Ez lenne a megbékéléshez vezető út?

(A VMDP temerini körzeti szervezetének közleménye)

Szemmel láthatóan megismétlődnek a korábbi forgatókönyvek: miután magyar ügyekben összehangolt pszichológiai háború kezdődött a szerb sajtó egy részében, a hamis információkra épített, kódolt üzenetek szinte azonnal meghallgatásra találtak.

Január 26-án reggel a temerini Október 23-a utca lakói szembesülhettek a Smrt Mađarima  (Halál a magyarokra) nemzeti gyűlöletet keltő falfeliratra, s még egy huszonnégy óra sem telt bele, amikor egy hat fős, szerbül beszélő csoport minden ok nélkül agyba-főbe vert három magyar fiatalt a JNH utcában.

Értesüléseink szerint ezúttal a rendőrség előállított több támadót is. Kíváncsian várjuk, őket vizsgálati fogságba helyezik-e, s vajon meddig fogják benn tartani. Arról nem is szólva, hogy elnyerik-e méltó büntetésüket?

A VMDP körzeti szervezete elvárja a község illetékeseitől, hogy elítéljék a polgáraink nyugalmára és az itt élő magyar közösség jogaira egyaránt súlyos veszélyt jelentő támadásokat, egyúttal követeljük a község közbiztonságával foglalkozó tanács azonnali összehívását.

Temerin, 2013. január 28.                                              

Csorba Béla körzeti elnök

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL XI. évf. 19. szám, 2013. január 28.

Honosítási visszaélések - VI. rész: Honosítással kereskedő csalókat lepleztünk le!

A határon túli magyarságnak nem kell magyarázni azt a fájdalmat, elkeseredést és tehetetlenségből fakadó dühöt, amit mindannyian éreztünk 2004. december 5-e éjjelén, amikor a magyarországi népszavazás eredménytelenül zárult, így elvetették a határon túliak kettős állampolgárságának lehetőségét. Bár az eredmény az akkori szoc-lib kormány ellenkampányának is betudható, akik 23 millió román munkavállalóval riogattak. Azonban mégis tény az, hogy a szavazófülkék magányában már minden ember a maga döntését hozhatta meg arról, hogy hová tegye az X-et. Végül pedig, mint tudjuk, az urnákhoz járult szavazók 48,5 százaléka azt mondta: NEM, ne legyen az ország állampolgára a határon túli magyar.

A határ túloldalain ekkor bennünk  elszakadt valami régi kötelék, és azokban akikben azelőtt is gyengébben élt ez a kapocs, még messzebb sodródtak Anyaországuktól. Olyan érzés volt ez, mintha a gyermek megkérdezte volna az édesanyját, hogy valóban a gyermeke-e, és a mi kérdésünkre az Anyaország válasza egy jókora nyakleves volt, olyanforma, amilyet csak egy mostoha tud adni a pimasznak vélt kölkének.

Éppen ezért lelkiismeret furdalás gyötörte azt a több mint másfél millió magyart is, akik velünk együtt éreztek, akik az IGEN-t választották. Mint tudjuk, Isten malmai ha lassan is, de folyamatosan őrölnek, és azokat, akik bennünk idegen munkavállalókat, betolakodókat láttak, azok egy része mára már el is tűnt a politikai palettáról, míg mások lemorzsolódtak, vagy épp kettészakadva találták magukat egy egészen új helyzetben. 

Ekkor új, magát nemzetinek valló kormány, más erőkkel egyetemben megteremtette a régóta áhítozott lehetőséget, az egyszerűsített honosítást a határain túl élő magyarság számára, és ezt a 2012. január 1-jén életbe lépett alkotmányban rögzítette is.

Ekkor talán még senki sem gondolta volna, hogy ezt jónéhányan visszaélési lehetőségként használják majd ki, és a kiskapukat kijátszva tömeges csalásokat követnek el. Mi több, egy virágzó iparág épült ki arra, hogy egyesek érdemtelenül és jogtalanul juthassanak a magyar állampolgársághoz. 

Több forrásból kaptunk már információt arra vonatkozóan, hogy különböző fix tarifák léteznek, amelyek leperkálásával bárki magyar állampolgárrá válhat. Olyanok is, akiknek a nagyszüleik talán még Temerinben magyarokat pofoztak ki a házaikból, majd kecskéket tartottak a csempézett fürdőszobában, mert nem ismerték annak funkcióját. Vagy épp azok a szabadcsapatok egykori tagjai, akik a kelet-szlavóniai Kórogyon még a sírkövek márványlapjait is elrabolták, hogy a magyar neveket lecsiszolva adják azokat tovább szerbiai városokban. Ezek az emberek most ott állnak az eskütételeken és a nemzeti himnuszunk közben fennhangon vihogva várják, hogy cirillül szignózhassák a honosítási okmányukat. Azt az okmányt, melyet Szent István királyunk képe díszít, aki ezt látva biztosan megemlítené, hogy Imre fiának szánt intelmeit, miszerint  ,,a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad” ő nem igazán ilyen módon képzelte el.

A DélHír Portál szlogenjében is olvasható cenzúramentességet szem előtt tartva indítottuk útjára taburomboló cikksorozatunkat, amelyben igyekeztünk olvasóink segítségével utánajárni ennek a jól profitáló magyarító nagyvállalkozásnak.

Egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy egy használt járműveket(!) hirdető és árusító oldalon 10 euró ellenében egy üzérkedő a magyar állampolgárság és a magyar útlevél megszerzéséhez szükséges eljárás intézését kínálja fel. A hirdetés szövege szerint sorban állás és várakozás nélkül, háztól-házig szállítva, kényelmesen tudják nekünk garantálni a honosított állampolgárságot.

Jelentkeztünk hát a hirdetésre, magunkat szerb nemzetiségű, magyarul nem beszélő személynek kiadva. A hívásra egy  nagybecskereki illetőségű Sava G.-ként bemutatkozó férfi vette fel a telefont. Már néhány mondat után érezhető volt, hogy egy igen jó kereskedelmi érzékkel megáldott úriemberről van szó, aki kérdéseinkre elmondta, hogy hogyan is működik a nagyüzemi visszaélés. 

Elmondása szerint, ha rendelkezünk a felmenőkről szóló dokumentációval, onnantól már nincs semmi akadály, és az sem gond ha az illető egy kukkot sem tud magyarul. Mivel a felesége egy ,,mađarica”, aki készségesen kitölti majd a szükséges űrlapokat, lefordítja magyarra az önéletrajzomat is, amit csak saját kezűleg alá kell írni. Utána Győrbe utaztatja a magyar útlevélre vágyó kuncsaftot, ahol az illetékes hivatalba, (konzulátust mondott, mert az nyilván jobban hangzik) ahol nekünk a kisujjunkat sem kell mozdítani, amíg ő átadja a papírokat (tehát csak ő megy be a hivatalba), s onnan megy minden, mint a karikacsapás. Egyszerre három személynek tudja intézni a honosítást (mivel annyi embert tud szállítani autójával Győrbe). Nem szükséges semmilyen nyelvtudás, csak az eskütételhez szükséges pár mondatot kell majd utána megtanulni, de mint mondta, a tátogás már bőven megteszi. A személyenkénti útiköltség tarifája 120-130 euró. Az egész honosítási eljárás fejenként 1000 euróba fáj, míg gyermekeknek csupán 150 euró. Ha három személyt visz, az egyiket (a kezdeményezőt) némi engedményben is részesíti. A pénzt nem kéri előre, mivel ezidáig mint elmondta, nem volt negatív tapasztalata. 

Persze a csalókat a telefonbeszélgetés után szívesen feldobtuk volna a hatóságoknak, de tettük valójában nem bűntett, inkább csak élelmesség, amit a mi nemzetünk kárára követnek el. Azonban az üggyel kapcsolatban felvettük a kapcsolatot a győri városvezetés tagjaival, akik ígéretet tettek arra, hogy kivizsgálják a gyanús eseteket. 

Az azóta eltávolított reklám mellet még számos csalási módszerről és technikáról szereztünk tudomást, van aki állítólag ügyvéddel megy honosítani, míg mások kenőpénzzel operálnak, ám ezeket nehézkesebb bizonyítani, mint az általunk bemutatott esetet. Sajnos, a rossz tapasztalataink szerint ebben a Murphy törvényeit alkotmányos rendként felhasználó országban, ahol csalni lehet, ott csalnak is! A visszaélések száma mára olyan mértékű, hogy egyes szerb lapok már arról cikkeznek, 50 ezer délvidéki kérelmezőnek az egyre jelentősebb százaléka olyan polgár, aki nem a magyar nemzetközösségből került ki. 

Továbbra is kérdéses, hogy kinek jó az, hogy egyesek bizniszt csináltak a magyarság határon átnyúló egyesülési vágyából, és mikor mondják már ki az illetékesek, hogy ebből végre elég?!

Ha Önök is tudnak olyan „üzletemberekről”, akik a magyar útlevelet úgy árulják, mint mások az őrölt paprikát a piacon, akkor írjanak szerkesztőségünknek a  szerk@delhir.rs e-mail címre, hogy felgöngyölítsük ezt a ,,nemzetpolitikai gazdasági ágazatot”. 

Haraszthy Ágoston

http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/2967-honositasi-visszaelesek-vi-resz-honositassal-keresked-csalokat-lepleztuenk-le, 2013. január 28., 20:07

Soha sem fogjuk elismerni Koszovó függetlenségét. Ezt állandóan ismételgetni fogja prishtinai nagykövetünk is.

Aleksandar Čotrić

A fiatalságunk azért van, hogy ostobaságokat kövessünk el, az öregség pedig, hogy – azokat az ostobaságokat gyászoljuk.

Ernest Miller Hemingway (Oak Park, Illinois, 1899. július 21. – Ketchum, Idaho, 1961. július 2.) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró.

Fellángoló magyarellenesség Temerinben – Verekedés, uszítás, koncepciós per

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) határozottan elítéli és a bűnösök mihamarabbi kézre kerítését követeli a legújabb Temerinben történt magyarellenes támadások kapcsán. A rendelkezésre álló információk alapján vasárnap hajnalban két hazafelé tartó magyar fiatalt támadott meg hat szerbül beszélő egyén, akik az ütlegelés és rugdosás közben a sértetteket szidalmazták magyarságuk miatt. Ezután a szerbek másik három magyart bántalmaztak az első esettől nem messze. Mindkét verekedésben egy-egy magyar fiatal szenvedett súlyosabb sérüléseket. Egy nappal korábban pedig az egyik utcában “SMRT MAĐARIMA!” (Halál a magyarokra!) falfirka jelent meg, amelyről a lakosság értesítette a rendőrséget.

Ugyanakkor, az MRM január 14-i közleményében közölte, hogy aggodalommal figyeli a folyamatban lévő bírósági eljárást az ,,új temerini fiúk” néven elhíresült magyar fiatalok ügyében. Nemrégiben derült ki, hogy ugyanazt a Zdenka Stakić bírónőt nevezték ki a tárgyaláshoz, mint aki 2005-ben öt temerini fiatalt összesen 61 évre ítélt, egy súlyos fizikai bántalmazás kapcsán. Félő, hogy ismét egy koncepciós per van előkészülőben, ezért szükséges, hogy a szerb, a magyar és a nemzetközi nyilvánosság figyelme most Újvidékre irányuljon.

A vádlottak szülei és hozzátartozói aláírásgyűjtésbe kezdtek annak érdekében, hogy sikerüljön kieszközölni egy másik bíró kinevezését az ügy tárgyalására. Az MRM támogatja a kezdeményezést, és megkér minden délvidéki polgárt, hogy csatlakozzon az akcióhoz. Az online ívet a http://www.peticiok.com/temerini_ugy webcímen keresztül írhatják alá, vagy pedig a kinyomtatott aláírásgyűjtő űrlapon (http://www.delhir.com/images/2013/temerini_eset_birocsere_peticio.jpg).

Az MRM nevében,

László Bálint

elnök

Magyar Remény Mozgalom - Közlemény, 2013. január 28.

http://www.mrm.rs/koezlemenyek/871-fellangolo-magyarellenesseg-temerinben-verekedes-uszitas-koncepcios-per

Pásztor István alapos kivizsgálást kér a temerini verekedés ügyében

Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke elítélte a vasárnapra virradó éjjel Temerinben történt incidenst, amikor egy verekedés során néhány fiatalember megsérült, közölte az elnök kabinetje.
Mivel a média szerint etnikai indíttatású incidensről van szó, Pásztor felkérte az illetékes szerveket, hogy mihamarabb egy alapos vizsgálat során határozzák meg a verekedés körülményeit, majd a kezdeményezőket mielőbb találják meg és ügyüket vigyék bíróság elé.
– Ki kell vizsgálni, hogy igazak-e azok az állítások, miszerint nemzeti türelmetlenség által motivált incidensről van szó, vagy valami egészen másról. Elengedhetetlen az is, hogy a tetteseket mielőbb megtalálják és bíróság elé állítsák, mert csak így küldhető egy határozott és egyértelmű üzenet arról, hogy az ilyen események nem lesznek tolerálva, illetve senki sem teheti Temerint veszélyes településsé, ahol nem élhet biztonságban minden ott élő állampolgár – szögezte le Pásztor.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14815/Pasztor-Istvan-alapos-kivizsgalast-ker-a-temerini-verekedes-ugyeben.html, 2013. január 28. [17:47]

Magyarellenes falfirka Temerinben

Szemmel láthatóan megismétlődnek a korábbi forgatókönyvek: miután magyar ügyekben összehangolt pszichológiai háború kezdődött a szerb sajtó egy részében, a hamis információkra épített, kódolt üzenetek szinte azonnal meghallgatásra találtak.

Január 26-án reggel a temerini Október 23-a utca lakói szembesülhettek a Smrt Mađarima (Halál a magyarokra) nemzeti gyűlöletet keltő falfeliratra, s még egy huszonnégy óra sem telt bele, amikor egy hat fős, szerbül beszélő csoport minden ok nélkül agyba-főbe vert három magyar fiatalt a JNH utcában. Értesüléseink szerint ezúttal a rendőrség előállított több támadót is. Kíváncsian várjuk, őket vizsgálati fogságba helyezik-e, s vajon meddig fogják benn tartani. Arról nem is szólva, hogy elnyerik-e méltó büntetésüket?

A VMDP körzeti szervezete elvárja a község illetékeseitől, hogy elítéljék a polgáraink nyugalmára és az itt élő magyar közösség jogaira egyaránt súlyos veszélyt jelentő támadásokat, egyúttal követeljük a község közbiztonságával foglalkozó tanács azonnali összehívását - olvasható a Csorba Béla által aláírt közleményben.

http://delhir.com/delvidek/helyben-rolunk/2932-ujabb-magyarveresek-temerinben

Január 28.

Károly napja.

A Károly két név egybeesése. Az egyik a régi magyar Karuly személynév. Jelentése: karvaly, turul.

1077 – IV. Henrik német király, hogy az egyházi átok alól feloldozást kapjon, kénytelen volt megalázkodni a pápa előtt, ezért darócruhában vezekelt három napon át Canossa várában, ahol VII. Gergely pápa tartózkodott.
1547 – 55 éves korában meghalt VIII. Henrik angol és ír király, akit Jane Seymourral kötött házasságából született fia, a 9 éves VI. Eduárd követett a trónon.
1596 – Sir Francis Drake angol admirális, tengeri hős és felfedező Panama partjai előtt meghalt vérhasban.
1613 – Galileo felfedezte és leírta a Neptunuszt a Jupiter mellett, bár még akkor azt hitte, hogy egy csillagot talált.

1788 – Londonban megszületett George Gordon Noel Lord Byron angol romantikus-klasszicista költő.
1805 – Meghalt Csokonai Vitéz Mihály költő, író műfordító, színész (Dorottya).
1830 – Megjelent Széchenyi István gróf Hitel című munkája, melyben elsőként írta le a polgári átalakulás legfontosabb gazdasági és társadalmi feladatait.
1841 – Megszületett Sir Henry Morton Stanley amerikai újságíró.
1844 – Megszületett Benczúr Gyula festőművész, a magyar történeti festészet egyik nagy alakja (Vajk megkeresztelése).
1873 – Megszületett Colette francia írónő, aki „GiGi” című regényének színpadi változatához Audrey Hepburnt kérte fel a címszerepre 1951-ben.

Január 28. - Az adatvédelem nemzetközi napja.
Az Európa Tanács kezdeményezésére 2007-ben, az ET adatvédelmi konvenciója elfogadásának 25. évfordulóján rendezték meg először az Európai Bizottság támogatásával.
Az adatvédelem napjának célja, hogy rendezvények, műsorok, konferenciák és kiadványok segítségével elősegítsék, hogy az emberek érdeklődjenek az adatvédelmi ismeretek iránt, keressék a lehetőséget ezek megvitatására. Egy uniós felmérés szerint a megkérdezettek kétharmadát foglalkoztatja ugyan személyes adatainak sorsa, de csak minden negyedik ember tudja, hogy vannak intézmények, amelyekre támaszkodhat jogainak védelmében.
Az adatvédelem az egyén védelme érdekében, a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával foglalkozik. Nevével ellentétben nem az adatokat védi, hanem azokat a személyeket, akikkel az adatok összeköthetők.
Magyarországon az Országgyűlés 1992. november 17-én hirdette ki a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt, közismertebb nevén az adatvédelmi törvényt (Avtv.). A törvény érdekessége, hogy egyik oldalon a személyes adatok védelmét, másik oldalon a közadatok (törvények, önkormányzati rendeletek, határozatok stb.) minden lakos számára könnyű elérhetőségét írja elő.
A törvény 2004. január 1-jétől hatályos módosítása átültette a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amely jelenleg is fontos, főleg jogértelmező szerepet tölt be a magyar törvény mellett.
A törvény értelmében személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult vagy törvény elrendelte. Különleges adat, például a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, kezeléséhez az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges. Ez csak akkor érvényes, ha megfelelő tájékoztatáson alapul. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az érintettet – egyértelműen és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről. A tájékoztatás követelményének való megfelelést szolgálja például az internetes honlapok esetében az adatvédelmi nyilatkozat. Az érintett tájékoztatást kérhet adatai kezeléséről, és – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – kérheti adatai helyesbítését és törlését.
Magyarországon 1995 és 2011 között működött az adatvédelmi biztos (ombudsman) intézménye, 2012. január 1-jétől a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja el az információs jogok védelmét. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum