Október 27.

Az audiovizuális örökség világnapja (Svetski dan audiovizuelne kulturne baštine / World Day for Audiovisual Haritage)

Október 27-e 2006-tól kezdődően az Audiovizuális Gyűjtemények Világnapja, az UNESCO 2005-ös, 33. közgyűlésének döntése értelmében. Az UNESCO a Világnappal kívánja felhívni a figyelmet e gyűjtemények helyzetére. Magyarországon 2007-től ünneplik.
Az indoklás szerint a mozgóképi és hangdokumentumok (közel)múltunk eseményeit őrzik, illetve bepillantást engednek a múltbeli hétköznapokba. E gyűjtemények igen sérülékenyek, megóvásuk, helyreállításuk ugyancsak költséges lehet, néhány állam esetében önállóan nem is oldható meg. Az audiovizuális örökség megőrzése egyébként is összetett feladat, mely jogi, intézményi, technikai és pénzügyi intézkedések sorát feltételezi.

A temerini újfasiszta megnyilvánulás elítélése

A községi képviselő-testület üléséről

A minap Temerinben történt eset kapcsán a községi képviselő-testület sürgősségi eljárással, az egyébként is tegnapra összehívott testületi ülés napirendjére tűzte a sajnálatos esemény megvitatását, majd határozatban ítélte el az újfasiszta megnyilvánulást, amely többrendbeli bűncselekmény elemeit is tartalmazta.

Miskolci Lajos, a rendőrállomás parancsnoka közölte, hogy a rendőrség október 22-én nemzeti, vallási és faji gyűlöletből elkövetett bűncselekmény miatt előállította O. Attilát (1989), O. Róbertet (1992), K. Csongort (1993), a becsei K. Norbertet (1979) és K. Kornélt (1991), valamint az adai S. Tamást (1994) és A. Flóriánt (1994). Azzal gyanúsítják a fiatalokat, hogy október 21-én egy JNH utcai kávézóba betérve többszöri náci köszöntéssel (Sieg Heil) üdvözölték egymást, ezt követően pedig az ott tartózkodókkal dulakodásba keveredtek, majd nemzeti alapon sértegették őket. A gyanúsítottak, ruhájukon a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom jelvényét viselték. A szórakozóhely előtt rátámadtak a temerini R. Deniszre (1989) és Mirko B.-re (1989), majd kézzel és lábbal bántalmazták őket, könnyebb testi sérüléseket okozva nekik. A rendőrség O. Róbert lakásában egy ismétlő fegyvert, annak tartozékait, egy darabjaiban lévő légpuskát, egy rajtpisztolyt, tíz lőszert, bozótvágót (machettát), valamint HVIM propagandaanyagot talált. Ellene illegális robbanóanyag, illetve fegyvertartás miatt bűnvádi eljárás indul.

A temerini rendőrség az óbecsei és az adai rendőrállomással együttműködve utólag megállapította, hogy alapos a gyanúja annak, hogy K. Norbertet is bántalmazták. A gyanúsítottakat október 23-án az újvidéki Felső Bíróság vizsgálóbírója elé kísérték. Kihallgatásuk szerdán késő estig tartott és többüket fogva tartották.

 Szavaznak a képviselők

A hosszú vita során elhangzott, hogy a médiában olyan híresztelések jelentek meg, hogy az incidens kirobbantói a HMIV tagjai voltak. Kérték annak ellenőrzését, hogy Szerbiában létezik-e a HMIV-nek szervezete. A hatalmi és ellenzéki pártok képviselői elítélték a sajnálatos eseményt, a képviselő-testület pedig határozatot fogadott el, amelyben többi között megtiltja a községben az egyébként is tiltott fasiszta jelvények és szimbólumok használatát.

Gusztony András, a képviselő-testület elnöke ismertette a képviselőkkel a HVIM elnökségének a Temerinben történt eset kapcsán kiadott közleményét, amely a Vajdásági Rádió és Televízió szerb nyelvű szerda délutáni országos Híradójában is elhangzott, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, Magyarországon jegyezték be, s jelenleg Szerbiában nem működik. Az október 21-éről 22-ére virradó éjszaka Temerinben történt eseményeket a HVIM elítéli, amihez a szervezetnek semmi köze, tehát az elkövetők sem tagjai a mozgalomnak.

Az ülés további menetében a testület felmentette képviselői megbízatásából Csorba Bélát (mivel a polgármester tanácsosa lett) és helyébe a VMDP listáján következő Balogh Sándor mandátumát hitelesítette, majd saját kérésére ugyancsak felmentette mandátumából Bojan Torvicát (SZHP) és helyébe Simo Rosić mandátumát hitelesítette. A továbbiakban a testület megvitatott még mintegy húsz napirendi pontot, többnyire a költségvetéssel és a községi alapítású közvállalatok és intézmények munkájával kapcsolatosan.

G. B.

Magyar Szó, 2012. október 26., 12. o.

The Next Story...

Már eleve vacak, könnyen felfeslő anyagból készült emberként sajgó lélekkel állapítom meg, hogy ismét körvonalazódni látszik egy torokszorító történet a délvidéki magyar fiatalokról. Egy újabb, elvetemült módon, de irigylésre méltó fondorlatos ügyességgel megszerkesztett kreálmány – újabb temerini fiúkról. Napnál is világosabb: nem egyéb ez, mint egy tökéletesen időzített műbalhé. Most, pont most, a szerb és a magyar államfő közelgő találkozóját megelőző hetekben, napokban. Hangulatkeltés. Erőfitogtatás. A nemzeti feszültség kötelező érvényű szintentartása. Pongyola-magyarsággal azt is mondhatnám, hogy éppen most – amikor amúgy is el vagyunk árulva, de rendesen – olyannyira hiányzott ez nekünk, mint a szóláshasonlatbeli üveges tótnak a hanyatt esés...

Van Temerinben egy baljós hangzású, már magában is rossz asszociációkat sejtető NEXT nevű szórakozóhely. Amely a búvópatak elve alapján működik. Pénteken este kinyit, hétfő hajnalban pedig bezár. A hét többi napján egyszerűen nem üzemel. Ez már magában meglehetősen furcsa és szokatlan, de persze előfordul ilyesmi a vendéglát(óz)ásban. Az viszont már eleve kétessé és gyanússág teszi az üzletet, hogy valójában működési engedélye sincs. Csak amolyan „zugkocsma”. Amikor a településen már szinte minden más szórakozóhely bezár, akkor a záróra után kitessékelt vendégsereg rendszerint a Next felé veszi az útját. Mert tudnivaló, hogy az még hajnali 3-4 órakor is nyitva tart. Ott mindig kiszolgálják (étellel, itallal egyaránt) a kései vendéget. Tulajdonosa (nem nehéz megfejteni) nem magyar.

Így volt ez az elmúlt hétvégén is. A Nextben sütöttek, főztek. A szórakozni vágyók pedig eszegettek, iszogattak. Magyar fiatalok egy csoportja is megjelent a vendéglőben. Helybeliek, óbecseiek és adaiak.

A mozaikkockákból összerakosgatott történet akkor kezdett különlegessé válni, amikor a helyszínre érkező egyik óbecsei fiatalember Sieg Heil! köszöntéssel lépett be a helyiségbe. Erre többen felkapták a fejüket az ott italozgató szerb nemzetiségű fiatalok közül. A heves szóváltást pedig egy idő után tettlegesség követte. A szemtanúk elmondása szerint akkor szabadultak el az indulatok, amikor az egyik magyar srác frissen kirendelt vacsorájába váratlanul „belerepült“ egy sörösüveg... A verekedés (amelyhez az eddigi híreszteléssel ellentétben nem is hívták ki a rendőrséget) az utcán folytatódott. Helyesebben: a magyarverés az utcán folytatódott. Mert akkor már „csupán” arról volt szó.

Az történt, hogy a kedélyek lecsillapodása után hazafelé induló magyar fiatalokat követte, sőt üldözőbe is vette egy kamion és három személygépkocsi. A kamion rakterében sörösládák voltak, amelyekből csak úgy záporoztak az üvegek az úttesten haladó fiúk irányába. Egy közülük a sántasága miatt állandóan lemaradt. Őt több üveg el is találta. A fején okozva sérüléseket. Amikor utolérték, baseballütővel és lánccal ütötték-verték. A többiek többször is visszafutottak hozzá, hogy védelmezzék, hogy segítsenek neki. Egy alkalommal el is esett, és csak az utolsó pillanatban sikerült felemelniük az úttestről. Különben áthajtott volna rajta a teherautó. Szorult helyzetükben a magyar fiatalok (ők öten voltak, puszta kézzel, a szerbek pedig vagy húszan és ütlegekkel felszerelkezve) úgy döntöttek, hogy kihívják a rendőrséget. Körülbelül 40 perc elteltével érkeztek meg a helyszínre. Az öt magyar fiatalt meggyőzték, hogy menjenek be a rendőrállomásra és ott mondják el a panaszukat. A más nemzetiségűek közül állítólag csupán két személyt hívattak be.

A hétvégi temerini történet tetőpontjaként hét magyar fiatalembert őrizetbe vettek. Orosz Attila, Orosz  Róbert és Koperec Csongor helybeliek, Kovács Norbert és Karpinszki Kornél óbecsei, Smith Tomas és Apatocki Flórián pedig adai. 

Az Orosz családnál hétfőn délután házkutatást tartottak. Egy órától négy óráig zajlott a „helyszíni szemle”. Összesen tíz egyenruhás érkezett: hét férfi és három nő.

– Korrekt módon végezték a munkájukat. Nem dúlták fel a lakást, nem forgatták fel a szobáinkat. Amit elmozdítottak a helyéről, azt vissza is pakolták. Viszont nagyon sok mindent lefoglaltak. Összesen 34 különböző tárgyat. Elvitték a család mindkét számítógépét, 4 magyar nyelvű könyvet, újságokat, folyóiratokat, CD-ket, négy Magyarországot ábrázoló térképet és a magyar zászlót. Emellett még három és fél csomag plakátot és szórólapot, amelyek az idei EMI-táborra készültek – sorolta az édesapa, Orosz István.

A felesége, Angéla, évek óta küzd rákbetegségével. A bajt most az elhatalmasodott szívpanaszai is tetézik. Az ágyban fekvő asszonyt erősen megviselték az elmúlt napok történései. A következőket panaszolta:

– Nagyon meglepődtem, amikor a kiérkező egyenruhások valósággal megszállták a házunkat. Kértem, engedjék meg, hogy a munkahelyén felhívhassam a férjemet. Tíz perc alatt hazaért volna. De nem volt szabad. Két szomszédunkat hívtuk át, hogy legyenek jelen a házkutatásnál. A két gyerek összes pólóját elvitték, amelyeken valamilyen magyar felirat volt. Az általános iskolás lányunk német tankönyvét is le akarták foglalni, mert azt hitték, hogy valamilyen fasiszta szövegeket tartalmazó kiadvány. Alig sikerült velük megértetnem, hogy nem arról van szó. A spájzban is szétnéztek. Onnan az inhaláló készülékemet akarták elvinni, mert azt is gyanúsnak találták. De a legnagyobb felhajtás a katonaság által kimustrált holmikat tartalmazó boltban vásárolt (több darabból összehegesztett), repedt csövű puska, a második világháborús, rozsdás töltények és egy riasztópisztoly miatt volt. Főleg, amikor kiderült, hogy egyik fiunknak sincs fegyvertartási engedélye.

A szintén letartóztatott 19 éves Koperec Csongor szüleihez már csak hétfőn este érkeztek meg a házkutatást végzők. Fél nyolctól 9 óráig tartott a „helyszínelés”. Zsuzsát, az édesanyát leginkább arról faggatták, hogy a fiúnak miért van jó néhány katonai, terepszínű egyenruhára emlékeztető holmija. Afelől érdeklődtek, hogy Csongor miért vonzódik a tarka, militarista jellegű öltözékhez. – Fiunk szekrényéből elvittek 6 feliratos pólót, egy vastag porréteg lepte baseballütőt meg egy viperát. Összeszedték a magyar dalokat tartalmazó CD-ket és lefoglalták a horvát zászlót is. Nagyon aggódunk a gyerekünk miatt. A bajt csak tetézi, hogy Csongor szinte egyáltalán nem tud szerbül. Emiatt biztosan még nehezebb lesz a helyzete – tudtam meg az édesapától.    

A 18 éves adai fiú, Apatocki Flórián idén fejezte be a középiskolát. Autószerelőnek tanult. Becsei barátnője révén került kapcsolatba az ottani fiatalokkal és a temeriniekkel. Édesanyja elmondása szerint egy nagyon összetartó társaságról van szó. A fia olyan barátokat szerzett, akik kiállnak egymásért. Ebben a hétvégi temerini esetben is – nagy valószínűséggel – ez történt. Védelmezték a legerőtlenebbet, azt, akit bántottak. A szintén óbecsei Kovács Norbertet. A 33 éves fiatalember története annyiból különleges, hogy egy balesetet követő elhibázott műtét után hét centiméterrel rövidebb lett az egyik lába, ami miatt kissé nehézkessé vált a járása. A Nextben lezajlott szóváltás és verekedés alkalmával sem tudott olyan gyorsan menekülni, mint a többiek. Ezért szenvedett súlyosabb sérüléseket. Őt lánccal ütötték-verték a támadók, és két seb keletkezett a fején. 

 – A letartóztatást követően még sikerült beszélnem a fiammal telefonon. Igyekeztem megnyugtatni és bátorítani. Egyébként is én vagyok az, aki a szülőkben tartja a lelket. Azzal vigasztalom őket, hogy a mi gyerekeinknek bántódása nem eshet, hiszen nem követtek el olyasmit, amiért esetleg börtönbe zárhatnák őket. Az általam felkért ügyvéd is ugyanezen a véleményen van. Szerinte legfeljebb egy hónapig tarthatják bent a fiúkat. Addig, amíg minden lehetséges tanút meghallgatnak az ügyben. Az ügyvéd nem csupán Flóriánt, hanem a másik óbecsei fiút, Karpinszki Kornélt is képviseli – mesélte az édesanya, Apatocki Magdolna.

A Smith család Kuláról költözött Adára. Fiuk, a 18 éves Tomas, Becsén jár középiskolába.  Szakácsnak tanul. Ez az utolsó éve. Végig jeles tanuló volt. Ezen a héten a számára nem lett volna tanítás, mivel az egész hetet a gyakorlaton kellett volna eltöltenie. A szomszédos faluban, Moholon, az ottani idősek otthonában. Hétfőn reggel a szokásos módon oda indult.

– Azóta nem láttuk a fiunkat, és szinte nem is tudunk róla semmit. Iskolatáskával a hátán ment el, egy szál rövid ujjúban – mondja Zsuzsanna, a könnyeivel küszködő édesanya. – Most csak tehetetlen idegeskedéssel telnek a napjaink. El sem tudjuk képzelni, mi lehet vele. Még arról sincs hírünk, hogy ép bőrrel megúszta-e a hétvégi verekedést. Csak találgatjuk a férjemmel, hogy mikor fogják hazaengedni, és közben amiatt is rettegünk, hogy egyáltalán folytathatja-e a majd a tanulmányait, vagy e sajnálatos incidens miatt el fogják távolítani az iskolából? A rendőrség hétfőn járt nálunk. A gyereket keresték. Tomas viszont akkor még nem érkezett haza. Amikor felhívtuk a telefonján, azt mondta, hogy már úton van. Az egyenruhások azon nyomban el is indultak érte, tehát valahonnan az utcáról vitték el. Azóta nálunk nem járt a rendőrség. Házkutatást sem tartottak. De nem is találtak volna semmi elkoboznivalót. A gyerekünket nem is érdekelt semmi más, egyedül csak a küzdősportok. Kiváló karatezó, kick bokszoló. Mindössze annyi információt sikerült csak szereznünk a szülőktől, hogy a temerini rendőrállomásról kedden hajnalban, olyan 3 óra körül szállították be őket a klisai fogdába.

 – Ma reggel arról értesítettek bennünket, hogy hivatalból kirendeltek a gyerek mellé egy ügyvédet. Azt viszont hiába hívogatjuk, sehogy nem tudjuk elérni. Nekünk nincs pénzük arra, hogy külön ügyvédet fogadjunk. Napszámból élünk. Számítógép sincs a házban. Nekünk arra nem futja. Azt is ma tudtuk meg, hogy a fiunk eddig még nem tett vallomást. Hallgatással védekezett – mondja Georg, az édesapa.

A másik óbecsei srác, Karpinszki Kornél most 21 éves. Ő nagyon korán, még 9 évesen kimaradt az általános iskolából. Súlyos beteg volt, 8 évesen két szívinfarktuson esett át. Azóta sem állt helyre az egészségi állapota. Alkalmanként idénymunkákkal próbált hozzájárulni a családi költségvetéshez. Otthon lakott a szüleivel és a bátyjával.

Albert, az idősebbik fiú a következőket mondta: – Nálunk hétfőn délután, fél kettő tájban jelent meg a rendőrség. Akkor vitték el az öcsémet és Kovács Norbertet, aki szintén a házunkban tartózkodott. Azt mondták, hogy a temerini rendőrállomásra szállítják őket, és a kihallgatás után, még aznap haza is jöhetnek. Persze, ez nem így történt. Édesapám valamelyest belenyugodott a történtekbe, de anyánkat nagyon megviseli. Tőlünk csak a közösen használt számítógépet vitték el, semmi mást.

Az újabb sajnálatos temerini esetnek természeten lesz folytatása. A 48 órás előzetes, vizsgálati fogság ideje lejárt. A legfrissebb információk szerint két fiú esetében (Orosz Attila és Orosz Róbert) a vizsgálati fogság idejét egy hónappal meghosszabbították.

Szabó Angéla 

A mi temerini fasisztáink

A mi magyar fasisztáink a szerb sajtó szemében mindig rosszabbak, mint a saját szerb fasisztáik. De nincs ez fordítva sem másként.

Bár ott kell kezdenünk, hogy nem is fasisztákról van szó, hanem radikális nemzeti, avagy a pontatlan megfogalmazásban szélsőjobboldali magyar alakokról. Akik az Újvidék melletti városkában tök bebaszva megvertek két szerbet, miután a hétvégén Sieg Heil-lal köszöntötték a kávézóban szórakozókat a kései órán.
A gyanúsítottak, akiket a szerbiai rendőrség úgynevezett példás gyorsasággal kapott el, rögtön hetüket, állítólag a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom jelvényét viselték, egyikük „lakásában egy automata puskát, annak tartozékait, egy darabjaiban lévő légpuskát, egy startpisztolyt, tíz lövedéket, machettát, valamint HVIM-es propagandaanyagot talált”. 
Jómagam is csak üdvözölni tudom, ha randalírozó radikálisokat a szerb rendőrség, illetve majd a bíróság szupergyorsasággal ültet a sittre, és összeszedi az illegálisan rejtegetett harceszközöket, az utolsó, szétszedett légpuskáig. De. És de. És De.
Mert miközben én leszek az utolsó, aki kiáll a HVIM mellett, továbbá a korábbi temerini ügyet is zavarosnak tartom, amikor öt fiatal egy hasonló verekedésért 61 évet kapott, s azóta is ülnek az esetről lásd egyik cikkemet Temerin, illetve az ott élő magyarok a szerb politikusok, s nyomukban a sajtó szemében kezdenek a magyar fasizmus szimbólumává válni (ismét kihangsúlyoznám, ez így pontatlan, a fasizmus szó mást jelent). Így aztán ha etikai jellegű incidens történik ott – zömében a kocsma világához kötődve, akárcsak a régmúltban mindig is -, a szerb kommandósok megszállják a falut, és ha magyarok az elkövetők, seperc alatt sikert érnek el. Ami egyfelől, mondom, helyes. De az érem másik oldala az, hogy fordított esetben, ti. ha magyarokat vernek, általában semmi sem történik. Illetve a szerb sajtó egyszerűen elfeledkezik beszámolni róla.
A szerb sajtóhírek természetesen most is torzítanak. Persze még így is, ha az elkövetők nemzeti alapon követték el tettüket, azaz a hivatalosabb verzió szerint faji, vallási avagy nemzeti alapon keltettek gyűlöletet, hát bűnhődjenek. Azzal együtt, hogy most is átlagban húszévesekről van szó, akik a háborús időkben voltak gyerekek, tehát az erőszak világában szocializálódtak, s abban a Temerinben, ahová a 90-es években rengeteg szerb menekült érkezett, akiknek a beilleszkedése máig sok problémát okoz. És akik agresszív, benyomott ifjakként fogalmilag nyilván nem is értik a német nemzetiszocializmus, a fasizmus és a mai nemzeti radikalizmus közti különbséget.
És noha magam több cikket írtam a HVIM vajdasági ámokfutásáról, s jóllehet én is kitiltanám örökre magyarországi vezetőiket innen, mert csak a szart keverik, azt viccesnek tartom, hogy az a Vajdasági Szociáldemokrata Liga követeli e szervezet betiltását – mintha az itt lenne bejegyezve, és nem a Magyar Remény Mozgalom által próbálna hatást gyakorolni -, melynek elnöke, Nenad Čanak nemrégiben azért kényszerült lemondani pozícióiról, mert egy kocsma előtt rohadtul megvert egy (szerb) alakot.

De ez is semmi ahhoz képest, hogy az új, vörös-fekete szerbiai hatalom amnesztiára készül, és az ellenzék szerint az előző, háborúkat folytató rendszer legelvetemültebb bűnözőit, bérgyilkosokat, maffiavezéreket, kábítószer-kereskedőket, az Európát végigrabló bandák tagjait bocsátják majd szabadon, mert hát már ültek eleget. Azt nem tudni, hogy a még mindig raboskodó temerini fiúkra ez az amnesztia vonatkozni fog-e.
Hovatovább a bíróság a minap ismét elnapolta az egyik szerb radikális nemzeti szervezet vezetőjének perét, akit szintén gyűlöletkeltéssel vádolnak – tettét három éve követte el, amikor a belgrádi Pride felvonulás kapcsán a melegek elleni erőszakra szólított fel. Lassacskán elévül az ügy, addig húzzák, ebben biztosak lehetünk.
De utalhatunk arra is, hogy a pravoszláv egyház mintegy állam az államban, papjai még köztörvényes bűnök elkövetésekor is számíthatnak egyfajta mentességre.
X-edszer hangsúlyozom, el kell ítélni az esetet, de az újabb temerini incidens felgöngyölítése is azt bizonyítja, a szerb hatalomnak mennyire fontos felmutatnia, hogy virágzik itt a magyar fasizmus, úgyhogy csak kuss, ne dimenzionálja senki sem túl a szerbekét. Íme, már felfegyverkeznek a magyarok! El akarják szakítani a Vajdaságot, akár az albánok Kosovót! Hát akkor nem jogos az elővigyázat, a magyarok fokozott ellenőrzése?
A vajdasági magyar politikusok meg majd elítélik a dolgot, hümmögnek, ha mernek, mert hát tényleg, fegyvert is találtak az egyik fiúnál. Abban a Szerbiában, ahol családi hagyomány, hogy fegyver legyen a háznál, minden férfinél.
De egyelőre, e pillanatban még nem tudjuk, hová fut ki az ügy. Egy biztos, az egymás mellett élés újabb gellert kapott. És aki vajdasági multikulturalizmusról beszél, együttélésről, toleranciáról,, hát az biztos nem szagolt még bele a puskaporos hordóba.

Szerbhorváth György

parameter, http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2012/10/24/mi-temerini-fasisztaink, 2012. október 24. [18:55]

Jogaik erősítéséért lépnek fel ausztriai kisebbségi egyesületek

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogi személyiségként való elismerését, ügyeik vitelében nagyobb önállóságot szorgalmaznak kisebbségi egyesületek, köztük az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége egy szerdán bemutatott javaslatban. A Népcsoport-kérdések Bécsi Munkaközössége a kancelláriahivatal márciusban beterjesztett törvénymódosítási javaslatának visszavonását és új javaslat kidolgozását kezdeményezi. Vitairatuk önálló jogalanyiságot, köztestületi jogállást és érdekképviseleti jogokat szorgalmaz a törvényben elismert kisebbségeknek. Ezek képviselői jelenleg tanácsadó, javaslattételi joggal rendelkeznek a kancellária mellé rendelt népcsoport-tanácsokban (MTI)   

Civitas Europica Centralis (CEC): Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. október 25.

Nem a tudás számít, hanem a párttagság (II.)

Hyde Park

Sziasztok!

Láttam a párthovatartozásról szóló cikket, és úgy éreztem, hogy muszáj megírnom az enyémet.

Pár évvel ezelőtt meghozták azt a törvényt, hogy minden iskolában okleveles jogász kell, hogy legyen a titkár. Apukám okleveles jogász, többéves munkatapasztalattal. Szerbül és magyarul is tökéletesen beszél. Volt munkahelye, de váltani szeretett volna, ezért pályázott több általános iskolába is a községünkben. 7-8 ember pályázott kb. a titkári pozícióra vele együtt, de ő volt az egyedüli, akinek minden dokumentuma mellékelve volt (orvosi igazolás, diploma, stb.), tehát ő adott át csak egy komplett jelentkezést. A többiek nem.

A pályázók közül ő volt az egyedüli, aki szerb és magyar nyelven is beszél, ami egy szinten követelmény, főleg egy olyan községben, ahol a lakosság 50:50 arányban szerb és magyar. A két általános iskolába, ahova elsősorban szeretett volna bekerülni, akkoriban VMSZ-párttagú igazgatók voltak. A szüleim nem párttagok. Egyikük sem bírja a csordaszellemet.

Az egyik iskolába felvettek egy nyugdíjazott jogásznőt, a másikba pedig egy ideig senkit, állítván, hogy nem volt egyik jelölt sem megfelelő. Később a nyugdíjazott jogásznő helyére felvettek egy szerb nemzetiségű illetőt, aki mellesleg egy kb. 50 km távolságra fekvő másik városból utazott (tehát útiköltséget kell fizetni neki), és a jogi egyetemen egy év után befejezte a karrierjét. Tudtommal a jogi egyetem legalább négy évig tartó kemény munkáét igényel ahhoz, hogy diplomát kapjunk a kezünkbe! Ez a nem jogász, szerb illető egy szót sem tud a mai napig magyarul. Igazán kíváncsi vagyok, hogy hogyan magyaráz el bizonyos dolgokat magyar ajkú szülőknek, akik esetleg nem rendelkeznek kimagasló szerb nyelvtudással…

Szóval ott tartunk, hogy magyar a magyar torkát vágja el már megint. A határtalan gőg, a hatalom imádata az, ami a magyarságot szétveri. A politizáló személyekre, illetve azokra, akiket bizonyos pártok futtatnak, nagyon jellemző a lekezelő bánásmód, a nagyképűség és az arrogancia. Szánalmas, hogy ilyen kevesen vagyunk és így viselkedünk! Apukám maradt a régi munkahelyén, és azt mondta, hogy most  már innen megy nyugdíjba. Talán ez is a legjobb!

Üdvözlettel,

Fino

Képes Ifjúság, 2012. október 24., 8. o.

Véget ért a sztrájk a Mozaik Televízióban

A szakszervezet nem elégedett a Mozaik TV kuratóriumának a döntéseivel, de beszüntették a sztrájkot, mert szerintük veszélybe került a televízió léte

A Mozaik Televízió Függetlenség Szakszervezete kedden arról értesítette a közvéleményt, hogy 2012. október 23-án a délutáni órákban megszületett a sztrájk beszüntetéséről szóló megegyezés a szakszervezet képviselője és a Mozaik Alapítvány működtette Mozaik Televízió megbízott igazgatója között. Ez azt jelenti, hogy szerdától, azaz október 24-től már rendes munka folyik a televízióban.

Hoffmann Artúr, a Mozaik Televízió megbízott igazgatója elmondta lapunknak, hogy a 2011. októberétől 2012. augusztusáig elmaradt fizetéseiket a dolgozók három részletben kapják meg, az utolsó részletet jövő márciusban folyósítják. Sajnos a Mozaikban létszámcsökkentés várható.

– A Mozaik TV kuratóriuma megszavazta azt az ésszerűsítést, amelynek alapján nyolcan maradnak állandó munkaviszonyban, ebből két újságíró-szerkesztő dolgozik majd a jövőben. Az új műsorrács, amelyet november elsejétől szeretnénk életbe léptetni, még nem alakult ki teljes mértékben, annyit elmondhatok, hogy szeretnénk a sugárzási időpontokat megváltoztatni. A Delta televízióval osztozunk a csatornán, mi azt szeretnénk, hogy ne két-két órás terminusokban váltakozva sugározzuk, hanem esetleg nagyobb terjedelemben közvetítsük műsorainkat. Erről még nem tárgyaltunk a Delta Televízióval, lehet, hogy ez számukra nem felel meg. Most az a helyzet, hogy az éjszaka a miénk, ami számunkra nem felel meg, mert éjjel kettőtől hajnali ötig nem sokan nézik a Mozaikot. Az biztos, hogy az új műsorrács alapján a Pannon televízióval szorosabb lesz az együttműködés, de a részletekről majd csak október végén születik megállapodás, egyelőre tárgyalások folynak ezzel kapcsolatban – magyarázta Hoffmann.

Király Károly, a Mozaik Televízió kuratóriumának elnöke szerint sikerült majdnem mindent teljesíteniük, amit a dolgozók el szerettek volna érni.

– Sok energiát fektettünk abba, hogy a munkások által megfogalmazott követeléseket teljesítsük. Minden pontra sikerült megoldást találnunk, a legfontosabb, az elmaradt pénz kifizetése három részletben történik, az elsőt már e hó végén kézhez kapják a dolgozók. Az egyedüli gond az volt, ahol követelték a sztrájk ideje alatt is a fizetésüket, amit a törvény nem is ír elő, de találtunk erre is egy kompromisszumos megoldást – mondta Király.

A kuratórium elnöke hozzátette, megszületett az új munkaügyi szabályzat, amelynek értelmében felére csökken a Mozaik TV munkásainak a száma.

– Miután befejeződtek a tárgyalások, és megszületett a megállapodás, sajnálattal nyugtáztuk, hogy csak leépítés árán sikerült helyére tenni a dolgokat, mert mi nem így terveztük. Tulajdonképpen ez a nyomás, a sztrájk vitte ilyen irányba a dolgokat. A sztrájk kifelé eléggé negatív jeleket mutatott, és azok, akiktől pénzt várunk – a város és más szervezetek – nem örvendtek az előállt helyzetnek. Ilyen körülmények között, csak annyi embert tarthattunk meg, amennyinek valóban biztosítani tudjuk az állandó bérezést. Nagyon fontos, hogy a televízió megmaradjon, egyelőre nyolc ember lesz állandó munkaviszonyban, ami nem jelenti azt, hogy ha több munka adódik, akkor nem tudunk foglalkoztatni további munkaerőt. Újvidék városa biztosította ez idáig is a vállalat munkásainak a bérezését, de az összeg nem volt elegendő, így a kuratórium annak idején 80 százalékkal csökkentette a béreket abban a reményben, hogy majd kedvezőbben alakulnak a jövőben a dolgok, de a gazdasági válság sajnos lesújtott – fejtette ki Király.

A Mozaik Televízió ezek szerint egyelőre az újvidéki hatalomtól függ, így megkérdeztük, mennyire bíznak a haladók és a szocialisták bőkezűségében?

– Igaz, hogy új felállás van az újvidéki képviselő-testületben, de a pénzelésről már megbeszéléseket folytattunk partnerünkkel, az Újvidéki Televízióval, ugyanis rajtuk keresztül érkezik a mi támogatásunk is. Ott megnyugtattak bennünket, hogy a szerződés érvényben marad, és hogy tovább pénzelik a Mozaik Televíziót – magyarázta a Mozaik TV kuratóriumának az elnöke.

Emlékeztetőül, a Mozaik Televízióban az első figyelmeztető sztrájkra április 19-én került sor, a munkások azért voltak elégedetlenek, mert már egy ideje csökkentett fizetést kaptak, és az útiköltségek kifizetése is késett, majd szeptember 3-án általános sztrájkot hirdettek, és a mostani megállapodás aláírásáig volt érvényben.

hgy

Magyar Szó, 2012. október 25., 12. o.