„Majd szavazzanak az ötösre!” (4.)*
Az orvos október 6-án és 8-án 7–15 óráig rendel, a gyógyszertár kedden 7-től 10.30-ig, csütörtökön pedig 7-től 15 óráig tart nyitva.
Miért nincs ez magyar nyelven is kiírva?
A VMSZ 2026–2030 közötti időszakra készített választási programja a már meglévő létesítmények „felújítását”, pontosabban sminkelését tartalmazza, illetve ígéri, azt is minden pénzügyi terv és határidő nélkül. Mindezt azért, hogy a párt az október 25-i parlamenti választásokon induló képviselőjelöltjei, például Pásztor Bálint és Kovács Elvira, további négy évig a pozíciójukban maradhassanak, és a vagyonukat gyarapíthassák.
A 19 éve folyamatosan képviselő Kovács Elvira október 16-án kíséretével – választási propaganda és szavazatszerzés céljából – Tordára is ellátogatott, ahol „lakossági fórumot” szerveztek a számára. Ezen „dr. Molnár Viktor, Bajity Borisz, Kovács Elvira, Kerekes József és Dobai János beszélt az október 25-i választások fontosságáról”[1].
– Sajnos itt is az egészségügyi ellátás megvan (??), tehát az orvosok kijárnak, de maga az épület nagyon rossz állapotban van, elindult a felújítása, de ehhez még újabb pénzeszközökre van szükség – nyilatkozta egyebek mellett Kovács Elvira a Pannon RTV-nek[2], amely évek óta csak propagandahíreket közöl a faluról. Ahogy a Magyar Szó is.
Kovács megfogalmazása értelmezhetetlennek vagy ellentmondásosnak tűnik. Szinte csodálkozik azon, hogy Tordán „az egészségügyi ellátás megvan”. Arról azonban vagy fogalma sincs, vagy nem akarja tudomásul venni – és a helyi VMSZ „fejlesztési” programjában erről egy árva szó sincs –, hogy ez az ellátás mennyire rendszertelen.
Azt sem mondta, hogy a középületek, így az egészségház karbantartása vagy éppen felújítása az állam feladata, miközben a VMSZ tevékenysége eredményeként próbálják azt eladni. Kovácsnak is csak annyi köze van ehhez, hogy elsétált megnézni a munkálatok kezdetét, és majd megint eljön, amikor befejezik azokat.
– Sajnos itt is az egészségügyi ellátás megvan (??), tehát az orvosok kijárnak, de maga az épület nagyon rossz állapotban van, elindult a felújítása, de ehhez még újabb pénzeszközökre van szükség – nyilatkozta egyebek mellett Kovács Elvira a Pannon RTV-nek[2], amely évek óta csak propagandahíreket közöl a faluról. Ahogy a Magyar Szó is.
Kovács megfogalmazása értelmezhetetlennek vagy ellentmondásosnak tűnik. Szinte csodálkozik azon, hogy Tordán „az egészségügyi ellátás megvan”. Arról azonban vagy fogalma sincs, vagy nem akarja tudomásul venni – és a helyi VMSZ „fejlesztési” programjában erről egy árva szó sincs –, hogy ez az ellátás mennyire rendszertelen.
Azt sem mondta, hogy a középületek, így az egészségház karbantartása vagy éppen felújítása az állam feladata, miközben a VMSZ tevékenysége eredményeként próbálják azt eladni. Kovácsnak is csak annyi köze van ehhez, hogy elsétált megnézni a munkálatok kezdetét, és majd megint eljön, amikor befejezik azokat.
A volt képviselő arról sem beszélt, hogy a faluban hosszú évek óta nincs fogorvos.
Az általános orvos heti két alkalommal rendel, akkor is hol ekkor, hol akkor, és nem is mindig ugyanazt az orvost küldik ki. A gyógyszertár szintén csak heti két alkalommal tart nyitva. Mit csináljanak a betegek, hová forduljanak?
Ha a faluban valaki megbetegszik, előbb utána kell járnia, hogy mikor rendel az orvos, illetve mikor tart nyitva a gyógyszertár. Sürgős esetekben a 17 kilométerre lévő begaszentgyörgyi sürgősségi osztályra kell menni. Ha valakinek laboratóriumi vizsgálatra van szüksége, a 32 kilométerre lévő Nagybecskerekre kell utaznia. A leletekért aztán ismét el kell utaznia, mivel nem hajlandók azokat e-mailben elküldeni.
A betegek gondjait tetézi, hogy – a Tartományi Ombudsman (polgári jogvédő) 2015. évi ajánlása ellenére – a túlnyomórészt még mindig magyarok lakta faluban nincs magyarul is beszélő orvos, de gyógyszerész sem. Ez kommunikációs nehézségeket okoz, mivel sokan nem beszélik elég jól a szerb nyelvet, ami az ügyintézést és az ellátást is lassítja. A magyar nyelv és írás egyébként is hivatalos használatban van a községben[3].
Az általános orvos heti két alkalommal rendel, akkor is hol ekkor, hol akkor, és nem is mindig ugyanazt az orvost küldik ki. A gyógyszertár szintén csak heti két alkalommal tart nyitva. Mit csináljanak a betegek, hová forduljanak?
Ha a faluban valaki megbetegszik, előbb utána kell járnia, hogy mikor rendel az orvos, illetve mikor tart nyitva a gyógyszertár. Sürgős esetekben a 17 kilométerre lévő begaszentgyörgyi sürgősségi osztályra kell menni. Ha valakinek laboratóriumi vizsgálatra van szüksége, a 32 kilométerre lévő Nagybecskerekre kell utaznia. A leletekért aztán ismét el kell utaznia, mivel nem hajlandók azokat e-mailben elküldeni.
A betegek gondjait tetézi, hogy – a Tartományi Ombudsman (polgári jogvédő) 2015. évi ajánlása ellenére – a túlnyomórészt még mindig magyarok lakta faluban nincs magyarul is beszélő orvos, de gyógyszerész sem. Ez kommunikációs nehézségeket okoz, mivel sokan nem beszélik elég jól a szerb nyelvet, ami az ügyintézést és az ellátást is lassítja. A magyar nyelv és írás egyébként is hivatalos használatban van a községben[3].
„A jogszabályokat be kell tartani”!
A Tartományi Ombudsman emblémája
A Tartományi Ombudsman 2015. évi jelentésében a következő megállapítások olvashatók:
– Az emberi jogok védelme és előmozdítása, valamint a törvényesség tiszteletben tartása és a nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásainak hivatalos használatára vonatkozó jogszabályok alkalmazása érdekében a Begaszentgyörgyi Egészségház illetékes szerveinek jövőbeni munkájuk és eljárásaik során be kell tartaniuk mindazokat a vonatkozó jogszabályokat, amelyek garantálják a nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásainak hivatalos használatához való jogot. Működésüket pedig úgy kell megszervezniük, hogy biztosított legyen a szolgáltatások zavartalan nyújtása, illetve a kommunikáció a nemzeti kisebbségek tagjaival azokon a nyelveken, amelyek hivatalos használatban vannak.
A Tartományi Ombudsman álláspontja szerint a jövőben – az üres munkahelyek betöltésekor – figyelembe kell venni, hogy az alkalmazottak beszéljék a magyar vagy a román nyelvet (mivel az is hivatalos használatban van a községben – B. A.). Így a szolgálat átszervezésével fokozatosan elérhető lenne, hogy azokon a településekben, ahol a a lakosság többségét olyan nemzeti kisebbségek tagjai alkotják, amelyek nyelve Begaszentgyörgy község területén hivatalos használatban van, a lakosok közvetlen kapcsolatba kerülhessenek az orvossal.
A fentieknek megfelelően a Tartományi Ombudsman olyan véleményt fogalmazott meg, amely szerint a Begaszentgyörgyi Egészségháznak a munkaviszony létesítésekor figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek tagjainak megfelelő arányú képviseletére az alkalmazottak körében, valamint a helyi önkormányzat területén hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelvek és írásmódok ismeretére – írja a Tartományi Ombudsman 2015. évi jelentésében[4].
Az ombudsman ajánlására – amely nemcsak az egészségügyre, hanem a közigazgatásra és az élet minden más területére is vonatkozik – mindmáig fittyet hányt a községi vezetőség. A helyi tisztségviselők sem tettek semmit a megvalósítása érdekében, holott ezt a kérdést – ösztöndíjazással vagy más módon – már régen meg lehetett, illetve meg kellett volna oldani.
Mit tett a 2015. évi ombudsmani ajánlás érvényesítése érdekében Kovács Elvira, aki 2007 óta egyfolytában köztársasági képviselő, és mit tett a helyi VMSZ-es polgármester, aki mintegy húsz éve, ha nem régebben, viseli ezt a tisztséget? Semmit! Ha tettek is valamit, annak nincs eredménye, és egyedül csak ez számít. A havi fizetésüket felveszik, a privilégiumaikkal élnek, de az általuk betöltött tisztség ellátására alkalmatlanok!
– Az emberi jogok védelme és előmozdítása, valamint a törvényesség tiszteletben tartása és a nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásainak hivatalos használatára vonatkozó jogszabályok alkalmazása érdekében a Begaszentgyörgyi Egészségház illetékes szerveinek jövőbeni munkájuk és eljárásaik során be kell tartaniuk mindazokat a vonatkozó jogszabályokat, amelyek garantálják a nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásainak hivatalos használatához való jogot. Működésüket pedig úgy kell megszervezniük, hogy biztosított legyen a szolgáltatások zavartalan nyújtása, illetve a kommunikáció a nemzeti kisebbségek tagjaival azokon a nyelveken, amelyek hivatalos használatban vannak.
A Tartományi Ombudsman álláspontja szerint a jövőben – az üres munkahelyek betöltésekor – figyelembe kell venni, hogy az alkalmazottak beszéljék a magyar vagy a román nyelvet (mivel az is hivatalos használatban van a községben – B. A.). Így a szolgálat átszervezésével fokozatosan elérhető lenne, hogy azokon a településekben, ahol a a lakosság többségét olyan nemzeti kisebbségek tagjai alkotják, amelyek nyelve Begaszentgyörgy község területén hivatalos használatban van, a lakosok közvetlen kapcsolatba kerülhessenek az orvossal.
A fentieknek megfelelően a Tartományi Ombudsman olyan véleményt fogalmazott meg, amely szerint a Begaszentgyörgyi Egészségháznak a munkaviszony létesítésekor figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek tagjainak megfelelő arányú képviseletére az alkalmazottak körében, valamint a helyi önkormányzat területén hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelvek és írásmódok ismeretére – írja a Tartományi Ombudsman 2015. évi jelentésében[4].
Az ombudsman ajánlására – amely nemcsak az egészségügyre, hanem a közigazgatásra és az élet minden más területére is vonatkozik – mindmáig fittyet hányt a községi vezetőség. A helyi tisztségviselők sem tettek semmit a megvalósítása érdekében, holott ezt a kérdést – ösztöndíjazással vagy más módon – már régen meg lehetett, illetve meg kellett volna oldani.
Mit tett a 2015. évi ombudsmani ajánlás érvényesítése érdekében Kovács Elvira, aki 2007 óta egyfolytában köztársasági képviselő, és mit tett a helyi VMSZ-es polgármester, aki mintegy húsz éve, ha nem régebben, viseli ezt a tisztséget? Semmit! Ha tettek is valamit, annak nincs eredménye, és egyedül csak ez számít. A havi fizetésüket felveszik, a privilégiumaikkal élnek, de az általuk betöltött tisztség ellátására alkalmatlanok!
A posta és az egykori községháza állapota
A VMSZ helyi szervezetének az elkövetkező négy évre szóló programjában a műemlékvédelemről, illetve az építészeti örökség megőrzéséről sincs egy árva szó sem.
Az egykori Berger-házról, amely ma a civil szervezetek otthonául szolgál, a sorozat második részében írtam.
A falu központjában álló egykori községházával is hasonló történt. Ennek az emblematikus épületnek is megbontották az eredeti megjelenését: az utcafrontján két ajtót nyitottak, és megváltoztatták az ablakok formáját és méretét.
Az egyik bejárat a helyi postára, a másik a tűzoltók helyiségébe vezet – mintha ezeket a főbejáraton keresztül nem lehetett volna megközelíteni.
Az egykori Berger-házról, amely ma a civil szervezetek otthonául szolgál, a sorozat második részében írtam.
A falu központjában álló egykori községházával is hasonló történt. Ennek az emblematikus épületnek is megbontották az eredeti megjelenését: az utcafrontján két ajtót nyitottak, és megváltoztatták az ablakok formáját és méretét.
Az egyik bejárat a helyi postára, a másik a tűzoltók helyiségébe vezet – mintha ezeket a főbejáraton keresztül nem lehetett volna megközelíteni.
Ebben az elhagyott épületben volt egykor a posta
A posta jelenlegi helyiségeit – ha nem tévedek – 1991-ben nyitották meg. Jelentős pénzforgalom bonyolódik le itt, hiszen az egész falu lakosságának befizetései és kifizetései is itt történnek
A szerbiai állami postaszolgálat – hivatalos neve JP Pošta Srbije, vállalati formáját tekintve pedig Pošta Srbije d.o.o. Beograd – talán az ország egyik leggazdagabb vállalata, mégsem viseli gondját a tordai fiókjának.
Így kell kinéznie egy posta bejáratának?
A postafiók 1991-ben költözött a jelenlegi helyére. Ismereteim szerint az elmúlt 35 évben mindössze egyszer meszelték ki. A bejárat padlójáról hiányoznak a kerámialapok, ezért könnyen el lehet bukni. A helyiség falain látható, hogy régen meszeltek: repedések és a nedvesség terjedésének nyomai is észlelhetők.
A postavállalat a falu pénzforgalmából jelentős bevételre tehet szert. Mégsem jut pénz arra, hogy rendben tartsa az alig néhány négyzetméteres helyiségeket, gondoskodjon a tisztaságról és biztosítsa az egészséges munkakörülményeket?
Miért nem tette ezt szóvá a helyi vezetők közül senki? Mindez a vállalatnak az ott dolgozókhoz és a helyi lakossághoz való viszonyáról is árulkodik.
Aki vidékről vagy külföldről érkezik, és betér ide, könnyen rossz véleményt alakíthat ki a faluról és az országról is.
A postavállalat a falu pénzforgalmából jelentős bevételre tehet szert. Mégsem jut pénz arra, hogy rendben tartsa az alig néhány négyzetméteres helyiségeket, gondoskodjon a tisztaságról és biztosítsa az egészséges munkakörülményeket?
Miért nem tette ezt szóvá a helyi vezetők közül senki? Mindez a vállalatnak az ott dolgozókhoz és a helyi lakossághoz való viszonyáról is árulkodik.
Aki vidékről vagy külföldről érkezik, és betér ide, könnyen rossz véleményt alakíthat ki a faluról és az országról is.
Bozóki Antal
A folytatásban a Berényi-emlékház sorsáról és egy vallási létesítmény építéséről írok.
__________
[1] Közép-bánáti kampánykörútján Udvarnokon és Tordán járt a VMSZ küldöttsége. Pannon RTV, 2026. október 17. Lásd még vh: Erős érdekképviselet és sikeres pályázatok. Magyar Szó, 2026. október 18. 16. o.
[2] Uo.
[3] „A Községben hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód.
A cirill betűs hivatalos írásmód mellett használatban van a latin betűs írásmód is.
Hivatalos használatban vannak még a nemzeti kisebbségek, a magyar és román nyelv és írásmód használata is.” Begaszentgyörgy község alapszabályzata – módosított változat, 5. cikk. Opština Žitište. https://zitiste.rs/
[4] Годишњи извештај Покрајинског омбудсмана за 2015. годину [A Tartományi Ombudsman 2015. évi jelentése]. ПРИМЕРИ ПРИТУЖБИ У 2015. ГОДИНИ У ОБЛАСТИ ЗАШТИТЕ ПРАВА НАЦИОНАЛНИХ МАЊИНА [Panaszbeadványok példái 2015-ben a nemzeti kisebbségi jogok védelme területén]. Дом здравља Торда [Tordai Egészségház], 35. o. https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html






Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése