2024. március 24., vasárnap

Jugoszlávia bombázásának krónikája

1999. március 23. – június 13.

 

A koszovói háború a Jugoszlávia 1990-es években végbemenő felbomlásakor lezajló délszláv válság egyik fegyveres konfliktusa volt. Az 1990-es évekre meghatározóan albán többségű Koszovó autonóm tartomány, a jugoszláv tagköztársaságokhoz hasonlóan független állammá akart válni, amit a koszovói albánok kezdetben békés eszközökkel, majd fegyveres harccal próbáltak elérni. A koszovói háború 1998-ban kezdődött, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) gerillaháborút indított a JSZK erői ellen. A szerb nacionalista Milosevics-rezsim válaszul célul tűzte ki az albánok tömeges elűzését Koszovóból, ami a NATO fegyveres intervencióját vonta maga után. A válság fegyveres szakaszát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata zárta le, mely Koszovót ENSZ-protektorátussá tette NATO-megszállás alatt. A határozat nem rendezte a tartomány jövőbeni státuszát.[1] Koszovó 2008. február 17-én egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét, amit jelenleg 101 ENSZ-tagállam ismer el.
Koszovói háború. https://hu.wikipedia.org/wiki/Koszov%C3%B3i_h%C3%A1bor%C3%BA, 2024. március 24. 
 
2023. március 18-án Ohridban (Észak-Macedónia) „megegyezés született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításának módjairól – közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, miután az észak-macedóniai Ohridban találkozott Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, hogy a két ország közötti kapcsolat rendezéséről tárgyaljon”. A tizenegy pontból álló javaslat egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését teszi lehetővé.
(MTI) Megállapodás született Szerbia és Koszovó között. https://magyarnemzet.hu/kulfold/2023/03/megallapodas-szuletett-a-szerbia-es-koszovo-kozott, 2023. március 19. 07:19 - 12:41
 
Kedd, 1999. március 23.
* Javier Solana NATO-főtitkár Brüsszelben bejelentette, hogy utasította a szövetséges erők főparancsnokát, Wesly Clarkot, kezdjen légi műveleteket Jugoszláviában. Solana úgy ítélte meg, a válság békés rendezésére tett erőfeszítések Richard Holbrook március 22-i kísérletével kimerültek.
* A jugoszláv kormány azonnali hatállyal kihirdette a közvetlen háborús veszély állapotát.
* „ Az egyezmény nem fogadható el” – ezzel a záróhatározattal jóváhagyta a Szerb Képviselőház a szerbiai kormány küldöttségének rambouillet-i és párizsi tárgyalásokról szóló jelentését.
* Richard Holbrooke amerikai különmegbízott a CNN hírtelevízióban közölte: békeküldetésének egyetlen tárgyalási célját sem sikerült elérnie, ezért Belgrádból elutazik Brüsszelbe.
* „Az USA és szövetségesei mindent megtettek, hogy erőszak alkalmazása nélkül biztosítsák békét” – mondta Al Gore amerikai alelnök
* Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök az Atlanti-óceán fölött úgy döntött, hogy elhalasztja egyesült államokbeli látogatását a NATO küszöbönálló légitámadása miatt és visszaindult Oroszországba.
* Azerbajdzsánban lefoglaltak hat MIG harci gépet, amit az azeri hatóságok szerint Jugoszláviának szántak.
* Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint jelenleg 460 ezer koszovói menekültet tartanak számon, akik részben Koszovóban, lakhelyüktől távol, részben külföldön kerestek menedéket.
* Az ENSZ emberbarát szervezeteinek minden tagja elhagyta Koszovót.
* Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal együtt társult tagja lett a Nyugat-európai Uniónak.
* A márka feketepiaci árfolyama 9,10 – 9,50 dinár. 
 
Szerda, március 24.
* Este nyolc óra körül a NATO-légierő megindította támadását Jugoszlávia ellen. A légicsapások első hullámában amerikai hadihajókról és B-52-es nehézbombázókról cirkálórakétákat indítottak jugoszláviai célpontok – légvédelmi rakétaütegek, radarállomások, távközlési egységek ellen. Újvidéken, Zomborban és Kulán is több robbanás volt.
* Momir Bulatović szövetségi kormányfő a Szerbiai Rádió és Televízióban, valamint más tévéállomások által bejelentette, hogy a kormány, alkotmányos meghatalmazásaival összhangban, Jugoszláviában kihirdette a hadiállapotot.
* A NATO Tanácsa úgy értékelte, lehetséges a koszovói válság politikai megoldása a jugoszláviai célpontok elleni támadások előtt, ha Milošević elnök személyesen jelezné, hogy elfogadja a rambouillett-i megállapodást és a jugoszláv hadsereg koszovói műveleteinek leállítását.
* Oroszország kérte, hogy közép-európai idő szerint 21,00 órára hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülését a koszovói helyzet megvitatására.
* Igor Ivanov orosz külügyminiszter arra intette Belgrádot, hogy „mérje fel felelősségét, s írja alá a Rambouillet-ben előkészített politikai megállapodást”.
* Az ukrán Legfelsőbb Tanács úgy döntött, hogy megszünteti az ország atomfegyvermentes státusát, mert a NATO „agresszív terveket szó a szövetség kereteibe nem tartozó országok ellen”.
* A szerb kormány rendeletet hozott, amellyel a közvetlen háborús veszély idejére az állami szerveket és más jogi személyeket az ország védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtására kötelezett.
* A szövetségi tájékoztatási minisztérium határozata alapján 2.50 órakor beszüntették a belgrádi B-92 Rádió műsorsának sugárzását.
* A márka feketepiaci árfolyama 9,20 – 10,00 dinár.

Csütörtök, március 25.
* A hadsereg közleménye szerint az éjjel országszerte ötven katonai objektumot ért támadás. Tíz katona életét vesztette, 38 megsebesült egy pedig eltűnt.
* II. János Pál pápa a párbeszéd újrakezdésére szólította fel a koszovói válsággal érintett feleket.
* Javier Solana NATO-főtitkár sajtóértekezletén ismételten felszólította Slobodan Milošević jugoszláv elnököt, hogy vesse alá magát a nemzetközi közösség követeléseinek.
* Slobodan Milošević, a JSZK elnöke ülést tartott az ország legrangosabb vezetőivel, amelyen „megvitatták és felmérték az Amerikai Egyesül Államok által vezetett NATO-erőknek a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni brutális agressziója után kialakult katonai-politikai helyzetet”.
* A szövetségi kormány a NATO Jugoszláviai elleni támadásai miatt megszakította diplomáciai kapcsolatait az USA-val, Nagy Britanniával, Németországgal és Franciaországgal.
* Milan Milutinović, Szerbia elnöke, a köztársasági kormány javaslatára rendeletet adott ki a köztársasági szerveknek a háborús állapotok idején kifejtett munkájáról, a rendelet megszabja az állami szervek új illetékességeit.
* A Jugoszláv Motoros Szövetség közölte, hogy üzemanyag többé nincs szabad eladásban.
* A márka feketepiaci árfolyama 9,50 – 10,00 dinár.

Péntek, március 26.
* Megkezdődött a NATO-légierő Jugoszlávia elleni támadásának harmadik hulláma.  Ezúttal fényes nappal lőttek ki cirkáló rakétákat az Adriai-tengeren tartózkodó amerikai hadihajókról. A B-52-es nehézbombázók két hullámban szálltak fel az angliai Fairfor támaszpontról. A célpontok: Pristina, Prizren, Niš, Belgrád (Batajnica, Jajinci), Podgorica és Čačak voltak.
* Slobodan Milošević  jugoszláv elnök üzenetet küldött Moszkvának, és abban megerősítette tárgyalási készségét.  Igor Ivanov orosz külügyminiszter szerit a jugoszláv vezetés „sohasem utasította el a tárgyalásokat, csak az ultimátumot vetette el”.
* A NATO-bombázások politikai célja megváltozott: a „békemegállapodás aláírása” helyett a „szerb katonai kapacitás megrongálására ” terelődött át a hangsúly – közölte Brüsszelben egy magas rangú NATO-diplomata.
* Oroszország humanitárius segítségnyújtásról hozott döntést Jugoszlávia támogatására, és egyben Moszkva elhagyására szólította fel a NATO polgári tájékoztatási képviselőjét.
* Európa számos nagyvárosában rendeztek tüntetéseket az Egyesült Államok diplomáciai képviseletei előtt, tiltakozásul a NATO jugoszláviai hadművelete ellen.
* Az Európai Unió berlini rendkívüli csúcsértekezletén külön nyilatkozatban foglalt állás a koszovói válság háborúvá való kiszélesedéséről, Romano Prodi olasz politikus személyében megválasztotta az Európai Bizottság új elnökét és elfogadta az Agenda 2000 csomagtervet, amely tartalmazza az EU agrárpolitikáját.

Szombat, március 27.
* Éjjel a NATO mintegy 40 objektumot és települést támadott a JSZK területén.
* A szerémségi Buđanovci határában megtalálták egy F-117A típusú ügynevezett „fekete sas”, különleges technológiával kidolgozott lopakodó maradványait, amelyet a radarok is nehezen észlelnek. A jugoszláv sajtó jelentése szerint a jugoszláv hadsereg védelmi egységeinek sikerült első ízben lelőni a NATO-nak ezt a legkorszerűbb bombázóját.
* Az orosz törvényhozás alsóháza (a duma) élesen elítélte a Jugoszlávia elleni NATO-agressziót, de tartózkodott attól, hogy katonai jellegű lépésekre szólítsa fel a moszkvai vezetést.
* Olekszander Kuzmuk ukrán védelmi és Borisz Taraszjuk külügyminiszter Belgrádba érkezett, hogy Leonyid Kucsma ukrán államfő megbízásából megpróbáljon közvetíteni a koszovói válságban.
* Több ezer polgár részvételével nagyszabású NATO-ellenes tüntetés volt Athénban.
* Moszkvában kezdett tárgyalásokat Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.
* A Mont Blanc-alagútbeli katasztrófa kezdete után 72 órával a francia és az olasz mentők 35 elszenesedett holttestet találtak, többségüket az alagút közepén kigyulladt és felrobbant gépkocsikban.
* A bánáti Káptalan faluban felrobbantották a katolikus templom egy részét.

Vasárnap, március 28.
* Sikertelenül végződött Jegor Gajdar volt orosz miniszterelnök belgrádi közvetítési kísérlete. A politikussal Belgrádban csak Vuk Drašković jugoszláv miniszterelnök helyettes tárgyalt.
* Óránként átlagban négyezren érkeztek Koszovóból albániai határátkelőhelyekre.

Hétfő, március 29.

* Borisz Jelcin orosz elnök utasította Jevgenyij Primakov kormányfőt, hogy március 30-án utazzon Belgrádba: Moszkva megpróbál még egy lépést tenni, hogy megtörje az események kedvezőtlen irányzatát, elérje az agresszió azonnali beszüntetését és a tárgyalások felújítását.
* „Reméljük, hogy az oroszoknak sikerül elérniük azt, amit a korábbi tárgyalóknak nem”  – jelentette ki James Rubin amerikai külügyi szóvívó washingtoni sajtótájékoztatóján.
* Életbe lépett a jugoszláv rendelet, mely szerint 18 és 60 életév közötti férfiak nem utazhatnak külföldre a hadiállapot idején.   

Kedd, március 30.
* Vannak eredmények. Így nyilatkozott Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök, aki Ivanov külügyminiszterrel és Szergejev véderőminiszterrel együtt több mint hatórás tárgyalást folytatott Slobodan Milošević jugoszláv elnökkel. Primakovék Belgádból Bonnba utaztak, hogy találkozzanak Schröder kancellárral, az Európai Unió soros elnökével.
* Gerhard Schröder német kancellár Primakov orosz miniszterelnökkel folytatott egyórás tárgyalásai után kijelentette: a Primakov által közvetített jugoszláv javaslatok nem nyújtottak elégséges alapot a koszovói válság megoldásához. A NATO változatlan erővel folytatja a jugoszláv célpontok elleni légitámadásait – mondta Schröder újságírók előtt.
* A jugoszláviai válság újólag bebizonyította annak megalapozottságát, hogy Oroszország következetesen elutasítja a NATO keleti irányú bővítését – hangsúlyozta Borisz Jelcin orosz elnök a szövetségi gyűléshez intézett éves üzenetében.
* Életbe lépett a jugoszláv kormány rendelete hadiállapot ideje alatti áruforgalomról. A rendelet az észszerűsített eljárásra jogosult polgárokat öt csoportba osztja.
* Pancsova északi részét érte bombatalálat. A bombázások kezdete óta ez volt a harmadik támadás a város ellen.
* Belgrádban megtartották a Pesma nas je održala (A dal tartott fenn bennünket) elnevezésű koncertsorozat harmadik rendezvényét. Újvidéken a Szabadság téren óriási tömeg tiltakozott a NATO-agresszió ellen.
* Újvidéken a kábeltévék levették műsorról a Duna Televízió és az MTV 2 műsorát.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár.

Szerda, március 31.
* Jugoszlávia szerte zúgtak a szirénék. Újvidéken szinte egész nap légiriadó volt.
* A NATO Jugoszlávia elleni agressziójában teljesen megsemmisült a čačaki Sloboda háztartási berendezések gyára.
* Živadin Jovanović  szövetségi külügyminiszter felszólította az ENSZ-et, hogy tegyen sürgős lépéseket a Jugoszlávia ellen irányuló NATO-támadások leállítása érdekében.
* Ibrahim Rugova koszovói albán vezető az AFP, valamint a görög Mega és Antena tévéállomások újságíróit prištinai otthonában fogadta, hogy megmondja nekik, hogy él és, hogy „meg kell állítani a Jugoszlávia elleni bombázást”.
* A Jugoszláv Katonaság vezérkara közölte, hogy a hadiállapot kihirdetése után a honvédelem ügyeinek védelme érdekében megalakultak a hadbíróságok és a katonai ügyészségek.
*  A balkáni válság megoldásában nem lehet áttörést elérni, csak kis előrelépések lehetségesek – jelentette ki Igor Ivanov orosz külügyminiszter.
* Alekszandr Avgyejev első orosz külügyminiszter-helyettes az orosz felsőházban bírálta Slobodan Milošević jugoszláv államfőt: „Nemcsak a NATO-t, hanem Miloševićet is felelősség terheli. 1989-ben megvonta az autonómiát Kosovótól, ahol addig különféle etnikai csoportok békében éltek... – mondta Avgyejev.
* A nyugati közösség célja nem lehet más, minthogy a rambouillet-i megállapodás alapján nemzetközileg szavatolt békés rendezést valósítson meg – jelentette ki Joschka Fischer német külügyminiszter.
* Martonyi János, Magyarország külügyminisztere kijelentette, nincs semmi akadálya annak, hogy az emberbaráti segélyt szállító kamionok Oroszországból Jugoszláviába tartva áthaladjanak magyar területen.
* Mintegy ötvenfős csoport megtámadta a belgrádi magyar nagykövetség épületét, kövekkel bezúzták az épület ablakait, megrongálták a homlokzatot és megfenyegették a nagykövetségen tartózkodó személyzetet.
* Az Egyesült Államok lefoglalta az országban lévő jugoszláv diplomáciai képviseleti épületeket és javakat.
* Kasza József, Szabadka polgármestere, a VMSZ elnöke a bánáti Káptalanfalván járt, ahol március 27-én ismeretlen tettesek felrobbantották a 150 éves helyi templomot.
* A VMDK elnöksége Óbecsén megtartott ülésén megismételte álláspontját, hogy „minden politikai konfliktust csak tárgyalásokkal lehet rendezni”.
*  A volt jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó hágai nemzetközi törvényszék vádeljárást folytat Željko Ražnatović, az Arkan kapitány néven ismert szerb katonai parancsnok ellen – jelentette be Louise Arbour főügyész.

Csütörtök, április 1.
* A pápa „húsvéti tűzszünet”-et javasolt Clinton amerikai elnöknek, Solana NATO-főtitkárnak és Milošević jugoszláv elnöknek.
* Msgr. Jean-Louis Tauran, Vatikán külügyminisztere Belgrádban átadta II. János Pál pápa személyes üzenetét Slobodan Milošević jugoszláv elnöknek.
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök Belgrádban fogadta Ibrahim Rugovát, a kosovói albánok vezetőjét. „A Koszovó és Metóhia problémáiról folytatott megbeszélésen megállapították, hogy teljes egészében egyet értenek abban, hogy közös törekvésük a politikai folyamat, és hogy a problémákat eredményesen és tartósan csakis politikai eszközökkel lehet megoldani” – áll a találkozóról kiadott közleményben.
* Az orosz külügyminisztérium a legfejlettebb ipari országok, a G–7 fővárosaiba küldött levelekben kérte fel az érintett külügyminisztereket, hogy Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel együtt tartsanak rendkívüli értekezletet a koszovói válság ügyében.
* A belgrádi magyar nagykövetség beszüntette mindennemű tevékenységét.
* Hajnali 5,10 órakor a NATO harci gépei lerombolták az újvidéki Vashidat, amely Újvidéket Péterváraddal kötötte össze. A detonáció hatására az egyetemi város és Pétervárad épületei is károsultak. Találat érte a Duna-hidat Beškánál is (helyenként megrongálódott rajta az úttest).
* A Jugoszláv Katonaság foglyul ejtette James Stone és Andrew Ramirez altiszteket, valamint Steven Gonzales szakértőt, a németországi Würzburgan állomásozó 1 számú amerikai gyalogsági hadosztály katonáit, akik megfigyelő tevékenységet folytatta a macedón-jugoszláv határon.
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök leváltotta Radoslav Martinović altábornagyot, a  Jugoszláv Katonaság második hadseregének eddigi parancsnokát és helyére Milorad Obradović altábornagyot nevezte ki.  
* A jugoszláv kormány rendeletet hozott a NATO Jugoszlávia elleni agressziója nyomán keletkezett háborús károk felméréséről.
* Dallal az erőszak ellen címmel tiltakozó megmozdulás volt Szabadka főterén a békéért és szabadságért, az együttélésért, valamint az agresszió ellen. Hasonló tiltakozás volt Zomborban, Kikindán és más vajdasági városokban is.

Péntek, április 2.
* A pápa nemleges választ kapott békéltető levelének mindhárom címzettjétől: Clinton amerikai elnöktől, Solana NATO-főtitkártól és Milošević jugoszláv elnöktől.
* Slobodan Milošević  jugoszláv elnök orosz segítséget kért (nyugati értelmezésben katonai jellegűt) a NATO-csapásokkal szembeni jugoszláv védekezéshez az orosz és fehérorosz közös parlamenti küldöttséggel való találkozása alkalmával.
* A városokban Jugoszlávia szerte légiriadót jeleztek. Rakéták csak Szerbia déli rész ellen irányultak. A vranjei kaszárnya súlyosan megrongálódott. Találatok érték az uroševaci kaszárnyát is. Nagy rombolást idéztek elő a bombák Novo Brdo környékén és az Orahovachoz tartozó Nagavac faluban, ahol a támadás során hat civil megsérült.
* Az orosz vezérkar szerint a NATO komolyan fontolgatja a Jugoszlávia elleni szárazföldi támadást.
* Az orosz fekete-tengeri flotta Liman nevű felderítő hajója kihajózott Szevasztopolból, s a Boszporuszon át a jugoszláviai konfliktus térségébe indult.
* Rexhep Meidani albán elnök a Libération francia lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Albánia kész arra, hogy megnyissa területét a NATO csapatai előtt.
* Sonja Licht, a  jugoszláviai Nyitott Társadalom alapítvány elnöke kérte a NATO tagállamainak vezetőit, hogy a béke, a demokrácia, a pluralizmus és a nyitottság nevében hagyjanak fel Jugoszlávia „ostoba és vad” bombázásával.

Szombat, április 3.
* Valamivel nyolc óra előtt NATO-támadás célpontja volt az Újvidék és a Kamenica közötti függőhíd. A hidat két találata érte és a robbanások következtében a közepe a Dunába zuhant. Találat érte a palánkai hidat is. Belgrádban rakétatalálat érte a szövetségi és a köztársaság belügyminisztérium épületét.
* A bonni kormány hozzájárult ahhoz, hogy a NATO német területen működő amerikai támaszpontról is bevetéseket hajtson végre Jugoszláviában – közölte Rudolf Scharping német védelmi miniszter.
* Szergej Baburin, az orosz állami duma alelnöke Újvidéken reményét fejezte ki, hogy vége szakad a NATO támadásainak a JSZK ellen, ha a Jugoszláv Katonaság korszerű orosz fegyvereket kap.  
* A SFOR robbantással használhatatlanná tette  a Szerbiát és Crna Gorát összekötő egyik vasútvonal mintegy kilenc kilométeres szakaszát.
* A koszovói albán menekülttömegre és az ország biztonságának veszélyeztetettségére hivatkozva Macedónia elrendelte fegyveres erőinek részleges mozgósítását.
* A belgrádi vasútállomás tájékoztatási szolgálata szerint többé egyetlen külföldi vonat sem kel át a határon.
* Szerbia-szerte megkezdték a benzinjegyek kiosztását.

Vasárnap, április 4.
* A német, a francia, a brit, az olasz  és az amerikai külügyminiszter Bonnban kiadott közleménye szerint ezek az országok elálltak attól az eddigi követeléstől, hogy Koszovóba NATO-parancsnokság alatt levő csapatokat kell telepíteni, és attól is, hogy a belgrádi hatóságok írják alá a Rambouillet-i békemegállapodást.
* A JSZK az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte a NATO Jugoszlávia elleni agressziója miatt.
* Jugoszlávia beleegyezett abba, hogy Oroszországnak átadja a Buđanovcinál lezuhant F117A (ún. lopakodó) repülőgép roncsát.

Hétfő, április 5.
* Nem sokkal 22 óra után a NATO légierője ismét bombázta Újvidéket. Meg nem erősített hírek szerint találat érte az olajfinomító környékét és a Čot tévéadót, amely a belgrádi RTV első, második és harmadik műsorát közvetítette. A NATO gépei niši, smederevói, leskovác, prištinai és más várososbeli célpontokat is támadtak.
* Jurij Kotov, Oroszország belgrádi nagykövete Prištinában találkozott Ibrahim Rugovával a Kosovói Demokratikus Szövetség elnökével. A megbeszélések után Rugova kijelentette: megoldást kell találni „erre a nehéz és összetett helyzetre”.
* Március 24-e óta mintegy 390 ezer ember menekült el Koszovóból vagy gyűlt össze a határon - közölte Judith Kumin, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának szóvivője.
* Szerbia iskoláiban a húsvéti szünet a hadiállapot megszűnéséig fog tartani – jelentett ki Jovo Todorović oktatási miniszter.
* Megérkeztek Jugoszláviába az első orosz önkéntesek – jelentette ki a Tanjug hírügynökségnek Vlado Mićunović, a Testvériség nevű orosz-jugoszláv üzleti és kulturális együttműködést támogató szervezet elnöke.
* A volt Jugoszláviát érintő kérdésekkel foglalkozó összekötő csoport április 7-én ülést tart Brüsszelben – jelentette az ITAR-TASZSZ hírügynökség.  

Kedd, április 6.
* A NATO folytatta támadásait célpontok ellen Jugoszlávia egész területén. Nagy rombolást vittek végbe a rakéták Aleksinac bányászvárosban, ahol lakóépületek több mint fele megrongálódott, és Nišben, ahol a rakéták a repülőtéren és a dohánygyárban csapódtak be. Célpont volt a Naftagas-promet Csonoplya és Kljajićevo közötti üzemanyag-tárolója és a gombosi híd is, amely súlyosan megrongálódott.
* Borisz Jelcin orosz államfő ismételten hangsúlyozta, hogy Oroszországot „nem ránthatják a háborús konfliktusba”.
* „A közelgő pravoszláv húsvét alkalmából a jugoszláv szövetségi kormány és a szerb kormány egyoldalúan tűzszünetet hirdetett. A tűzszünet este nyolc órakor lépett hatályba.
* Vuk Drašković, a szövetségi kormány alelnöke kijelentette: a jugoszláv hatóságok hajlandóak „már holnap” tárgyalásokat kezdeni az Inbrahim Rugova vezette Kosovói Demokratikus Szövetség politikai csoportjával.
* Belgrád központjában néhány ezer polgár gyűlt össze, hogy tiltakozzon a NATO-légitámadások ellen.
* Belgrádban a Jevrem utcában levő iszlám közösség bizottsága irodájának udvarában hajnalban 2,40 órakor kézigránátot dobtak.
* Az Újvidéki Egyetem ideiglenesen beszüntette a tanítást és a vizsgáztatást minden egyetememen és főiskolán.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár.

Szerda. április 7.
* Hajnali 2 óra 45 perckor rakéta-találat érte az újvidéki kőolaj-finomítót. A másik lövedék célt tévesztett s nem messze a nejlonpiactól, a Vidovdan telepen robbant. Újabb támadás érte Zombor környékét, valamint a mitroviciai és rumai katonai és polgári létesítményeket, a batajnicai repülőteret, Ništ, Lučanit, Čačakot, Prištinát...
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök felajánlotta, hogy átadja a ciprusi görög hatóságoknak a jugoszláv fosságba esett három amerikai katonát.
* Milo Đukanović, Crna Gora elnöke felszólította Slobodan Miločevićet, a JSZK elnökét és a NATO-t, hogy tegyenek engedményeket, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a bombák szórásával nem juthatnak közelebb a békéhez Koszovóban.
* Borisz Jelcin orosz elnök arra szólította fel a fejlett ipari államok (G-7) vezetőit, hogy ne vessék el „látatlanban” a jugoszláv kezdeményezéseket, hanem a javaslatokra előítéletektől mentes választ adva a rendezés feladatát a katonák kezéből a politikusoknak adják át.
* Az orosz törvényhozás alsóháza – gyakorlatilag megismételve a felsőház korábbi felhívását – orosz fegyverszállításokat szorgalmazott Jugoszlávia számára.
* Az amerikai, brit, német, francia és az olasz külügyminiszter Bonnban közölte, hogy a jugoszláv és a szerb kormány által kihirdetett egyoldalú tűzszünet „nem képez egységes alapot” ahhoz, hogy Koszovóban megvalósuljon az a cél, amelyet a nemzetközi közösség fogalmazott meg.
* A hathatalmi csoport – az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Franciaország és Oroszország – orosz kérésre, politikai igazgatói szinten, találkozott Brüsszelben. Alekszandr Avgyejev orosz külügyminiszter-helyettes szerint a találkozó nem volt több egyszerű eszmecserénél. Az orosz álláspont szerint a NATO-akció akadályozza a koszovói válság megoldásának keresését.
* Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország nem állít fel korlátokat és be kell fogadnia az összes menekültet a JSZK-ből, „mivel szomszédos ország”.
* A Jugoszlávia elleni NATO-csapások politikai szempontból eddig nem hozták meg a várt eredményt, ezért a Koszovóban zajló humanitárius katasztrófa megállítása érdekében a szövetség fokozott határozottsággal lép fel – jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter.
* Kasza József, a VMSZ elnöke erélyesen bírálta Orbán Viktor magyar kormányfőt, mert a hat parlamenti párt képviselőivel tartott nemrégi megbeszélése alkalmával azt mondata: „A NATO oldalán nemcsak katonai hatalom áll, hanem a történelmi és az emberi igazság is”. „Egy szuverén állam felelősségteljes kormányfője soha nem mondana ki ilyesmit, hanem véleményét megtartaná magának” – jelentett ki Kasza a Kossuth Rádiónak.

Csütörtök, április 8.
* Újvidéken az éjszaka folyamán többször is repülőrajok és légvédelmi ágyúk dübörgése hallatszott a város fölött, robbanás nem volt. Negyedik alkalommal támadta a NATO a Csonoplya és Klajićevo közötti üzemanyagraktárat.
* Thürmert Gyulát, a Magyar Munkáspárt elnökét fogadva Milošević kijelentette: a JSZK-ban élő magyar nemzeti kisebbség a két országot összekötő híd, és kétségkívül a két szomszédos ország baráti kapcsolata fejlődésének tényezője. Az államelnök szerint „tragikus hiba” lenne, ha Magyarország megengedné, hogy a NATO Jugoszlávia elleni terveinek eszközeként használja fel.
* A szövetségi kormány ülésén leszögezte, hogy a szerb kormánnyal kiadott közös közlemény alapján a biztonsági erők Koszovóban beszüntették a terroristaellenes offenzívát, így a déli tartományban nyugalom uralkodik.
* Svetozar Marović, a Crna Gora-i képviselőház elnöke kijelentette, hogy a nagy országok agresszióval és erőszakkal nem tudják megoldani a koszovói problémát.
* A balkáni válságról folytatott zárt ajtók mögött eszmecserét Moszkvában Knut Vollebäk norvég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke és Igor Ivanov orosz külügyminiszter.
* Gennagyij Szeleznyov az orosz alsóház kommunista elnöke belgrádi tárgyalásait követően Moszkvába visszatérve annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben tovább szélesítik a jugoszláviai háborút, s Jugoszlávia és Oroszország békekezdeményezései süket fülekre találnak a jövőben is, akkor „ kénytelenek leszünk katonai-műszaki segítséget és támogatást adni Jugoszláviának”.
* Martonyi János magyar külügyminiszter az Európai Unió tagállamaiból és a Jugoszláviával szomszédos országokból érkezett külügyminiszterek luxemburgi találkozóján felvetette egy délkelet-európai pénzalap létrehozását, esetlegesen budapesti központtal.
* Szpirosz Kiprianu, a ciprusi képviselőház elnöke repülőn Athénból Belgrádba indult, hogy kieszközölje a három fogva tartott amerikai katona kiszabadítását.

Péntek, április 9.
* Éjjel és hajnalban a NATO repülői 16. alkalommal bombázták Jugoszláviai területét. A támadás célpontja ezúttal Belgrád, Valjevo, Smederevo, Kragujevac és a Crni Vrh volt.
* Drezdában tanácskozást kezdette a hét vezető nyugati hatalom és Oroszország képviselője. Diplomáciai forrás szerint napirenden a Koszovói Nemzetközi Biztonsági Erő elnevezésű alakulat felállítása szerepelt.
* A Fehér Ház közvetítésre kérte fel a Kremlt a jugoszláviai konfliktusban – közölte a moszkvai Izvesztyija a Jevgenyíj Primakov orosz kormányfő és Al Gore amerikai alelnök telefonbeszélgetéséről szerzett értesülései alapján.
*  Oroszország „nem adhatja oda Jugoszláviát”, amelyet bizonyos erők igyekeznek megszállni és protektorátusukká tenni – jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök.
* A jugoszláv vezetés nem tekinti országát hadiállapotban lévőnek Magyarországgal, annak dacára sem, hogy Magyarország tagja a Jugoszlávia ellen támadást indított NATO-nak – jelentette ki Thürmer Gyula  a Slobodan Miloševićtyel március 9-én  folytatott belgrádi megbeszélését összegezve.
* Pál pátriárka azt üzente a szerb népnek, hogy „az igazság útján a végsőkig tartson ki ” és hangsúlyozta, hogy a békére minden népnek szüksége van Koszovóban. „Beszélgetni kell és tárgyalni, megőrizni az anyagi javakat és az embereket, nemzetiségüktől függetlenül” – hangoztatta a pátriárka.
* Slobodan Milošević  jugoszláv elnök fogadta Szpirosz Kiprianu ciprusi parlamenti elnököt. A találkozó után Kiprianu kijelentette, hogy „humanitárius küldetése sikertelen volt”. (Kiprianu a jugoszláv fogságban lévő három amerikai katona kiszabadítása érdekében próbált közvetíteni.)
* A belgrádi Večenje Novosti napilap akciót indított Grass úr, visszaküldjük önnek könyveit címen, válaszként Günter Grass nyilatkozatára, amellyel támogatta a NATO Jugoszláviai elleni agresszióját.

Szombat, április 10.
* A NATO repülői Belgádnál a surčini és a batajnicai repülőteret támadták, Prištinánál pedig azt az átjátszóállomást romboltál le, amely az állami televízió műsorát sugározta tartományszerte.
* Oroszország nem kar belekeveredni a Koszovó körüli válságba – közölte Igor Ivanov brit kollégájával, Robin Cookkal.

Vasárnap, április 11.

* II. János Pál pápa ismét felszólított a balkáni fegyveres összetűzések leállítására és a koszovói válság megoldásáról szóló tárgyalások felújítására.
* A délutáni órákban a belgrádi Ivo Lola Ribar utca 35. szám alatt ismeretlen személy lelőtte Slavko Ćuruviját (50), a Dnevni Telegraf napilap és az Evropljanin magazin tulajdonosát.

Hétfő, április 12.

* A NATO gépei eltalálták a pancsovai olajfinomítót. Támadták még Kragujevacot, Újvidéket, Kruševacot és Pristinát. Hat személy halt meg, amikor a NATO a Grdelicai szorosban rakétát lőtt ki a Belgrád-Szaloniki vonalon közlekedő személyvonatra.
* A NATO-tagországok külügyminiszterei úgy döntöttek: nem fogják leállítania a JSZK elleni légicsapásokat, amíg Milošević jugoszláv elnök nem teljesíti a következő feltételeket: „vonja vissza a katonai, rendőri és félkatonai alakulatokat Kosovóból, egyezzen bele „nemzetközi katonai jelenlétbe”, „a menekültek biztonságos visszatérésébe” és adjon meggyőző biztosítékokat, hogy kész a rambouillet-i megállapodás alapján a Koszovóra vonatkozó politikai kereten munkálkodni, összhangban a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával”.
* A jugoszláv Szövetségi Képviselőház mindkét tanács sürgősségi eljárással megszavazta egyoldalú csatlakozási szándékát az orosz-fehérorosz szövetséghez. (A csatlakozás megvalósításához szükség van Oroszország és Fehéroroszország jóváhagyására, valamint arra, hogy a JSZK az ENSZ tagállama legyen. A Crna Gora-i alkotmány szerint a csatlakozás kérdésében népszavazást is kell tartani.)
* Szergej Sojgut, a rendkívüli ügyek orosz minisztere és Pintér Sándor magyar belügyminiszter között meggyezés született a záhonyi határátkelőnél feltartóztatott, Jugoszláviának humanitárius segélyt szállító orosz-fehérorosz konvoj Magyarországon való áthaladása ügyében.

Kedd, április 13.

* A NATO folytatta támadásait célpontok ellen Jugoszlávia egész területén. Pristina központjában főleg civil létesítményeket ért találat, közöttük az autóbusz-állomást is. Negyedszer bombázták a Csonoplya és Kljajićevo között levő üzemanyagraktárakat.
* Madelaine Albright amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter Oslóban egyetértett abban, hogy folytatják a diplomáciai erőfeszítéseket a koszovói válság megoldása érdekében.
* Robin Cook brit külügyminiszter kijelentette, hogy a Nyugat üdvözölné Oroszország segítségét a konfliktus leállításában, valamint Oroszország részvételét az esetleges koszovói békeerőkben.
*  Nikitasz Kalamatisz, az Európai Parlament egyik görög képviselője kijelentette, hogy Milomir Minić és Srđa Božović a jugoszláv képviselőház két tanácsának elnökei arra kérik az Európai parlamentet, hogy interveniáljon az azonnal tűzszünet érdekében.
* Milo Đukanović Crna Gora-i elnök komolytalannak és nem őszintének minősítette Jugoszláviának az orosz szövetséghez és Fehéroroszországhoz való csatlakozásra vonatkozó kezdeményezést.
* Horgosnál átlépte a határt az a 68 kamionból és 300 tonna humanitárius segélyből álló konvoj, amelyet Oroszország és Fehéroroszország küldött Jugoszláviának.
* A NATO egyik illetékese elismerte, hogy egyelőre ismeretlen csatornán előre kiszivárgott Jugoszláviába néhány szövetségi csapás cél- és időpontja. (A NATO-ban 1998 őszén egy francia katonai parancsnokot hazarendeltek és felelősségre vontak, mert bizalmas dokumentumokat szolgáltatott ki a tervezett csapásokról Jugoszláviának.)
* A márka feketepiaci árfolyama 11,00 – 12,00 dinár.

Szerda, április 14.
* Legalább 70 polgári személy vesztette életét, 31 pedig megsebesült Metohijában amikor a NATO gépei rakétát lőttek ki a koszovói albánok két menetoszlopára, amelyben többnyire gyerekek, nők és idős személyek haladtak visszatérőben otthonaik felé.
* Egynapos hivatalos belgrádi látogatása alatt Alekszandar Lukasenko fehérorosz elnök kijelentette: Jugoszlávia beleegyezik nemzetközi polgári megfigyelők elhelyezésébe Koszovón, az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi szervezete fennhatósága alatt, azzal a feltétellel, hogy ebben a küldetésben ne vegyenek részt azoknak az országoknak a képviselői amelyek részt vesznek a Jugoszlávia elleni agresszióban.
* Brüsszelben a koszovói kérdésről rendezett munkaüléssel megkezdődött az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos találkozója.
* Borisz Jelcin orosz elnök Viktor Csernomirgyin volt miniszterelnököt nevezte ki balkáni különmegbízottjának.
* Ludger Vollmer német külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Németország kidolgozta annak a tervnek a javaslatát, amelynek a célja a koszovói konfliktus befejezése.
* Ivan Sedlak köztársasági kisebbségügyi és emberi jogi miniszter kanizsai látogatása alkalmával  kiemelte, hogy „nemzeti és vallási hovatartozástól függetlenül mindannyian egyenrangú polgárai vagyunk az országnak, kivételt csak azok képeznek, akik nem lojálisak az államhoz. Aki nem illeszkedik be az általános érdekbe azt meghatározott szankciók sújtják”.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,50 – 12,00 dinár.

Csütörtök, április 15.
* A NATO légierője Szerbia Belgrádtól délre lévő tíz legnagyobb városát támadta. A bombatámadások célpontjai egyaránt voltak katonai és civil létesítmények, ez utóbbiak között néhány televízió átjátszóállomás és gazdasági létesítmények. Lerombolták a priboji Lim-hidat is. A NATO beismerte tévedését és „mélységes sajnálatát” fejezte ki az miatt az eset miatt, amelynek során polgári személyek életüket vesztették az április 14-i bombázásban.
* Padén eltemették Mókus Zoltán (1978) kiskatonát, aki április 12-én Pristinában egy gránáttalálat következtében három társával együtt életét vesztette. Topolyán eltemették Váradi Oszkár (1968) hivatásos rendőrt, aki április 13-án a koszovói Dečane község területén, feladata teljesítése közben vesztette életét, amikor taposóaknára lépett.
* Jugoszlávia kezdeményezésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a NATO civileket bombázott Koszovó Nyugati részében.
* „Koszovóban nem zajlik etnikai tisztogatás” – hangsúlyozta Igor Ivanov orosz külügyminiszter a Cadena Ser spanyol rádiónak adott nyilatkozatában.
* A kínai külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta a NATO-t, hogy „humanitárius katasztrófát idézet elő” Koszovóban jugoszláviai hadműveletével.
* A német hadsereg április 12. óta három pilóta nélküli felderítő repülőgépet vesztett Koszovó felett – jelentette be a macedóniai Tetovóban a NATO-erők szóvivője.
* James Wolfensohn, a Világbank elnöke kijelentette, hogy a Világbank 1999-2000-ben mintegy 2,3 milliárd dollárt ítél oda Oroszországnak.
* Jack Straw brit belügyminiszter döntése szerint a hatóságok lefolytatják az eljárást Auguszto Pinochet tábornok ügyében – jelentette be Londonban a brit belügyminisztérium.
* Pakisztánban korrupció vádjával 5 évi börtönbüntetésre ítélték Benazír Bhutto egykori miniszterelnök asszonyt, az ellenzék vezérét és férjét.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár.

Péntek, április 16.
* A március 24-én kezdődött légitámadások óta először lőtte a NATO légierője Szabadkát. A rakéták a Kisradanovác városrészben csapódtak be, tetemes anyagi kár keletkezett, de szerencsére emberáldozat nem volt. Újvidéken negyedik alkalommal értre támadás a kőolaj-finomítót. Két rakéta-találat súlyosan megrongálta a kovini Duna-hidat is.
* Milan Milutinović  szerb elnök fogadta Ibrahim Rugovát. A megbeszélésen a „koszovói probléma megoldásával és a további politikai folyamatokkal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg”.
* Milo Đukanović Crna Gora-i elnök kizárta annak lehetőségét, hogy Crna Gora bázis legyen a szárazföldi NATO-csapatok esetleges kosovói telepítéséhez.
* Az orosz törvényhozás alsóháza ajánlás értékű határozatot fogadott el, amellyel támogatja Belgrád csatlakozási kérelmét az orosz-fehérorosz unióhoz.
* A moszkvai Kommerszant Daily megjelentette Solana NATO-főtitkár levelét, amelyet „azzal a céllal küldött, hogy az orosz közvéleménynek megmagyarázza azoknak a tevékenységeknek az okait, amelyeket a NATO foganatosított a koszovói válság megoldása érdekében”.
* Leonyid Kucsma ukrán elnök kész találkozni Slobodan Milošević jugoszláv államfővel és Javier Solana NATO-főtitkárral, annak érdekében, hogy bemutassa nekik saját béketervét – közölték az ukrán hatóságok.
* A Munkáspárt elnöksége a magyar Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását követelte a szabadkai bombázás miatt.

Szombat, április 17.
* Az utóbbi hetek éjszakáihoz képest szokatlan nyugalom volt Vajdaságban és Belgrád tágabb térségében. A NATO harci repülői újra bombázták Pristinát és támadták a valjevói Krušik, valamint az užicei Ponikve repülőteret.
* A jugoszláv kormány elutasította az ENSZ főtitkárának a koszovói válság rendezésére tett javaslatát, amelyben Kofi Annan indítványozta, hogy nemzetközi erőt is vonjanak be a visszatérő koszovói albán menekültek biztonságának a szavatolására.
* Románia nem engedi át légterén a Jugoszláviába segélyszállítmányokat vivő orosz repülőgépeket – jelentette be Bukarestben Victor Babiuc román védelmi miniszter.
* Nyolcvanezer tonna gabona érkezett Vlagyivosztokba az Egyesült Államok által Oroszországnak nyújtott élelmiszersegély keretében.
* Az indiai parlament alsóházában (Lok Szabha) rendezett bizalmi szavazáson megbukott Atal Behari Vadzspaji 13 hónapja működő kormánya.
* Indonéz-barát milicisták gyújtogatta és gyilkoltak Diliben, az indonéz fennhatóság alatt álló Kelt-Timor fővárosában. Legalább harmincan életüket vesztették, több tízen kórházba kerültek.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,50 – 12,00 dinár.
 
Vasárnap, április 18.
* A NATO harci gépei az éjjel több hullában támadták Újvidéket, Belgrádot, Pancsovát, Sremska Mitrovicát és más célpontokat. Az újvidéki kőolaj-finomítót hat találat érte és nagy tűz keletkezett. Pancsován találat érte a műtrágyagyárat.
* A leghatározottabban ki tudom zárni annak lehetőségét, hogy a NATO egy esetleges, jelenleg napirenden nem lévő Jugoszláviai elleni szárazföldi művelete Magyarország felől indulna meg – jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter.

Hétfő, április 19.
* Az éjjel bombatalálat érte a vajdasági tartományi Végrehajtó Tanács épületét, az úgynevezett Báni Palotát. Az épület külsőleg nem szenvedett károsodást, belül azonban nagy a rombolás. A NATO másodszor támadta Szabadkát. A lövedékek ismét Kisradanovác térségében csapódtak be, de sem a városban, sem emberéletben nem okoztak kárt.  
* A Kremlben  orosz vezetők Borisz Jelcin elnökletével  tanácskozást tartottak a balkáni válságról.  Az orosz sajtószervek főszerkesztőivel megtartott találkozóján Jelcin légicsapások kezdete óta először foglalt állást úgy, hogy a rendezés érdekében a legfontosabb rábírni Belgrádot arra, hogy egyezzen bele nemzetközi békefenntartó erők koszovói telepítésébe.
* Igor Szergejev orosz védelmi miniszter ismét azt hangoztatta, hogy tárcájának információ szerint a NATO „aktív előkészületekbe” fogott a szárazföldi erők bevetése érdekében Jugoszláviában.
* Pál pátriárka, Fanc Perko belgrádi érsek, Hamdija Jusufspahić belgrádi mufti és Isak Asijel jugoszláv rabbi közös békefelhívásban felszólították a NATO szövetséget, hogy hagyja abba Jugoszlávia bombázását, és felkérték „az ország minden polgárát, az albánokat és a hatalom képviselőit egyaránt, hogy tartózkodjanak az erőszak további alkalmazásától, és tegyenek meg mindent, mindenki a maga részéről, hogy a problémákat békés úton oldják meg”.
* A Szerb Megújhodási Mozgalom úgy értékelte, hogy Szerbiának nem szabad elveszítenie Koszovót, de ugyanakkor arra szólított fel, hogy meg kell ragadnia minden alkalmat a Jugoszlávia elleni agresszió leállítására és a válság megoldására.
* A Menekültügyi és Migrációs Hivatal tájékoztatása szerint a NATO-csapás megindulása óta (március 24.) 777 jugoszláv állampolgár kért védelmet a magyar hatóságoktól.
* Filip Vujanović a montenegrói miniszterelnök figyelmeztette a Jugoszláv Katonaságot: komoly következményekkel járhat, ha megpróbálja letartóztatni Novak Kilibarda montenegrói kormányfőhelyettest. (Kilibarda megtagadta, hogy átvegye a hadbíróságra szóló idézését, noha különféle módon megpróbálták átadni neki.)
* Az újjáépített berlini Reichstagban tartott első parlamenti ülésen előadott kormánynyilatkozatban Gerhard Schröder német kancellár alapvetően pozitív mérleget vont a német egyesülése óta eltelt nyolc és fél évről.
* Az NDK egykori kormányfője, Willi Stoph 84 éves korában meghalt.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár.

Kedd, április 20.
* A NATO légicsapásai Niš, Belgrád, Valjevo, Nova Varoš, Priština  és Kragujevac ellen irányultak. Támadásoknak halottjai és sebesültjei is vannak. Sem Koszovóban, sem határainál nem enyhül a humanitárius katasztrófa.
* Borisz Jelcin orosz elnök ellenezte, hogy gyorsított ütemben oldják meg Jugoszlávia csatlakozását az orosz-belorusz szövetséghez, mert az „ilyen problémákat nem lehet röptében megoldani”. Szerinte Jugoszlávia csatlakozása „nagyon összetett és a kapkodás nem hoz hasznot”.
* Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízott megkezdte körútját, melynek során Grúziába, Azerbajdzsánba és Ukrajnába látogat, hogy megtárgyalja a koszovói válság „kiéleződésével” kapcsolatos problémákat. Csernomirgyin Sevarnadze grúz államfővel egyetértésre jutott a JSZK-beli konfliktus megoldására irányuló közös fellépésben.
* Hubert Védrine francia külügyminiszter kijelentette, hogy a NATO összes tagországának kormány elvetette a koszovói szárazföldi intervenció lehetőségét, és hozzátette: a NATO nem fogja radikálisan megváltoztatni a JSZK elleni légicsapások stratégiáját.
* A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága közölte, hogy mintegy „egymillió jugoszláv költözött biztonságosabb falusi környezetbe, a NATO-légicsapások folytatása miatt”.
* II. Alekszij orosz és Pál szerb pátriárka ötvenezer ember előtt tartott liturgiát a belgrádi Szent Száva templom előtti téren, s együtt szólították fel a NATO-t a légicsapások beszüntetésére.
* Tizennyolc jugoszláv társadalmi szervezet követelte, hogy a NATO szüntesse be a Jugoszlávia elleni agresszióját, amelynek következtében, e szervezet felmérése szerint, Szerbiát ökológiai katasztrófa fenyegeti.
* A Jugoszlávia elleni NATO-támadás kezdete óta közel kilencszázan kértek védelmet Magyarországon. További ezerre tehető azoknak a jugoszláv állampolgároknak a száma, akik a katonai beavatkozás befejeztével haza kívánnak térni, de nem vették fel a kapcsolatot a menekültügyi szervekkel. A menekülök többsége magyar, illetve szerb nemzetiségű.
* Adnan Mitrovci Ibrahim Rugova koszovói albán vezető egyik legközelebbi munkatársa Szkopjében találkozott Hill amerikai és Hunzinger francia nagykövettel
* Az Amerikai Egyesült Államok Colorado államában, Littleton (Denver egyik elővárosa) Columbine High School nevű iskolájában két fiatalember lőfegyverrel és robbanó eszközökkel 23 személyt megölt, legkevesebb 21-et megsebesített, majd minden jel szerint öngyilkosságot követett el.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár.

Szerda, április 21.
*  A NATO légierője két rakétával hatalmas károkat okozott Újvidék egyetlen megmaradt Duna-hídján, a tervezőjéről elnevezett Žeželj-hídon. Belgrádban a rakéták lángba borították az egykor Jugoszláv Kommunista Szövetség, újabban pedig a Szerbiai Szocialista Párt huszonkét emeletes székházát, amelyben több mint húsz belgrádi vállalat igazgatósága és a Košava tévé és rádió, valamint a Pink televízió is működött. Újabb találatok érték az újvidéki olajfinomítót és a vénaci tévétornyot.
* Szerb értelmiségiek csoportja felszólította Slobodan Milošević elnököt, a koszovói albánok képviselőit, a NATO-t, az Európai Uniót és az USA vezetőit, hogy azonnal szüntessék be az erőszakot és a katonai tevékenységet és kapcsolódjanak be a Koszovóra vonatkozó politikai megoldás keresésébe. Hangsúlyozták, hogy továbbra is ellenzik a belgrádi rezsimet, de mindenek előtt a NATO agressziót.
* A szárazföldi erők koszovói bevetését sürgette a NATO-tól Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök. Szerinte a nemzetközi közösségnek el kell ismernie Koszovó függetlenségét, első lépésként nemzetközi ellenőrzés alá vonva a tartományt.
* A cseh parlament és a szlovák kormány a NATO követelésére engedélyezte a NATO-csapatok áthaladását területükön.

Csütörtök, április 22.
* Találat érte Milošević elnök (a közelmúltig) lakta a belgrádi Užice utca 15 szám alatti kertes villát. A NATO-légierő támadásokat intézett Batjanica, Valjevo, Újvidék, Szabadka és környéki célpontok ellen is. Újabb négy találat érte az újvidéki vasúti hidat. A híd útteste még jobban megrongálódott, valamint leszakadt a péterváradi oldalon lévő ív egy része. A Pristina környékét ért eddigi leghevesebb támadás során, négy hullámban több mint 50 lövedéket lőttek ki a NATO repülőgépei.
* Slobodan Milošević elnök Belgrádban fogadta Viktor Csernomirgyint, az orosz elnök jugoszláviai válsággal foglakozó különmegbízottját, akivel több mint nyolc órás tárgyalást folytatott. Csernomirgyin a tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy Slobodan Miloševićtyel sikerült egyeztetnie a koszovói válság rendezésének feltételeit. Ezek egyike „a Jugoszláviával egyeztetett nemzetközi jelenlét az ENSZ égisze alatt és Oroszország részvételével”.
* Vukašin Maraš, Crna Gora-i belügyminiszter hivatalosan is elutasította Milorad Obradović tábornoknak, a Jugoszláv Katonaság második hadserege parancsnokának követelését, hogy a köztársasági rendőrséget helyezzék katonai ellenőrzés alá.
* A jugoszláv közgazdászok G-17-es csoportjának becslése szerint a NATO-agresszióval okozott gazdasági károk, a társadalmi össztermékkel mérve nagyobbak lesznek, mint a második világháborúban.
* II. János Pál pápa megismételte a Balkánra vonatkozó békefelhívását, amikor a Vatikánban hét Nobel-békedíjast fogadott.
* Bil Clinton amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök jóváhagyta azt a döntést, hogy a NATO frissítse fel, igazítsa hozzá a megváltozott körülményekhez a szárazföldi csapatok koszovói bevetésének tervét – jelezte a washingtoni Fehér Ház, hangsúlyozva egyúttal, hogy mind Washington, mind pedig London hisz a légicsapásokra alapozó stratégia sikerében.
* Magyarország közvetlen katonai módon nem fog részt venni a NATO esetleges szárazföldi hadműveletében, s területét sem bocsátja ilyen célokra szövetség rendelkezésére – jelentette ki Budapesten Szent-Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
* A román parlament nagy szavazattöbbséggel támogatta a NATO azon követelését, hogy korlátlanul használhassa Románia légterét a Jugoszlávia elleni akciókhoz.
* A bolgár miniszterelnök közölte, hogy Bulgária nyugati határa mentén 120-150 kilométer szélességben átengedi légiterét a NATO-nak.

Péntek, április 23.
* Hajnali két órakor a NATO-légierő lerombolta a Szerbiai televízió székházát Belgrád központjában. A támadásnak, nem végleges adatok szerint kilenc halálos áldozata van és 18 a sebesültek száma.
* Filip Vujanović Crna Gora-i kormányfő kijelentette, hogy a Crna Gora-i belügyminisztérium „semmi esetre sem kerülhet a Jugoszláv Katonaság parancsnoksága alá”, mint ahogy azt a katonaság vezérkara követelte.
* A washingtoni Ronald Reagan konferencia központban megkezdődött a NATO megalakulása 50. évfordulójának alkalmából rendezett csúcsértekezlete, amelynek napirendjét elsőként Koszovó témája uralja. A NATO kész felfüggeszteni a Jugoszlávia elleni légi hadműveletét, ha Belgrád elfogadja az ismert nemzetközi feltételeket, illetve meggyőző módon megkezdi csapatainak kivonását Koszovóból, egy pontos és gyors ütemet kilátásba helyező időrend szerint – áll a NATO Washingtoni csúcsértekezletén kiadott nyilatkozatban.
* Bill Clinton amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök úgy értékelte, hogy a koszovói nemzetközi jelenlét elfogadása az ENSZ égisze alatt és Oroszország részvételével nem elégséges a NATO követeléseinek teljesítéséhez.
* Az ukrán parlament úgy szavazott, hogy az ország függessze fel részvételét a NATO békepartnerségi programjában, és állítsák le a rakétakilövő rendszerek megsemmisítését.
* Martonyi János az amerikai Harvard Egyetemen mondott beszédében kijelentette: Jugoszláviának feltétel nélkül el kell fogadnia a NATO követeléseit, és csakis ezt követhetően vet majd véget a szövetség a bombázásának.

Szombat, április 24.
* A NATO harci gépei Újvidéken immár hetedszer lőtték a kőolaj-finomítót. Állítólag robbanások voltak a Fruška goran is. A legsúlyosabb csapás Niš környékét érte, ahol 26 rakétát lőtte ki többnyire az ipari negyedre, óriási károkat okozva. Eltalálták a niši teherpályaudvart is.  Novi Pazar körül mintegy 20 robbanás hallatszott Lőtték a Beopetrol kraljevói üzemanyagraktárát is. Priština környékén, a slatinai repülőtéren és a belaćevaci településen, valamint a Goleš hegy térségében mintegy 30 lövedék csapódott be.
* Nagy Britannia és az Egyesül Államok úgy határozott, május végéig elhalasztják a döntést a szárazföldi erők koszovói bevetéséről, mert „a szövetség még nem kész egy ilyen döntés meghozatalára”.
* Orbán Viktor magyar kormányfő washingtoni sajtótájékoztatóján kijelentette: Magyarország éppen azért támogatja a légi csapások intenzitásának növelését, hogy elkerülhető legyen a stratégiaváltás, a szárazföldi bevetés. „A vajdasági magyar kisebbség ügye nem magyar ügy, hanem NATO-ügy” – jelentette ki egyebek között a magyar miniszterelnök.  
* A román felet terheli minden felelősség annak következményeiért, hogy Románia lehetővé tetet a NATO számára légterének korlátlan használatát – áll a belgrádi román nagykövetséghez intézett jugoszláv tiltakozó jegyzékben.
* Ismeretlen fegyverek három lövést adtak le az ENSZ athéni képviseletének székházára.

Vasárnap, április 25.
* A NATO légicsapások folytatódtak Jugoszlávia szerte. A támadások fő célpontjai főként közép-szerbiai és kosovói célpontok voltak.
* Vuk Drašković  jugoszláv miniszterelnök-helyettes a Studio B televízióban nyilatkozva kijelentette, várakozásai szerint Oroszország és a Nyugat kompromisszumos megoldást talál a koszovói válságra, egyúttal felszólította  a belgrádi vezetést, hogy fogadja el a megoldást.
*  Živadin Jovanović Jugoszláv külügyminiszter az ENSZ Biztonság Tanácsának soros elnökéhez írott levelében kifogásolta, hogy  a testület  mindeddig nem ítélte el  a NATO jugoszláviai légicsapásait, s arra sürgette Alain Dejammét, hogy tegyen konkrét lépéseket a támadások azonnali beszüntetése érdekében.  
* Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök másfél órás megbeszélést folytattak telefonon, amelynek fő témája a koszovói válság volt.
* Jevgenyij Primakov orosz kormányfő utalt arra a lehetőségre, hogy Oroszország  esetleg megnöveli katonai költségvetését, ha a NATO mégis úgy dönt, hogy szárazföldi csapatokat küld Jugoszláviába. „Ebben az esetben Oroszországnak felül kell vizsgálnia a NATO országokkal fenntartott kapcsolatainak számos kérdését is” – jelentette ki Primakov.
* Jugoszlávia tengeri blokádja adott esetben Oroszországra is vonatkozik – erősítette meg  Sandy Berger az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Washingtonban.
* „Minden meghozott döntés és minden elfogadott dokumentum megegyezik Magyarország stratégiai nemzeti érdekeivel” – állapította meg Washingtonban Orbán Viktor magyar  miniszterelnök a NATO csúcstalálkozójának eredményeit összegező sajtóértekezletén.  A miniszterelnök kifejtette: a magyar érdekekkel egybeesik, hogy nincs stratégiai váltás a koszovói válság kezelésében. Szerinte a csúcs során egyre erősebbé vált az a meggyőződés, hogy a légicsapások megfogják hozni az eredményt.  

Hétfő, április 26.
* A NATO-ombázások 33. éjszakáján  az észak-atlanti szövetség gépei tejesen  romba-döntötték Újvidék harmadik, s egyben utolsó hídját, a ún. Žeželj-hidat. Ezzel Újvidéken megszűnt a közúti és vasúti forgalom a Duna két partja között. A város egy részén szünetel a vízszolgáltatás. A NATO gépei ismét támadták Valjevo környékét és a Zombor melletti katonai repülőteret.
* Korrupció és a maffiával való összemosódás címén letartóztatták Stefano Cusumanit, az olasz kormány költségvetési és kincstárügyi minisztériumának adósságügyi államtitkárát.

Kedd, április 27.
* A NATO-légierő negyedszer lőtte a zombori repülőteret és harmadszor a palánkai hidat, amely a súlyos károsodás ellenére még áll. Mély morajlás hallatszott a Fruška gora felől is. Ismét csapást mértek a az újbelgrádi pártpalotára, ezúttal az épület tetejére szerelt tévéantennákat semmisítették meg.  A támadás fő ereje Kraljevo és Koszovó térségi célpontok voltak. Surdulicában, a bolgár határ közelében levő városkában polgári áldozatok is voltak.
* Leposava Milićević szerbiai egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a NATO-agresszió kezdete óta több mint 400 polgár életét vesztette és több mint 4000 megsérült.
* A Koszovói Felszabadítási Hadsereg szeparatista szervezet halálra ítélte Ibrahim Rugovát, a Kosovói Demokratikus Szövetség elnökét, jelentette az ITAR-TASZSZ hírügynökség az albán televízió jelentésére hivatkozva.
* A kosovó válság rendezési lehetőségeiről folytatott eszmecserét telefonon Viktor Csernimirgyin orosz balkáni különmegbízott és Al Gore amerikai elnök.
* A koszovoi rendezés  lehetőségeiről Moszkvában Strobe Talbot amerikai külügyminiszter-helyettes Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel  és Viktor Csernomirgyin balkáni különmegbízottal tárgyalt.
*  Oroszország megváltoztatja katonai doktrináját a NATO washingtoni csúcsértekezletén elfogadott stratégia miatt – jelentette ki Moszkvában Igor Szergejev orosz védelmi miniszter.
* A NATO Jugoszlávia elleni olajembargójának érvényesítésére bevezetett tengeri blokád konfliktust teremthet Moszkvával  – jósolja az Izvesztyija című orosz lap.
* A magyar kormány engedélyezte, hogy az üzemanyagot szállító NATO repülőgépek is használhassák a ferihegyi repülőteret.
* A szabadkai kábeltévé visszaállította a magyarországi tájékoztatási műsorok vételét a városban. Újvidéken továbbra sem lehet nézni a magyar tévéadókat a kábeltévén.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00-11,50 dinár.

Szerda, április 28.
*  Több bevetésben támadtak NATO-gépek célpontokat Jugoszlávia egész területén. A Ismét támadták az újvidéki kőolaj-finomítót a venaci tévétornyot.  Hatalmas robbanások voltak Podgorica és több szerbiai város térségében. Surdulicában egy célt tévesztett rakéta okozta tragédiában legalább húsz polgári személy, köztük tizenkét gyermek életét vesztette. A városban helybeli közlések szerint mintegy hatszáz lakóépület szenvedett károsodást, közülük ötven rombadőlt.
* Momir Bulatović szövetségi kormányfő leváltotta tisztségéről Vuk Draškovićot, a szövetségi kormány alelnökét „a szövetségi kormány álláspontjaival ellentétes nyilatkozatai, valamint a szövetségi kormány tekintélyének megsértése miatt”. A leváltást követően a  Szerb Megújhodási Mozgalmat képviselő három miniszter lemondott a szövetségi kormányban viselt tisztségéről.
* Milan Milutinović szerb elnök és Ibrahim Rugova, a Koszovói Demokratikus Szövetség vezetője Prištinában négypontos közös nyilatkozatot adtak ki, mely szerint egyetértettek abban is, hogy az új ideiglenes koszovói végrehajtó tanácsot mielőbb meg kell alakítani.
* Életbe lépet a szerb kormány rendelete, mely szerint a gépkocsi-tulajdonok májusra csak 20 liter üzemanyagra kapnak jegyet.
* Oroszország és Kína képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában megakadályozta egy határozat elfogadását a koszovói menekültekről.
* Moszkvában járt Scharping német védelmi miniszter és Lukasenko fehérorosz elnök, akik az orosz tisztségviselőkkel a jugoszláviai válság megoldásának lehetőségeiről tárgyaltak.

Csütörtök, április 29.
* A NATO-légierő támadásainak célpontjai a következő városok voltak: Belgrád, Podgorica, Surdulica, Újvidék, Požega, Ruma, Smederevo, Novi Pazar és Požarevac. Egy harci gép rakétája Szófia külvárosában csapódott be, ahol lerombolt egy lakóházat.
* A Crna Gora-i képviselőház elnöke, a parlamenti képviselő csoportok vezetői, valamint a Crna Gora-i kormány képviselői együttes ülésükön megállapították, hogy a jelen pillanatban legfontosabb azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik, hogy Oroszország és Viktor Csernomirgyin különmegbízott béketeremtő közvetítői missziójának elfogadásával megszűnjön a NATO-agresszió.
* A Crna Gora-i Szocialista Néppárt többé nem vesz részt a Crna Gora-i polgári békéről szóló rezolúció végrehajtásával kapcsolatos konzultációkban – jelentette ki Predrag Bulatović a párt alelnöke.
* A szerbiai mezőgazdasági ás állatorvosi felügyelőség megtiltotta a horgászást a Dunán a pancsovai kőolaj-finomítótól lejjebb, mert a bombázások által keletkezett szennyezés miatt a hal mérgezett és nem alkalmas emberi táplálkozásra.
* Moszkvában Kofi Annan ENSZ főtitkár, Igor Ivanov orosz külügyminiszter, Jorgosz Papandreu görög külügyminiszter és Lloyd Axworthy kanadai külügyminiszter találkozóján a koszovói válsággal kapcsolatban megállapodás született arról „a leghatározottabb lépésekre kerül sor a politikai megoldás érdekében”.
* A bonni Csernomirgyin-Schröder találkozón a német kancellár javasolta, hogy a NATO szüneteltesse a JSZK elleni bombázást, ha lesznek „jelei a biztonsági erők Koszovóból történő kivonulásának, méghozzá olyan jelei, amelyeket ellenőrizni is lehet”.
* Viktor Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízott Rómában kijelentette, hogy „közelednek” Oroszország és a nyugati államok álláspontjai a koszovói válság megoldása ügyében.
* Jesse Jackson ismert amerikai emberi jogi aktivista megérkezett Belgrádba, hogy közvetítsen a három foglyul ejtett amerikai katona kiszabadításában.
* Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar kormány Koszovóval kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban kijelentette: Magyar katona, Magyarország nem vett részt és nem vesz részt támadó katonai műveltekben. Magyarország érdeke a válság békés rendezése, hangsúlyozta Orbán.
* Eduar Kukan szlovák külügyminisztert választotta egyik koszovói különmegbízottjának Kofi Annan ENSZ főtitkár.
* Líbia közvetítő szerepet vállalt a koszovói válságban és hivatalos hírügynöksége útján közölte: Belgrád hajlik arra, hogy bizonyos NATO-tagállamok békefenntartó erőket küldjenek területére.

Péntek, április 30.

* Ismét NATO-célpont volt az újvidéki kőolaj-finomító: három találat ért egy nyersolajtartályt, majd hatalmas, fekete füstfelhő emelkedett fel. A NATO repülői első ízben lőtték Versecet, pontosabban lerombolták a város mellet levő hegy csúcsán a rádió-antennát és átjátszóállomást. Belgrádban két bombatalálat érte a Jugoszláv Katonaság vezérkari épületét, valamint ismét célpont volt a szövetségi belügyminisztérium épülete is.  Célpontok voltak még  a Belgrádi Televízió avalai átjátszóállomása, a valjevói Krušik  fegyvergyár, a Pristina  környéki kőolajtartályok, a niš-pristinai  út egy hídja, Požarevac  környéke és  Divčibare  térsége.  
* Milošević jugoszláv elnök Csermomirgyin orosz különmegbízottal a NATO JSZK elleni agressziójának megállításáról és a kosovói válság békés megoldásáról folytatott megbeszélést.
*Nebojša Vujović, a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a jugoszláv hatóságok csak fegyvertelen nemzetközi erők Koszovóba való telepítését engedélyezné.
* Crna Gora kérte, hogy kíméljék meg a kőolajembargótól, amit az Európai Unió tagállamai Jugoszlávia ellen vezettek be, és készségét fejezte ki, hogy engedélyezi behozatalának nemzetközi ellenőrzését.
* Egy bécsi szállodában titkos megbeszélésre került sor orosz és amerikai parlamenti képviselők között a koszovói válság megoldása érdekében.
* Keskeny Ernő, Magyarország moszkvai nagykövete abbeli reményét fejezte ki, hogy Vajdaságban nem lesz katonai konfliktus, ám hangsúlyozta, hogy ezt a lehetőséget „nem lehet kizárni”.
* Két személy meghalt, 73 megsebesült a londoni Sohoban, maikor szöges-bomba robbant egy homoszexuálisok által látogatott bárban. Az utóbbi két hétben ez volt a harmadik pokolgépes merényletet.
* 5 óra 30 perckor és 9 óra 40 perckor a Richter-skála szerinti 5,5-es erősségű földrengés volt érezhető Belgrád és Újvidék környékén.

Szombat, május 1.

* A NATO légiereje  újra Belgrád környéki, pancsovai, Fruška Gora-i, kragujeváci, kraljevói, zombori, pristinai és Crna Gora-i célpontokat lőtt. A lužanei hídon találat érte a Niš Expres autóbuszát. Ennek a támadásnak 47 halálos áldozata és 16 sérültje volt. Javier Solana a katonai szervezet főtitkára bejelentette, hogy a légitámadások zárószakaszukba érkeztek és, hogy a szövetséges erők hamarosan elérik céljukat.
* Bill Clinton amerikai elnök reményének adott hangot, hogy a közeljövőben lehetőség nyílik az amerikai és a szerb nép kibékülésére.
* Slobodan Milošević, Jugoszlávia elnöke úgy döntött, hogy szabadon engedi az egy hónapja fogságban levő három amerikai katonát, s átadja őket Jesse Jackson amerikai tiszteletesnek.
* Viktor Csernomirgyin, Oroszország jugoszláviai megbízottja Moszkvában, Belgrádból való hazaérkezése után kijelentette: „igen közel állunk a koszovói válság megoldásának lehetőségéhez”.
* Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke úgy nyilatkozott, hogy abban reménykedik tíz nap múlva beköszönt a béke.
* Felhívást tett közzé a balkáni háború, a vérontás megállítása érdekében mintegy ötven magyar értelmiségi és politikus, akik A Balkán békéjéért néven mozgalmat indítottak.
* Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint január óta immár 46-an haltak meg egy egyelőre azonosítatlan, de az Ebolához hasonló vírus pusztulása nyomán a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
* A Richter skála szerint 4,7-es erősségű földrengés volt Iránban, Egyiptomban és Franciaországban.

Vasárnap, május 2.
* A NATO-erők támadták Belgrádot, Újvidéket, Zombort, Kruševacot, Čačakot, Kraljevót, Ništ,  valamint Crna Gora több bárosát. Az újvidéki olajfinomító bombázása utána a város az ökológiai katasztrófa határára jutott. 21.45 órakor széthullott a szerbiai villanyenergia-rendszer. A NATO a támadás során különleges anyagot, úgynevezett grafitbombát használt, ami rövidzárlatot okoz a magasfeszültségű hálózaton (az obrenovaci erőműtől elágazó magasfeszültségű távvezeték hibásodott meg). Csaknem egész Szerbiában szünetelt az áram- és vízellátás. A NATO elismerte, hogy a jugoszláv légierő lelőtt egy F-16-os repülőgépet, egy Harrier típusú gép pedig az Adriába zuhant.
* A jugoszláv hatóságok átadták a Belgrádban tartózkodó Jesse Jackson amerikai tiszteletesnek azt a három amerikai katonát, akik harminckét napja kerültek jugoszláv fogságba. Nem sokkal később az amerikaiak már el is hagyták Belgrádot.
* Bill Clinton amerikai elnök nyilatkozatban üdvözölte, hogy Jugoszlávia szabadon engedte a három amerikai katonát, de leszögezte, hogy a NATO légicsapások folytatódnak.
* II. János Pál pápa kérte a frissen boldoggá avatott Padre Pio közbenjárását is, annak érdekében, hogy újrainduljon végre a párbeszéd a koszovói válság ügyében.
* Az amerikai szenátus republikánus többségének elnöke kijelentette, hogy esélyt kell adni a békének a NATO és Jugoszlávia konfliktusában.
* Bécsben az amerikai képviselőnek állítólag sikerült olyan megállapodás-tervezetet kidolgozniuk orosz törvényhozók egy csoportjával közösen a koszovói válság rendezésére, amely közlésük szerint magában foglalja a NATO öt alapvető követelését, ugyanakkor figyelembe veszi az orosz és a szerb felvetéseket is.
* Mlađan Đinkić a 17-es csoport koordinátora úgy értékelte, hogy a NATO Jugoszlávia elleni agressziója nagyobb rombolásokat okozott, mint a németek hazánkban a második világháború alatt.

Hétfő, május 3.
* A NATO gépei belgrádi, újvidéki, zombori, kruševaci, kraljevói, požegai, čačaki, valjevói, niši, prijepoljei és pristinia célpontok ellen intéztek szokatlanul heves támadásokat. Néhány perccel 22 óra előtt két NATO-lövedék eltalálta az Újvidéki Televízió mišeluki székházát, amely órákon át lángolt. Emberéletben nem esett kár (az épületet már korábban kiürítették, de óriási anyagi és szellemi kár keletkezett. Újabb bombatámadás érte az újvidéki kőolaj-finomítót is, amelynek következtében ismét sötét és fenyegető füstfelhő takarta el a tartományi székváros egét. Legalább 20-an meghaltak 10-en pedig súlyos sérüléseket szenvedtek amikor találat érte a Đakovica prevoz  Peć és Rožaje között közlekedő utasokkal teli autóbuszát. A NATO tagadta, hogy a szövetséges repülőgépek részt vettek volna ebben az akcióban.
* A megnövekedett fogyasztás következtében Szerbiában részben ismét szétesett a villanyenergia-rendszer.
* Viktor Csernomirgyin orosz balkáni különmegbízott az USA-ba utazott, hogy ott találkozzon Bill Clinton amerikai elnökkel és Al Gore alelnökkel a koszovói konfliktus rendezése érdekében.
* A NATO közölte, hogy rendszeresen folytatja a jugoszláv villanyerőművek és trafóállomások támadását különleges grafitbombákkal.
* Jamie Shea NATO-szóvivő Brüsszelben közölte, hogy a jugoszláv légvédelem „egy lövése  következtében egy A-10 típusú gép hajtóműve meghibásodott”, de a pilótának nem esett baja és le tudott szállni Macedóniában.
* A védelmi minisztérium közleménye szerint Románia pontosította a parlament április 24-i határozatát: A NATO repülőgépei csak rendkívüli esetekben szállhatnak le romániai repülőtereken, az észak-atlanti szövetség azokat nem használhatja arra, hogy gépei onnan induljanak jugoszláviai célpontok elleni bevetésre.
* Magyarország csatlakozott a NATO és az Európai Unió Jugoszlávia ellen bevezetett kőolajszállítási zárlathoz.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00-12,00 dinár.

Kedd, május 4.
* A NATO-erők Belgrád, Kraljevo, Vranje és Újvidék környékét bombázták. Pristinát és a környező településeket több ízben is bombázták. Újvidéken akadozott a villanyáram-, víz és kenyérellátás.
* Viktor Csernimirgyin orosz elnök balkáni különmegbízottja Bill Clinton amerikai elnökkel folytatott megbeszélései után kijelentette, hogy a koszovói probléma diplomáciai megoldása most „közelebb van”, mint volt.
* A fejlett ipari országok és Oroszország (G-8) külügyi főigazgatói bonni találkozójukon megegyeztek abban, hogy az ENSZ égisze alá helyezik a koszovói rendezés folyamatát.
* Szabó János magyar honvédelmi miniszter állítása szerint Budapest nem tart attól, hogy a koszovói konfliktus esetleg átterjed Magyarország területére is.
* A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja a repülőtér- és a légtér használatot engedélyező országgyűlési határozat módosítását szorgalmazta. A változás lényege: ki kívánják zárni, hogy a harci gépek magyar területről indítsanak támadást jugoszláviai célpontok ellen.
* Vuk Obradović, a Szociáldemokrácia párt elnöke úgy értékelte, hogy a legnagyobb állami és nemzeti érdek a háborús cselekmények beszüntetése és a béke megteremtése.
Hasonlóan nyilatkozott Goran Svilanović, a Szerbiai Polgári Szövetség elnöke is.

Szerda, május 5.
*  NATO-célpontok voltak Bajina Bašta és Užice környéke, valamint Koszovó térsége. Először lőtték nappal a valjevói Krušik fegyvergyárat. Vajdaság több városában nem volt áram, s a telefonkapcsolatok is megnehezültek.
* Clinton amerikai elnök a Spangdahlemben levő 52. amerikai légivadász-hadosztály mintegy 4000 katonája és családtagjai előtt kilátásba helyezte a JSZK elleni légitámadások fokozását és kijelentette, hogy a szerb erőknek el kell hagyniuk Koszovót.
* Viktor Csernimirgyin orosz különmegbízott közölte, hogy közeledtek Oroszország és az USA álláspontjai a koszovói válság megoldása ügyében, amely komoly veszélybe hozta a két ország kapcsolatait. „Most ténylegesen megértjük azt, hogy mit történik a Balkánon és tudjuk, hogy mit kell tenni” – jelentette ki Csernomirgyin.
* Margareta Walstrom,  a Vöröskereszt és Vörös Félhold Egyesületek Nemzetközi Szövetségének főtitkárhelyettese azt nyilatkozat, hogy Jugoszláviában mintegy fél millió ember él súlyos szociális körülmények között a NATO-erők támadásai miatt.
* Živadin Jovanović szövetségi külügyminiszter nyilatkozata szerint a NATO eddigi támadásai során mintegy 1200 ember vesztette életét és több mint 5000 ember súlyosan sérült. Jovanović még elmondta, hogy a bombázások során 300 iskolát is leromboltak.
* Nebojša Vujović, a szövetségi külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a JSZK elfogadja az ENSZ misszióját, amelynek mandátumát, létszámát és meghatalmazásait a JSZK és az ENSZ közvetlen kapcsolat útján kell hogy meghatározza.
* Ibrahim Rugova koszovói albán vezető minden hozzátartozójával együtt, az olasz kormány vendégeként, Rómába érkezett. Rugova kérte Olaszország segítségét „népe megmentéséhez”, nemzetközi békeerő Koszovóba küldését és a Miloševićtyel való egyezkedést javasolta, de azt tanácsolta, hogy a NATO ne menjen bele a tűzszünetbe mindaddig, amíg a jugoszláv elnök egyértelmű jelét nem adja a megegyezés szándékának.
* A čačaki városi vezetőség Szerbia és Jugoszlávia vezetőségéhez intézett felszólításában követelte, hogy erélyes és ügyes diplomáciával teremtse meg újra Jugoszlávia nemzetközi tekintélyét és helyét, hogy azonnal fogjanak hozzá a szomszédos országokkal való tartós és őszinte kapcsolatok megteremtéséhez, valamint normalizálja kapcsolatait Crna Gorával.
* Az Európai Parlament (az 505 jelenlevő közül 392 szavazatával) Romano Prodi volt olasz kormányfőt választotta az Európai Unió végrehajtó testülete, az Európai Bizottság elnöki tisztségére.
* Ötórás heves vita után a bolgár parlament jóváhagyta, hogy a NATO használja az ország légterének a jugoszláv határtól keletre fekvő 120-150 kilométeres övezetét a Jugoszlávia elleni támadások során.
* Egy amerikai Apache helikopter éjjeli gyakorlatozás közben, Tiranától mintegy 70 kilométerre, északkeletre, lezuhant és a legénység egyik tagja életét vesztette, a másik pedig eltűnt. (Egy azonos típusú helikopter április 26-án szintén lezuhant a tiranai repülőtér közelébe, szintén gyakorlatozás közben.)

Csütörtök, május 6.
* A NATO harci gépei Nišben a Jugopetrol üzemanyagraktárát célozták és megsemmisítetek a Vetfarm gyógyszerraktárat. Prahovóban a Jugopetrol tartályait lobbantották lángra. Užice közelében a Ponikve repülőteret érte támadás. Újvidéken heréskerti célpontokra lőttek, de a Fruška Gora felől is robbanások hallatszottak.  A katonai szövetség katonai bizottságának irányítását a német Klaus Nauman tábornoktól az olasz Guido Venturoni vette át. A jugoszláv-albán határ közelében a Jugoszláv Katonaság különleges egységei megölték az illegális Koszovói Felszabadítási Hadsereg terrorcselekményekre kiképzett 4 tagját.
* A hét ipari nagyhatalom és Oroszország külügyminiszterei (G-8) a Bonn melletti Petersbergben megegyeztek a koszovói háború befejezésére irányuló további politikai erőfeszítésekben. Ezek között van: a koszovói erőszak gyors leállítása, amit nemzetközileg is ellenőrizni lehet; az összes katonai és félkatonai erő kivonása Koszovóból; nemzetközi biztonsági és civil jelenlétet Koszovóban az ENSZ mandátumával, ami biztosítaná a menekültek visszatérését, valamint tárgyalások Koszovó autonóm státusának megvalósításáról a JSZK területi egységének tiszteletbe tartása mellett.  
* Az Európai Unió elkészítette a JSZK elleni szankciók szigorításáról szóló tervet. Elkészült az a 300 névből álló lista is, amelyen azokat a vezető jugoszláv személyeket sorolták fel, akiknek tilos a beutazás az EU-ba.
* Horn Gyula egykor magyar miniszterelnök a Stern magazinban közölt nyilatkozatában autonómiát követelt a Vajdaság számára.
* A jugoszláv hatóságok kiutasították az országból Vjacseszlav Grunszkijt, az NTV orosz kereskedelmi televízió munkatársát.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00-11,50 dinár.

Péntek, május 7.
* A NATO-bombázók mintegy negyven percig lőtték Újvidéket és környékét. Hat rakétát lőttek ki a Fruška gorán levő venaci televíziós átjátszótorony környékére, de a torony sértetlen maradt. Nišben találat érte a kórházat. A támadásnak legalább tíz halálos áldozata van, és több tíz a sebesült. A Versectől mintegy tizenöt kilométerre levő vatini vasúti hidat is találat érte, s ezzel Romániával megszűnt a vasúti összeköttetés. A NATO repülői lőtték Surdulicát és Pristina környékét is.
* A Demokrata Párt azzal vádolta a jugoszláv és a szerbiai hatalmat, hogy „háború viharában  megpróbál leszámolni  a politikailag másként gondolkodókkal és elfojtani a demokratikus minden csíráját az országban”. A Szerbiai RTV május 6-i kommentárját, amelyben Zoran Đinđićet, a DP elnökét és Vuk Obradovićot a Szociáldemokrácia elnökét árulással vádolták, valamint a Jugoszláv Baloldalnak azt a közlönyét, hogy „az árulókkal a népnek kell leszámolnia”, a DP lincsre való felszólításnak nevezte.
* II. János Pál Pápa megérkezett Bukarestbe. Személyében az 1054 történt első nagy egyházszakadás óta első alkalommal látogat egy ortodox többségű országba a római katolikus egyházfő.
* Kofi Annan az ENSZ főtitkára szerint a G-8 csoport külügyminiszteri értekezletén hozott döntésekkel közelebb került egymáshoz a Nyugat és Oroszország álláspontja a koszovói válság megoldásáról. Annan egyébként Carl Bildt egykori svéd miniszterelnököt nevezte ki balkáni megbízottjának (a más korábban kinevezett Eduard Kukan mellé).
* Viktor Csernomirgyin szerint a G-8 külügyminiszteri találkozóján megfogalmazott elvek kitűnő alapot biztosítanak a jugoszláviai válság rendezéséhet, s „egy az egyben bekerülhetnek a Biztonsági Tanács majdani határozatába”.
* Az USA közölte, hogy a JSZK elleni légi kampány szükségleteire Európába küld további 176 repülőgépet, amivel a bombázásban közvetlenül vagy közvetve résztvevő gépek száma több mint 800 emelkedik.
* Az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak Budapesten.
* Magyarország állampolgárainak majd háromnegyede ellenzi azt, hogy a NATO Magyarország területéről indítson légicsapásokat a JSZK ellen – írta a Magyar Hírlap.
* Vladimír Mečiar volt szlovák kormányfőnek címzett levelet találtak a cseh-szlovák határ vámellenőrei. A levélben egy 7,62-es kaliberű lövedék és egy cédula volt, amelyre az ismeretlen feladó cseh nyelven azt írta, hogy 1999. május 14-én „jól ellátják Mečiar baját”. (Szlovákiában május 15-én tartják az elnökválasztások első fordulóját, amelyen Mečiar is indul.)
* Házi készítésű, időzített bomba robbant Athén belvárosában, a holland nagykövetség alagsori garázsában. (Tíz napon belül ez a negyedik pokolgépes merénylet a görög fővárosban, illetve környékén). A Forradalmi Sejtek elnevezésű terrorszervezet magára vállalta a merényletet és közölte, hogy a NATO-t és az Egyesült Államokat vette célba.

Szombat, május 8.
 * A NATO-légierője három lövedékkel eltalálta a belgrádi kínai nagykövetség épületét. A támadásban négy személy életét vesztette, húsz személy pedig megsérül, közülük  öten nagyon súlyos sérüléseket szenvedett. A bombázás pillanatában az épületben 30 ember tartózkodott. A támadások kezdete óta ez volt az első eset, hogy diplomáciai képviseletet találat ért. A tragikus esemény világszerte megdöbbenést keltett. Kína az egyesült Államokat tette felelőssé, s a légi akciót barbár cselekedetnek nevezte. Kérésérére rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de a testület az áldozatok családjának nyilvánított részvéten kívül csak „megdöbbenésének és aggodalmának adott hangot. Pekingben tömeges diáktüntetések kezdődtek az amerikai nagykövetség előtt. Igor Ivanov orosz külügyminiszter a kínai nagykövetséget ért támadás miatt lemondta londoni látogatását. A NATO Brüsszelben kiadott közleménye szerint tragikus véletlennek nevezte a történteket. Az ugyancsak belgrádi Jugoszlávia Szállót kétszer érte találat, egy állandó vendég életét vesztette. Ismét találat érte a Jugoszláv Katonaság vezérkarának, továbbá a szövetségi belügyminisztérium és véderő-minisztérium épületét. Több lövedékkel lőtték Kragujevac központjában a Vojvoda Putnik laktanyát és a Crni Vrhen levő leadót is célozták. Bogutovacon a hidat és a Beopetrol lerakatát lőtték. Zomborban ismét lőtték a repülőteret és két célt tévesztett lövedék Kupuszinán kötött ki, ahol megrongálódott az iskola és több lakóépület.
*  II. János Pál pápa a  bukaresti Belu katolikus temetőben imát mondott a kommunista rendszer áldozatául esett román katolikus püspökök sírjánál majd felkereste az 1989-es Forradalom Hőseinek bukaresti temetőjét.
* Viktor Csermonirgyin orosz balkáni megbízott koszovói ingázó-diplomáciai útja folytatásaként Bonnba látogatott, ahol Gerhard Schröder német kancellárral és Carl Bildttel, az ENSZ-főtitkár balkáni megbízottjával tárgyalt. Schröder és Csermonirgyin Ibrahim Rugova koszovói albán vezetővel is tárgyaltak.
* A kosovói Lipljan település közelében holtan találták Fehmi Aganit, Ibrahim Rugova koszovói albán vezető egyik közeli munkatársát.
* A legújabb körkérdés szerint Csehországban a lakosság mindössze 35 százaléka támogatja a NATO Jugoszlávia elleni akcióját.
* Újvidékre megérkezett a magyarországi Baptista Szeretetszolgálat humanitárius küldeménye.

Vasárnap, május 9.
* Hat erős robbanás rázta meg Pristina környékét. A detonációk főleg a Goleš-hegy irányából hallatszottak.
* Bill Clinton amerikai elnök a belgrádi kínai nagykövetséget ért rakétatámadás miatt személyes üzenetet intézet Csiang Cö Minh kínai elnökhöz, amelyben sajnálkozását fejezte ki és hangsúlyozta, hogy a támadás nem volt szándékos.
* Oroszország mindent megtesz, hogy eloltsa a háborús tűzfészket Jugoszláviában – hangoztatta Borisz Jelcin orosz elnök a Kremlben a győzelem napja alkalmából rendezett fogadáson.
* Nagyon fontos új körülmények és biztató jelek merültek fel a koszovói rendezéssel kapcsolatban – jelentette ki Viktor Csernomirgyin Bonnból Moszkvába visszatérve.
* Willian Cohen amerikai védelmi miniszter és George Tenet, a CIA igazgatója közös nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását a belgrádi kínai nagykövetséget ért rakétatámadás miatt. Közlésük szerint a célmeghatározás során azt hitték, hogy a célba vett épület a jugoszláv katonai elhárítási és beszerzési hivatal központja.
* Nincs politikai jelentése a belgrádi kínai nagykövetséget ért csapásnak – jelentette ki Jamie Shea, a NATO szóvivője.
* Belgrádba érkezett a kínai külügyminisztérium 34 tagú küldöttsége. A delegációnak az a feladata, hogy felmérje a kínai nagykövetség épületében keletkezett károkat.

Hétfő, május 10.
* A NATO légicsapásainak megkezdése óta Belgrádban ez volt az első olyan éjszaka, amely légiriadó nélkül telt el. Az atlanti szövetség gépei csupán Niš város repülőterét bombázták néhány perccel hajnali 2 óra előtt.
* A Jugoszláv Katonaság főparancsnoksága közleményt adott ki, mely szerint a katonaság  május 9-én megkezdte bizonyos erőinek kivonását Kosovóból. A belgrádi kormány ezzel ismét jelét adta, hogy hajlamos engedményeket tenni a válság tárgyalásos rendezése érdekében. Az első nyugati reagálások azonban elégtelennek minősítették a lépést.
* Újvidéken valamivel két óra előtt megszólaltak a szirénák, majd nem sokkal később két nagy erejű robbanás hallatszott. Ezzel egyidejűleg Belgrádban és több más szerbiai városban is légitámadás volt.
* Ibrahim Rugova koszovói albán vezető és családját fogadta II. János Pál Pápa.
* Hasim Taçi, a rambouillet-i békekonferencia után megalakított „ideiglenes kosovói kormány vezetője közleményben szólította fel Ibrahim Rugovát, hogy világosan ismertesse a jugoszláv elnökkel és az orosz politikusokkal tartott találkozóin képviselt politikai álláspontot, és vessen véget ezeknek a kapcsolatoknak.
* Vuk Obradović, a Szociáldemokrácia elnöke és Ágoston András a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke közös nyilatkozatban követelte a Jugoszlávia elleni bombázás sürgős megszüntetését, a belgrádi hatalmat pedig, hogy „kössön feltétel nélküli kompromisszumot a nemzetközi közösséggel”.
* A Nikola Pašić baloldali radikális párt bejelentette, hogy vádat emel Zoran Đinđić, a Demokrata Párt és Vuk Obradović, a Szociáldemokrácia elnöke ellen a nemzeti érdekek elárulása miatt.
* Predrag Krkić, a Szerbiai Köztársasági útügyi igazgatóság igazgatója azt nyilatkozta, hogy a NATO-agresszió kezdete óta Szerbia fő és körzeti útjain 27 hidat rombolt le vagy rongált meg, ezek közül hét nagy hidat.
* Bill Clinton amerikai elnök nyilvánosan bocsánatot kért Kína népétől és vezetőségétől Kína belgrádi nagykövetségének bombázása miatt.
* Az ENSZ Biztonsági Tanács zárt ülést tartott, amelyen Kínának nem sikerült elérnie, hogy a testület súlyos szavakkal ítélje el a belgrádi nagykövetsége elleni május 7-i NATO-támadást.
* Az észak-koreai hatóságok először tettek közzé olyan adatokat, amelyek gyakorlatilag az országban pusztító tömeges éhhalál beismerésével érnek fel.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00-12,00 dinár.

Kedd, május 11.
* A NATO-légierő 623 – nagyobbrészt csapásmérő – berepülést hajtott végre Jugoszláviai célpontok ellen. A vajdaságban a Szabadka melletti Vörösfalunál levő televíziós átjátszóállomás épületét semmisítették meg, Zombornál a Naftagas üzemanyag-raktár célozták, Pancsován pedig a vasútállomást. A leghevesebb támadásoknak ezúttal is Koszovó volt kitéve, ahol civil áldozatok is voltak.
* Szinte valamennyi nyugati vezető elégtelennek nevezte a jugoszláv erők bejelentett részleges koszovói csapatkivonást, amely – értékelésük szerint – gyakorlatilag el sem kezdődött.
* A kínai kormány a Jugoszlávia elleni NATO-légitámadások leállítását követeli, mielőtt fontolóra veszi a G-8 csoport rendezési alapelveinek támogatását – jelentette ki Viktor Csernomirgyin az orosz elnök balkáni különmegbízottja a Csiang Cö-min kínai elnökkel tartott megbeszélése után.
* Igor Ivanov orosz külügyminiszter felszólította a NATO-t, hogy vegye komolyan Belgrád gesztusát, a koszovói csapatkivonás megindítását, s vessen véget a bombázásoknak, lehetővé téve ezzel a politikai megállapodásokat.
* Gerhard Schröder német kancellár Bonnban fogadta Milo Đukanović Crna Gora-i elnököt és Zoran Đinđićet, a Demokrata Párt elnökét. Schröder a délután folyamán kínai látogatásra indult, amelyet meghívói egynapos munkalátogatásra rövidítettek, válaszul Kína belgrádi követségnek lerombolására.
* Kínának másodszorra sem sikerült rábírni a Biztonsági Tanácsot egy NATO-t elítélő határozat elfogadására.
* Egyetlen tüntető sem jelent meg a kínai főváros diplomáciai negyedében, ahol három napon át heves tüntetések zajlottak le a belgrádi kínai nagykövetséget ért rakétatámadás ellen.
* A jugoszláv katonai hatóságok Belgrádban szabadon bocsátották Pit Schnitzer német újságírót, a SAT 1 műholdas tévécsatorna tudósítóját, akit még április közepén kémkedés vádjával vettek őrizetbe.

Szerda, május 12.
* A NATO légierője megrongálta a magyar határhoz mindössze 3 kilométerre levő, a Szabadka és Szeged közötti vasútvonalat átívelő felüljárót. Zomborban a Naftagas üzemanyag-raktárát érte találat. Pancsován az ipari negyedből hallatszottak robbanások. Harmadszor lőtték a Versec feletti hegyen levő televíziós átjátszóállomást. A harci gépek szinte szünet nélküli támadták Koszovó egész területét. Szűkebb Szerbiában Vladičin Han központjában történt robbanásnak halálos áldozatai és sebesültjei is voltak. Kraljevo, Paraćin, Vrnjačka Banja, Trstenik és Kuršumlija  is felkerültek a támadott városok listájára.
* Boris Jelcin elnök menesztette Jevgenyij Primakov kormányfőt és Szergej Sztyepasin első miniszterelnök-helyettest, belügyminisztert jelölte miniszterelnöknek, s ezt a javaslatát már be is nyújtotta a dumának. Jelcin bejelentette, hogy Moszkva kilép a Koszovóval kapcsolatos tárgyalási folyamatból, ha továbbra is semmibe veszik kezdeményezéseit és béke-erőfeszítéseit.
* Az orosz törvényhozó testület alsóháza, a duma lemondásra szólította fel Borisz Jelcin államfőt.
* Gerhard Schröder német kancellár egynapos látogatást tett Pekingben, hogy rábírja a kínai vezetést: tevékenyen járuljon hozzá, hogy megoldás szülessen a koszovói válságban. Schröder a NATO nevében bocsánatot kért vendéglátóitól a belgrádi kínai nagykövetséget ért támadás miatt és hangsúlyozta, hogy véleménye szerint alapos vizsgálatot kell folytatni az ügyben.
* Brüsszelben megerősítették, hogy magyar repülőterekről csak üzemanyag-feltöltő gépek vesznek részt a Jugoszlávia elleni légi hadműveletekben.
* Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Belgrádba érkezett.
* Románia Nyugat-európai Unió segítségét kérte a Jugoszlávia ellen elrendelt olajembargó érvényesítéséhez
* A brit hírszerzés, az M16 több mint száz ügynökének életét sodorta veszélybe a titkosszolgálat egy volt hírszerzője, azzal, hogy közzétette nevüket és székhelyüket egy amerikai internet honlapon.

Csütörtök, május 13.
* A NATO légierője hajnalban 4.15 és 4.45 között ismét az Újvidéki Televízió mišeluki székházát lőtte. Belgrád peremvidékén újból a batajnicai légi támaszpont volt a célpont, valamint Pancsova ipari negyedei. Pristinában is több nagy erejű robbanás hallatszott.
* A szerb Megújhodási Mozgalom javasolta az illetékes állami szerveknek, hogy fogadják el a G8-as csoport javaslatát a koszovói válság megoldására, és kérjék a Biztonsági Tanácsot, hozzon sürgősen határozatot az agresszió megszüntetéséről.
* A Crna Gora-i Szocialista Néppárt beterjesztette  Köztársasági Képviselőház elé a Milo Đukanović Crna Gora-i elnök leváltására vonatkozó javaslatát.
* A jugoszláv katonák 250 főből álló csoportja reggel elhagyta Koszovót – állapította meg a France Press hírügynökség.
* A Szerbiai Kőolajipar igazgatóságának adatai szerint a NATO bombatámadásainak következtében  négy munkás életét vesztette, harmincan könnyebben vagy súlyosabban megsebesültek, több mint öt ezren munka nélkül maradtak.
* Az orosz törvényhozás alsóháza rendkívüli ülésén megkezdte a vitát a Borisz Jelcin elnök ellen emelt vádakról.
* Moszkvában találkoztak Jacques Chirak francia és Borisz Jelcin orosz elnök. A találkozó homlokterében a jugoszláviai konfliktus volt.   
* Kivizsgálás céljából kórházba szállították Joschka Fischer német külügyminisztert, miután pártja rendkívüli kongresszusán vörös színű festékbombát hajítottak a nyakába.

Péntek, május 14.
* A Prizren környéki Koriša  falut ért NATO-támadás következtében legalább száz koszovói albán menekült vesztette életét. Közöttük a legtöbben öregek, asszonyok és gyerekek voltak. A NATO légierője Koszovón  bombázta még Đakovica, Pristina és Peć környékét. Szerbi-szerte ismét grafit bombákkal bénította meg a villanyenergia-rendszert, aminek következtében ismét akadozott az áramszolgáltatás.  Először érte támadás Verbászt: a rakéták lerombolták a csatornahidat.  
* Bill Clinton amerikai elnök és Csiang Cö-min kínai elnök félórás telefonbeszélgetést folytattak egymással. Külpolitikai megfigyelők szerint a két elnök beszélgetése az amerikai-kínai feszültség enyhülésének a jele.
* A jugoszláviai NATO-csapások kapcsán az orosz erők harckészültségi fokozatát eddig nem növelték, az jelenleg is változatlan – jelentette ki Moszkvában Igor Szergejev orosz ügyvezető védelmi miniszter.
* A franciaországi Colmar légi támaszpontról újabb 10 Mirage vadászbombázó indult az olaszországi Istrana légi bázisra, hogy a NATO kötelékében részt vegyen a Jugoszlávia elleni légitámadásokban.
* Milo Đukanović montenegrói elnök Párizsban közölte, egyetért a G8 csoport múlt heti határozataival és szorgalmazta azok mielőbbi végrehajtását.
* A népfelszabadító háború harcosai, a montenegrói és sandžaki dandárok városi bizottságai és tagozatai követelik az illetékes szervektől, hogy vonják bűnvádi felelősségre Milo Đukanovićot, Montenegró elnökét, mert – szerintük – megsértette Jugoszlávia alkotmányát – áll a Harcosszövetség belgrádi városi bizottságának közleményében.
* Az Egyesült Államok úgy döntött, a montenegrói kormány tulajdonában levő hajókra nem vonatkozik a jugoszláv zászló alatt közlekedő hajók amerikai területi vizekre való behajózásának április 5-én bevezetett tilalma.

Szombat, május 15.
 * A NATO elismerte, hogy május 13-án éjszaka támadta a Prizrennél levő Koriša falut, és „mélységes sajnálatát” fejezte ki a polgári áldozatok miatt. Ugyanakkor kijelentette: harci gépei „legitim” katonai célpontot” bombáztak. Az észak-atlanti szövetség légierője Čačak, Kraljevo, Bor, Đakovica, Pristina, Prizren és Lipljan környékét támadta. Találat érte a bori víztornyát és a Jugopetrol helyi üzemanyag raktárát.  
* Az orosz parlament alsóházában a Jelcin ellen felhozott öt vádpont közül egyiket sem sikerült kétharmados többséggel megalapozottnak nyilvánítani. Jelcin tehát továbbra is elnöki tisztében marad.
* Az ENSZ Biztonsági Tanács közleményben fejezte ki „mély sajnálatát és szomorúságát” Kína belgrádi nagykövetségnek bombázásával kapcsolatban, ám nem ítélte el a május 7-én történteket.

Vasárnap, május 16.
* A NATO repülőgépei a jugoszláv-albán határ térségében Prizrentől délre eső területeket bombáztak. Két nagy erejű robbanás hallatszott Pristina központjában, míg Belgrádban légvédelmi ütegek tüzét észlelték.
* A jugoszláv kormány meghívására Belgrádba érkezett az ENSZ 15 fős humanitárius küldöttsége, élén Sergio Viera de Mello humanitárius ügyekért fellelős ENSZ-főtitkárhelyettessel.
* A Jugoszláv Hadsereg részleges útlezárásokkal, illetve az albániai, horvátországi és boszniai határon lévő átkelőhelyek lezárásával tovább növelte a nyomást a montenegrói kormányra.
* A „háborúk által meggyötört népekért” imádkozott II. János Pál pápa a római Szent Péter téren.

Hétfő, május 17.

* NATO-gépek tizenegyedszer lőtték Čačakot. A Belgrád melletti Batajnica környékére két lövedék csapódott, a lipováci erdő irányából pedig üt robbanás hallatszott. Kraljevo és Užice környéki célpontokat is bombáztak.
* Pancsova ipari negyedének bombázása után a városból ideiglenesen 60 000 embert evakuáltak – közölte Slobodan Tošović, a belgrádi egészségvédelmi intézet toxikológusa.
* Törökbecsén nagy részvét és tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra Kormányos Rudolf 21 éves kiskatonát, aki szolgálatteljesítés közben vesztette életét Koszovóban.
* Az Európai Unió (EU) teljes mértékben támogatja, hogy Martti Ahtisaari finn elnök közvetítsen a kosovói válság megoldásában – közölte Helsinkiben Gerhard Schröder német kancellár.
* Massimo D`Alema olasz kormányfőnek a jugoszláviai válság megoldására vonatkozó kezdeményezését megvitatták az EU külügyminiszterei Brüsszelben.  A miniszterelnök javaslata szerint a JSZK bombázását azonnal beszüntetnék, azzal a feltétellel, ha Belgrád elfogadja a Biztonsági Tanács határozatát, amely tartalmazza a G8 csoport elveit, amelyeket Oroszország és Kína is támogat. Az indítvány tartalmazza azt is, hogy ha Belgrád elutasítja a BT határozatát, akkor a NATO szárazföldi beavatkozást indít. A szerbiai ellenzéki pártok általában támogatják ezt az elképzelést.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00-12,00 dinár.

Kedd, május 18.
* A NATO légiereje Fruška Gora-i, belgrádi, niši, pristiniai, vranjei, Vladičin Han-i és Preševo környéki célpontokat támadott legintenzívebben. Niš közelében  a harci gépek lerombolták a belgrád-niši autópályán a felüljárót, Vladičin Hanban pedig a városka központjában a Morava folyót átívelő hidat találták el. Egy személy életét vesztette, 12 pedig megsérült a Valjevo és a környező falvak elleni légitámadásban. Támadás érte a Šabac központjában levő Mika Mitrović kaszárnyát is.
* Nebojša Vujović, a szövetségi külügyminisztérium szóvivője kijelentése szerint a NATO eddigi agressziójával több ezer polgárt ölt meg.
*  Szabadon bocsátották Boban Milenković és Šefko Dairović jugoszláv katonát, akit áprilisban az albán határon a Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjai ejtettek foglyul, Tiranába vitték őket, majd átadták a NATO képviselőinek.  
* A Szövetségi Alkotmánybíróság olyan döntést hozott, hogy nincs összhangban a szövetségi alkotmánnyal a montenegrói kormánynak március 26-án elfogadott, a munkakötelezettségről szóló rendelete, mert „a montenegrói kormány olyan területen rendezte a viszonyokat, amelyekben nem illetékes”.
* Május 17-én és 18-án Kruševacon és Aleksandrovacon a Koszovóban szolgálatot teljesítő katonák szülei követelték, hogy hozzák vissza fiaikat.
* Goran Nikolić, a niši szocialisták elnöke hazaárulással vádolta Milo Đukanović Crna Gora-i elnököt, Zoran Đinđićet, a Demokrata Párt elnökét és Vesna Pešićet, a Szerbiai Polgári Szövetség volt elnökét.
* Ismeretlen személyek „megtámadták a Demokrata Párt belgrádi székházát és megrongálták az épület homlokzatát, valamint betörték az ablaküvegeket” – közölte a DP.
* Az amerikai kongresszus képviselőháza gyorsított eljárással 14,6 milliárd dollárt hagyott jóvá katonai kiadásokra, elsősorban a Jugoszlávia elleni háború pénzelésére.
* Massimo D`Alema olasz kormányfő és Gerhard Schröder német kancellár az olaszországi Bariban felszólították az ENSZ Biztonsági Tanácsát, fogadjon el határozatot a NATO követelései alapján (ezek: a jugoszláv erők kivonása Koszovóból, nemzetközi békeerőknek a tartományba való vezérlése és a menekültek visszatérése).
* Martonyi János Magyarország külügyminisztere kijelentette, hogy a hivatalos Budapest „nem fogadja el a JSZK ellen Magyarország területéről indítandó szárazföldi akcióról való gondolatokat”.
* Kiro Gligorov macedón elnök határozottan elutasította, hogy a NATO Macedónia területéről intézzen szárazföldi támadást Jugoszlávia ellen.
* Albánia a koszovói válság kirobbanása óta először nehézfegyverzetet telepített a jugoszláv határ közelébe – közölte a tiranai rádió.
* Belgrádban ismét megnyílt a kínai nagykövetség, amelynek épületét május 8-án a NATO gépei bombázták.

Szerda, május 19.
* A NATO légierője Belgrád környékén a Jugospetrol üzemanyag-lerakatait bombázta, Valjevóban megint lőszergyárat, Szerbi más vidékein reléállomásokat, harci eszközöket, raktárakat, laktanyákat és más katonai objektumokat támadott. Koszovóban támadási célpont volt Suva Reka, Priština, Gnjilane, Peć, Kosovo Polje és Prizren térsége.
* A Szociáldemokrácia felszólította a jugoszláv állami vezetést, hogy fogadja el a G8 csoportnak a háború befejezésére vonatkozó álláspontjait.
* Čačakon megalakították a polgári parlamentet, amely síkraszáll a bombázások beszüntetéséért, az emberélet megmentéséért és a gazdasági újjáépítésért.
* A Jugoszláv Katonaság kruševaci helyőrségének parancsnoksága közölte, hogy ebben a városban az utóbbi két napban tüntetéseket szerveztek, és a szervezőket az ország honvédelmének aláásásával, az ellenséggel való közvetlen együttműködéssel és árulással vádolta.
* A zaječari végrehajtó bizottság döntése szerint a polgárok a jövőben csak a városi hatóságok által kiadott jegyre vásárolhatnak cukrot és étolajat.
* Jó eredménnyel zárult a Helsinkiben tartott háromoldalú (orosz-amerikai-finn) tárgyalássorozat a koszovói válságról – jelentette be Martti Ahtisaari fin elnök. A tanácskozást követően Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök különmegbízottja Belgrádba utazott.
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök és Viktor Csernomirgyin orosz különmegbízott Belgrádban egyetértett abban, hogy a JSZK-beli problémát „csakis politikai módon és az ENSZ keretében, meg a JSZK-nak a G8 elvein alapuló konkrét álláspontok kialakításában való aktív és közvetlen részvételével” lehet megoldani.
* Az orosz törvényhozás alsóháza meggyőző, csaknem kétharmados többséggel megszavazta Szergej Sztyepasin miniszterelnöki jelölését, s ezt követően Borisz Jelcin államfő alá is írta a kinevezési okmányokat.

Csütörtök, május 20.
* Az eddigiekhez képest a legnagyobb légicsapást mérte a NATO Vajdaságra. Palicson lőtték a meteorológiai állomást és a Szabadkai Rádió középhullámú adóját, Szenttamáson pedig az Újvidéki Rádió átjátszóállomását. Kulán a Stolc-féle szálláson néhány objektumot és a Đuro Strugar Mezőgazdasági Vállalat gépjavító műhelyét találták el. Verbászon a rádióállomást, Zomborban ismét kőolajtartályokat ért találat. Zsablyán egy épülőfélben lévő házat romboltak le. Találat érte az udvarnoki Bega-hidat. Újvidék környékét is bombázták. Belgrádban a dedinjei kórházat érte találat, három ember meghalt, többen megsérültek. Megrongálódott a svéd nagykövetség épülete is. Šabac környékére 18 rakéta hullott. Támadás érte Obrenovacot, a barići Prva Iskra üzemet és a Cer hegységen egy televíziós átjátszóállomást is.
* A Dunán újabb, nyolc kilométer hosszú és 400 méter széles olajfolt jelent meg, a Jugoszláviai légitámadások kezdete óta a tizenhatodik – közölte Vidinában a bolgár regionális környezetvédelmi iroda.
* A  városi képviselő-testület zárt ülésén lemondott Časlav Popović, az újvidéki képviselő-testület végrehajtó bizottságának elnöke. (Kiszivárgott hírek szerint Popović azért mondott le, mert a tanácsnokok nem fogadták el a végrehajtó bizottság javaslatát, hogy a városi tulajdonban levő közvállalatokba befolyt pénzt a közművesítési rendszerek szükségleteire fordítsák.)
* A čačaki polgári parlament, amelyet május 19-én alakítottak meg, első sajtóértekezletén békére és toleranciára szólított fel.
* A Szerb Megújhodási Mozgalom közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy a párt elvárja a Demokrata Párt vezetőitől, hogy nyilvánosan és világosan ítéljék el Zoran Đinđićet, a párt vezetőjét, „aki a szerb nép és a haza szempontjából legnehezebb pillanatokban elszökött Szerbiából”.
* Az amerikai szenátus is jóváhagyta a kongresszus által két nappal korábban elfogadott költségvetést a koszovói vállalkozás pénzelésére.
* Kofi Annan ENSZ-főtitkár albániai látogatásán reményét fejezte ki, hogy a koszovói menekültek még „a tél előtt” visszatérhetnek otthonukba.

Péntek, május 21.
*  A NATO repülőgépei huszonharmadik alkalommal támadták a zombori községet, mégpedig minden korábbinál hevesebben. A támadásnak egy halálos áldozata is volt. A Vuk Karadžić utcában két lakóházat teljesen megsemmisítettek a lövedékek, tízet pedig megrongáltak. A katonai szövetség harci gépei támadták Belgrád környékét, Čačakot, Smederevót és leromboltak egy hidat a belgrád-niši autópályán.
* Milo Đukanović Crna Gora-i elnök kijelentette: Montenegróban nincs és nem lehet szó kettős hatalomról: a  Jugoszláv Katonaságnak alá kell rendelnie magát a polgári hatalomnak.
* A Čačaki  polgári parlament  levelet intézett Slobodan Milošević elnökhöz. „Ebben a pillanatban Ön dönt Jugoszlávia valamennyi népének sorsáról. Felszólítjuk Önt, hogy azonnal állítsa le a háborút, és döntéseiben vegye figyelembe az Ön által vezetett jugoszláv népek súlyos szenvedését” – áll a levélben.
* A Bánáti Forum nemkormányzati szervezet támogatta az újonnan alakult čačaki demokratikus parlamentnek a válság békés megoldására vonatkozó törekvéseit.
*  Az újvidéki városi képviselő-testület ülésén dr. Stevan Vrbaški polgármester felolvasta a nyilatkozatot, amelyben a tanácsnokok erélyesen tiltakoznak a háború ellen, az ország és a nemzetközi közösség politikai tényezőitől egyaránt követelik az erőszak megszüntetését, valamint hogy tegyenek lépéseket a béke megteremtésére.
*  Éjjel két óra körül megrongálták a Demokrata Párt újvidéki tartományi és városi bizottsága székházának homlokzatát.
* A G8 csoport országai külügyminisztériumai politikai igazgatóinak a Bon mellett folytatott Koszovóról szóló megbeszélésein „jelentős előrelépés történt, ám még nem volt végső áttörés”.
* A Beta hírügynökség jelentése szerint az utóbbi hetek során a NATO légicsapások alkalmával megrongálódott a norvég, az olasz, a svéd, a pakisztáni, az izraeli, a magyar, a spanyol a svájci és az indiai nagykövetség épülete, illetve nagykövet lakosztálya. A követségi épületek közül az eddigi legnagyobb kár a kínai nagykövetség épületén keletkezett.

Szombat, május 22.
*  A NATO-gépei negyedszer bénították meg a szerbiai villanyenergia-rendszert, aminek következtében egész Szerbia villanyáram nélkül marad. Grafitbombákal és romboló lövedékkel lőtték a kolubarai, kostolaci és Bajina-Bašta-i erőműveket.  A kolubarai hőerőmű támadásakor 13 munkás megsérül. A vízszolgálat is akadozott és több helyen a telefonvonalak is megszakadtak. Szabadkán támadás érte a meteorológiai állomást.  Zomborban ismét lőtték a Naftagas-promet raktárát. Udvarnoknál a két nappal korábban megrongál Bega-hidat teljesen lerombolták. A Fruška gorában újból a venaci tévétornyot lőtték. Találat érte a bori bánya trafóállomását is. Belgrádban a lipováci erdő környékét érte támadás. Šabac központjában több háza leromboltak. Koszovó területére mintegy 100 bombát dobtak le.
* Bill Clinton amerikai elnök aláírta a törvényhozás által jóváhagyott költségvetését, amelynek zöme a Jugoszlávia elleni katonai fellépés költségeit biztosítja.
* Az orosz külügyminisztérium nyilatkozatában a NATO-t tette felelősség a kosovói menekültek tragédiájáért.
* Gerhard Schröder, Németország kancellárja kijelentette: folytatni kell a NATO légitámadásait Jugoszlávia ellen a Nyugat céljainak eléréséig, annak ellenére, hogy a német közvélemény egyre kevésbé támogatja a bombázásokat.
* A magyarországi Taszár légibázisra megérkezett 16 F18-as amerikai harci gép, amelyeket jugoszláviai célpontok elleni bevetésre fel lehet használni.  Feladatukat a vezénylő NATO-parancsnok határozza meg.
* Az Eutelsat európai műholdas műsorsugárzó konzorcium – a NATO erőteljes nyomásának engedve – úgy döntött, hogy felfüggeszti a szerbiai rádió- és tévéadások továbbítását.
* Az ENSZ adatai szerint további mintegy 5000 koszovói albán menekült indult el Macedóniába.
* Az albán televízió jelentése szerint az illegális Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerillái agyonlőttek egy orosz tisztet, aki a szerb félkatonai erők oldalán harcolt Koszovóban.

Vasárnap, május 23.

* Megszólaltak a légvédelmi szirénák Belgrádban, Pancsován és Újvidéken. A NATO támadta Perizren és Istok térségét is. A belgrádi Studió B jelentése szerint szünetel az áramellátás Bánátban és a főváros több negyedében. Újvidék városrészeiben váltakozva több órán át áramszünet volt és akadozott a vízszolgáltatás. Megszakad az áramszolgáltatás Nišben, Kraljevón, Čačakon, Leskovácon és Užicén is. Šabácon találat ért két lakónegyedet, de emberi áldozatokról nem érkezett hír.  Erős robbanásokat jelentettek Sremska Mitrovica és Mađelos faluból, valamint Újvidékről is.  
* Johanes Rau 68 éves észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnököt, szociáldemokrata politikust választották meg Németország új elnökévé a következő öt évre a Berlinben megtartott szavazáson.
* A magyarországi Taszár légibázisra további négy F18-as amerikai harci gép érkezett és ezzel számuk 20-ra növekedett (további négy érkezését várják).

Hétfő, május 24.
* Az éjjel a NATO gépei ismét a szerbiai villanyenergia-rendszert támadták: Kostolácon és Obrenovácon  hőerőműveket, Nišben  és Újvidéken pedig áramelosztókat bombáztak. Sok város villanyáram nélkül maradt. Rendszertelenné vált az ivóvíz ellátás is. A katonai szervezet szóvivője megerősített: továbbra is támadni fogják az áramszolgáltató berendezéseket. Bombázták továbbá a Sremska Mitrovica közelévő Manđelos falut, a Csonoplya és Kljajićevo közötti üzemanyag-lerakatot, valamint Šabac környékét és Koszovó térségét.
* Csaknem egész Jugoszlávia területén megszűnt az áramszolgáltatás. A NATO légiereje (grafitbombákkal és valódi rakétákkal) olyan károkat okozott a villanyenergia-rendszerben, amelyek elhárítása most már hosszabb időt vesz igénybe. Belgrád jóformán víz nélkül maradt az áramellátásban keletkezett nehézségek miatt. A harci gépek ismét lőtték Újvidék környékét és a kőolaj-finomítót.
* A Jugoszláv Katonaság II. hadseregének és haditengerészetnek a parancsnoksága azzal vádolta a montenegrói hatalmat, hogy alaptalanul és rosszindulatúan támadja a Jugoszláv Katonaság Montenegró területén állomásozó legrangosabb tisztjeit.
* Slobodan Vuksanović, a Demokrata Párt alelnöke ismételten követelte az illetékes szervektől, hogy a akadályozzák meg a DP székhelye elleni további támadásokat, és a párt tagjait védjék meg az „ismeretlen támadóktól”.
* A čačaki Polgári parlament felszólította a NATO-t, azonnal szüntesse meg Jugoszlávia bombázását, és azt üzente a nyugati szövetségnek, hogy „Jugoszlávia területén egy népnek sem segített”.
* A čačaki rendőrség tájékoztató beszélgetésre bekísérte a város öt polgárát, a polgárok hadiállapot idején való gyülekezésének tilalmáról szóló rendelet megszegése miatt.
* Cetinyében fizikai leszámolásra került sor a Jugoszláv Katonaság tartalékosai és a cetinyei polgárok egy csoportja között.
* Jacgues Chirac francia államfő és Tony Blair brit miniszterelnök megerősítette: eltökélt szándékuk, hogy az atlanti szervezet Koszovóban elérje a szövetségesek által Koszovóban kitűzött célokat.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00-12,00 dinár.

Kedd, május 25.
* Kora hajnalban NATO-repülőgépek Belgrád sűrűn lakott központi negyedeiben a belügyminisztérium székházát lőtték. Támadták Batajnicát és Rakovicát is. Célpont volt a már súlyosan megrongált energiarendszer. A fél ország ismét áram nélkül maradt. Támadás érte a televíziós adótornyokat Užicénél és a Cer-hegységben. Koszovóban csak Prizren környékére 22 rakéta csapódott, Istokot hat rakétával lőtték.
* A jugoszláv kormány döntése értelmében ezentúl nem szükséges engedély a gázolaj és  a benzin behozatalához.
* Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője felszólította a jugoszláv hatalmat, hogy sürgősen, haladéktalanul követelje az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását, amelyen meghoznák a Kosovóra vonatkozó határozatot.
* Goran Svilanović, a Szerbiai Polgári Szövetség elnöke azzal vádolta a hatalmat, hogy üldözi a politikailag másként gondolkodókat, és arra szólított fel, hogy hagyják abba az üldözést.  
* Az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) közölte, hogy 1998. márciusa óta összesen 957 913 személy hagyta el Koszovót.  A JSZK elleni NATO-bombázások kezdete óta (1999. március 24.)  Koszovót mintegy 170 000 menekült hagyta el.
* Az amerikai szenátus 52:48 arányban elvetette azt az elnököt korlátozó javaslatot, miszerint csak akkor lehetne az esetlegesen Koszovóba küldött harcoló csapatok költségeit finanszírozni, ha ahhoz előbb a kongresszus hozzájárul.
* Strobe Talbot amerikai külügyminiszter-helyettes megérkezett Moszkvába, hogy folytassa a koszovói válságra vonatkozó tárgyalásait.
* A NATO Tanácsa úgy döntött, 45 000 főre emelik a békemegállapodás után Koszovóba telepítendő békeerők létszámát – jelentette ki Brüsszelben Solana NATO-főtitkár.
* A húsz amerikai F-18-as Magyarországra érkezésével a Jugoszlávia elleni hadműveletekben részt vevő repülőgépek száma 1004-re emelkedett. (A NATO március 24-én, a légicsapások kezdetén 350 repülőgéppel kezdte meg a bombázását.)
* Szabó János magyar honvédelmi miniszter kijelentette, hogy az amerikai F-18-asok lehet, hogy nem a magyarországi Taszár légi támaszpontról indulnak a JSZK elleni bombázásokra.  Hogyha a helyi NATO-támaszponton levő F-18-asokat mégis bevonják a JSZK elleni légicsapásokba, „akkor erről a NATO főparancsnoksága fog dönteni ” – jelentette ki Szabó.

Szerda, május 26.
*  A NATO légierője erőteljesen támadást intézett Belgrád, Újvidék, Leskovac, Pirot, Bor, Prahovo, Požarevac, valamint egy egész sor koszovói település ellen. A légi hadművelet ezúttal is üzemanyagraktárak, reléállomások, üzemek és a hadsereg használta épületek ellen irányult, Koszovóban pedig elsősorban harci eszközök és állások ellen. Újvidéken a harci gépek több rakétával lőtték az Újvidéki Televízió épületén és a venaci átjátszóállomást. Egy rakéta a Liman III lakónegyedben, a Duna-sétányon robbant. Nem hivatalos források szerint Požarevac térségében a Jugoszláv légelhárítás lelőtt egy Harrier típusú harci gépet.
* Dragoljub Mićunović, a Demokratikus Centrum elnöke kijelentette: a JSZK-nak tiszteletben kell tartani az ENSZ Biztonsági Tanácsának Koszovóról szóló jövőbeli határozatát, mert annak ítéletereje lesz.
* Ibrahim Rugova, a koszovói albánok mérsékelt vezetője Macedóniában meglátogatta a koszovói menekültek brazdai és blacei táborát.
* A belgrádi Katonai Bíróságon megkezdődött a tárgyalás Steve Pratt és Peter Walace, ausztrál állampolgárok, a Care humanitárius szervezet kémkedéssel vádolt képviselői ellen.
* Az Eutelsat tájékoztatta a szerbiai állami televíziót, hogy a szervezet igazgatóbizottsága olyan határozatot hozott, hogy letiltja a szerbiai RTV-t a műholdas sugárzásról.
* A moszkvai „Kuncevói dácsa” kormánykomplexumban, amely Sztálin egykori nyaralója volt, zárt ajtók mögött, folytatódtak a Csernomirgyin-Talbott-Ahtisaatri találkozó, melynek fő témája a koszovói nemzetközi jelenlét és a szerb erők kivonulása.
* A jugoszláv külügyminisztérium konzulárus osztályának főnöke, formális okokra hivatkozva, nem adott jugoszláviai beutazási engedélyt Demszky Gábornak, Budapest főpolgármesterének. Demszky így nem adhatta át személyesen a mintegy 20 ezer német márka értékű gyógyszersegélyt a szabadkai kórháznak.
* A boszniai nemzetközi stabilizációs erők (SFOR) közlése szerint jugoszláv katonák behatoltak Boszniába, ahol elfogtak, majd jugoszláv területre hurcoltak hat katonát, ahol csaknem nyolc órán át őrizetben tartották, majd szabadon engedték őket.
* Fegyveres konfliktus robbant ki India és Pakisztán között, amikor Újdelhi vadászgépekkel és helikopterekkel támadta a hegyes vidéken indiai területre behatoló muzulmán fegyvereseket.
* Technikai okok miatt kényszerleszállást hajtott végre a budapesti Ferihegyi repülőtéren egy amerikai KC-135-ös tankergép. A gép az Alföld felett levegőbe eresztette a szállított üzemanyagot, mintegy 50 tonna kerozint.
* Ismeretlen támadók kézigránátokat lőttek ki a boszniai NATO békefenntartó erők katonái felé. A támadásban senki sem sérült meg, de az ideiglenes tábor házait találatok érték.

Csütörtök, május 27.
* A NATO közölte, hogy légiereje az utóbbi 24 órában végezte el a legtöbb bevetést a Jugoszlávia elleni hadműveletek kezdete óta, szám szerint 741-ez. Ebből 308 harci támadás volt. A harci gépek 53 rakétát lőttek ki Belgrádra és a környező településekre. Ništ három bevetésben támadták. Kuršumlija térségében 30 rakéta csapódott be, Kosovóban pedig Prištinát és Pećet lőtték. Újvidéken néhány távoli robbanást lehetett hallani, feltehetőleg a Fruška gorából. Négy találat érte a Palicsi-tó partján lévő meteorológiai állomás környékét.  Kulán négy lövedék érte a Stoc-szállás környékét. Lukácsfalva közelében egy rakéta tönkretette a vasútvonalat, egy pedig a mezőkön robbant.
* A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai nemzetközi törvényszék vádat emelt Slobodan Milošević jugoszláv elnök és további négy jugoszláv tisztségviselő ellen, és letartóztatási parancsot adott ki ellenük – közölte  Louise Arbour főügyész. Első ízben emeltek vádat háborús bűnök miatt egy mandátumát töltő államfő ellen. Vádat emeltek még Milan Milutinović szerbiai elnök, Nikola Šainović szövetségi kormányalelnök, Dragoljub Ojdanić jugoszláv vezérkari főnök és Vlajko Stojiljković szerbiai belügyminiszter ellen.
* Madelaine Albright amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek a célja nem a független Kosovo, hanem az, hogy minden menekült hazatérjen és megkapja az összes politikai jogot.
* A Délkelet-Európa stabilitásával foglalkozó bonni tanácskozás valamennyi részvevője támogatásáról biztosította azt az egyezmény tervezetet, amelynek célja a Balkánon meglévő történelmi feszültségek és nacionalizmusok hosszú távú semlegesítése.
* A Kosovói Felszabadítási hadsereg (KFH) politikai vezetője, Hasim Taçi Párizsba érkezett és tárgyalásokat folytatott Hubert Védrine külügyminiszterrel.
* A pakisztáni légierő lelőtt egy MiG-21-es és egy MiG-27-es indiai harci gépet, amelyek megsértették Pakisztán légterét – jelentette be egy pakisztáni katonai szóvivő.
* Tíznapos útra indult a floridai űrrepülőtérről a Discovery űrrepülőgép, fedélzetén öt amerikai, egy kanadai és egy orosz asztronautával.

Péntek, május 28.
* A NATO több hullámban támadta Belgrádot, Ništ, Aleksinacot, Lekovacot, Vladičin Hant, Pirotot, Valjevo és Koszovó térségét. Belgrádban cirkáló rakéták romboltál le  a Bežanijska Kosan és a  Leštanin levő áramelosztót, s ennek következtében az egész ország területén tovább romlott az áramellátás. Egy rakéta a temerini Staro Đurđevo Helyi Közösség közelében az Öreg-majornak nevezett, nem beépített területen robbant fel.
* Jugoszlávia elfogadja a G8 csoportnak a koszovói válság megoldására vonatkozó elveit és egyetért azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ESZ Alapokmányával összhangban határozatot hozzon – áll abban a közleményben amelyet a hivatalos Belgrád adott ki Slobodan Miloševićs, a JSZK elnöke és Viktor Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízott megbeszélései után.
* A jugoszláv kormány közölte, hogy a JSZK nem ismeri el a hágai törvényszéket és elutasítja a Slobodan Milošević jugoszláv elnök ellen a nemzetközi bíróságnál tett vádemelést. A közlemény szerint „újabb Jugoszlávia elleni manipulációról van szó, és ez újabb bizonyíték, hogy a hágai törvényszék nem a jog és az igazságügy intézménye, hanem a washingtoni és brüsszeli parancsok végrehajtásának eszköze”.
* A belgrádi értelmiségiek egy csoportja felszólította Jugoszlávia és Szerbia vezetőit, hogy higgyenek Viktor Csernomirgyinnek, az orosz elnök megbízottjának jó szándékéban. A csoport külön kérte, hogy a viszonyokat Montenegróval demokratikus úton oldják meg.
* A Vajdasági magyarok Demokratikus Szövetsége és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői együttműködési megállapodást írtak alá és felhívták a többi magyar pártot is az új alapokon nyugvó együttműködés kialakítására.
* Az Európai Unió, illetve az európai NATO-tagállamok védelmi miniszterei Bonnban tanácskozást tartottak. Ezt megelőzően William Cohen amerikai védelmi miniszter megpróbálta rábírni a mértékadónak tartott NATO-országokat szárazföldi offenzíva megindítására a Balkánon. Kollégaival azonban csak abban tudott megegyezni, hogy fokozni kell a légicsapások intenzitását és kibővíteni a célpontok listáját.
* A NATO akciói június közepére elvezethetnek a koszovói konfliktus lezárásához – jelentette ki Varsóban Javier Ruperez, az Észak-atlanti Közgyűlés elnöke.
* A Beta hírügynökség jelentése szerint – amelyben a Washington Post írására hivatkozik – a NATO katonai parancsnokai politikai jóváhagyást kaptak polgári telefonos és számítógépes központok támadására is.
* Megkezdték támadó műveleteiket Jugoszlávia felett az amerikai tengerészgyalogság Taszárra (Magyarország) vezényelt F-18-as harci gépei. A taszári légibázisra megérkezett három A-10-es harci gép is. A „varacskos disznó”-nak és „tankölőnek” nevezett harci gépeket páncélozott földi célpontok megsemmisítésére fejlesztették ki.
* Soros György magyar származású amerikai üzletember a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen mondott beszédében éles szavakkal ítélte el a Koszovóval kapcsolatos stratégiát.

Szombat, május 29.
*  A NATO-légierői bombázták Belgrád, Újvidék, Sremska Mitrovica, Ćuprija, Versec, Kosvska Mitrovica, Priština, Kosovske Vitine és Kraljevo környékét, valamint a drmnói és a Bajina Bašta-i elosztóberendezést. Hajnali három órakor szinte egész Szerbiában megszűnt az áramszolgáltatás. Ismét bombázták az Újvidéki Televiziót, lövedékek hullottak a Ribnjak és a Mišeluk településekre is. Két személy megsebesült.
* Časlav Popović az újvidéki végrehajtó bizottság elnöke újságírói kérdésre elmondta, hogy már másnap (május 21-én) visszavonta személyes okokból benyújtott lemondását és, hogy véleménye szerint jogilag tisztázott a dolog: „a végrehajtó bizottság nincs lemondásban”.  
* Slobodan Milošević jugoszláv elnöknek bizonyítania kell, hogy komolyan óhajtja a megegyezést a kosovói válságban – jelentette ki Robin Cook brit külügyminiszter.
* A NATO további részleteket vár Viktor Csernomirgyin belgrádi látogatásának eredményéről, de stratégiája továbbra is változatlan – jelentette ki a katonai szervezet szóvivője.
* A londoni The Gardian napilap írása szerint a NATO módosított a Jugoszláv katonaság Koszovóban tartózkodó egységei elleni bombázási stratégián: a Pristina-Szkopje útvonalra helyezi a legnagyobb hangsúlyt, amely potenciálisan a NATO szárazföldi erőinek legvalószínűbb útvonala lenne.
* A Trieszt melletti vasútállomáson a hatóságok erővel távolították el a sínekről az olasz lövészek magyarországi hadgyakorlata ellen tiltakozó pacifistákat.

Vasárnap, május 30.
* Négy rakéta talált el egy üzemet és egy víztartályt a Belgrád melletti Straževica hegyen. A fővárosban katasztrofális szintre csökkent az ivóvízkészlet. Robbanások hallatszottak Belgrád több elővárosából és az Avala hegy irányából is. Varvarinban legalább 11-en életüket vesztették és 40-en megsebesültek, amikor a NATO-gépek lerombolták a Morava-hidat. A Vranjet ért bombatalálat mintegy 120 házat megrongált. Támadták Kuršumljija környékét, Leskovácot és Aranđelovćcot is. Délután a NATO ismét bombázta az Újvidéki Televízió székházát. Találat érte Sremska Kamenica központját is. A zombori támadás miatt ivóvíz és áram nélkül marad a város és környéke. Negyedszer támadták a NATO repülői Palicsot és környékét. Szabadkán úgyszintén szünetel az áramszolgáltatás. Szenttamás közelében másodszor lőtték Bálizs Gáza tanyáját.
* Tizenkét Tornádó típusú vadászgépet irányított át a NATO a németországi bázisukból a korzikai Solenzarába, hogy onnan hamarabb elérjék jugoszláviai célpontokat.

Hétfő, május 31.
*  Éjjel négy órakor a NATO repülői Újvidék közelében a római sáncoknál lebombázták az áramelosztó berendezést. Ez miatt akadozik az áram és vízellátás Újvidéken. A repülőgépek Belgrád Zvezdara nevű városrészét is támadták. Ugyancsak találat érte az obrenováci hőerőművet, amelyben tűz ütött ki és hatalmas kár keletkezett. Szerbia több más városát és Koszovót is támadta a NATO. Nišben úgyszintén lerombolták az áramelosztót.
* NATO légierője az eddigi legnagyobb csapást mérte a szerbiai villanygazdaságra, és ezzel letetlenné tette még a kiemelt fogyasztók villanyáram-ellátását is. Teljesen megszűnt az áramszolgáltatás Belgrád több városnegyedében, Vajdaság részeiben és Szerbia központi vidékein, valamint Nišben. Teljesen megsemmisült három legnagyobb és rendkívül fontos trafóállomás az obrenovaci Nikola Tesla hőerőműben, továbbá Nišben és Újvidéken.
* A Crna Gora-i belügyminisztérium közölte, hogy a Cetinje-Ivanovo korito úton, a Lovćenen összeveszett, majd összeverekedett néhány katona és néhány Crna Gora-i rendőr.
* A Harcosszövetség tartalékos tisztek és nyugdíjasok szervezetének belgrádi tagjai külön üléseiken felvetették Vuk Obradović nyugalmazott tábornok „ellenséges fellépésének”, Milo Đukanović  Crna Gora-i elnök „szeparatista tevékenységének” és Zoran Đinđić,  a demokrata Párt elnöke „viselkedésének” kérdését.
* Az Európai Unió külügyminiszterei brüsszeli találkozójukon felszólították Jugoszláviát, hogy az elmúlt napokban jelzett nyilatkozatai – melyek szerint elfogadja a G8 csoport elveit – foglalja hivatalos és kétségbe nem vonható formába.
* Gerhard Schröder német kancellár minden eddiginél világosabban leszögezte, hogy német csapatok nem vennének részt a NATO esetleges szárazföldi hadműveletében a Balkánon.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00-12,00 dinár.

Kedd, június 1.
* A NATO öt csapást mért Belgrád közelében az áramtermelő rendszerre. Koszovóra ötven lövedék hullott, amelyek közöl a legtöbb Prizren térségére és a határvidékre. Először bombázták Kikinda környékét. Négy nagy erejű rakétával lőtték a város északkeleti részén lévő kaszárnyát.  Egy rakéta a Nagykikinda-Banatsko Veliko Selo-i vasútvonal közelében csapódott be.
* Živadin Jovanović jugoszláv külügyminiszter levelet küldött Joschka Fischer német külügyminiszternek, jelezve benne, hogy Belgrád elfogadja a koszovói rendezés alapjául a nyolcak csoportjának május 6-i külügyminiszteri értekezletén kidolgozott elveket.
*  Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási mozgalom elnöke síkra szállt a koszovói válság békés megoldásáért és Jugoszlávia bombázásának beszüntetéséért.
* Vladan Batić, a  Szövetség a Változásokért Szervezet koordinátora, a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt elnöke felszólította a JSZK vezetőségét, fogadja el a Koszovóra vonatkozó felkínált béketervet.
* A herceg-novi válságstáb követelte a Jugoszláv Katonaság haditengerészetétől, hogy tartózkodjon a szükségtelen tevékenységtől a lakott területeken és a gazdasági létesítményekben.
* A čačaki belügyi titkárság  nem engedélyezte a polgárok gyülekezetét, amelyet  a  helyi községi képviselő-testület június 3-án 15 órára jelentett be.
* A belgrádi FoNet  hírügynökség ideiglenesen beszüntette a hírek, hang- és képanyag továbbítását, mert „a hadiállapot körülményei között nincsenek meg a legalapvetőbb hivatásbeli, anyagi, energia-technológiai előfeltételek a normális munkához”.
* A Jugoszláv Katonaság légvédelme lelőtte a NATO egy A10-es típusú repülőgépét Koszovóban, valamint egy pilóta nélküli gépet – jelentette a Belgrádi Rádió.
* George Robertson brit védelmi miniszter véleménye szerint Slobodan Milošević jugoszláv elnöknek még „számos lépést kell tennie” afelé, hogy teljesítse a nemzetközi közösség feltételeit, és a NATO beszüntesse a Jugoszlávia elleni légicsapásokat.
* Bulgáriában tartózkodik a NATO-tisztek csoportja, amely kivizsgálja annak lehetőségét, hogy az ország területén áthaladjanak a szárazföldi erők, amelyek bekapcsolódnak majd a koszovói küldetésbe.

Szerda, június 2.
*  A NATO repülőgépei 577 bevetést intéztek jugoszláviai célpontok ellen, amelyek közül 197 végződött tényleges támadással. Támadást intéztek a televízió venaci átjátszóállomása ellen, rakéták hullottak Pancsova külvárosára, Rumára, továbbá Belgrádra, Ćuprijára, Batajnicára, Bajina Baštara, Prištinára. Szenttamásnál az Újvidéki Rádió adótornyát és a fő gázelosztó állomást érte találat. A Kraljevó környéki Borča falunál lebombázták a helyi tévéadót és a Szerbiai RTV Vranje környéki leadóját is.
* Jugoszláviából Bosznia-Hercegovinába eddig mintegy 104 000 menekült érkezett, akik közül 7873 kollektív szálláshelyen tartózkodik – közölte a Vöröskereszt és a Vörös Félhold nemzetközi szervezet.
* „Az első védelmi vonalon lévő egységek megtekintésekor” elesett Ljubiša Veličković (53) pilóta, vezérezredes, a Jugoszláv Katonaság vezérkari főnökének a légvédelemmel és a légierővel megbízott helyettese.
* Szabadka déli külvárosában, Sándorban ismeretlen tettesek ledöntötték a katolikus templom előtt álló márványkeresztet.
* Martti Ahtisaari finn elnök, az Európai Unió különmegbízottja közölte, hogy a bonni tárgyalásokon megszületett a megállapodás a Koszovóra vonatkozó béketervről, és hogy a Viktor Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízottal Belgrádba utaznak.
* Robin Cook brit külügyminiszter szerint „a G8 csoport által elfogadott elvek és a NATO feltételei jól kiegészítik egymást, és e közös feltételrendszerből semmilyen további engedmény nem lehetséges”.
* A hágai nemzetközi törvényszék elvetette a JSZK követelését, hogy rendelje el a bombázások leállítását. A törvényszék úgy értékelte, nem tartozik hatáskörébe a Jugoszlávia által követelt ideiglenes intézkedés.

Csütörtök, június 3.
* A NATO folytatta a Jugoszlávia elleni támadásokat. Zombor, Kula, Szenttamás, Gornji Milanovac és Koszovó térsége volt a célpont. Főként rádióantennákat, tévélejátszókat és ipari létesítményeket bombáztak.
* A Szerbiai Képviselőház elfogadta a  koszovói válság békés és politikai megoldására vonatkozó javaslatot, amelyet Viktor Csernomirgyin orosz különmegbízott és Marti Ahtisaari, az Európai Unió megbízottja adott át. A javaslatra 136 képviselő szavazott, ellene 74-en, 3-an tartózkodtak, egy képviselő nem adta le voksát.
* „Jugoszlávia elfogadja azt a békedokumentumot, amit Martti Ahtisaari, Finnország elnöke és Viktor Csernomirgyin, Borisz Jelcin orosz elnök különmegbízottja hozott” – áll Slobodan Milošević jugoszláv elnök kabinetjének közleményébe.
* A szövetségi kormány teljes mértékben támogatta a szerb parlementnek a határozatát, amellyel elfogadta a Viktor Csernomirgyin és Martti Ahtisaari által átadott békejavaslatot.
* A NATO repülőgépeinek Magyarország területén történő állomásoztatásáról hozott döntés arról tanúskodik, hogy az atlanti szövetség ismét figyelmen kívül hagyja az európai katonai biztonság garantálásával kapcsolatos  nemzetközi megállapodásokat – szögezte le az orosz külügyminisztérium sajtóközleménye.

Péntek, június 4.

* A NATO-gépek bombázták Krsumlija, Leskovac, Vranje, Vrnjačka Banja és Trstenik környékét. A Fruška Gora-ban a Crveni Čot és Brankovac környékét, valamint Manđelos falu határát lőtték. A beškai Duna-híd közelében is felrobbant egy bomba.
* A montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártja, a Montenegrói Néppárt, a Sandžaki Koalíció, a Szerbiai Együtt és 18 jugoszláviai kormányon kívüli szervezet deklarációt írt alá, amelyben követeli, hogy Jugoszláviai térségében azonnal teremtsék meg a békét, az országnak pedig biztosítsák a nemzetközi közösségbe való bekapcsolódását.
* Kölnben az Európai Unió 15 tagországa – kétnapos csúcsértekezletük végén – közleményt adott ki a koszovói válságról. Az állam- és kormányfők szerint most, hogy Jugoszlávia elfogadta a béketervet, „reális esélye van a politikai megoldásnak, és az ez irányba vezető első lépés az össze jugoszláv erő Koszovóból való kivonása lesz. Ez szavatolni fogja a NATO-műveletek leállítását” – hangsúlyozza a közlemény.
* Az Európai Unió Kölnben tanácskozó állam- és kormányfői megegyeztek abban, hogy Javier Solana a NATO főtitkára lesz a szervezet biztonság- és külpolitikai koordinátora. Solanának decemberben jár le a katonai szövetségben betöltött mandátuma.
* Gerhard Schröder német kancellár Boris Jelcin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében egyetértett az orosz elnök javaslatával, hogy „a bombázások beszüntetését követően fogadja el vonatkozó határozatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa”.
* A koszovói ENSZ-határozattervezet gyakorlatilag elkészült – jelentette be Kölnben Joschka Ficher német külügyminiszter.
* NATO-beli katonai szakértők indultak Belgrádba, hogy a jugoszláv fegyveres erők képviselőivel megvitassák a koszovói béketerv végrehajtásának részleteit.

Szombat, június 5.
*  A NATO érezhetően csökkent intenzitással, de folytatta a  Jugoszlávia elleni bombázást. Repülőgépei 530 bevetést intéztek jugoszláviai célpontok ellen, amelyek közül 110 végződött tényleges támadással. Támadták Prizren, Pristina, Dečani, Uroševac, Užice és Lukara község környékét, valamint Vesecet.
* A macedóni Blaceban  megkezdődtek a NATO és Jugoszlávia katonai küldöttségének tárgyalásai a jugoszláv erők kivonulásának részleteiről.
* A Szerb Radikális Párt bejelentette, kilép a szerbiai kormányból, ha a Jugoszláv Katonaság és a szerbiai rendőrség teljesen kivonul Koszovó és Metohiából, vagy ha  Szerbia területére bevonulnak a NATO-csapatok az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország katonáival.
* Tovább keressük a válságból kivezető utat – jelentette ki Borisz Jelcin, Oroszország elnöke, aki félórás megbeszélést folytatott a koszovói helyzetről Igor Ivanov külügyminiszterrel.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,50-11,50 dinár.

Vasárnap, június 6.

* A NATO harci gépei 430 bevetést intéztek jugoszláviai célpontok ellen, amelyek közül kevesebb mint 100 végződött tényleges támadással. A katonai szövetség harci tevékenysége főként koszovói célpontok, illetve az illegális Koszovói Felszabadítási hadsereg egységeit lövő szerb tüzérségi ütegek ellen összpontosult. A NATO-gépek 13 rakétát lőttek ki Đakovica közelében levő célpontokra, Sugárhajtású gépek jelentek meg Prizren felett is.
* A NATO illetékesei ismét találkoztak – ezúttal macedóniai Kumanovóban – a jugoszláv katonai vezetőkkel. A találkozón magyarázzák, részletezik a szövetség által elkészített kivonulási tervezetet.
* A NATO szóvivőjének brüsszeli sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy a bombázás és a kosovói csapatkivonás technikai részleteiről folyó tárgyalás kettős stratégiája mindaddig folytatódik, amíg a Jugoszláv Hadsereg és rendőri erők kivonása bizonyíthatóan meg nem kezdődik Koszovóból.
* A koszovói béketerv végrehajtása szerdán vagy csütörtökön kezdődhet – jelentetette ki Rudolf Scharping német védelmi miniszter.
* A NATO növelni fogja légi csapásait, ha a jugoszláv elnök megpróbálja módosítani a koszovói rendezési tárgyalásokat és csapatkivonási menetét – figyelmeztetett George Robertson, brit védelmi miniszter.
* Sir Charles Guthrie brit vezérkari főnök bejelentette, hogy útnak indultak az első ejtőernyős alakulatok és aknamentesítő logisztikai egységek a koszovói békefenntartó erőben részt vevő, tizenháromezer brit kontingens felvonulására.
* Orosz katonai küldött érkezett délután a macedóniai Kumanovóba, ahol reggel óta tart a NATO-jugoszláv találkozó. NATO-forrás szerint kevés előrehaladás történt a nap folyamán, és a zsákutca lehetősége sem kizárt.

Hétfő, június 7.
* Kudarcba fulladtak a macedóniai Kumanovóban folyó NATO-jugoszláv tárgyalások. A jugoszláv küldöttség nem írta alá a csapatkivonásról szóló megállapodást, így a NATO légicsapásai folytatódnak, és tovább erősödnek – jelentette be Michael Jackson tábornok, a NATO küldöttségének vezetője hajnalban.
* A NATO hajnalban folytatta  a légitámadásokat, főként Koszovó területén. Belgrádban és Újvidéken is volt légiriadó.  
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök közölte Martti Ahtisaari finn államfővel, az EU koszovói közvetítőjével, hogy végre akarja hajtani a G8 koszovói béketerve által előírtakat – jelentette be Bonnban James Rubin amerikai külügyi szóvivő.
* Délután Tabanovce macedón határállomáson találkozott Nebojša Vujović jugoszláv jugoszláv külügyminiszter-helyettes, a NATO képviselőivel tárgyaló jugoszláv küldöttség vezetője és Michael Jackson tábornok, a NATO-delegáció vezetője.
* Jugoszlávia folytatni akarja a nyolcak csoportjának (G8) béketervéről a NATO-val megszakadt tárgyalásokat – közölte Moszkvában Borislav Milošević jugoszláv nagykövet, a jugoszláv államfő testvére.
* A Szerb Radikális Párt központi vezetősége közleményt adott ki, mely szerint a párt „úgy határozott,  hogy a szerb radikálisok továbbra is részt vesznek a szerb kormány munkájában”. (Ez szöges ellentétben áll a párt a június 5-én közölt álláspontjával.)
* Kasza József Szabadka polgármestere szokásos sajtótájékoztatóján kijelentette: „Az a benyomásom, hogy hadseregnek nem érdeke, hogy béke legyen, hogy abba maradjanak a bombázások, és ne legyen többé véráldozat Koszovóban. A hitegetés, a félrevezetés politikája folytatódik, amilyet folytatott világgal szemben az ország vezetősége már tíz éve”.
* A G8 csoport külügyminiszterei petersbergi tanácskozásán a NATO és Oroszország között továbbra is megmaradtak a nézetkülönbségek a szerb csapatkivonás, a NATO-csapások leállítása és a BT-határozat megszövegezése körül.
* A japán miniszterelnök felszólította JSZK-t, tartsa tiszteletben a Koszovóra vonatkozó béketervet és vonja ki biztonsági erőit a tartományból.
* A márka feketeipiaci árfolyama 10,50-11,50 dinár.

Kedd, június 8.
* A NATO 650-re növelte a harci gépek Jugoszlávia elleni harci bevetések számát, amelyek közül 220 tényleges támadással ért véget. Éjfél előtt tíz perccel és utána tíz perccel a NATO légierője egy tucatnyi rakétával lőtte az újvidéki kőolaj-finomítót. Egy célt tévesztett lövedék a Sangaj lakótelepre esett, több személy súlyos sérülését s egy halálesetet okozva. Az éjszaka folyamán támadás érte a pancsovai finomítót is.
A Belgrád melletti batajnicai katonai repülőteret, Fruška Gora-i és koszovói célpontokat is bombáztak.
* A G8 csoport a németországi Kölnben tanácskozó külügyminisztereinek sikerült megegyezésre jutniuk a koszovói békefenntartás alapját képező majdani BT-határozat szövegében.
* Az ENSZ Biztonsági Tanácsa este zárt ajtók mögött konzultációkat kezdett a hét fejlett ipari állam és Oroszország (G8) külügyminiszterei által néhány órával korábban Kölnben kidolgozott határozattervezetéről.

Szerda, június 9.
*  A NATO a légicsapásokat gyakorlatilag délelőtt 9 órakor felfüggesztette.  Légiriadót jeleztek a szirénék, de becsapódásokról csak Koszovóból érkeztek jelentések.  A katonai szervezet Jugoszlávia elleni támadásai során március 24-e óta több mint 2000 ember vesztette életét és több mint ötezer megsérült.  Az anyagi kárt százmilliárd dollárnál is többre becsülik.
* „Végrehajtva a legfelsőbb parancsnokságnak az egységek Koszovóból való kivonására vonatkozó parancsát, kedden este Jagodinába megérkeztek az első rendőrosztagok a Morava menti körzetből, amelyek a KFH terrorista szervezet elleni harcban vettek részt” – jelentette a Tanjug.
* A Jugoszláv Katonaság II. hadseregének parancsnoksága közölte, hogy a montenegrói államügyész 151 bűnvádi és szabálysértési feljelentést tett tartalékosok ellen, akik a bűncselekményeket és szabálysértéseket Montenegró területén követték el.
* A NATO és Belgrád megbízottai aláírták a katonai megállapodást a Koszovóban állomásozó jugoszláv csapatok kivonásáról – jelentette be Michael Jackson brit tábornok, a leendő kosovói békefenntartó erők (KFOR) kijelölt parancsnoka.  
* Új feladatokkal megbízott koszovói misszió létrehozásáról határozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). (A szervezet koszovói ellenőrei március 20-án, a NATO csapások megkezdése előtt hagyták el a tartományt.)

Csütörtök, június 10.
* Javier Solana a NATO főtitkára utasítást adott a Jugoszlávia elleni NATO-hadművelet felfüggesztésére, amely délután 15 órakor lépett életbe. A sajtótájékoztatón Solana úgy vélte: Slobodan Milošević jugoszláv államfő teljesítette a NATO öt követelését.
* Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közép-európai idő szerint késő este elfogadta az ún. Koszovó-határozatot, amely felhatalmazta a NATO-vezette nemzetközi erőt, hogy szavatolja a koszovói albán menekültek biztonságos hazatérését „bármely szükséges eszközzel”.
* Slobodan Milošević szövetségi elnök Jugoszlávia polgáraihoz fordult, gratulált nekik a béke alkalmából és felszólította őket az ország újjáépítésére. Milošević elismerte, hogy a háborúban a Jugoszláv Katonaságnak 462, a szerbiai rendőrségnek pedig 114 tagja vesztette életét.
*  A Szerbia Polgári Szövetség követelte a háborús állapot és minden háborús rendelet sürgős megszüntetését és az új választások kihirdetését.
* „A Vajdasági Mozgalom elvárja, hogy a hatóságok azonnal szüntessék meg a háborús állapotot és minden háborús törvényt és rendeletet és bocsássák haza a mozgósított katonákat” – áll a Vajdasági Mozgalom közleményében.
* A délszláv térségben elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszék főügyésze, Louise Arbour rövidesen elhagyja posztját, hogy a kanadai legfelsőbb Bíróság egyik bírája legyen – jelentette be a kanadai kormány.

Péntek, június 11.
* 10,30 órakor Bosznia-Hercegovinából Jugoszlávia területére érkeztek a Koszovóba vezényelt nemzetközi erők kötelékében az első orosz katonák, és a déli szerb tartomány felé vették útjukat. Az orosz katonai egység megjelenése általános meglepetést keltett a nyugati szövetségesek köreiben.
* Brüsszeli NATO-források délután közölték, hogy a NATO békefenntartó erők megkezdték benyomulásukat Macedónia felől Koszovóba. A KFOR-egységek telepítésének kezdetét eredetileg június 12-ére tervezték. Megindulásuk előbbre hozatala – írta a Reuters – időben csaknem egybeesett azokkal a hírekkel, amelyek szerint a boszniai SFOR-erőkhöz tartozó egyik orosz csapategység Boszniából Szerbián át Koszovó felé haladt.
* Al Gore amerikai alelnök meglepetésének adott hangot, hogy orosz katonák már Jugoszlávia területére léptek, de hozzátette: Moszkva biztosítékokat adott arra, hogy  az orosz egységek nem fognak egyoldalúan bevonulni Koszovóba.
* Oroszország tevékeny szerepet fog játszani a jugoszláviai háború utáni újjáépítésben – jelentette ki Igor Ivanov orosz külügyminiszter, miután a Kremlben találkozott Borisz Jelcin orosz elnökkel.
* Martti Ahtisaari finn elnök szerint a Jugoszláviának való segélynyújtást nem szabad összekötni Slobodan Milošević jugoszláv elnök jövőjének kérdésével.
* A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság azzal a kérelemmel fordult az Európai Unióhoz, hogy az ország bombázásának felfüggesztése után azonnal szüntesse meg a gazdasági zárlatot. (Az EU május 9-én vezetett be részleges szankciókat a JSZK ellen.)
* Filip Vujanović, a montenegrói kormány elnöke kijelentette, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban minél előbb véget kell vetni a hadiállapotnak.
* A Demokrata Párt kérte, hogy a szerbiai hatalmi garnitúra mondjon le, úgy értékelve, hogy Szerbia csak így tudja kihasználni a béke által kínált esélyt.
* Az Új Demokrácia követelte a jugoszláv és a szerb kormány elnökének a lemondását és új átmeneti kormányok létrehozását, amelyek megvalósítják a koszovói béketervet és előkészítik a szabad és demokratikus választásokat Szerbiában.

Szombat, június 12.
*  A NATO vezette koszovói nemzetközi erők  (KFOR)  élvonalában haladó brit egységek  előőrse délután elérte a tartomány székhelyét, Pristinát. A KFOR főparancsnoka, Sir Michael Jackson teljes körű felhatalmazással dönthet arról, milyen műveleteket lát szükségesnek a béke és biztonság megteremtésére a tartományban.
* Boris Jelcin orosz elnök jóváhagyta mintegy kétszáz fős orosz katonai előőrs éjjel végrehajtott pristinai bevonulását. Viktor Zavarzin altábornagy, a NATO mellé rendelt orosz katonai képviselő is részt vett a meglepetésszerű bevonulásban.
* Igor Ivanov orosz külügyminiszter hibának nevezte, hogy orosz békefenntartó erők bevonultak Koszovóba. Az orosz kormány elrendelte, hogy a csapatok azonnal hagyják el a tartományt, és várakozzanak a további utasításokig. Közben Moszkvában megszakadtak Ivanov és Strobe Talbot amerikai államtitkár-helyettes tárgyalásai az orosz katonák Koszovóba telepítéséről.
* Magyarország elutasította légterének használatát azon orosz repülőgépek számára, amelyek Kosovóba szállítanának katonákat, azzal az indoklással, hogy ehhez parlamenti beleegyezés szükséges.
* Bill Clinton amerikai elnök üzenetben fordult a koszovói albán menekültekhez, és felszólította őket, hogy amikor hazatérnek, ne álljanak bosszút a kosovói szerb lakosságon.
* Javier Solana, a NATO főtitkára a Focus német hírmagazinnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a jugoszláv kormány mindaddig nem részesül újjáépítési támogatásban, ameddig Slobodan Milošević hatalmon van.
* Miroslav Stefanović, az Új Demokrácia képviselője erélyesen bírálta a szövetségi kormány politikáját és kijelentette, hogy Jugoszláviai a Biztonsági Tanács határozatának elfogadásával lemondott arról a jogáról, hogy elítélhesse az agressziót és háborús kártérítést követeljen.

Vasárnap, június 13.
* Folytatódott a jugoszláv katonák kivonulása Pristinából. A hadsereg Koszovóból történő kivonulásával egyidejűleg a szerb lakosság egy része is távozik a tartományból. A menekülők, amit csak lehet, magukkal visznek, gépkocsin vagy traktoron. A Reuters értesülése szerint mintegy 30 ezer koszovói szerb indult el Szerbia vagy Montenegró felé.
* Francia, német és olasz erők telepítése kezdődött Koszovóban a nemzetközi békefenntartó küldetés keretében, s két brit hadosztály már elhelyezkedett Pristina közelében – közölte a NATO.
* Mintegy 700 főből álló brit ejtőernyős alakulat ért földet délután Pristinában, azzal a feladattal, hogy fenntartsák a biztonságot a kosovói főváros keleti felében. Az ejtőernyősök agyonlőttek egy férfit, aki tüzet nyitott rájuk. Az oroszok megakadályozták, hogy a brit NATO-katonák kiterjesszék ellenőrzésüket a pristinai repülőtérre.
* Egy halottja és három sebesültje van a délután Prizrenben kitört lövöldözésnek, amelyben két szerb férfi és a városban állomásozó német katonák vettek részt. A támadás az albán lakosság ellen irányult.
*Az illegális Koszovói Felszabadítási hadsereg katonái négy embert (két jugoszláv katonát, egy rendőrt és egy civilt) megöltek Pristina elővárosában, Vranjevacban. A KFH katonái rejtekhelyről támadtak a visszavonulókra.
* Ismeretlen fegyveresek német újságírók gépkocsijára nyitottak tüzet a koszovói Štimlje város közelében. Az egyik újságíró a helyszínen meghalt, a másik pedig röviddel a kórházba szállítás után.
* Koszovóba megérkezett az ENSZ 40 járműből álló gépkocsioszlopa, amely 250 tonna élelmiszert és egyéb segélyt szállított a rászorulóknak.
* Újvidék negyedeiben ismét több órán át szünetelt az áram- és ivóvíz-szolgáltatás.
* Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök egy órás telefonbeszélgetősük során egyetértettek abban, hogy a NATO és Oroszország katonai illetékeseinek tárgyalások útján kell megoldaniuk a pristinai repülőtér ellenőrzése körüli nézeteltéréseket.
* Robin Cook brit külügyminiszter és Igor Ivanov orosz külügyminiszter telefonbeszélgetésük alkalmával megállapodott arról, hogy a jövőben egyik fél sem tesz „váratlan lépéseket” a koszovói nemzetközi erők felvonulása terén.
*  A Strobe Talbott amerikai külügyminiszter helyettessel folytatott tárgyalások során sikerült eloszlatni az amerikai félnek az orosz katonák Boszniából Koszovóba vezénylése miatti aggodalmait – jelentette ki Moszkvában Igor Ivanov orosz külügyminiszter.

BOZÓKI Antal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése