2023-01-18 16:54
Az Európai Parlament 407 igen és 92 nem szavazat mellett fogadta el a közös kül- és biztonságpolitikai fellépéséről szóló határozatát, írja a Tanjug.
Az EP kedden éjszaka fejezte be a határozattal kapcsolatos vitáját, amelynek Szerbiára vonatkozó részében az áll, hogy Belgrádnak össze kell hangolnia külpolitikáját az Európai Unióéval.
A határozat Szerbiára vonatkozó része sajnálattal állapítja meg Szerbia alacsony szintű összehangoltságát a közös európai kül- és biztonságpolitikával, és azt javasolja, hogy újabb tárgyalási fejezeteket csak azután nyissanak meg, ha Szerbia megerősíti a demokrácia és a joguralom reformja iránti elkötelezettségét és teljes mértékben összehangolja külpolitikáját az EU-val.
A határozat szövege szerint – amelynek szerzője a német David McAllister, a Külügyi Bizottság elnöke – európai integrációra törekvő országként Szerbiának kötelessége betartani a közös európai értékeket és jogszabályokat.
A határozat alapját, mint közölték a geopolitikai színtéren bekövetkezett tektonikus változásik adják, amelyeket az Ukrajna elleni orosz agresszió és más nemzetközi kihívások eredményeztek.
Az Európai Unió nyugat-balkáni politikája kapcsán hangsúlyozzák, hogy a Nyugat-Balkán államainak, amelyek tagjelölt, vagy potenciális tagjelölt országok, szükséges összehangolniuk külpolitikájukat az Európai Unióéval, különösen a harmadik országokkal szembeni szankciókat illetően.
A vita során is elhangzott és a határozat szövegében is benne van, hogy Európai Parlament felszólítja az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy ezt a politikát eszközként használják a nyugat-balkáni országokkal való együttműködés javítása érdekében.
2023-01-19 7:54
Belgrádnak össze kell hangolnia külpolitikáját az Európai Unióéval – szerepel az EU közös kül-és biztonságpolitikájának végrehajtásáról szóló nyilatkozatban. Az EP kedden éjszaka fejezte be a határozattal kapcsolatos vitáját, és a dokumentumot az Európai Parlament túlnyomó többséggel fogadta el. A jelentésben az EP arra kéri az Uniót, hogy állítsa le a Szerbiával folytatott tárgyalások előrehaladását mindaddig, amíg az nem teljesít több kulcsfontosságú követelést, amelyek közül a legfontosabb Szerbia kül- és biztonságpolitikájának teljes harmonizációja az Európai Unióéval.
„Plenáris felszólalásomban rámutattam arra, hogy nem felel meg a valóságnak az Európai Parlament közös biztonság és védelmi politikáról szóló jelentése, mivel a jelentésben szereplő mondat, miszerint Szerbia nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját egyszerűen nem igaz. Szerbia csatlakozott az összes ezzel kapcsolatos ENSZ-határozathoz és határozottan támogatja Ukrajna területi egységét. Ezek olyan tények, amelyeket már több korábbi jelentésében maga az Európai Parlament is elismert. A tényszerűség és a következetesség olyan alapelvek, amelyeknek még az EP-ben is érvényesek kell, hogy legyenek!” – írja csütörtök reggeli Facebook-bejegyzésében Deli Andor, vajdasági származású Fideszes EP-képviselő.
https://szmsz.press/2023/01/19/deli-andor-nem-felel-meg-a-valosagnak-az-europai-parlament-jelentese/
https://www.facebook.com/deliandor/, 2023. január 19. 7:00
Deli Andor (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
2023-01-19 17:59
Az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amelyben az orosz politikai és katonai vezetés felelősségre vonását követelik az Ukrajna elleni agresszió bűntette miatt, írja az EUrologus.
A Parlament szerint az orosz fegyveres erők által Bucsában, Irpinben és sok más ukrán városban elkövetett bántalmazásokról szóló jelentések bemutatják a háború brutalitását, és hangsúlyozzák, milyen fontos az összehangolt, nemzetközi fellépés, hogy a nemzetközi jog alapján felelősségre vonható személyeket bíróság elé állítsák. A képviselők arra szólítják az Uniót, hogy Ukrajnával és a nemzetközi közösséggel együttműködve szorgalmazza egy különleges nemzetközi törvényszék létrehozását, amely Oroszország politikai és katonai vezetésének, valamint szövetségeseinek felelősségre vonását célozza.
Az Európai Bizottság által elkészített értékelés rámutat arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát Oroszország nem fogadja el, ezért egy erős ENSZ-támogatással létrehozott nemzetközi törvényszék és ahhoz kapcsolódó ügyészi hivatal felállítására van szükség.
A különleges törvényszék pontos összetételének és működési módszereinek meghatározása még várat magára, de a képviselők hangsúlyozzák, hogy annak
nemcsak Vlagyimir Putyin és Oroszország politikai és katonai vezetése, hanem Aljakszandr Lukasenka és fehéroroszországi cimborái ellen is joghatósággal kell rendelkeznie.
A Parlament határozottan úgy véli, hogy az agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozása egyértelmű üzenetet küldene mind az orosz társadalom, mind a nemzetközi közösség számára, hogy Putyin, valamint az orosz politikai és katonai vezetés elítélhető az Ukrajna elleni agresszió bűntettéért. A képviselők szerint a Putyin vezetése alatt álló Oroszország már nem térhet vissza a „szokásos üzletmenethez” a Nyugattal.
Az állásfoglalást a Parlament 472 igen szavazattal, 19 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el. A jelenlévő ellenzéki magyar EP-képviselők támogatták a dokumentumot, azonban sem a 12 fideszes – köztük a vajdasági származású Deli Andor VMSZ-es politikus – sem az Európai Néppárt tagjaként dolgozó KDNP-s képviselő nem nyomott gombot. Ugyanakkor ott voltak, ez kiderül abból, hogy más szavazásoknál az EUrologus megtalálta a nevüket. (A szavazások gyors egymásutánban következnek, szünet nélkül.) Mindez nem újdonság: a Fidesz már folyamodott ehhez a „megoldáshoz” akkor, amikor Oroszország, vagy Kína számára kellemetlen döntésekről volt szó az Európai Parlamentben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése