A világ olyan gyorsan változik, hogy kérdezem: hogyan lehetséges napjainkban egyáltalán végbevinni a reformokat. A reformokhoz időre van szükség. De, amint elkezdődnek, a körülmények megváltoznak.
Svet se toliko brzo menja da se pitam kako je danas uopšte moguće sprovoditi reforme. Za reformu je potrebno vreme. A čim je započnete, okolnosti se promene.

Ha egy embernek van hatalma, akit mindenért megkérdeznek, akkor minden erényét és hibáját átviszi az államra. Ha ő felelőtlen és hedonista, az állam is ilyen, ha bolond, olyan az állam is.
Kada imate vladu jednog čoveka koji se za sve pita onda se sve njegove vrline i mane prenose na državu. Ako je on neodgovoran i hedonista i država je takva, ako je on lud, takva je i država. 

Meg akarok halni, amikor arra gondolok, ki mindenki emelhet nekem emlékművet, ha eszébe jut. 
Dođe mi da umrem kada pomislim ko mi sve može podići spomenik, ako mu padne na pamet. 

Nem nagyon hiszem az emberi természetben – az ember sikertelen keveréke a racionálisnak és az irracionálisnak? Mindenre képes és ezért a törvényekre kell támaszkodnunk.
Ne verujem mnogo u ljudsku prirodu – čovek je neuspela mešavina racionalnog i iracionalnog. Spreman je na sve i zato moramo da se oslanjamo na zakone.
 
Nincs itt demokrácia. Szerbia nem demokratikus ország. 
Kod nas nema demokratije. Srbija nije demokratska zemlje.

Dragoljub Mićunović