljes körű tájékoztatást nyújtanak azokról a törvényhozói és egyéb intézkedésekről, amelyeket a Keretegyezményben felsorolt elvek hatályosulásáért tettek” (25. Cikk).
A legutóbbi jelentések csak azokkal a tagállamokkal foglalkoztak, amelyek még nem ratifikálták a Kisebbségi keretegyezményt, miután tavaly januárban Kovácsot választották meg az esélyegyenlőségi és megkülönböztetési bizottság elnökének, indítványozta, hogy készüljön egy olyan jelentés, amely azokra az országokra koncentrál, amelyek ratifikálták a ’95-ös keretegyezményt, és ezáltal derüljön ki, hogyan alkalmazzák az egyezményt, illetve ratifikálása milyen eredményeket hozott a kisebbségek számára – olvasható a jelentéstevő megválasztásáról szóló írásban [5]

Kovács (aki nem tudni milyen okból még nem vette még fel a férje Voislav Milosavljević nevét)[6] elmondása szerint úgy került a jelentéstevő szerepébe, hogy Miren Gorrotxategi baszk jelentéstevő, akit erre a feladatra az esélyegyenlőségi bizottság megválasztott, a spanyolországi választások óta „nem tagja ennek a bizottságnak, ezért új jelentéstevőt kellett választani”.[7] 
– A titkárság és a bizottsági tagok többsége úgy gondolta, miután az elnök asszony többségében nemzeti kisebbségi témákkal foglalkozik, ő készítse el a jelentést. Így lettem jelentéstevő – magyarázta Kovács a megválasztásának körülményeit.[8] Vagyis: Aki javasolta a jelentéstételt, az készítse is el.
Kétségtelenül fontos jelentésről van szó, amely elkészítésének a határideje (2020) „június végén lejár”.[9] A beszámolónak tartalmaznia kellene azt is, hogy Szerbia milyen intézkedéseket tett a Keretegyezmény gyakorlati alkalmazásáért, illetve hogy annak rendelkezései hogyan érvényesülnek, vagy nem érvényesülnek a mindennapi gyakorlatban.

Nem találtam olyan információra, hogy Kovács 12 éves (véemeszes) politikai pályafutása alatt bármikor is alapos kisebbségjogi, vagy összehasonlító-jogi jelentést készített volna a délvidéki/vajdasági nemzeti kisebbségek, vagy éppen a magyarok helyzetéről. Arról sem, hogy Vajdaságban hogyan „érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?” Még a pártja számára sem.
Az ET PKGY számára egy sokrétű, alapos, korrekt és előremutató jelentés elkészítése nagyon összetett szakmai és politikai feladat, de nem utolsó sorban felelősség is. Bizonyos értelemben alkotó hozzáállást is követel – a nemzetközi jog szempontjából is – a nemzeti kisebbségi jogok további alakításához/alakuláshoz Európában. Ezért nem véletlen, hogy Kovács már jelezte, „azt szeretné, ha december elején a bizottsági ülésen a jó szakemberek szakértelméből merítenénk, és ez alapján készülne a jelentés”.[10]   

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az ET bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – a beszámoló szerbiai vonatkozásában – beárnyékolja azonban (az is), hogy pártja (a VMSZ/BMC) hatalmi koalícióban van a Szerb Haladó Párttal (CNC), illetve részese a jelenlegi fekete-vörös hatalomnak.  
Október 11-én érkezett a hír, miszerint „Szerbia visszaesett a CIVICUS nemzetközi szervezet azon listáján, amelyen a polgári szabadságjogok érvényesülését vizsgálják. Mint arra a belgrádi Građanske inicijative[11] [Polgári kezdeményezések] civil szervezet közleményében rámutatott, csorbultak az alapvető szabadságjogok, így Magyarország és Ukrajna mellett Szerbia is a legveszélyeztetettebb országok élmezőnyébe került.”[12] Milyen lehet akkor – ezen belül – a nemzeti kisebbségi jogok értékelése?
Nagy kérdés, hogy ilyen terhekkel  lehet-e/képes lesz-e Kovács tárgyilagos és/vagy pártatlan jelentést készíteni Szerbia vonatkozásában a nemzeti kisebbségek és a vajdasági magyarság helyzetéről?
Az sem kizárható és nem keltene meglepetést, ha a tavaszra esedékes szerbiai parlamenti választásokon Kovács (mivel már „2007 közepétől képviselő a Szerbiai Képviselőházban”)[13] nem jutna mandátumhoz, így megszűnne tagsága a szerb küldöttségben, a jelentést pedig valaki más készítené el…
         
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. október 15.


[1] mh: Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok? Magyar Szó, 2019. október 10. 4.
[2] Európa Tanács: Kovács Elvira az Európa nyelvi, etnikai, kulturális és nemzeti sokszínűségének megóvásáért felelős jelentéstevő. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/24205/Europa-Tanacs-Kovacs-Elvira-az-Europa-nyelvi-etnikai-kulturalis-es-nemzeti-sokszinusegenek-megovasaert-felelos-jelentestevo.html, 2019. október 3. [21:47]
[3] Uo.
[4] Chart of signatures and ratifications of Treaty 157. Serbia
https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list/-/conventions/treaty/157
[5] Lásd az 1-es alatti írást.
[6] L. K.: Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja? http://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, 2017. április 29.
[7] Lás a 4-es alatti írás.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Prepoznato drastično pogoršanje stanja ljudskih prava u Srbiji [Felismerték Szerbiában az emberi jogok állapotának drasztikus rosszabbodását]. https://www.gradjanske.org/prepoznato-drasticno-pogorsanje-stanja-ljudskih-prava-u-srbiji/
[12] mh: Csorbulnak az alapvető szabadságjogok. Magyar Szó, 2019. október 12. 5., vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/4115/kozelet/209356/Csorbulnak-az-alapvet%C5%91-szabads%C3%A1gjogok.htm, 2019. október 11. [21:05]
[13] Kovács Elvira – a VMSZ alelnöke. http://www.vmsz.org.rs/politikus/kovacs-elvira-vmsz-alelnoke

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése