2023. január 24.
Jó reggelt kívánok!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:
- A kormány már elköltötte a helyreállítási alap legalább húsz százalékát
- Fenyegetések: tanárok nem nyilatkozhatnak az egyhetes sztrájkról
- Tizenéves fiú mentett ki gyerekeket a lángokban álló ukrán óvodából
Úgy költjük az uniós pénzt, mintha nem volna vita az utalásról
A kifizetések alapján a kormány, mintha biztosra venné, hogy megérkezik a támogatás az Európai Uniótól. Erre utal a kifizetések ütemezése is: infografikánkon látható, hogy minden sikeresnek ítélt tárgyalási fordulót és intézkedést jelentős kifizetés követett. Eddig több mint 520 milliárd forintot osztottak szét a helyreállítási alapból, ami az elkölthető források több mint húsz százalékát jelenti. De ezt nem a tanárok béremelésére költötték. Ha nem érkeznek meg a források, az akár egy százalékponttal is megnövelheti a hiányt.Magyarország 2022 végéig már legalább 640 milliárd forint odaítéléséről döntött, és több mint 524 milliárdot ki is fizetett az RRF-ből. Hogy mire, az is kiderül a cikk
Rejtélyes fenyegetésekkel indult az egyhetes pedagógussztrájk
Több ezer tanár kezdett sztrájkba az országban a szakszervezetek által
meghirdetett egyhetes gördülő sztrájk első napján. Képek, videók azonban
szinte alig vannak az akciókról, mert olyan hírek kezdtek terjedni,
hogy az iskolaigazgató kirúgásával jár, ha egy intézményből információk jutnak ki
a sztrájkkal kapcsolatban. Nagyon súlyos problémákkal, megfélemlítéssel
és fals információkkal indult a sztrájk – mondta a Szabad Európának
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ)
ügyvivője. Nagy Erzsébet megosztott néhány e-mailt, amelyben erről
panaszkodtak a szakszervezetnek a tanárok.
„Csütörtökön a tankerigazgató online értekezleten fenyítette be az
intézményvezetőket. (…) SENKI SEMMILYEN módon nem fordulhat a
nyilvánossághoz, a sajtóhoz”, áll az egyik emailben.
A nukleáris szankciókból ezúttal sem lesz semmi, pénzért az EU-ban is vásárolható befolyás
Magyarország nem fog támogatni semmilyen szankciós döntést, amely az Oroszországgal való nukleáris együttműködést korlátozná
– jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben, a külügyminiszterek hétfői
tanácsülésén. A magyar külügyminiszter közölte, hogy Magyarország
számára elfogadhatatlan lenne bármilyen hasonló szankciós döntés. A
magyar kormány ugyanakkor nem állt útjába annak, hogy az Európai
Békekeretből újabb ötszázmillió euróval támogassák az ukrajnai
fegyverszállításokat. A miniszter közben az EU segítségét kérte „az ukrajnai magyar nemzeti közösség ellen intézett súlyos és koncentrált támadás” ellen.
Reformok kellenek az EU-ban a korrupció megelőzésére. Az EU egészét
sokkolta a Katar-gate, amit Brüsszelben és EU-szerte az unió eddigi
legnagyobb korrupciós botrányának neveznek. Eva Kailit és élettársát, az
után tartóztatták le, hogy a nyomozók Brüsszelben bérelt lakásukban
összesen kilencszázezer eurót találtak. A gyanú szerint a képviselőnőt
és élettársát a katari hatóságok megvesztegették, hogy az Öböl menti
olajmonarchiát kedvező színben feltüntető döntéseket fogadtassanak el az
európai képviselő-testületben. Az ügy a vádalku miatt még jócskán
hozhat váratlan fordulatokat.
A megvesztegetett képviselők eddigi száma miatt a rendszerszintű korrupcióra vonatkozó állítás erős túlzásnak tűnik. Cikksorozatunk első része arról szól, miért volt eleve kódolva a botrány a rendszerbe.
„Bármi is lesz a vége, a Katar-gate lerántotta a leplet egy
kellemetlen és a legtöbb európai számára már magától értetődő igazságra,
arra, hogy pénzen befolyást lehet venni az EU-ban” – állapította meg Alberto Alemanno EU-jogász professzor, a The Good Lobby nevű szervezet alapítója.
Tizenéves fiú mentett ki gyerekeket a lángokban álló ukrán óvodából
A tinédzser és barátja berohant
az égő óvodába, hogy kimenekítse a rémült gyerekeket január 18-án,
amikor egy helikopter pont az épületre zuhant. A hatóságok szerint 14
ember, köztük egy gyermek, valamint az ukrán belügyminiszter és a
helikopteren repülő többi tisztviselő is meghalt. Sok gyermek megsérült.
Ukrajna keleti részén továbbra is heves összecsapások dúlnak. Az ukrán
hadsereg vezetése arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában az orosz inváziós erők három irányból is megpróbáltak előretörni,
azonban a kísérleteket sikerült visszaverni Zaporizzsjánál, Limannál és
Avdijivkánál. Ezen idő alatt összesen tizenegy helyen hiúsították meg
az orosz támadást a Donyec-medencében.
„Az ellenség folytatja offenzív akcióit Bahmut irányában” – szögezték le, rámutatva, hogy a megszállók még mindig a Donyecki területen található város elfoglalására összpontosítanak.
Lengyelország engedélyt fog kérni a német Leopard 2-esek ukrajnai szállítására.
Ezt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök jelentette be hétfőn. Azt
azonban nem közölte, mikor kérik majd Németország jóváhagyását az ott
gyártott harckocsik átadására. „Németország engedélyét fogjuk kérni,
de ez másodlagos kérdés. Még ha végül nem kapjuk meg (…) akkor is át
fogjuk adni a harckocsijainkat másokkal együtt Ukrajnának” – mondta.
Érdemes még elolvasni
Újabb hangfelvételeket hozott nyilvánosságra a Blikk a Völner-Schadl ügy lehallgatásaiból.
Végig lehet hallgatni, hogy miként zajlott a végrehajtói pályázatok
kiírása, mert Völner Pál volt államtitkár és Schadl György a végrehajtói
kamara elnöke folyamatosa egyeztettek arról, mi lenne jó számukra. „De addig is kéne valamiféle rendelet, amit k.rva gyorsan össze kell pakolni”, mondja például az egyik felvételen Schadl.
Akkor vettük a legtöbb orosz gázt, amikor a legdrágább volt, derül ki a 24.hu cikkéből.
Magyarország soha nem fizetett még Magyarország olyan sokat az orosz
gázimportért, mint tavaly, ami nagyban növeli az inflációt.
Alapvető problémákat sem oldott meg az ellenzék a tavalyi választási kudarc óta. A Magyar Narancs olyan ellenzéki politikusokat kérdezett, akik szerint a parlamenten kívüli politizálásnak van inkább értelme.
Kellemes napot,
Keller-Alánt Ákos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése