2023. január 5., csütörtök

 „El a kezeket az MNT-től”?

Amikor a politikus meghasonlik önmagával

Pásztor Bálint és Ágoston András (Forrás: Pannon RTV)

– Amit az alig működő vajdasági magyar balliberális ellenzék leginkább hangoztat, nem más, minthogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egypárti uralma a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) működtetésében testesül meg. A balliberálisok, a lényeg úgymond bátor megkerülésével nagy többségükben a nemzeti megalapozottságú politika mellőzését szeretnék leplezni. Nemcsak erről, de főleg erről van ugyanis szó – írja Ágoston András (Ada, 1944 –), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) nyugalmazott politikusa. 
Az írást az általa szerkesztett és terjesztett, tömény Fideszes (feltehetően pénzelt is) és Véemeszes beállítottságú Kisebbségi Fórum (KIFO) nevű elektronikus Hírlevélben közölte,[1] annak kapcsán, hogy 2022. december 16-án megtartotta alakuló ülését a Magyar Nemzeti Tanács (MNT).

Ágoston december 17-ei írása szerint „a vajdasági magyar politikai elit megújulása harminchárom évvel ezelőtt a történelmi VMDK megalakulásával kezdődött el”. Ezt úgy is lehet érteni, hogy ennyi év alatt „megújult” a vajdmagyar politikai elit. Kérdés azonban, hogy miben, mennyiben, hogyan és milyen eredménnyel képviseli most a magyar közösséget, stb., de most nem ez a téma.
Akkor – írja Ágoston –, „jóllehet már szándékunkban állt, a magyar autonómia igényét még nem írtuk le”. A szándék és a cselekvés között bizony – mondani sem kell – elég nagy a távolság!
– A személyi alapú magyar autonómiáról szóló elképzelést, két gépelt oldalon kérésére átadtam az amerikai egyetemi vendégtanárnak készülő Várady Tibornak. Ennyi idő távlatából is szép emlék számomra, hogy a liberális beállítottságú magyar vezető entellektüel érdeklődéssel viszonyult kezdeményezésünkhez. Majd egy évre a tengeren túlra távozott – emlékezik vissza Ágoston.
Ebből a mondatból csak az kelt figyelmet, hogy a magyar autonómiáról szóló elképzelés iránt Várady Tibor viszonyulása megrekedt az „érdeklődés” szintjén. Várady később sem fordított  különösebb figyelmet erre, leginkább a saját karrierjét egyengette.
Ágoston elismeri, hogy „az MNT ugyan nem lett a magyar nem területi alapú perszonális tényleges modellje, de létezik, hat és nemzeti alapú intézmény – írja.
– A VMSZ vezetésével és mondjuk ki irányításával, ma a nagyon fontos magyar-szerb együttműködés olyan elemévé lett, melynek jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Mind Magyarország mind Szerbia politikai vezetése a jól felfogott nemzeti érdekeiknek megfelelően merész és bátor politikával, a nemzeti értékekre alapozva egyben az egész régió jövőjét is építi. El tehát a kezeket az MNT-től – írja a volt politikus.
Ágoston a cikke végén elismeri, hogy „a VMDP nem-területi alapú perszonális autonómia-modellje ma is megvalósításra vár. Igaz, ez idő szerint nem is annyira a Vajdaságban lenne rá szükség, mint inkább a Felvidéken, vagy Kárpátalján”. – Mi csak tudjuk, mit jelentett a vajdasági magyarság számára, hogy autonómiaküzdelmei során támaszkodhatott az eszmeileg és politikailag is megalapozott, sajátjának elfogadott autonómia-modellre – teszi hozzá.
 
Hogyan is állunk Szerbiában a nemzeti kisebbségi autonómiával? A nemzeti kisebbségi autonómia/önkormányzat szempontjából három meghatározó jellegű jogszabály, illetve rendelkezés is van:
Az első a szerb alkotmány 75. szakasza 3. bekezdésének megfogalmazása, mely szerint „a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén megvalósuló önkormányzati joguk érvényesítése céljából a nemzeti kisebbségek tagjai nemzeti tanácsokat választhatnak, a törvénnyel összhangban”.[2]
E rendelkezés azonban – a részleges kulturális autonómián túl – nem teszi lehetővé a nemzeti kisebbségek számára a nemzeti autonómia egyéb megvalósulásának formáit, és nem biztosítja a kisebbségi közösségek számarányos képviseletét a döntéshozatali szervekben.
A másik mérvadó rendelkezést a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak vádelméről szóló törvény 19(1) szakasza tartalmazza, amely a szerb jogrendbe bevezette a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak intézményét, miszerint a nemzeti kisebbségek „a kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat kérdéseiben önkormányzatra való Alkotmánnyal szavatolt joguk megvalósítása érdekében a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nemzeti tanácsot választhatnak”.[3]
A harmadik vonatkozó rendelkezést a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló külön törvény 2(2) szakasza tartalmazza, miszerint „a nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre vonatkozó kérdésekről”.[4]
Mindegyik vajdasági magyar pártnak – a Vajdasági „Magyar” Szövetségnek (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) is – van elképzelése a nemzeti autonómiáról, de van egy közös autonómiakoncepció is, amelyet ezek a pártok (Magyar Koalíció néven) hosszas egyeztetés után 2008. március 17-én Szabadkán elfogadtak. A kidolgozásában részt vett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) is. Az MK autonómiakoncepciójának teljes szövegét VMDP Hírlevél közölte (VI. évf. 53. szám, 2008. április 3. és 54. sz., 2008. április 4.).
Ebből a „közös autonómiakoncepcióból” azonban az utóbbi másfél évtizedben – ami egybeesik Pásztor István Véemesz elnökségével – alig valami, vagy éppen semmi nem valósult meg.
A Szerbiai Alkotmánybíróság 576/2014 számú, 2014. január 16-i határozatával[5] „a törvény tíz szakaszát nyilvánította részben vagy teljes egészében alkotmányellenesnek”,[6] számos hatáskörtől megfosztotta a nemzeti kisebbségi tanácsokat.
Másrészt, olyan tanácsnoki értékelés is elhangzott, miszerint az MNT egész rendszere csupán „egy paraván, amely a pártban (értsd: VMSZ-ben – B. A.) megszületett politikai döntéseket hajtja végre”.[7] A 2022. évi választások után felállt egypárti MNT-vel a helyzet csak rosszabbodott.

Ágoston 2012. december 19-én „nyilatkozatban jelentette be visszavonulását a pártelnöki posztról és az aktív politizálástól”.[8] Pártja, a VMDP, a Magyar Egység Párttal (MEP) együtt 2016. március 8-án a VMSZ-el a Újvidéken aláírta a 2016. április 24-ei választásokon való „közös indulásról szóló koalíciós szerződést”.[9]
A VMSZ a választások után (2016. augusztus 14-én) Belgrádban koalíciós szerződés kötött a (radikálisból haladóvá előlépett) Szerb Haladó Párttal (SNS/SZHP) „a közös, programszintű együttműködésről és részvételről a Szerb Köztársaság kormányában”.[10] A két párt elnöke a 2020. június 21-ei választások után (november 13-án),[11] majd – ugyanilyen címmel – 2022. november 1-jén írt alá koalíciós szerződést.[12]
Ezekkel a szerződésekkel és a VMSZ-es képviselőknek a haladó-szocialista hatalomban való részvételével meg is szűnt a magyar közösség lényegi érdekvédelme, a VMSZ pedig a magyar autonómia megvalósítását már nem is említi. A Pásztor Pista vezette párt nem az önkormányzat kiteljesedésén, hanem a leépítésén dolgozott. Ez támogatja most a VMDP egykori elnöke.

– A kulturális autonómiának becézett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem autonómia. Ezt a minősítést annak idején a balliberális kormányok eszelték ki, azzal az egyetlen céllal, hogy semmittevésüket lázas tevékenységnek tüntessék fel. Igaz, annak idején, 2006-ban a szerb alkotmányba névleg bekerült a kollektív kisebbségi jogok intézménye, de a törvényhozónak esze ágában sem volt ezt a valóban fontos lehetőséget kisebbségi autonómiában kiteljesíteni. Sem az MNT, sem a többi nemzeti tanács nem felel meg a magyar, illetve a többi kisebbségi autonómia általános ismérveinek. Emlékezetes, hogy annak idején a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala után Várady Tibor, a vajdasági magyarság ügyeiben a legnagyobb szaktekintély, amikor a nemzeti tanácsok jogi természetéről kérdezték, kimondta, ez nem autonómia – írta ugyanez az Ágoston András 2017-ben.[13]

Ágoston írása nem csak ellentmondásos, de egyes mondatai teljesen értelmetlenek is, mint például: „A balliberálisok, a lényeg úgymond bátor megkerülésével nagy többségükben a nemzeti megalapozottságú politika mellőzését szeretnék leplezni” (?).
A Fideszesek a másként gondolkodókat „balliberálisoknak” is nevezik. „A balliberális eredetileg az MSZP-SZDSZ kormány megnevezése volt. A megnevezés helytálló is volt a baloldali-liberális koalíció miatt. Majd, ez lerövidült balliberálisra.”[14] Ez a fogalom azonban mára már okafogyott. Azért is, mivel – ha léteznek balliberálisok – létezni kell jobbliberálisoknak is. Ezekhez tartozna Ágoston?
A volt pártelnöknek korábban „sem az MNT, sem a többi nemzeti tanács nem felelt meg a magyar, illetve a többi kisebbségi autonómia általános ismérveinek”. Most viszont (szerinte) – „a VMSZ vezetésével és mondjuk ki irányításával” – „a jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni” (?). Ágoston azonban nem az egyetlen politikus és bizonyára nem is az utolsó, aki meghasonlott önmagával.
 
– Figyelemmel a szakmaiságra, a politikai tapasztalatra, nemkülönben akár a közeljövő politikai kihívásokra, Szabadka polgármesteri posztján a legalkalmasabbnak látszik dr. Pásztor Bálint, aki a szabadkai önkormányzati választásokon egyben a VMSZ listavezetője is – írta Ágoston a 2020 évi választások kapcsán.[15]
A junior Pásztor nem lett ugyan polgármester, meg kellett elégednie a Városi Képviselő-testület elnök pozíciójával. Ágoston pedig még az év december 9-én megkapta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat.[16]
Szükségét érezte, hogy a Véemeszes MNT-t is támogatásban részesítse, a megalakulását követő napon. 
Lehetne a vargabetűs pályát bejárt politikus írását vizsgálni ugyan még, de felesleges: Ágoston és volt pártja (a VMDP) a VMSZ szövetségese, szatellitje lett, amelyiknek most az MNT is a fiókszervezete.

– El a kezeket az MNT-től – írja Ágoston, amit burkolt fenyegetésnek is érthetnek azok – a magyar közösség túlnyomó többsége –, akik nem nem vettek részt a tavaly november 13-ai választásnak nem nevezhető szavazáson, nem támogatják az egypárti MNT.
Ezt az MNT támogatni nem is lehet. Nem csak az egypártúsága és az miatt, ahogyan megválasztásra került, de az olyan tanácsnokok miatt sem, akiknek – érdekütközés és egyéb okok miatt – rendes körülmények között helye se lehetne a testületben.
Elfogadhatatlan a régről ismert mód is, ahogy az egykori politikus megtiltaná, elfojtaná az MNT felállásának és munkájának bármiféle bírálatát! A kritika, a gondolatszabadság és a szabad véleménynyilvánítás megszüntetésének elfogadhatatlan formája is ez! Határozottan vissza kell utasítani! Az MNT-ről érdemi vitát kell nyitni!
A küzdelem a tényleges nemzeti kisebbségi önkormányzatért folytatódik!

BOZÓKI Antal
__________
[1] Ágoston András: Az MNT. Kisebbségi Fórum – Temerin. KIFO Hírlevél IX. évf. 194. (valójában 294.) szám. 2022. december 17.

[2] Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA.
Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven

[3] Uo. TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉS SZABADSÁGAINAK VÉDELMÉRŐL. A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám, Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/03. szám – Alkotmányos Alapokmány és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/09. szám – másik törvény, 97/13. szám – AB és 47/2018. szám.

[4] Uo. TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám.

[5] Ustavni sud. Odluka. Službeni glasnik RS [Alkotmánybíróság. Határozat. A SZK Hivatalos Közlönye] 2014. február 21. 36-64.

[6] Értékelés a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi felállásának elmúlt kétéves munkájáról a 2014–2016-os időszakra vonatkozóan. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/ertekeles-a-magyar-nemzeti-tanacs-jelenlegi-felallasanak-elmult-keteves-munkajarol-a-2014-2016-os-idoszakra-vonatkozoan, 2016. december 28.

[7] Uo. Zárógondolat (1).

[8] Ágoston András bejelentette visszavonulását az aktív politizálástól. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14608/Agoston-Andras-bejelentette-visszavonulasat-az-aktiv-politizalastol.html, 2012. december 19. 10:52

[9] VMSZ-VMDP-MEP: Aláírták a hárompárti koalíciós szerződést. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19802/VMSZ-VMDP-MEP-Alairtak-a-haromparti-koalicios-szerzodest.html, 2016. március 8. 14:18

[10] KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS A KÖZÖS, PROGRAMSZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL ÉS RÉSZVÉTELRŐL A SZERB KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁBAN. https://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/koalicios-szerzodes, 2016. augusztus 15. 12:12

[11] Kétoldalú megállapodás született az SZHP és a VMSZ között. https://hetnap.rs/cikk/Ketoldalu-megallapodas-szuletett-az-SZHP-es-a-VMSZ-kozott-33419.html, 2020. november 13. LXXV. évf. 46. szám. A Koalíciós Szerződés szövege időközben eltűnt a http://www.vmsz.org.rs/sites/default/files/user-images/Koalicios_szerzodes_hu.pdf oldalról.

[12] KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS A KÖZÖS, PROGRAMSZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL ÉS RÉSZVÉTELRŐL A SZERB KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁBAN. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/dokumentum/koalicios-szerzodes-2022

[13] Ágoston András: „Folyamatosan észnél kell lenni”. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL IV. évf. 54. szám, 2017. február 28.

[14] A balliberális tulajdonképpen... https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__egyeb-kerdesek__7631077-a-balliberalis-tulajdonkeppen-szeles-skalan-mozog-illetve-jobboldali-is-lehet-b

[15] (-): "Pásztor Bálint lenne alkalmas polgármesternek". https://www.magyarszo.rs/hu/4307/kozelet_politika/220261/P%C3%A1sztor-B%C3%A1lint-lenne-alkalmas-polg%C3%A1rmesternek.htm, 2020. május 23., 11:11 >> 2020. május 25., 10:01
Lásd még Pásztor Bálint: Ágoston András is támogatásáról biztosított. https://m.facebook.com/drpasztorbalint/posts/2587595521501335?_rdr

[16] Átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat a vajdaságiaknak. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/atadtak-kallos-zoltan-kulhoni-magyarsagert-dijat-vajdasagiaknak, 2020. december 9. 15:11 és 17:22

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése