Kovács Elvira: „A nemzeti közösség problémáit csak akkor lehet megoldani, ha részei vagyunk a hatalomnak.”
Kovács Elvira (Fotó: BETAPHOTO/MILAN ILIĆ)
Terjedelmes, egész oldalas interjút közöl Kovács Elvirával, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagjával, köztársasági parlamenti képviselőjelöltjével a Danas című belgrádi napilap szeptember 28-i száma[1]. Az interjút Mirjana R. Milenković készítette.
A kérdésére, miszerint „mi a legfontosabb a magyar nemzeti közösség számára”, Kovács azt válaszolta, hogy a VMSZ számára „a közösségi politika ma már nem kizárólag az identitás védelmét jelenti”. – Természetesen ez is fontos. Ugyanakkor magában foglalja mindazokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy itt teljes életet lehessen élni – fogalmazott.
Az újságíró megjegyzésére, miszerint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a VMSZ szemére veti, hogy a párt 250 képviselőjelöltet tartalmazó listáján a többségi nemzethez tartozók is vannak, Kovács visszakérdezett: „Valóban?” „Nem szeretném kommentálni. Ők [a VMDK] egy olyan listát támogatnak, amelyen 247 nem magyar jelölt van. Tehát?” Arra utalt, hogy a VMDK az október 25-i választásokon az Egyetemista listát – Az egyetemisták győznek támogatja.
A kérdésére, miszerint „mi a legfontosabb a magyar nemzeti közösség számára”, Kovács azt válaszolta, hogy a VMSZ számára „a közösségi politika ma már nem kizárólag az identitás védelmét jelenti”. – Természetesen ez is fontos. Ugyanakkor magában foglalja mindazokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy itt teljes életet lehessen élni – fogalmazott.
Az újságíró megjegyzésére, miszerint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a VMSZ szemére veti, hogy a párt 250 képviselőjelöltet tartalmazó listáján a többségi nemzethez tartozók is vannak, Kovács visszakérdezett: „Valóban?” „Nem szeretném kommentálni. Ők [a VMDK] egy olyan listát támogatnak, amelyen 247 nem magyar jelölt van. Tehát?” Arra utalt, hogy a VMDK az október 25-i választásokon az Egyetemista listát – Az egyetemisták győznek támogatja.
Az érdek vagy „választási matematika” dönt?
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy változott-e valami a VMSZ álláspontjában, mivel áprilisban az SNS-szel való együttműködés és új koalíció folytatását jelentették be, most pedig azt mondják, hogy mindenről a „választási matematika” dönt.
Kovács nem adott egyenes választ, mondván, hogy „a közösségtől kapott mandátummal partnereket fognak keresni a közösség prioritásainak megvalósításához, ahogyan ezt az elmúlt 32 évben is tették”. Kiemelte, hogy „a projektekhez szükséges pénzt és a magyar igényeknek nagyobb mértékben megfelelő törvényeket csak a kormányzó többség részeként lehet biztosítani”.
Kérdésre, hogy időközben megváltozott-e a magyar közösség tagjainak viszonya a VMSZ-hez, miután vereséget szenvedett a VMSZ által támogatott Orbán Viktor, Kovács röviden csak annyit válaszolt, hogy „ilyen kutatásokat nem végeztek”.
– Azt mondja, hogy nem jelentette ki egyértelműen, hogy a VMSZ a választások után koalícióra lép az SNS-szel. Ez azt jelenti, hogy más politikai szereplővel, például az egyetemi hallgatók listájával is koalícióra léphetnek? Vagy akár az is lehetséges, hogy nem lesznek a hatalom részei? – hangzott a következő kérdés.
Kovács ismét kitért az egyenes válasz elől: „Beszéljünk reális célokról. Nem lehet megígérni, hogy politikai döntésekkel megváltoztatjuk a világpiaci árakat vagy az időjárási viszonyokat. De lehet és kell is felelősséget vállalni például azért, hogy a fejlesztési alapok hozzáférhetőbbek legyenek a közösség tagjai számára, és ezáltal kiszámíthatóbbá váljanak a mezőgazdasági tevékenység feltételei” – mondta egyebek mellett.
Hol vannak a konkrét eredmények?
A kérdésre, miszerint hogyan lehet megfogalmazni a VMSZ célját, Kovács azt válaszolta, hogy „a lakóhelynek nem szabad meghatároznia az életminőséget és a lehetőségeket”.
– Mindazok, akik számára elfogadható a programunk, lehetséges jövőbeli partnereink. Másfelől mindenki számára világos, hogy kritizálni a legkönnyebb. Az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy a közösség számára fontos dolgokat csak akkor lehet megoldani, ha részei vagyunk a hatalomnak, de természetesen ehhez nem ragaszkodunk. Számunkra a programbeli prioritások fontosak, nem a tisztségek – magyarázta.
Kovács kifejtette azt is, hogy „elégedettek az SNS-szel folytatott együttműködéssel helyi, tartományi és köztársasági szinten”. – Mindezt konkrét eredmények támasztják alá – tette hozzá.
– Mindazok, akik számára elfogadható a programunk, lehetséges jövőbeli partnereink. Másfelől mindenki számára világos, hogy kritizálni a legkönnyebb. Az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy a közösség számára fontos dolgokat csak akkor lehet megoldani, ha részei vagyunk a hatalomnak, de természetesen ehhez nem ragaszkodunk. Számunkra a programbeli prioritások fontosak, nem a tisztségek – magyarázta.
Kovács kifejtette azt is, hogy „elégedettek az SNS-szel folytatott együttműködéssel helyi, tartományi és köztársasági szinten”. – Mindezt konkrét eredmények támasztják alá – tette hozzá.
A VMSZ kiállt a nemzeti kisebbségi jogokért?
A választási kampánnyal kapcsolatban hangoztatta, hogy „a VMSZ-re adott szavazat nem másra adott szavazat, hanem az egyetlen magyar listára, amely egyedüliként képviseli közösségünk érdekeit; egyetlen másik többségi [lista] sem érzékeny erre. A VMSZ-re adott szavazat egyben a normalitásra, egy őszinte európai opcióra adott szavazat, amely évtizedek óta kiáll az emberi és kisebbségi jogok védelméért.” Vajon kiállt-e?
Válaszolva a kérdésre, hogy milyen választási eredményre számít, Kovács elmondta: „A részvétel valószínűleg magas lesz. Ezért mindenkire szükségünk van, valamint egyetértésre és összefogásra, hogy megőrizzük a VMSZ önálló parlamenti frakcióját a Szerb Köztársaság Képviselőházában.”
Tizenkilenc éve parlamenti képviselő!
Kovács Elvira (1982. július 18., Nagybecskerek[2]) 2007. július 18. óta nyolc mandátumban egyfolytában köztársasági parlamenti képviselő. Ezt megelőzően különböző tisztségeket töltött be a tartományi állami szervekben.
Politikai pályafutása még a 2000-es évek elején kezdődött, a néhai pártelnök Pásztor István kádereként, amikor a Vajdasági Magyar Szövetség tagja lett. Mostanáig a Szerbiai Képviselőház alelnöke, az Európai Integrációs Bizottság elnöke, a Külügyi Bizottság, valamint a Stabilizációs és Társulási Egyezménnyel foglalkozó Vegyes Bizottság tagja. A szerb parlament hivatalos adatai szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerbiai delegációjában is tag.
Pásztor István elnöksége idején a párt alelnöki tisztségét is betöltötte. Pásztor Bálint elnökségre jutása után a ranglétrán visszacsúszott: jelenleg a párt elnökségi tagja. A VMSZ 2026-os jelöltbemutatása is csak a lista negyedik helyén tünteti fel.
Kovács Elvira a VMSZ azon képviselői közé tartozott, akik a VMSZ és az SNS koalíciós szerződése mentén, néha még azon túl is, szolgalelkűen és kritikátlanul megszavazták az SNS vezette parlamenti koalíció valamennyi javaslatát.
Képviselő társaival olyan „sikeresen” képviseltek bennünket, hogy csak az utóbbi másfél évtizedben 70 ezer magyarral lett kevesebb Vajdaságban.
Az általa betöltött állami tisztségekből egyértelműen következik, hogy Kovácsnak személyes felelőssége van a Szerbiában kialakult általános kaotikus helyzetért és az úgynevezett pásztorvilág terjesztésében a gazdaságban, a kultúrában, a sajtóban és másutt, valamint a magyar közösségnek egyes esetekben jóvátehetetlen károkat okozó folyamatokért.
Politikai pályafutása még a 2000-es évek elején kezdődött, a néhai pártelnök Pásztor István kádereként, amikor a Vajdasági Magyar Szövetség tagja lett. Mostanáig a Szerbiai Képviselőház alelnöke, az Európai Integrációs Bizottság elnöke, a Külügyi Bizottság, valamint a Stabilizációs és Társulási Egyezménnyel foglalkozó Vegyes Bizottság tagja. A szerb parlament hivatalos adatai szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerbiai delegációjában is tag.
Pásztor István elnöksége idején a párt alelnöki tisztségét is betöltötte. Pásztor Bálint elnökségre jutása után a ranglétrán visszacsúszott: jelenleg a párt elnökségi tagja. A VMSZ 2026-os jelöltbemutatása is csak a lista negyedik helyén tünteti fel.
Kovács Elvira a VMSZ azon képviselői közé tartozott, akik a VMSZ és az SNS koalíciós szerződése mentén, néha még azon túl is, szolgalelkűen és kritikátlanul megszavazták az SNS vezette parlamenti koalíció valamennyi javaslatát.
Képviselő társaival olyan „sikeresen” képviseltek bennünket, hogy csak az utóbbi másfél évtizedben 70 ezer magyarral lett kevesebb Vajdaságban.
Az általa betöltött állami tisztségekből egyértelműen következik, hogy Kovácsnak személyes felelőssége van a Szerbiában kialakult általános kaotikus helyzetért és az úgynevezett pásztorvilág terjesztésében a gazdaságban, a kultúrában, a sajtóban és másutt, valamint a magyar közösségnek egyes esetekben jóvátehetetlen károkat okozó folyamatokért.
Elakadt az integrációs folyamat
Kovács politikai felelősségével kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy az általa vezetett parlamenti Európai Integrációs Bizottság idején Szerbia csatlakozási folyamata, különösen az utóbbi években, súlyos akadályokba ütközött, és lényegében megrekedt.
Az ország 2021 decembere óta nem nyitott új tárgyalási fejezetet vagy klasztert. Ezt még a szerb kormány európai integrációért felelős minisztere is úgy fogalmazta meg 2026-ban, hogy a 3. klaszter 2021 decembere óta technikailag kész a megnyitásra.
Nemzetközi téren, az Európai Parlamenttel kapcsolatban és másutt Kovács Aleksandar Vučić szeptember 27-én lemondott szerb nacionalista elnök magyar hangjaként híresedett el.
Az Európai Parlament (EP) Szerbiát bíráló határozatai és országjelentései során rendszeresen a szerb kormányzó rezsim érdekeit védte a vajdasági magyar közösség és a valós európai normák helyett.
Miközben az Európai Parlament (EP) kritikus határozatokat és országjelentéseket fogadott el Szerbiával szemben – például a romló jogállamiság, a média korlátozottsága vagy a választási visszaélések miatt –, Kovács Elvira az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként folyamatosan igyekezett védeni Szerbiát, ügyvédeskedni Szerbia mellett. Az EP szigorodó feltételrendszerét, illetve kritikus hangvételét indokolatlannak nevezte, ahelyett, hogy elismerte volna a demokrácia hanyatlását.
Az EP demokratikus határozataival szemben rendre a szerb kormányzati berendezkedést és a saját politikai kiváltságait védelmezte.
Az EP 2024. február 8-i állásfoglalásával kapcsolatban[3] például, amely a szerbiai választási szabálytalanságokat, a médiával kapcsolatos problémákat és a kormányzati nyomást is bírálta, egyértelműen rögzítette, hogy a választások során többek között szabálytalanságok, médiatorzulás, közforrásokkal való visszaélés, valamint a választókra gyakorolt nyomás miatt merültek fel aggályok.
Kovács Elvira az állásfoglalás elfogadását követően nyilvánosan bírálta annak tartalmát, és az Európai Parlament Szerbiával kapcsolatos kritikus megközelítését túlzónak nevezte. Deli Andor volt VMSZ-es/Fideszes EP-képviselővel együtt olyan nyilatkozatokat tett, amelyek megkérdőjelezték az EP állásfoglalását[4].
Miközben az európai színtéren (Strasbourgban és Brüsszelben) a szerb kormány és a VMSZ sikeres kisebbségi akciótervekről és a nemzeti kisebbségek javuló helyzetéről referált, a valóságban a vajdasági magyarok jogai és intézményei folyamatosan leépültek vagy pártosították őket.
Kovács Elvira külföldi tevékenysége csupán látszat-tevékenység volt, amely a nemzetközi közösség felé a demokrácia és a jogállamiság hamis képét mutatta, ártva ezzel a magyar közösségnek.
Nemzetközi téren, az Európai Parlamenttel kapcsolatban és másutt Kovács Aleksandar Vučić szeptember 27-én lemondott szerb nacionalista elnök magyar hangjaként híresedett el.
Az Európai Parlament (EP) Szerbiát bíráló határozatai és országjelentései során rendszeresen a szerb kormányzó rezsim érdekeit védte a vajdasági magyar közösség és a valós európai normák helyett.
Miközben az Európai Parlament (EP) kritikus határozatokat és országjelentéseket fogadott el Szerbiával szemben – például a romló jogállamiság, a média korlátozottsága vagy a választási visszaélések miatt –, Kovács Elvira az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként folyamatosan igyekezett védeni Szerbiát, ügyvédeskedni Szerbia mellett. Az EP szigorodó feltételrendszerét, illetve kritikus hangvételét indokolatlannak nevezte, ahelyett, hogy elismerte volna a demokrácia hanyatlását.
Az EP demokratikus határozataival szemben rendre a szerb kormányzati berendezkedést és a saját politikai kiváltságait védelmezte.
Az EP 2024. február 8-i állásfoglalásával kapcsolatban[3] például, amely a szerbiai választási szabálytalanságokat, a médiával kapcsolatos problémákat és a kormányzati nyomást is bírálta, egyértelműen rögzítette, hogy a választások során többek között szabálytalanságok, médiatorzulás, közforrásokkal való visszaélés, valamint a választókra gyakorolt nyomás miatt merültek fel aggályok.
Kovács Elvira az állásfoglalás elfogadását követően nyilvánosan bírálta annak tartalmát, és az Európai Parlament Szerbiával kapcsolatos kritikus megközelítését túlzónak nevezte. Deli Andor volt VMSZ-es/Fideszes EP-képviselővel együtt olyan nyilatkozatokat tett, amelyek megkérdőjelezték az EP állásfoglalását[4].
Miközben az európai színtéren (Strasbourgban és Brüsszelben) a szerb kormány és a VMSZ sikeres kisebbségi akciótervekről és a nemzeti kisebbségek javuló helyzetéről referált, a valóságban a vajdasági magyarok jogai és intézményei folyamatosan leépültek vagy pártosították őket.
Kovács Elvira külföldi tevékenysége csupán látszat-tevékenység volt, amely a nemzetközi közösség felé a demokrácia és a jogállamiság hamis képét mutatta, ártva ezzel a magyar közösségnek.
A hatalom vonzásában
A Danasnak adott interjúban Kovács most már – a személyes érintettségéből is kiindulva – nem kizárólag a Szerb Haladó Párttal (SNS) való választások utáni koalíciót helyezte kilátásba, hanem „választási matematikát”. Vagyis azt, hogy pártja azzal a listával lépne koalícióra, amelyik megnyeri a választásokat. Hogy ismét a hatalomban maradhassanak.
Ide kapcsolódik a – Pásztor Bálint pártelnökhöz is köthető – állítása is, miszerint „a közösség számára fontos dolgokat csak akkor lehet megoldani, ha részei vagyunk a hatalomnak”.
Ez az állítás egyszerűen nem igaz! A vajdasági magyar közösség őshonos nemzeti közösség, amely kisebbségi jogainak érvényesülését a Szerb Köztársaság Alkotmánya[5], több nemzetközi és a Magyarországgal kötött kétoldalú szerződés biztosítja. Ilyen például a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről[6], A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája[7], a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló Egyezmény[8], stb.
Ide kapcsolódik a – Pásztor Bálint pártelnökhöz is köthető – állítása is, miszerint „a közösség számára fontos dolgokat csak akkor lehet megoldani, ha részei vagyunk a hatalomnak”.
Ez az állítás egyszerűen nem igaz! A vajdasági magyar közösség őshonos nemzeti közösség, amely kisebbségi jogainak érvényesülését a Szerb Köztársaság Alkotmánya[5], több nemzetközi és a Magyarországgal kötött kétoldalú szerződés biztosítja. Ilyen például a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről[6], A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája[7], a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló Egyezmény[8], stb.
Ezeket az egyezményeket a mindenkori hatalomnak tiszteletben kell tartani. Ha van koalíció, ha nincs. És az se mindegy, hogy ki milyen jellegű hatalommal van koalícióban.
Válaszra váró kérdések
Kovács Elvirának, Fremond Árpádnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének és Demo Beriša lemondásban lévő kisebbségügyi miniszternek egyebek mellett arra a kérdésre is válaszolniuk kellene, hogy az utóbbi 15 évben miért ülésezett csak egyszer (2016. április 4-én) a magyar–szerb kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság, miközben – a kétoldalú egyezmény 16. cikke szerint – „évente legalább egyszer” kellene üléseznie.
Miért szeretne Kovács Elvira 19 év után még négy évig parlamenti képviselő lenni? Milyen eredményeket tud felmutatni? Kinek lenne ez jó, neki személyesen, vagy a magyar közösségnek? Vajon megérdemli-e a társaival együtt, hogy október 25-én újabb mandátumhoz jussanak? Aligha! Keressenek másik munkahelyet!
Bozóki Antal
__________
[1] Mirjana R. Milenković: Problemi nacionalne zajednice mogu se rešavati samo kada ste deo vlasti. Danas, 2026. szeptember 28. 3. Online: INTERVJU Elvira Kovač: Problemi nacionalne zajednice mogu se rešavati samo kada ste deo vlasti, ali ne insistiramo na tome. https://www.danas.rs/vesti/politika/intervju-elvira-kovac-problemi-nacionalne-zajednice-mogu-se-resavati-samo-kada-ste-deo-vlasti-ali-ne-insistiramo-na-tome/komentari/, 2026. szeptember 26. 16:12
[2] Kovács Elvira. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/kovacs-elvira
Bővebben lásd az „Érdekvédő Elviránk”, https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15256, 2023. február 9.; a Rossz és téves politika szolgálatában! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15652, 2023. július 16., és a Kovács Elvira (VMSZ) – „a legdrágább képviselő” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15756, 2023. augusztus 30. Lásd még: Kovács Elvira. https://2026.vmsz.org.rs/jeloltjeink/kovacs-elvira
[3] P9_TA(2024)0075 Situation in Serbia following elections. European Parliament resolution of 8 February 2024 on the situation in Serbia following the elections (2024/2521(RSP)), (C/2024/6339), https://eur-lex.europa.eu/eli/C/2024/6339/oj/eng
[4] Bővebben lásd a DUPLA POFON A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16138, 2024. február 12.
[5] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[6] 1999. évi XXXIV. törvény az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900034.tv
[7] Text of the European Charter for Regional or Minority Languages. https://www.coe.int/en/web/european-charter-regional-or-minority-languages/text-of-the-charter, és European Charter for Regional or Minority Languages. https://www.coe.int/hu/web/compass/european-charter-for-regional-or-minority-languages
[8] 2005. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Budapesten, 2003. október 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500004.tv
[1] Mirjana R. Milenković: Problemi nacionalne zajednice mogu se rešavati samo kada ste deo vlasti. Danas, 2026. szeptember 28. 3. Online: INTERVJU Elvira Kovač: Problemi nacionalne zajednice mogu se rešavati samo kada ste deo vlasti, ali ne insistiramo na tome. https://www.danas.rs/vesti/politika/intervju-elvira-kovac-problemi-nacionalne-zajednice-mogu-se-resavati-samo-kada-ste-deo-vlasti-ali-ne-insistiramo-na-tome/komentari/, 2026. szeptember 26. 16:12
[2] Kovács Elvira. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/kovacs-elvira
Bővebben lásd az „Érdekvédő Elviránk”, https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15256, 2023. február 9.; a Rossz és téves politika szolgálatában! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15652, 2023. július 16., és a Kovács Elvira (VMSZ) – „a legdrágább képviselő” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15756, 2023. augusztus 30. Lásd még: Kovács Elvira. https://2026.vmsz.org.rs/jeloltjeink/kovacs-elvira
[3] P9_TA(2024)0075 Situation in Serbia following elections. European Parliament resolution of 8 February 2024 on the situation in Serbia following the elections (2024/2521(RSP)), (C/2024/6339), https://eur-lex.europa.eu/eli/C/2024/6339/oj/eng
[4] Bővebben lásd a DUPLA POFON A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16138, 2024. február 12.
[5] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[6] 1999. évi XXXIV. törvény az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900034.tv
[7] Text of the European Charter for Regional or Minority Languages. https://www.coe.int/en/web/european-charter-regional-or-minority-languages/text-of-the-charter, és European Charter for Regional or Minority Languages. https://www.coe.int/hu/web/compass/european-charter-for-regional-or-minority-languages
[8] 2005. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Budapesten, 2003. október 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500004.tv
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése