Meglepetést színlel a kormány, pedig szeptember óta tudtak az Erasmus-programok befagyasztásáról szóló javaslatról

 

2023. január 10.

Jó reggelt kívánok!

Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában:

• Jól tudta a magyar kormány, hogy a felsőoktatás politikai privatizálásával veszélybe került az Erasmus-program
• „A jogállamiság elveinek érvényesítésével az Európai Bizottság minden tagállamon segít”, mondja egy uniós biztos
• A félelemkeltés helyett a politikai manipulációt használják a populista vezetők
   

Navracsics Tibor miniszter, EU-s főtárgyaló félreértésről beszél az uniós Erasmus-programok befagyasztása kapcsán. Holott az egyetemek fideszes politikusokkal telerakott alapítványokba történt kiszervezését már a tavaly szeptember 18-i európai bizottsági javaslat kifogásolta, amit természetesen a magyar kormány is jól ismert. Ezt a javaslatot fogadta el aztán decemberben a Bizottság, szintén a magyar kormány tudtával.
Szó szerint ez szerepel a Bizottság szeptemberi javaslatában: „nem tehető jogi kötelezettségvállalás semmilyen, a 2021. évi IX. magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve semmilyen, az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott jogi személlyel”.
Így nem kaphatnak friss támogatást az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
2020-ban 22 000 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban az Európai Unió 40 millió eurójából.

Üdv a klubban! Habony Árpád is felbukkant az új arisztokráciában
Megkötötték a végleges adásvételi szerződést: a korábban bejelentett 715 milliárd forint helyett végül „csak” 660 milliárd forintos áron veszi meg a 4iG a magyarországi Vodafone-t. A kormányközeli 4iG telekommunikációs cég és a magyar állam 51:49 százalékos arányban fizet a Vodafone hazai leányvállalatáért, de a 4iG a rá eső részt is részben állami hitelből fizeti.

Magyar tévhit, ami nem csak a Fidesz, hanem elődei politikáját is meghatározta, hogy az autópálya gazdasági fejlődést hoz egy régióba. Podcastunkban Bucsky Péter szakértő/szakújságíró beszélt arról szerint az autópályák koncesszióba adása a pályázaton nyerteseknek jó üzlet, de azt nem látni, hogy az országnak miért érné meg.
Annak kapcsán volt vendégünk, hogy - a világban egyedülálló módon – nem egy felépítendő gyorsforgalmi út építését és üzemeltetését kapták meg Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégek kapták meg 35 évre, hanem a teljes hazai gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését.

Magyar viszonylatban is drágán építhet egyetlen körforgalmat a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. – derül ki az M85-ös gyorsforgalmi út kivitelezésére kiírt közbeszerzési szerződés módosításából, amelyet elsőként a Napi.hu ismertetett . A beruházással már korábban már több cikkben foglalkoztunk, mostani írásunkból kiderül, hogy a Dömpernek egy darab, az M85-ös gyorsforgalmi út és a 84-es út összekötését biztosító körforgalmi csomópontot kell megterveznie és kiviteleznie, erre pedig 3,76 milliárd forintot kap.
A céget január 1-jétől megvásárolta a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt.

Mára hivatalosan is Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadóra szállt az öt fővárosi szerencsebarlangot és a vegas.hu/vipcasino.hu online platformokat 2056-ig működtető Las Vegas Casino-csoport harmada – szúrta ki a Válasz Online. A nagyobb rész Garancsi Istváné volt és maradt.

Nem ennyire biztos az iskolák finanszírozása. 29 tanár kezdett polgári engedetlenségbe hétfőn a szentgotthárdi Arany János Általános Iskolában, emiatt az intézmény kénytelen volt szünetre küldeni a diákokat – írta meg az Ugytudjuk.hu. Az oktatásaz igazgató ígérete szerint január 12-től folytatódik.

A jogállam segít
„Nem látok semmilyen teret az ellenségeskedésre, ellenben a jogállamiság elveinek érvényesítésével az Európai Bizottság minden tagállamon segít” – tett meglepő nyilatkozatot a Szabad Európának Paolo Gentiloni.
Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa nem ért egyet egyes, az euróövezeten kívül lévő országoknak – elsősorban Magyarország ilyen – azzal a kívülmaradás melletti érvével, hogy a saját fizetőeszköz segít a versenyképességben. A gyakorlat ugyanis szerinte azt mutatja, hogy a konvergencia folyamat – ahogy az Szlovénia, Szlovákia és a három balti állam esetében is történt – az eurózónán belül, a csatlakozás után is tovább folytatódhat.
Gentiloni szerint Európának rekordgyorsasággal, alig nyolc hónap alatt sikerült jelentős mértékben csökkentenie a függőségét az orosz energiaimporttól. Mint ismeretes, a magyar kormány a hazai válságért az orosz katonai agresszióra adott uniós gazdasági szankciókat okolja, és állítja, hogy azok nem Oroszországnak, hanem az EU-nak ártanak.

Ennek ellentmond az is, hogy jelentősen csökkent az orosz Ural kőolaj eladási ára az arra vonatkozó uniós szankciók életbe lépésével. Január hatodikán  már csak a világpiaci ár feléért tudtak túladni az oroszok az olajukon – írja a Bloomberg nyomán a Telex. Ekkor ugyanis a balti-tengeri Primorsk kikötőjében hordónként 37,8 dollárért akartak túladni az Uralon, míg a Brent kőolaj hordónkénti ára 78,6 dollár volt.
Mivel a korábban fontos importőr nyugat-európai államok december eleje óta nem vásárolnak orosz kőolajat, az oroszoknak azt leginkább Indiába és Kínába kell eladniuk, ahol jóval alacsonyabb árat tudnak csak érvényesíteni.

A félelemkeltés helyett új eszközhöz, a politikai manipulációhoz („spinneléshez”) nyúlnak azok a vezetők, akik hatalmukat nem a társadalom érdekeit szolgáló eredmények alapján akarják megtartani.
Erről beszélt Szergej Gurijev közgazdász a CEU-n tartott előadásán, melynek témája a populista rezsim működése volt.
Miért most? A 2008-as hitelválság elhúzódó hatásain túl az identitás-politizálás megerősödése, a közösségi média fejlődése és átalakulása; és a migráció (különösen az Egyesült Államokban és Kelet-Európában) egyaránt hozzájárultak a populizmus erősödéséhez.
A globalizáció főleg a szinte semmilyen tudást nem kívánó és a kifejezetten magas képzettséget igénylő munkakörökben teremtett rengeteg álláslehetőséget, miközben a sokáig a demokráciák fundamentumát alkotó képzett fizikai dolgozók közül sokan veszítették el munkájukat, kerültek egzisztenciális bizonytalanságba.
A munkanélküliség mértéke és a populista pártok támogatottsága erős egyben állást mutat általában, hívta fel a figyelmet, bár kivételek mindig akadhatnak.
Az is megfigyelhető a 2000-es évek eleje és az első széles sávú (a 3G-nek nevezett) internet hálózat megjelenése óta, hogy amilyen ütemben vált mind többek által elérhetővé az egyes országokban ez a technológia, úgy nőtt a populista pártok támogatottsága is.
„A spin diktátorok ügyelnek rá, hogy a demokratikus kulisszákat megtartsák: nincs teljes állami cenzúra a sajtóban, vannak parlamenti választások” – mondta előadásában az orosz közgazdász.

Álhírmentes médiafogyasztást kívánok mára is!
Kerényi György  

szabadeuropa@rferl.or