Bozóki Antal (hon)lapja: 2026/10

2026. október 21., szerda

Vajdasági magyar közéleti személyiségek álltak ki az Egyetemista lista mellett

Ladik, Tolnai, Kalmár, Hernyák, Bongor, Bagdal Anna Mária, Sóti Juli az aláírók között

Illusztráció (Fotó: Beta)

2026. október 21. 11:12

A politikai képviselet mindenekelőtt felelősség.

Aki hosszú időn át döntéseket hoz egy közösség nevében, annak az eredményekről és a következményekről egyaránt számot kell adnia.

A vajdasági magyar érdekképviselet az elmúlt 16 év vállalhatatlan politikájával mindmáig nem nézett szembe. A közösség fogyása, a bizalom megrendülése és a közélet beszűkülése komoly kérdéseket vet fel. Ezekre nem újabb önigazolás, hanem őszinte számvetés és politikai megújulás adhat választ.

Ezért támogatjuk az Egyetemista listát. A lista mellett azért állunk ki, mert változást és újfajta politikai felelősséget sürget: olyan közéletet, ahol a felhatalmazás időleges, a döntések számon kérhetők, a képviselet pedig valóban a polgárokat szolgálja.

Arra kérjük a választópolgárokat, hogy október 25-én az Egyetemista listát, a 3-as sorszámot támogassák. A közösség jövőjéről szóló döntés mindannyiunké.

Aláírók:

Ladik Katalin – író, színésznő és képzőművész
Tolnai Szabolcs – filmrendező
Bunford Gábor (Buga) – zeneművész
Kalmár Zsuzsanna – színésznő
Kerekes Sándor – festőművész
Hernyák György – színházi rendező
Berta Csongor (Bongor) – előadóművész és zeneszerző
Bagdal Anna-Mária – influenszer
Pongó Gábor – színész
Sóti Juli – énekesnő

https://szmsz.press/2026/10/21/vajdasagi-magyar-kozeleti-szemelyisegek-alltak-ki-az-egyetemista-lista-mellett/

Csak álmodhatnak arról, hogy a vajdasági magyarok nemzeti közösségét képviselik

Kovács Elvira: Elégedettek vagyunk a haladókkal való együttműködéssel | Vajdaság MA

2026. október 15. 9:53

Javaslom a V(ajdasági) M(agyarok) SZ(égyenpártja) – azaz, csak álmodhatnak arról, hogy a vajdasági magyarok nemzeti közösségét képviselik – képviselőinek, hogy szabad idejükben olvassanak egy kis helyi történelmet, mondjuk a Trianon utáni Jugoszláviában megalakult Magyar Párt (https://www.sulinet.hu/.../Keny.../pages/003_magyar_part.htm) igencsak rövid történetéről. Nem lehet párhuzamot vonni az akkori idők és ma között. Hiszen létezett egy Obznana nevű törvényszerűseg, ami miatt az akkori politikával foglalkozó vajdaság magyarok élcsapata belépett a Szerb Radikális Pártba (nem akarom értékelni, azaz sem dicsőíteni, de még csak bírálni sem)!

Sajnos, egyre inkább több hasonlatosságot lehet fellelni a majd száz évvel ezelőtt lejátszódottak és a mai napokban történtek között. A legnagyobb különbség az, hogy dr. Várady az egészet kényszerűségnek nevezte, „kispásztor és cinkostársai” pedig úgy állítják be, szabad akaratukból tették, az itt élő magyar nemzeti közösség nevében! Mintha a mi – pont az említett párt az utolsó több mint egy évtizedes „hathatós” tevékenységének köszönhetően – lassan eltűnő közösségünk tagjai nem emlékeznének az utolsó Balkán-háborúkban beöltött szerepükre!

Most mutatták meg valódi arcukat, aminek csak ez lehet az eredménye, a parlamenti, de a nemzeti tanácsi választásokon az én szavazatomat nem kapják meg! Remélem példám ragadós lesz, és a nemzeti közösségünk „díszpintyei” a történelem szemétdombjára kerülnek, mielőtt még beolvadnának a Szerb Haladó Pártba!

Balla Laci
https://www.facebook.com/balla.laci.5

Kapcsolódó írás:
Kovács Elvira: Elégedettek vagyunk a haladókkal való együttműködéssel. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/31960/Kovacs-Elvira-Elegedettek-vagyunk-a-haladokkal-valo-egyuttmukodessel.html, 2026. október 14. 9:24

Tordán ez lett azáltal, hogy a VMSZ-es képviselők ott voltak a parlamentben

„Majd szavazzanak az ötösre!” (4.)*

Az orvos október 6-án és 8-án 7–15 óráig rendel, a gyógyszertár kedden 7-től 10.30-ig, csütörtökön pedig 7-től 15 óráig tart nyitva.

Miért nincs ez magyar nyelven is kiírva?

A VMSZ 2026–2030 közötti időszakra készített választási programja a már meglévő létesítmények „felújítását”, pontosabban sminkelését tartalmazza, illetve ígéri, azt is minden pénzügyi terv és határidő nélkül. Mindezt azért, hogy a párt az október 25-i parlamenti választásokon induló képviselőjelöltjei, például Pásztor Bálint és Kovács Elvira, további négy évig a pozíciójukban maradhassanak, és a vagyonukat gyarapíthassák.

„Az egészségügyi ellátás megvan”?

„A VMSZ küldöttsége” Tordán (Fotó: pannon RTV)

A 19 éve folyamatosan képviselő Kovács Elvira október 16-án kíséretével – választási propaganda és szavazatszerzés céljából – Tordára is ellátogatott, ahol „lakossági fórumot” szerveztek a számára. Ezen „dr. Molnár Viktor, Bajity Borisz, Kovács Elvira, Kerekes József és Dobai János beszélt az október 25-i választások fontosságáról”[1].
– Sajnos itt is az egészségügyi ellátás megvan (??), tehát az orvosok kijárnak, de maga az épület nagyon rossz állapotban van, elindult a felújítása, de ehhez még újabb pénzeszközökre van szükség – nyilatkozta egyebek mellett Kovács Elvira a Pannon RTV-nek[2], amely évek óta csak propagandahíreket közöl a faluról. Ahogy a Magyar Szó is.

Kovács megfogalmazása értelmezhetetlennek vagy ellentmondásosnak tűnik. Szinte csodálkozik azon, hogy Tordán „az egészségügyi ellátás megvan”. Arról azonban vagy fogalma sincs, vagy nem akarja tudomásul venni – és a helyi VMSZ „fejlesztési” programjában erről egy árva szó sincs –, hogy ez az ellátás mennyire rendszertelen.

Azt sem mondta, hogy a középületek, így az egészségház karbantartása vagy éppen felújítása az állam feladata, miközben a VMSZ tevékenysége eredményeként próbálják azt eladni. Kovácsnak is csak annyi köze van ehhez, hogy elsétált megnézni a munkálatok kezdetét, és majd megint eljön, amikor befejezik azokat.

A volt képviselő arról sem beszélt, hogy a faluban hosszú évek óta nincs fogorvos.
Az általános orvos heti két alkalommal rendel, akkor is hol ekkor, hol akkor, és nem is mindig ugyanazt az orvost küldik ki. A gyógyszertár szintén csak heti két alkalommal tart nyitva. Mit csináljanak a betegek, hová forduljanak?

Ha a faluban valaki megbetegszik, előbb utána kell járnia, hogy mikor rendel az orvos, illetve mikor tart nyitva a gyógyszertár. Sürgős esetekben a 17 kilométerre lévő begaszentgyörgyi sürgősségi osztályra kell menni. Ha valakinek laboratóriumi vizsgálatra van szüksége, a 32 kilométerre lévő Nagybecskerekre kell utaznia. A leletekért aztán ismét el kell utaznia, mivel nem hajlandók azokat e-mailben elküldeni.

A betegek gondjait tetézi, hogy – a Tartományi Ombudsman (polgári jogvédő) 2015. évi ajánlása ellenére – a túlnyomórészt még mindig magyarok lakta faluban nincs magyarul is beszélő orvos, de gyógyszerész sem. Ez kommunikációs nehézségeket okoz, mivel sokan nem beszélik elég jól a szerb nyelvet, ami az ügyintézést és az ellátást is lassítja. A magyar nyelv és írás egyébként is hivatalos használatban van a községben[3].

„A jogszabályokat be kell tartani”!

A Tartományi Ombudsman emblémája

A Tartományi Ombudsman 2015. évi jelentésében a következő megállapítások olvashatók:
– Az emberi jogok védelme és előmozdítása, valamint a törvényesség tiszteletben tartása és a nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásainak hivatalos használatára vonatkozó jogszabályok alkalmazása érdekében a Begaszentgyörgyi Egészségház illetékes szerveinek jövőbeni munkájuk és eljárásaik során be kell tartaniuk mindazokat a vonatkozó jogszabályokat, amelyek garantálják a nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásainak hivatalos használatához való jogot. Működésüket pedig úgy kell megszervezniük, hogy biztosított legyen a szolgáltatások zavartalan nyújtása, illetve a kommunikáció a nemzeti kisebbségek tagjaival azokon a nyelveken, amelyek hivatalos használatban vannak.

A Tartományi Ombudsman álláspontja szerint a jövőben – az üres munkahelyek betöltésekor – figyelembe kell venni, hogy az alkalmazottak beszéljék a magyar vagy a román nyelvet (mivel az is hivatalos használatban van a községben – B. A.). Így a szolgálat átszervezésével fokozatosan elérhető lenne, hogy azokon a településekben, ahol a a lakosság többségét olyan nemzeti kisebbségek tagjai alkotják, amelyek nyelve Begaszentgyörgy község területén hivatalos használatban van, a lakosok közvetlen kapcsolatba kerülhessenek az orvossal.

A fentieknek megfelelően a Tartományi Ombudsman olyan véleményt fogalmazott meg, amely szerint a Begaszentgyörgyi Egészségháznak a munkaviszony létesítésekor figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek tagjainak megfelelő arányú képviseletére az alkalmazottak körében, valamint a helyi önkormányzat területén hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelvek és írásmódok ismeretére – írja a Tartományi Ombudsman 2015. évi jelentésében[4].

Az ombudsman ajánlására – amely nemcsak az egészségügyre, hanem a közigazgatásra és az élet minden más területére is vonatkozik – mindmáig fittyet hányt a községi vezetőség. A helyi tisztségviselők sem tettek semmit a megvalósítása érdekében, holott ezt a kérdést – ösztöndíjazással vagy más módon – már régen meg lehetett, illetve meg kellett volna oldani.

Mit tett a 2015. évi ombudsmani ajánlás érvényesítése érdekében Kovács Elvira, aki 2007 óta egyfolytában köztársasági képviselő, és mit tett a helyi VMSZ-es polgármester, aki mintegy húsz éve, ha nem régebben, viseli ezt a tisztséget? Semmit! Ha tettek is valamit, annak nincs eredménye, és egyedül csak ez számít. A havi fizetésüket felveszik, a privilégiumaikkal élnek, de az általuk betöltött tisztség ellátására alkalmatlanok!

A posta és az egykori községháza állapota

A VMSZ helyi szervezetének az elkövetkező négy évre szóló programjában a műemlékvédelemről, illetve az építészeti örökség megőrzéséről sincs egy árva szó sem.

Az egykori Berger-házról, amely ma a civil szervezetek otthonául szolgál, a sorozat második részében írtam.
A falu központjában álló egykori községházával is hasonló történt. Ennek az emblematikus épületnek is megbontották az eredeti megjelenését: az utcafrontján két ajtót nyitottak, és megváltoztatták az ablakok formáját és méretét.
Az egyik bejárat a helyi postára, a másik a tűzoltók helyiségébe vezet – mintha ezeket a főbejáraton keresztül nem lehetett volna megközelíteni.

Ebben az elhagyott épületben volt egykor a posta

A posta jelenlegi helyiségeit – ha nem tévedek – 1991-ben nyitották meg. Jelentős pénzforgalom bonyolódik le itt, hiszen az egész falu lakosságának befizetései és kifizetései is itt történnek

A szerbiai állami postaszolgálat – hivatalos neve JP Pošta Srbije, vállalati formáját tekintve pedig Pošta Srbije d.o.o. Beograd – talán az ország egyik leggazdagabb vállalata, mégsem viseli gondját a tordai fiókjának.

Így kell kinéznie egy posta bejáratának?

A postafiók 1991-ben költözött a jelenlegi helyére. Ismereteim szerint az elmúlt 35 évben mindössze egyszer meszelték ki. A bejárat padlójáról hiányoznak a kerámialapok, ezért könnyen el lehet bukni. A helyiség falain látható, hogy régen meszeltek: repedések és a nedvesség terjedésének nyomai is észlelhetők.

A postavállalat a falu pénzforgalmából jelentős bevételre tehet szert. Mégsem jut pénz arra, hogy rendben tartsa az alig néhány négyzetméteres helyiségeket, gondoskodjon a tisztaságról és biztosítsa az egészséges munkakörülményeket?

Miért nem tette ezt szóvá a helyi vezetők közül senki? Mindez a vállalatnak az ott dolgozókhoz és a helyi lakossághoz való viszonyáról is árulkodik.
Aki vidékről vagy külföldről érkezik, és betér ide, könnyen rossz véleményt alakíthat ki a faluról és az országról is.

Bozóki Antal

A folytatásban a Berényi-emlékház sorsáról és egy vallási létesítmény építéséről írok.
__________
[1] Közép-bánáti kampánykörútján Udvarnokon és Tordán járt a VMSZ küldöttsége. Pannon RTV, 2026. október 17. Lásd még vh: Erős érdekképviselet és sikeres pályázatok. Magyar Szó, 2026. október 18. 16. o.
[2] Uo.
[3] „A Községben hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód.
A cirill betűs hivatalos írásmód mellett használatban van a latin betűs írásmód is.
Hivatalos használatban vannak még a nemzeti kisebbségek, a magyar és román nyelv és írásmód használata is.” Begaszentgyörgy község alapszabályzata – módosított változat, 5. cikk. Opština Žitište. https://zitiste.rs/
[4] Годишњи извештај Покрајинског омбудсмана за 2015. годину [A Tartományi Ombudsman 2015. évi jelentése]. ПРИМЕРИ ПРИТУЖБИ У 2015. ГОДИНИ У ОБЛАСТИ ЗАШТИТЕ ПРАВА НАЦИОНАЛНИХ МАЊИНА [Panaszbeadványok példái 2015-ben a nemzeti kisebbségi jogok védelme területén]. Дом здравља Торда [Tordai Egészségház], 35. o. https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html

TERV EGY OLYAN SZERBIÁÉRT, AHOL ÉRDEMES MARADNI

Lehet, hogy egy kép erről: szöveg

2026. október 20. 15:43

Hiába mondják, hogy soha nem éltünk ilyen jól, a boltban, a számlák befizetésekor és a lakásárakat látva pontosan érezzük, mennyit ér a fizetésünk.

Drága élelmiszer, megfizethetetlen otthon, bizonytalan jövő. Túl sok családnak ez a mindennapi valóság Szerbiában. Közben fiatalok sora külföldön keresi azt a megbecsülést és biztonságot, amelyet itthon is meg kellene kapnia.
Olyan országra van szükségünk, amelynek a termékei jutnak el a világba, és ahol a fiataloknak is van jövőjük.

A Plénum szerint ehhez világos gazdasági és társadalmi fordulatra van szükség:
Erős hazai mezőgazdaságra és élelmiszeriparra. Kiszámítható támogatásokkal, átgondolt beruházásokkal és a helyi termelők piacra jutásának segítésével kell növelni a hazai termelést. A cél: több jó minőségű, megfizethető élelmiszer és biztosabb megélhetés a gazdáknak.

Tudásra épülő gazdaságra. Az oktatás, az innováció és a hazai vállalkozások támogatása teremthet magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket, tisztességes béreket és méltó munkakörülményeket.

Elérhető otthonokra. Megfizethető lakhatási programokra van szükség a fiatal családoknak, valamint azoknak az orvosoknak és pedagógusoknak, akikre a településeink jövőjét bízzuk.

Ingyenes tankönyvekre minden gyermeknek. Az iskolakezdés költsége nem sodorhatja anyagi nehézségbe a családokat.

Helyben elérhető egészségügyi alapellátásra. Minden településen biztosítani kell az orvosi ellátáshoz való hozzáférést, megfelelő személyzettel és kiszámítható rendelési idővel.

Miből? A közpénzek tisztességes felhasználásából is.
A korrupció visszaszorítása, az átlátható közbeszerzések és a jogellenesen szerzett vagyon törvényes visszaszerzése forrásokat szabadíthat fel. Ehhez nyilvános költségvetési számítások, felelős döntések és ellenőrizhető eredmények kellenek.