Pásztor Bálint mai kampányinterjúja: mit mondott a VMSZ elnöke – és mi az, ami kimaradt?
2026. szeptember 12. 11:33
Dr. Pásztor Bálint friss interjúban mutatta be a Vajdasági Magyar Szövetség október 25-i választási üzenetét. A mottó: „A magyar összefogás.”
Az összefogással önmagában természetesen nincs baj. A kérdés az, hogy mit jelent.
Összefogást a vajdasági magyarok között - vagy felsorakozást egyetlen párt mögött?
Mert az interjúban a kettő újra és újra összecsúszik.
Az összefogással önmagában természetesen nincs baj. A kérdés az, hogy mit jelent.
Összefogást a vajdasági magyarok között - vagy felsorakozást egyetlen párt mögött?
Mert az interjúban a kettő újra és újra összecsúszik.
Pásztor szerint sikerült „megőrizni az egységet”, annak ellenére, hogy egyesek „megpróbáltak közénk éket verni”, majd azt állítja, hogy magyar ügyeket „hatékonyan, rendszerben kizárólag magyar pártok tudnak képviselni”.
Ez politikai álláspont. Nem tény.
Sőt, a szerb választási rendszer maga sem mond ilyet. A hatályos szabályozás külön kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségi listáknak, és a 2026-ban módosított törvény szerint nemcsak kisebbségi párt, hanem megfelelő feltételekkel polgári csoport is állíthat nemzeti kisebbségi listát. Nincs olyan jogszabály, amely a magyar ügyek képviseleti jogát a VMSZ-nek – vagy akár általában a „magyar pártoknak” – monopóliumként biztosítaná.
Egy magyar ember érdekeit magyar nemzetiségű képviselő, civil szervezet, szakmai közösség, nemzeti tanács, helyi kezdeményezés vagy akár egy többnemzetiségű politikai lista képviselője is képviselheti.
A képviselet minőségét nem a párt neve, hanem a teljesítménye dönti el.
És itt kezdődik az igazán fontos vita.
Ez politikai álláspont. Nem tény.
Sőt, a szerb választási rendszer maga sem mond ilyet. A hatályos szabályozás külön kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségi listáknak, és a 2026-ban módosított törvény szerint nemcsak kisebbségi párt, hanem megfelelő feltételekkel polgári csoport is állíthat nemzeti kisebbségi listát. Nincs olyan jogszabály, amely a magyar ügyek képviseleti jogát a VMSZ-nek – vagy akár általában a „magyar pártoknak” – monopóliumként biztosítaná.
Egy magyar ember érdekeit magyar nemzetiségű képviselő, civil szervezet, szakmai közösség, nemzeti tanács, helyi kezdeményezés vagy akár egy többnemzetiségű politikai lista képviselője is képviselheti.
A képviselet minőségét nem a párt neve, hanem a teljesítménye dönti el.
És itt kezdődik az igazán fontos vita.
AZ „EGYSÉG” NEM AZT JELENTI, HOGY MINDENKI VMSZ-ES
A VMSZ 2023-ban 64 747 szavazatot szerzett a köztársasági választáson, ami hat parlamenti mandátumot jelentett.
A 2022-es népszámlálás során ugyanakkor Szerbiában 184 442 ember vallotta magát magyarnak, közülük 182 321-en Vajdaságban éltek. A két adat természetesen nem hasonlítható össze egyszerű százalékszámítással – más a választójogosultak és a népszámlálási népesség köre –, de egy dolgot világosan megmutat: a vajdasági magyar közösség és a VMSZ választótábora nem ugyanaz a fogalom.
Aki bírálja a VMSZ-t, attól még nem bontja a magyar közösséget.
Aki más politikai megoldást keres, attól még nem kevésbé magyar.
Aki kérdéseket tesz fel a magyar közpénzekről, az nem a magyar támogatások ellen van.
És aki nem a VMSZ-re szavaz, attól még nem válik „gazdátlanná” a magyarsága.
Ez egy demokráciában alapvetés kellene hogy legyen.
A VMSZ 2023-ban 64 747 szavazatot szerzett a köztársasági választáson, ami hat parlamenti mandátumot jelentett.
A 2022-es népszámlálás során ugyanakkor Szerbiában 184 442 ember vallotta magát magyarnak, közülük 182 321-en Vajdaságban éltek. A két adat természetesen nem hasonlítható össze egyszerű százalékszámítással – más a választójogosultak és a népszámlálási népesség köre –, de egy dolgot világosan megmutat: a vajdasági magyar közösség és a VMSZ választótábora nem ugyanaz a fogalom.
Aki bírálja a VMSZ-t, attól még nem bontja a magyar közösséget.
Aki más politikai megoldást keres, attól még nem kevésbé magyar.
Aki kérdéseket tesz fel a magyar közpénzekről, az nem a magyar támogatások ellen van.
És aki nem a VMSZ-re szavaz, attól még nem válik „gazdátlanná” a magyarsága.
Ez egy demokráciában alapvetés kellene hogy legyen.
„ÖNÁLLÓAN INDULUNK” – DE KIVEL KORMÁNYOZNÁNAK?
Pásztor hangsúlyozza, hogy a VMSZ október 25-én saját néven, önálló listával indul.
Ez igaz.
Csakhogy az önálló választási lista és a választás utáni politikai szövetség két külön dolog.
A VMSZ saját hivatalos közleményében 2026. április 15-én egyértelműen közölte, hogy fenntartja együttműködését Aleksandar Vučićtyal és a Szerb Haladó Párttal.
Ezért az egyik legfontosabb kampánykérdés nem az, hogy milyen név lesz a szavazólapon.
Hanem ez:
Ha a VMSZ mandátumokat kap, kinek a parlamenti többségét fogja támogatni?
Az „önálló magyar lista” erre nem válasz.
A választóknak joguk van tudni, hogy a szavazatuk a választás után milyen kormányzati konstrukciót erősíthet.
Pásztor hangsúlyozza, hogy a VMSZ október 25-én saját néven, önálló listával indul.
Ez igaz.
Csakhogy az önálló választási lista és a választás utáni politikai szövetség két külön dolog.
A VMSZ saját hivatalos közleményében 2026. április 15-én egyértelműen közölte, hogy fenntartja együttműködését Aleksandar Vučićtyal és a Szerb Haladó Párttal.
Ezért az egyik legfontosabb kampánykérdés nem az, hogy milyen név lesz a szavazólapon.
Hanem ez:
Ha a VMSZ mandátumokat kap, kinek a parlamenti többségét fogja támogatni?
Az „önálló magyar lista” erre nem válasz.
A választóknak joguk van tudni, hogy a szavazatuk a választás után milyen kormányzati konstrukciót erősíthet.
HA MINDEN ENNYIRE SIKERES VOLT, BESZÉLJÜNK A LEGNEHEZEBB SZÁMRÓL IS
Pásztor Bálint az eredményekre, az intézményekre és a fejlesztésekre hivatkozik. Ezek között vitathatatlanul vannak értékes beruházások.
De ha már a VMSZ több évtizedes teljesítményéről beszélünk, egy adatot nem lehet kihagyni.
2011-ben Vajdaságban 251 136 magyar élt.
2022-ben 182 321.
Ez 68 815 fős, mintegy 27 százalékos csökkenés tizenegy év alatt.
Ez természetesen nem írható egyszerűen egyetlen párt számlájára. Elöregedés, alacsony születésszám, kivándorlás, gazdasági és társadalmi folyamatok együtt okozzák – ezt maga a VMSZ is elismerte.
De pontosan ezért problémás úgy beszélni az elmúlt időszakról, mintha az eredmények önmagukban lezárnák a vitát.
Ha egy párt évtizedeken keresztül a közösség első számú politikai képviselőjének nevezi magát, akkor nemcsak a felújított épületekért kérheti az elismerést, hanem a közösség állapotáról szóló nehéz kérdéseket is vállalnia kell.
Pásztor Bálint az eredményekre, az intézményekre és a fejlesztésekre hivatkozik. Ezek között vitathatatlanul vannak értékes beruházások.
De ha már a VMSZ több évtizedes teljesítményéről beszélünk, egy adatot nem lehet kihagyni.
2011-ben Vajdaságban 251 136 magyar élt.
2022-ben 182 321.
Ez 68 815 fős, mintegy 27 százalékos csökkenés tizenegy év alatt.
Ez természetesen nem írható egyszerűen egyetlen párt számlájára. Elöregedés, alacsony születésszám, kivándorlás, gazdasági és társadalmi folyamatok együtt okozzák – ezt maga a VMSZ is elismerte.
De pontosan ezért problémás úgy beszélni az elmúlt időszakról, mintha az eredmények önmagukban lezárnák a vitát.
Ha egy párt évtizedeken keresztül a közösség első számú politikai képviselőjének nevezi magát, akkor nemcsak a felújított épületekért kérheti az elismerést, hanem a közösség állapotáról szóló nehéz kérdéseket is vállalnia kell.
A MAGYARORSZÁGI TÁMOGATÁS: NEM A TÁMOGATÁS VAGY AZ ELLENŐRZÉS KÖZÖTT KELL VÁLASZTANI
Pásztor Bálint azt mondja:
„Minden transzparensen zajlott.”
Majd kijelenti, hogy biztos abban, hogy az átvilágítás bizonyítani fogja a magyarországi adófizetők pénzének rendeltetésszerű felhasználását.
Reméljük, hogy így lesz.
De éppen ezért kell megvárni az átvilágítás eredményét.
Az ellenőrzés eredményét nem lehet az ellenőrzés lezárása előtt politikai nyilatkozattal helyettesíteni.
Az új magyar kormány közben nem azt mondta, hogy megszünteti a vajdasági magyarok támogatását. Magyar Péter már áprilisban azt közölte, hogy a külhoni magyarok továbbra is számíthatnak Magyarország támogatására, ugyanakkor szigorúbb ellenőrzést ígért. A korábbi külhoni támogatások átvilágítása jelenleg is zajlik.
Ez két külön kérdés:
Támogatni kell-e a vajdasági magyar közösséget? Igen.
Átláthatóan és ellenőrizhetően kell-e elkölteni a magyar adófizetők pénzét? Szintén igen.
A kettő nem egymás ellentéte.
A Prosperitati saját közlése szerint 2016 óta több mint 270 millió euró vissza nem térítendő támogatást osztottak ki, több mint 16 ezer sikeres pályázattal. Ilyen nagyságrendnél az átláthatóság nem támadás, hanem elemi követelmény.
Egy kollégium felújítása lehet kiváló és fontos beruházás. De egy konkrét, jól működő intézmény létezése önmagában nem bizonyítja egy sok százmillió eurós támogatási rendszer minden egyes döntésének szabályosságát.
Ezt dokumentumok, pályázati feltételek, döntési mechanizmusok, számlák, ellenőrzések és eredmények bizonyítják.
Pásztor Bálint azt mondja:
„Minden transzparensen zajlott.”
Majd kijelenti, hogy biztos abban, hogy az átvilágítás bizonyítani fogja a magyarországi adófizetők pénzének rendeltetésszerű felhasználását.
Reméljük, hogy így lesz.
De éppen ezért kell megvárni az átvilágítás eredményét.
Az ellenőrzés eredményét nem lehet az ellenőrzés lezárása előtt politikai nyilatkozattal helyettesíteni.
Az új magyar kormány közben nem azt mondta, hogy megszünteti a vajdasági magyarok támogatását. Magyar Péter már áprilisban azt közölte, hogy a külhoni magyarok továbbra is számíthatnak Magyarország támogatására, ugyanakkor szigorúbb ellenőrzést ígért. A korábbi külhoni támogatások átvilágítása jelenleg is zajlik.
Ez két külön kérdés:
Támogatni kell-e a vajdasági magyar közösséget? Igen.
Átláthatóan és ellenőrizhetően kell-e elkölteni a magyar adófizetők pénzét? Szintén igen.
A kettő nem egymás ellentéte.
A Prosperitati saját közlése szerint 2016 óta több mint 270 millió euró vissza nem térítendő támogatást osztottak ki, több mint 16 ezer sikeres pályázattal. Ilyen nagyságrendnél az átláthatóság nem támadás, hanem elemi követelmény.
Egy kollégium felújítása lehet kiváló és fontos beruházás. De egy konkrét, jól működő intézmény létezése önmagában nem bizonyítja egy sok százmillió eurós támogatási rendszer minden egyes döntésének szabályosságát.
Ezt dokumentumok, pályázati feltételek, döntési mechanizmusok, számlák, ellenőrzések és eredmények bizonyítják.
ÉS AKKOR A RATKO MLADIĆ-ÜGY
Pásztor Bálint az interjú végén a Plénum által készített AI-képről beszél.
Ebben egy dolgot nekünk is világosan ki kell mondanunk.
A kép mesterséges intelligenciával készült illusztráció volt, és bár ezt jelöltük, a kép egyes olvasók beszámolói szerint félreérthetőnek bizonyultak. A technológiai gyorsaság okozta nehézségekkel együtt kell, hogy szembenézzünk! Az ügyet jelenleg is vizsgáljuk, viszont amíg a VMSZ politikusai és jogászai ezzel foglalkoznak, addig az eredeti politikai ügy nem szűnt meg.
Az újvidéki képviselő-testületben Kiss Gyula, a VMSZ által delegált képviselő és Madarász Áron polgármesteri segéd részt vett a Ratko Mladić emlékére tartott egyperces tiszteletadásban. Később azt közölték, hogy ez személyes döntésük volt, és nem a VMSZ hivatalos álláspontja.
Pásztor Bálint most ismét az AI-képről beszélt.
Mi viszont továbbra is azt kérdezzük:
Mi a VMSZ politikai álláspontja arról, hogy saját, közfunkciót betöltő politikusai egy jogerősen háborús bűncselekményekért és népirtásért elítélt személy előtt tisztelegtek?
Van ennek politikai következménye?
Vagy elegendő azt mondani, hogy „magánemberként” tették?
Ez az érdemi kérdés. Nem az AI.
Pásztor Bálint az interjú végén a Plénum által készített AI-képről beszél.
Ebben egy dolgot nekünk is világosan ki kell mondanunk.
A kép mesterséges intelligenciával készült illusztráció volt, és bár ezt jelöltük, a kép egyes olvasók beszámolói szerint félreérthetőnek bizonyultak. A technológiai gyorsaság okozta nehézségekkel együtt kell, hogy szembenézzünk! Az ügyet jelenleg is vizsgáljuk, viszont amíg a VMSZ politikusai és jogászai ezzel foglalkoznak, addig az eredeti politikai ügy nem szűnt meg.
Az újvidéki képviselő-testületben Kiss Gyula, a VMSZ által delegált képviselő és Madarász Áron polgármesteri segéd részt vett a Ratko Mladić emlékére tartott egyperces tiszteletadásban. Később azt közölték, hogy ez személyes döntésük volt, és nem a VMSZ hivatalos álláspontja.
Pásztor Bálint most ismét az AI-képről beszélt.
Mi viszont továbbra is azt kérdezzük:
Mi a VMSZ politikai álláspontja arról, hogy saját, közfunkciót betöltő politikusai egy jogerősen háborús bűncselekményekért és népirtásért elítélt személy előtt tisztelegtek?
Van ennek politikai következménye?
Vagy elegendő azt mondani, hogy „magánemberként” tették?
Ez az érdemi kérdés. Nem az AI.
VÉGÜL MAGÁRÓL AZ INTERJÚRÓL
Érdemes a kérdezés módjára is figyelni.
A riporter nem egyszerűen kérdez, hanem előre értékeli is a szereplő teljesítményét:
azt mondja, hogy Pásztorék „értelmes válaszokat” adtak a kritikákra, majd felveti, hogy „sikerült mégiscsak terelni az egység irányába” a folyamatokat.
Az interjú végén pedig így búcsúzik:
„További jó munkát kívánok, és hajrá a kampányban!”
Ez természetesen lehet egy politikussal készült barátságos beszélgetés.
Csak nevezzük annak.
Mi viszont szeretnénk valódi vitát.
Nem azért, mert gyenge magyar képviseletet akarunk.
Éppen ellenkezőleg.
Erős magyar képviseletet akarunk – olyat, amelyet kérdezni lehet, amelynek van politikai versenytársa, amely elszámoltatható, amely nem azonosítja saját magát az egész közösséggel, és amelynek a legitimitását újra és újra a választók adják.
A vajdasági magyarság nem egy párt.
Az összefogás pedig nem egyenlő az egyszólamúsággal.
Források: Köztársasági Választási Bizottság (RIK), szerbiai parlamenti választási törvény és 2026-os módosítása; Szerb Köztársasági Statisztikai Hivatal – 2022-es népszámlálás; VMSZ hivatalos közleményei és választási eredményei; Prosperitati Alapítvány; Magyarország új kormányának és Magyar Péternek a külhoni támogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatai; Vajdasági RTV; VMSZ/Kiss Gyula és Madarász Áron közleményei.
Érdemes a kérdezés módjára is figyelni.
A riporter nem egyszerűen kérdez, hanem előre értékeli is a szereplő teljesítményét:
azt mondja, hogy Pásztorék „értelmes válaszokat” adtak a kritikákra, majd felveti, hogy „sikerült mégiscsak terelni az egység irányába” a folyamatokat.
Az interjú végén pedig így búcsúzik:
„További jó munkát kívánok, és hajrá a kampányban!”
Ez természetesen lehet egy politikussal készült barátságos beszélgetés.
Csak nevezzük annak.
Mi viszont szeretnénk valódi vitát.
Nem azért, mert gyenge magyar képviseletet akarunk.
Éppen ellenkezőleg.
Erős magyar képviseletet akarunk – olyat, amelyet kérdezni lehet, amelynek van politikai versenytársa, amely elszámoltatható, amely nem azonosítja saját magát az egész közösséggel, és amelynek a legitimitását újra és újra a választók adják.
A vajdasági magyarság nem egy párt.
Az összefogás pedig nem egyenlő az egyszólamúsággal.
Források: Köztársasági Választási Bizottság (RIK), szerbiai parlamenti választási törvény és 2026-os módosítása; Szerb Köztársasági Statisztikai Hivatal – 2022-es népszámlálás; VMSZ hivatalos közleményei és választási eredményei; Prosperitati Alapítvány; Magyarország új kormányának és Magyar Péternek a külhoni támogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatai; Vajdasági RTV; VMSZ/Kiss Gyula és Madarász Áron közleményei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése