2023. január 23.
Jó reggelt kívánok!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:
- Kínzások a magyar határon, 1. rész
- Az oktatás elvesztegetett évtizede
- Botrány a debreceni akkumulátorgyárról szóló közmeghallgatáson – nem is lesz több
„Nevettek, miközben arra kényszerítettek minket, hogy vetkőzzünk le”
Különféle módszerekkel kínozzák a magyar rendőrök azokat a menekülteket,
akiket a határ közelében kapnak el. Sokszor az sem számít, ha valaki
kiskorú vagy nő. Előfordult az is, hogy a magyar rendőrök kutyát
uszítottak védtelen emberekre, vagy levetkőztették őket a mínusz hét
fokban, majd lelocsolták őket vízzel. Ilyen magyarországi esetekről is
tud a Border Violence Monitoring Network, amely 2016 óta figyeli a
balkáni útvonalon mozgó menekülteket, és dokumentálja a jogsértéseket. A
decemberben kiadott jelentésükben 25 ezer ember vallomását rögzítették,
köztük vannak a Magyarországon történt jogsértések is. 2022-ben az
uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex azért vonult le a magyar
határról, mert nem akart tovább asszisztálni a magyar állam
jogsértéseihez.
Közoktatás: Pokorni Zoltán a kormány elvesztegetett 12 évet
Több mint egy éve tart a tanárok tiltakozása, sztrájkja, egyelőre érdemi
eredmények nélkül. Alacsony tanári fizetés, növekvő társadalmi
különbségek, túlterhelt diákok és tanárok – ezekkel küzd a mai magyar
közoktatás. De volt-e ez valaha másként? Mit gondoltak a rendszerváltók,
milyen iskolákra, milyen oktatásra lenne szükség, mi valósult meg, és
mi nem, hogyan jutottunk el a mostani krízisig? Koncepcióhiány, pénzhiány, pedagógushiány
– ezek jellemzik szakértők és oktatáspolitikusok szerint a magyar
közoktatást. A Fidesz volt oktatási minisztere, Pokorni Zoltán szerint
ennek a kormánynak megadatott a hosszútávú tervezés, hisz tizenkét éve
vezetik az országot, mégsem használták ki ezt az évtizedet. Utánajártunk
annak, hol siklott ki a magyar közoktatás tényfeltáró
videósorozatunkban, a Szabadon adásában.
A polgármester lemondását követelték a debreceni akkumulátorgyárról szóló közmeghallgatáson
A második debreceni akkumulátorgyáros közmeghallgatást tartották
pénteken, ami 10 óra hosszan tartott. Több száz ember vett részt az
eseményen, aminek kezdete még jobban emlékeztetett egy tüntetésre, mint
egy közmeghallgatásra.
A végig feszült hangulatú közmeghallgatáson
egy férfi megütött, majd az asztalra lökött egy nőt. A helyiek szerint a
gyár építését minden eszközzel meg kell akadályozni, többen Papp László
fideszes) polgármester lemondását követelték.
A szakértők szerint az akkumulátorgyár nem veszélyes sem a környezetre,
sem az emberi egészségre, a hozzászóló lakosok azonban egymás után
fejtették ki, hogy a gödi Samsung-gyár kapcsán történt hatósági
visszásságok nem bíznak a hatóságokban.
Debrecen vezetése nem tervez újabb lakossági fórumot szervezni a beruházással kapcsolatban.
35 éves autópályakoncesszió: a helyiek rosszul járnak
35 évre kapta meg koncesszióba a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat
üzemeltetését és fejlesztését egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz
köthető konzorcium. Egy húszoldalas dokumentum alapján döntött úgy a
kormány, hogy megéri 35 évre koncesszióba adni a hazai autópályákat, az
viszont nem, hogy milyen más megoldás jöhetett volna szóba. Vagyis nem
derül ki, volna-e olcsóbb megoldás. Bucsky Péter logisztikai szakemberrel,
újságíróval beszélgettünk. Szerinte a csehek és az osztrákok
úthálózatban gondolkodnak, míg a magyar kormány olyan célokat akar
elérni, hogy minden megyeszékhelyen legyen autópálya, és a meglévő
sztrádákat a határig meg kell hosszabbítani. Eközben fő- és
mellékútjaink borzalmas állapotban vannak. Gyorsan át lehet autózni az
országon a sztrádákon, de sok esetben döcögősen éri el egy vidéki
kistelepülésen lakó a legközelebbi nagyvárost.
Orosz partizánok, akik a Kreml ellen harcolnak
Jake Hanrahan független brit újságíró nyilatkozott a Szabad Európának, aki új dokumentumfilmjében azokat az orosz partizánokat mutatja be, akik Putyin háborúja ellen küzdenek. „Van egy ilyen vélemény, hogy hát, ez biztos a CIA műve –
mondta Hanrahan a Szabad Európának, amikor az Oroszországban a
háborúhoz kötődő infrastruktúrát érő támadások sorozatáról kérdezték. – És
ha erre az lenne a válasz, hogy nem? Mi lenne, ha néhány orosznak
tényleg annyira elege lenne Putyinból, hogy tenni akarna valamit ellene?” – kérdezett vissza.
A szabotőrök azt mondták a filmkészítőnek, hogy azért kockáztatják az életüket, mert „ez nem Putyin országa, hanem a miénk”, és hozzátették: „Ha nem most, akkor mikor?”
A több mint nyolc hónapig tartó herszoni megszállás alatt Leonyid
Remiha, a városi kórház főorvosa számos megpróbáltatáson ment keresztül:
áramütéseket szenvedett el fogva tartóitól, megkínzottakat kezelt,
csónakokban és szigeteken bujkált. Miután elfogták az oroszok és
megtudták, hogy orvos, börtönőrei azt kérték tőle, hogy nyújtson orvosi
segítséget az általuk megkínzott ukránoknak. „Mindennap volt kínzás – mondta Remiha a Herszon belvárosában lévő kórházának udvarán. – Hallani lehetett a sikolyaikat.”
Néha az oroszok olyan súlyosan verték és sokkolták árammal áldozataikat,
hogy kórházi kezelésre szorultak – mondta –, ám nem voltak hajlandók
kórházba vinni a foglyokat, így néhányan belehaltak a sérüléseikbe.
Érdemes még elolvasni:
A Válasz Online exkluzív képes riportja az oroszok által hónapok óta ostromlott Donyeck megyei Bahmutból „70 óra alatt a földi pokol körül”
A Blikk birtokába jutottak a Völner-ügy lehallgatott telefonbeszélgetései.
Hallható, hogyan szervezték meg a kenőpénz átadását, és az is hogy az
Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkár azt mondja: tud
olyat mondani, hogy egy-két embernek meginogjon a széke.
Tizennyolc éve dolgozik Orbán Viktor mellett Nagy János államtitkár. Ő a
miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa. Az eddig háttérben maradó
Nagy most már nem kerüli a nyilvánosságot. A Telex portréja.
Kellemes napot,
Keller-Alánt Ákos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése