NAPI AKTUÁLIS – Pásztor István a "mutyilistáról"

A VMSZ elnöke a Vállalkozásfejlesztési Bizottságon számolt be arról, hogy a "mutyilista" mögött óriási munka van, melyről azért nem egyeztetett a többi párttal, mert a táblázat elkészítéséhez csak a szövetség rendelkezett megfelelő szellemi potenciállal. Az N1TV stábja nem hagyta annyiban a monológokat és további kérdéseket tett fel Pásztornak.

Közzététel: 2015. jún. 25.

https://www.youtube.com/watch?v=uL-igK_migI&feature=youtu.be

AZ ÉV VIDEÓJA: Ilyen a VMSZ és Pásztor igazi arca

A DélHír Portál tegnap egy részletes cikkben foglalkozott a Magyar Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának azzal az ülésével, amelynek egyetlen napirendi pontja a Vajdasági Magyar Szövetség gazdaságfejlesztési stratégiája, vagy ha úgy tetszik, "mutyilistájának" a magyarázata volt, amelyről Pásztor István számolt be a bizottsági tagoknak.
Ezzel szemben az N1TV kamerái is jelen voltak a bizottsági ülésen és rögzítették Pásztor István minden egyes kijelentését, azt a hegemonista, másokat lenéző, ködösítő, mellébeszélő, sok esetben saját korábbi nyilatkozatait meghazudtoló és a délvidéki magyarság egyeduralkodójának "kijáró" gőggel beszélő pártvezért. Ezt sohasem lehet látni a délvidéki kisebbségi médiában.
Bővebben: http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/42191-2015-06-25-11-38-07

Tankönyvhelyzet

                         VAJDASÁGI MAGYAR PEDAGÓGUSOK EGYESÜLETE

APÁCZAI DIÁKOTTHON

21000 ÚJVIDÉK, ĆIRPANOV U. 54.

Tel/Fax: (+381) 021 548 259, e-mail; nsvmpe@gmail.com

 

TARTOMÁNYI OKTATÁSI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS NEMZETI KÖZÖSSÉGI TITKÁRSÁG

MAGYAR NEMZETI TANÁCS

Nyilas Mihály tartományi titkár

Hajnal Jenő MNT elnök

Tisztelt Titkár Úr!

Tisztelt Elnök Úr!

Rámutatnék néhány olyan oktatási kérdésre, amelyek megoldatlansága gondot okoz a vajdasági magyar oktatásban.

Tankönyvhelyzet

A környező országokban már mindenütt választhatóak tankönyvek és ezek kiadása viszonylag nem igényel túl bonyolult eljárást. Nálunk – néhány kivétellel – a Tankönyvkiadó Intézet kiadványain kívül nem engedélyezett más tankönyv az iskolákban.

Javaslat:

1.    A magyar tankönyvek kiadását a Vajdasági Magyar Tankönyvtanács végezze.

2.    Egy új tankönyv engedélyezése bonyolult eljárást igényel. Az eljárást egyszerűsíteni kellene. Az állami tankönyvkiadóban a szerzőt kinevezik, nincs pályázat.  A kéziratot, 3 recenzióval,  a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkársághoz küldik, amely továbbítja a Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Vajdasági Pedagógiai Intézetnek.  Ezek véleménye alapján a tartományi titkárság Szerbiai Oktatásügyi, Tudományos és Technológiai Fejlesztésügyi Minisztériumnak küldi el, amely továbbítja az Oktatást és nevelést Fejlesztő Intézetnek (Zavod za unapređivanje obrazovanja i vaspitanja) és a Szerb Köztársaság Nemzeti Oktatási Tanácsának (Nacionalni prosvetni savet Republike Srbije).  A visszajelzések alapján a szerb oktatási minisztérium engedélyével a tartományi titkárság jóváhagyja a tankönyv használatát.

3.    Az általános iskolai olvasókönyvekkel az a legnagyobb gond, hogy nem egy átgondolt stratégiát követnek. Nem tankönyvcsaládról, sorozatról van szó. Mindegyiknek más a szerzője. Lényeges tartalmak maradtak ki a felső tagozatos magyar irodalni tankönyvekből.

     Évek óta nincs 8. osztályos gyakorló nyelvtankönyvünk, már a régit se nyomják újra!

Történelem

    A legújabb tankönyvekben már nincs semmilyen nemzeti történelmünkre vonatkozó tartalom. A tantervekhez sincs semmilyen utasítás, hogy hány órát fordíthatnak a tanárok a nemzeti történelmi tartalmak tanítására - és milyen terjedelmű, tartalmú tananyagról is lenne szó. Igy a tanárok vagy nem tanítják a nemzeti vonatkozású tartalmakat, vagy törvénytelenül nyúlnak a témakörhöz, ami egyértelmű kiszolgáltatottságot és bizonyítható törvényszegést jelent. Ez a munkahely elvesztésének kockázatát is jelentheti, ha éppen olyan környezetben zajlik a munka.

4.    Középiskola

Vannak bizonyos hiányosságok a gimnáziumi tankönyvek terén is, de a hiányosságok kifejezettebb mértékben a szakoktatás terén mutatkoznak. A diákok inkább diktálás, a füzetben lévő jegyzet alapján tanulnnak, viszont így a tudásuk vázlatos marad. Fizikából az I. osztályos újabb kiadású könyv után leállt a kiadó, régi könyvet sem lehet megvenni, példatárak nincsenek. Több magyar nyelvű tankönyv hiányzik a gimnáziumban. (Megjegyzés: a gimnáziumban a természettudományi, általános és humán-nyelvi szakirány, továbbá matematikai-tehetséggondozó, képzőművészeti speciális szakirány - nam ugyanazokat a tankönyveket igényli). A gimnáziumi tanárok átlagban 15-20 éves tankönyvekből tanítanak, de ezek jobbára már nem is kaphatók.

    A szakiskolákban csak elvétve akadnak magyar nyelvű szakkönyvek. Az egészégügyi szakon van néhány fordítás, a villamossági szakon 1-2. Az egészégünyi iskolában az általános tantárgyakra a gimnáziumi tankönyvek használatosak. A közgazdasági, a mezőgazdasági, a vegyészeti, a műszaki irányzatokon alig van valami magyar nyelven.

    A középiskolai magyar nyelv és irodalom tantervünket 1993-ban fogadták el, amit némileg módosítottak (érdemében szinte alig) 2011-ben. Időközben 2012 februárjában a Magyar Tanszék tanárai elkészítették (igen rövid idejük volt rá: két-három hét!!!) a teljesen új tantervet, aminek a lényege már a modulrendszer (nem a régi irodalomtörténet kronológiája, ami megöli a diákokat) és a szövegértés! Ezt a tantervet az MNT jóváhagyta és Belgrádba továbbította a minisztériumba. De a tanterv vár valamire, mert az iskolákba még nem küldték meg. Hogy az idei szeptembert vagy melyik szeptembert várja, az már kérdés.

Egyházi iskolák

A továbbiakban mielőbb egyeztetni kellene az egyházakkal az oktatási intézmények, iskolák alapítását - működtetését illetően.

Magyar iskolarendszert kellene kialakítani, és a kis létszámú osztályok működését biztosítani. Ha sikerül visszaszerezni az egyházi ingatlanokat, az egyházi iskolák működtetése nagymértékben segítené a tanulók anyanyelven történő oktatását. Meg kell gyorsítani a vagyonvisszaszármaztatás folyamatát!

Egyházi iskolák ugyan jelentenek megoldást, de a legfontosabb tényező lenne az elvándorlás megállítása.

Egyetemi oktatás

      Évek óta harcolunk a délvidéki magyar felsőoktatásért, de sajnos sikertelenül.

      „A magyar nemzetpolitika stratégiai kerete” című tanulmány lehetőséget kínál a magyar felsőoktatásra is. Két kezdeményezésünk volt: kihelyezett tagozat a református egyház segítségével és/vagy az Újvidéki Egyetemen magyar csoportok indítása. A szakokat a szükségletek szerint lehetne indítani.   Sok észak-bácskai fiatal magyarországi egyetemen tanul, mert nem tud szerbül – ezzel évente több száz fiatalt itthon lehetne tartani.

       A középiskolás végzős tanulók körében néhány éve készítettem felmérést arra vonatkozóan, hogy ha lennének magyar csoportok az Újvidéki Egyetemen, illetve ha kihelyezett tagozat működne, tehát ha egyáltalán lehetne magyarul is folytatni egyetemi tanulmányokat, választanák-e ezt az oktatási lehetőséget. Több, mint 200 diák válaszolt igennel.  

       A tanárok anyanyelvű képzése miatt is lényeges a magyar nyelvű oktatás, mert nem beszélik helyesen a szaknyelvet. E hiányosság a szakszavak tükörfordításánál is gyakran megjelenik. A mellékletben felsorolok néhány hibát pédaként.

Tisztelettel                                                                             

Nagy Margit                                                                             Újvidék, 2015. 06. 24.

elnök

Melléklet – egy példa a sok közül

Petkovics Márta a szabadkai Svetozar Markovic gimnázium földrajz szakos tanára a MNT Végrehajtó Bizottságának új tagja. Ami erre a funkcióra őt alkalmassá teszi „hivatása területén felmutatott eddig eredményei és a közéletben betöltött aktiv tevékenysége”. Hajnal Jenő elmondása szerint az MNT-ben egyik fő feladata a forditói szolgálat megszervezése ill annak szinvonalának javitása lesz.

Petkovics Márta már évek óta végez forditói tevékenységet az MNT számára, egyik utolsó forditása a 2014/2015 tanév záróvizsga próbafeladatgyüjteményének forditása földrajzból. A feladatgyüjtemény földrajzból 89 feladatot tartalmaz ( a 113-202 számú feladatok a földrajzi kérdések). A forditás minőségéről bárki meggyőződhetett, aki megvásárolta ezt a feladatgyüjteményt ill megpróbálta megoldani a benne szereplő feladatokat. Itt csak a legégbekiáltóbb forditási hibákat emelném ki, amelyek nem egyszerűen csak forditási hibáknak tekinthetők, hanem egy a saját tantárgyát igen csak kifogásolhatóan ismerő személyről tesznek tanúbizonyságot. A hibákat kiemelt betűkkel jelzem.

115. FELADAT

A világtérkép, melynek a méretarány 1: 900 000

    a. durva méretarányú térkép

    b. középméretarányú térkép

    c. apróméretarányú térkép

    d. csak terv

Karikázd be a helyes választ!

A magyar földrajzi terminológiában a durvaméretarány, középméretarány és apróméretarány kifejezések nem használatosak, azok a szerb kifejezések szó szerinti forditásai. Helyesen a forditás a következőképp hangzana:

A világtérkép, melynek a méretaránya 1: 900 000

    a. nagy méretarányú (v. léptékű) térkép

    b. közepes méretarányú (v. léptékű) térkép

    c. kis méretarányú (v. léptékű) térkép

    d. csak terv

 Karikázd be a helyes választ!

120. FELADAT

Egy térkép neve és legendája

a.       a térkép kiegészitő elemei

b.      a térkép matematikai elemei

c.       a térkép földrajzi elemei

d.      a térkép jelei

A magyar földrajzi szaknyelvben olyan kifejezés, hogy legenda nem létezik. A legenda kifejezés helyett a jelmagyarázat kifejezést kellett volna használni. Ebben az esetben is a szerb nyelvben használatos legenda kifejezés lett átültetve magyarra.

174. FELADAT

Mely indoeurópai népcsoportba tartoznak a bal oszlopban felsorolt népek?

Ird a vonalra a megfelelő számot!

1.  csehek                                ____         a. germán népcsoport

2.  franciák                              ____         b. szlovén népcsoport

3.  magyarok                           ____          c. román népcsoport

4. svédek

A népcsoport „összefüggő egységben élő,  s a lakosság többi részétől  megkülönboztethető személyek csoportja” Itt a nép kifejezés felelt volna meg: germán népek stb.

A magyar nyelvben szláv népcsoportról beszélünk, nem pedig szlovén népcsoportról.

Ilyen értelemben a román népcsoport helytelen. Azok a népek a latinok, amelyek latinból eredeztethető nyelven beszélnek: olasz, francia, spanyol, portugál.

195. FELADAT

A bal oldali oszlopban található tavakat kösd össze a jobb oldali oszlopban található fogalmakkal!

1.___ Rusanda                              a. urvini tó

2. ___Gyeravica                           b. eoli tó

3.____Závoji tó                            c. mesterséges tó

4.___ Vlaszinai tó                        d. folyami tó

5.____Ludasi-tó                            e. gleccser tó

Magyar nyelvben olyan kifejezés, hogy urvini tó nem létezik (szerbül urvinsko jezero) ennek helyes forditása a csuszamlásos tó, eoli tó kifejezés szintén nem létezik (szerbül eolsko jezero) , ennek helyes forditása eolikus tó vagy szél által létrehozott tó.

198. FELADAT

Mely tényezők vannak legnagyobb hatással kelet Európa éghajlatára?

1. Kárpátok és a passzát szelek
2. a keleti szelek és az Artix
3. Antarktisz és a hideg tengeri áramlatok
4. nyugati szelek és meleg tengerri áramlatok

Helyesen: Kelet-Európa, Arktisz, tengeri áramlatok.  És még sok sok hiba...

Teljesnek tekinthető a délvidéki magyar áldozatok névsora

A második világháború végén a "még hidegebb napok" tömeggyilkosságait a legfelsőbb vezetés jóváhagyásával, előre megszervezve követték el – mondta a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság által feltárt és feldolgozott dokumentumok alapján az mta.hu-nak adott interjúban a testület elnöke. Kocsis Károly akadémikus szerint munkájuk fontos eredménye az is, hogy a téma a szerbiai közbeszéd részévé válhatott. A bizottság csütörtökön Belgrádban kerekasztal-beszélgetésen összegzi eddigi tevékenységét.
Mi volt az előzménye a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság létrejöttének? Miért éppen a szerbekkel sikerült először ilyen tudományos testületet alakítani, hiszen több szomszédunk esetében is vannak vitatott pontjai közös történelmünknek?
A vegyes bizottság megalakulásának előzménye a két államelnök, Sólyom László és Boris Tadić 2009. decemberi találkozóján létrejött elvi megállapodás volt. Második kérdésére pedig az a válasz, hogy azért a szerbekkel hoztunk létre ilyen testületet, mert egyetlen más szomszéd néppel sem volt ilyen jellegű konfliktusunk – a másik nemzet tagjainak tömeges, szervezett és kölcsönös lemészárlása a közeli múltban –, mint ami 1942-ben történt magyar, illetve 1944-1945-ben szerb/jugoszláv részről. Ezek a tragédiák mindmáig elevenen élnek a két nép emlékezetében.

Magyar honvédek a Délvidéken – 1941 (Forrás: Fortepan/Konok Tamás ID)

Feltárni és feldolgozni a forrásokat
Melyek voltak a bizottság legfontosabb célkitűzései? Pontosan mely időszak milyen eseményeit vizsgálták?
A legfontosabb célkitűzésként azt fogalmaztuk meg, hogy feltárjuk a magyar lakosság ellen 1944 és 1948 között a Vajdaság településein elkövetett gyilkosságok és más megtorló intézkedések levéltári forrásait, összeállítjuk az áldozatok minél teljesebb névsorát, valamint rögzítjük, feldolgozzuk és archiváljuk a múlt század negyvenes éveire vonatkozó visszaemlékezéseket, emlékeket.
A testület első elnöke Glatz Ferenc történész volt. Mikor és miért vette át e posztot Ön, és mi történt addig?
Az elnökség átvételéig a bizottság a kutatásokat megtervező szakmai konferenciákat, kutatás-módszertani és a forrásokkal kapcsolatos konzultációkat szervezett. Szakmai segítséget, publikációs lehetőséget nyújtott a témával foglalkozó kutatóknak, továbbá hozzájárult a szerbiai kutatások elindításához és a szakmai/politikai háttér biztosításához. Honlapot indított magyar nyelven, ahol beszámolt a vegyes bizottság eseményeiről. Két könyvsorozat kiadását kezdte meg: az egyik a kutatással kapcsolatos segédanyagokat, a másik konkrét tanulmányokat foglalt magában. 2011 szeptemberében a bizottság megszervezte az 1945 óta első regionális konferenciát szerb, horvát, magyar, osztrák, szlovák vezető kutatókkal, amelynek anyagából 2013 áprilisára átfogó, angol-magyar nyelvű nemzetközi tanulmánykötetet szerkesztett a délvidéki konfliktusok 1920-1945 közötti történetéről. A bizottság vezetői évente két alkalommal hol Budapesten, hol Belgrádban vagy Szabadkán közös rendezvényen vettek részt, és a kutatás aktuális feladatairól tárgyaltak a szerb tagozat vezetőivel. A magyar tagozat folyamatosan tájékoztatta az MTA elnökét, állandó kapcsolatot tartott fenn a magyar kormányzati intézményekkel, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatallal, közreműködött a szerb-magyar politikai megbékélés tudományos-kulturális rendezvényeinek szervezésében. A köztársasági elnök kérésére a bizottság vezetősége aktív szerepet vállalt a két államfő 2013. június 25-i főhajtásának előkészítésében.
Glatz Ferenc ekkor mondott le a vegyes bizottság magyar tagozatának elnöki posztjáról. Ezt követően, csaknem hét hónapon keresztül folyt az MTA és a külügyi kormányzat között az egyeztetés az új elnök személyét illetően, akinek mindkét fél elvárása szerint akadémikusnak és a témakörben járatosnak kellett lennie. Az egyeztetés és meggyőzésem eredményeként Pálinkás József, az MTA akkori elnöke 2014. január 28-án kért fel a poszt betöltésére, a – megbízás szövege szerint – a bizottság munkájának dinamizálására. A kinevezés annak ellenére történt, hogy nem történész, hanem geográfus akadémikus vagyok, azzal az indoklással, hogy a magyar-szerb együttélés legfontosabb területe, a Délvidék több mint három évtizede áll etnikai és történeti földrajzi kutatásaim középpontjában. Egyetemi diplomamunkám, egyetemi doktori és kandidátusi disszertációm is a Vajdaság mai területéhez kötődik, és jelenlegi tudománydiplomáciai tevékenységem az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökeként is szorosan kötődik a Vajdasághoz, Szerbiához.
Ön szerint melyek a vegyes bizottság munkájának legfontosabb eredményei?
Az új adatok feltárása, de mindenekelőtt az, hogy a kérdés egyáltalán tematizálva lett. Részévé válhatott a szerbiai közbeszédnek, immár nem tabuként tekintenek rá.

„Hideg" és „még hidegebb napok"

A Délvidékre 1941 áprilisában bevonult magyar hadsereg ellen az első napoktól kezdve ellenállás bontakozott ki a nem magyar lakosság részéről. Az erős partizántevékenység miatt a megszálló magyar hadsereg drasztikusan lépett fel. Az 1941-1942 telén végrehajtott újvidéki „tisztogatások" több ezer áldozatot követeltek a polgári lakosság köréből. A razzia során összesen 3340 embert gyilkoltak meg, közülük 2250 volt szerb. A Délvidék visszafoglalása a magyaroktól 1944-ben kezdődött. A szovjet hadsereg mellett vagy mögött bevonuló szerb partizánok az újvidéki eseményekre hivatkozással tízezernél is több ezer ártatlan magyart mészároltak le 1944-1945-ben. (Forrás: A. Sajti Enikő: Mit tudunk a „még hidegebb napokról"? História, 2010, XXXII. évf., 1-2. sz., 37-43, Fodor István keretes írásai)

Ismert források új megvilágításban
Kerültek-e elő új források, és ha igen, milyenek? Mennyiben árnyalják eddigi ismereteinket?
Sok új dokumentum került elő. Így például eddig ismeretlen névsorok az áldozatokról vagy a katonai közigazgatás működésére vonatkozó adatok. Ezeknek is köszönhetően a célzott kutatások keretében a már korábban ismert források is új megvilágításba kerültek. Mindezek révén kijelenthetjük: megalapozottak azok a korábban vélelmezett feltételezések, miszerint tudatosan szervezett és elkövetett atrocitások történtek a második világháború végén a Délvidéken. A tömeggyilkosságok körülményeiről, helyszínenkénti eltéréseiről is megalapozott és dokumentálható források kerültek elő, amelyek alapján többnyire alátámaszthatóak a korábban „csak" oral historyban felbukkanó adatok.
Kimondható-e, hogy sikerült összeállítani az áldozatok teljes vagy csaknem teljes névsorát mind a magyar, mind a szerb oldalon, és mit jelent ez számokban kifejezve? A szerb kutatók korábban körülbelül 5000 főre becsülték a magyarellenes vérengzések áldozatainak számát, miközben más történészek – nem csupán a magyarok – 15 000-től 40 000-ig teszik a meggyilkoltak számát. Mi a vegyes bizottság álláspontja e tekintetben?
Ki lehet mondani, hogy a fellelhető, a levéltári kutatás során felbukkant és előkerült releváns dokumentumokban megtalálható neveket feltártuk. Visszaemlékezések, halottá nyilvánítások, anyakönyvi iratok alapján további becsléseket végeztünk. Mindezek alapján, tehát a pontos adatok és a becslések nyomán azt mondhatjuk, hogy összességében mintegy 13-14 000 főre tehető a magyar áldozatok száma.
Mit tudunk ma az 1944-1945-ös mészárlások hátteréről? Központi utasításra történtek, vagy inkább „túlbuzgó" helyi parancsnokok, egységek számlájára írhatók az atrocitások?
A mészárlások a vajdasági katonai hatóságok utasítására, a legfelsőbb vezetés, Josip Broz Tito jóváhagyásával történtek.
Miként alakították át a második világháborús vérengzések a Délvidék etnikai összetételét?
A vérengzések önmagukban kevéssé alakították át a Délvidék etnikai térképét. Alapvető változást az 1941-ben még majdnem 320 ezer vajdasági német közel 80 százalékának 1944-1948 közötti evakuálása, elmenekülése, elüldözése és a helyükre 1945-1947 között 226 ezer balkáni délszláv (túlnyomórészt szerb és montenegrói) betelepítése hozott. Ennek a tömeges migrációnak köszönhető, hogy az 1941 és 1948 között a Vajdaság mai területén élő, körülbelül 1,66 milliónyi lakos körében a szerbek aránya 36,2 százalékról (az abszolút többséget megszerezve) 50,6 százalékra nőtt.
„Úgy éreztem, hogy bár nem ismerhettem az édesapámat, tennem kell érte valamit, ha már a történészek semmit nem tettek" – fogalmazott meg kritikát a több évtizedes hallgatásról Teleki Júlia, délvidéki helytörténész, aki több könyvet is szentelt a témának. A magyar katonai alakulatok 1942-es újvidéki vérengzését, majd a jugoszláv csapatok 1944-1945-ös délvidéki tömeggyilkosságait irodalmi eszközökkel feldolgozó Cseres Tibor író Bajcsy-Zsilinszky Endre parlamenti felszólalására utalva arról beszélt, hogy a  „magyar lelkiismeret"-et szólaltatta meg Hideg napok című regényében, de Vérbosszú Bácskában című műve előszavában azt is megírta, hogy milyen értetlenség fogadta művét idehaza és az egykori Jugoszláviában egyaránt. Hozzátette ugyanakkor: a magyar történészek nem vettek részt a Hideg napok elleni tiltakozásban, tudván, hogy a véres múltat előbb-utóbb úgyis fel kell tárni, s „helyesebb, ha a mi nevünkben elkövetett galádságokat mi juttatjuk napfényre". A „hideg napok" tragikus eseményei Cseres Tibor regényének is köszönhetően viszonylag ismertek voltak. De mikortól kezdett el érdemben foglalkozni a magyarokkal szemben elkövetett atrocitásokkal a történettudomány idehaza, illetve déli szomszédunknál?

Magyar mártírok emlékműve 1944-1945 – Temerin Fotó: Kalapáti Zoltán

Érdemben Magyarországon és Szerbiában/Jugoszláviában is csak a rendszerváltás után. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy Szerbiában/Jugoszláviában is magyarok, magyar helytörténészek kezdték el a kutatómunkát, szerb történészek pedig csak marginálisan, érintőlegesen, a Vajdaság történetének tárgyalásánál szenteltek neki néhány oldalt az 1990-es évek második felétől. Tudatosan 2000-től merült fel a kérdés kivizsgálásának igénye, de akkor sem kizárólag a magyarság tekintetében, hanem a Vajdaság területén elkövetett kommunista bűntettek áldozatainak összeírása érdekében.
Volt-e előrelépés a bizottság munkája nyomán a tömegmészárlások helyszínének pontos feltérképezése, az áldozatok eddig még fel nem lelt földi maradványainak megtalálása és azonosítása tekintetében? Várhatóak-e újratemetések és – akár – közös emlékművek?
Elkészült a helyszínek GPS-térképe. Az exhumálások az egyes önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, mint ahogy az újratemetések is. Egy közös, valamennyi magyar áldozatnak emléket állító központi emlékmű állításáról vita folyik. Nagy valószínűséggel a délvidéki magyarság közmegegyezés alapján kinevez egyet a már meglévő emlékművek közül központi emlékműnek. Egy közös, magyar-szerb emlékmű felállításának az esélye jelenleg még nagyon kicsi.
Mikrokutatások az események részletesebb megismerése érdekében
Egy közelmúltban rendezett konferencián többen is hangsúlyozták a témában folytatott mikrokutatások jelentőségét. Milyen jellegű kutatások voltak ezek, és miért tekinthetők olyan fontosnak?
A mikrokutatások egy-egy kisebb, tehát viszonylag könnyen, a teljesség igényével feltárható településre irányulnak, amelynek segítségével rekonstruálható és felmérhető az atrocitások valós mértéke, az áldozatok kiléte, az, hogy miként zajlottak az atrocitások, és miként élte meg az adott település ezt a korszakot. Mindez hozzásegíthet az egész részletesebb, mélyebb megismeréséhez.

Kétnyelvű fondjegyzék – a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának első kiadványa

Ön hogy látja: milyen élénken élnek a délvidéki „hideg napok" a szerb közgondolkodásban, illetve a második világháború végén a Vajdaságban történt „vérbosszú" a szerbiai magyar közösségben, illetve Magyarországon?
A „hideg napok" nagyon is élénken élnek a szerb (vajdasági) közgondolkodásban, mint ahogy a „vérbosszú" is hasonlóan mély nyomokat hagyott a szerbiai magyar közösségben, amely napjainkra már sokkal nyíltabban mer emlékezni ezekre az eseményekre. A magyarországi közvéleményben is szélesebb körben ismertté váltak az 1944-1945 folyamán a magyarokkal szemben elkövetett atrocitások.
Tudunk olyan szerbiai perekről, amelyeket az egykori áldozatok leszármazottai indítottak, és a helyi bíróságok szabályos eljárás végén kimondták: rokonaikat annak idején ártatlanul, ideológiai okok miatt végezték ki. Milyen következményei voltak/lehetnek ezeknek az ítéleteknek?
Csak elvétve vannak ilyen perek. Ezek eredménye az illető személyek rehabilitációja, illetve az, hogy várhatóan kedvezően befolyásolják a vagyon-visszaszármaztatási eljárást.
Mit tudunk a háborús bűntettek elkövetőiről? Hány ember ellen indult eljárás, és hányat ítéltek el Jugoszláviában a háború után?
A magyarellenes bűntettek elkövetőiről jószerivel semmit sem tudunk. Eljárás mindössze egy-két esetben indult ellenük, de akkor sem elsősorban az atrocitások elkövetése volt a vád, az csak az illető személy egyéb bűncselekményeinek alátámasztására szolgált.
Alap a további kutatásokhoz
A történettudományban is egyre inkább érvényesül a regionális szemléletmód. Ez a megközelítés érdekes lehet napjainkban nemzetközi kutatási programokban is. Ebből a szempontból milyen lehetőségek állnak a magyar történettudomány előtt? Hogyan hasznosíthatja a bizottság irányításával elvégzett hatalmas munkát, hogyan tudja nagyobb kutatási programokba integrálni az eredményeket?
Az elvégzett munkát a hasonló nemzetközi projektekbe integrálva lehetne leginkább hasznosítani, többek között a genocídiummal, az etnikai tisztogatással, a kényszermigrációval, a szovjetizálással és a kisebbségkutatással foglalkozó komparatív kutatásokban.

A Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata által szervezett tudományos konferencia meghívója

Lehet-e számítani arra, hogy a sokat emlegetett német-francia történelmi számvetés és megbékélés egyik jelképes eleméhez, a közös történelemtankönyvekhez hasonlóan magyar-szerb közös történelemkönyvek is születnek majd?
Belátható időn belül nem.
Milyen tudományos publikációk, online is elérhető adatbázisok vagy források, illetve a szélesebb közvéleménynek szánt kiadványok várhatók a munka nyomán?
Idén év végén jelenik meg a kutatások eredményeit összefoglaló magyar nyelvű tanulmánykötet. A szerb nyelvű kötet az időigényes szakfordítás miatt 2016 első felében fog napvilágot látni. Tervezzük egy, az 1941-1948 közötti időszakra vonatkozó levéltári kutatások eredményeinek válogatását közreadó forráskiadvány megjelentetését is. A kötet döntően szerbiai (újvidéki, belgrádi, zentai) levéltárak anyagaiból közöl dokumentumokat magyar fordításban, amelyek a legszemléletesebben mutatják be a délvidéki magyarság történetét az adott korszakban. Az 1941 és 1948 közötti időszak élménytörténeti és visszaemlékezési kutatásához kapcsolódó forráskiadványok kiadását is tervezzük. Megjelentetjük a Bukovinai székelyek Bácskában (1941-1944) című kötetet, és már elkészült az áldozatok főbb adatait tartalmazó adatbázis, amelyet szintén a közeljövőben teszünk online elérhetővé.

Az 1941-1948-as időszakra vonatkozó visszaemlékezés-gyűjtés eredményei számokban
Több mint ezer iratfolyóméternyi anyag áttekintése és részbeni vagy teljes feldolgozása 12 500 percnyi hangzó anyag összegyűjtése és elektronikus rögzítése 12 000 percnyi hangzó anyag adatelmeinek írásos rögzítése 9000 percnyi hangzó anyag gépelt szövegének gondozása

Mikor és hogyan zárul le a vegyes bizottság munkája hivatalosan?
2015 végén egy belgrádi és egy budapesti konferenciát is tartunk. Ezeken összegezzük véglegesen az elmúlt évek munkáját.

http://mta.hu/mta_hirei/teljesnek-tekintheto-a-delvideki-magyar-aldozatok-nevsora-136548/

Várady Tibor VMSZ-közeli jogász szerint nem nyert megerősítést, hogy a szerbek népirtást követtek el Srebrenicában!

A Srebrenica-határozatot (rezolúciót) az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik a véres események huszadik évfordulója alkalmából. Erre július 7-én kerül sor, négy nappal a jubileumi megemlékezés előtt. A határozat szerint a szerbek népirtást követtek el.

Emlékeztetőül: a boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták Serbrenicát, és a holland békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai törvényszék népirtásnak minősítette. A történteket a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.

A vezető szerb politikusok azonban továbbra sem ismerik el a népirtás tényét.

Tomislav Nikolić szerb elnök még 2013-ban egy televíziós interjúban Szerbia nevében bocsánatot kért a Srebrenicában elkövetett bűnökért, amelyek azonban szerinte mégsem merítik ki a népirtás fogalmát. Továbbra is úgy vélekedik.

A szerb politikum és a nacionalista közvélemény arra számít, hogy majd akadnak államok, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt megvétózzák az említett határozatot.    

 

Dr. Várady Tibor VMSZ-közeli nemzetközi jogász, aki az előző mandátumban a Magyar Nemzeti Tanács tagja is volt, a szerb médiának nyilatkozva kifejtette, hogy a szóban forgó rezolúció nem életbevágóan fontos, még akkor sem, ha sokan annak tartják.

Szerinte ugyan a nemzetközi bíróságok, így a hágai törvényszék is népirtásnak mondta ki a srebrenicai mészárlást, de a bírósági ítéletek alapján ez nem írható a szerbek számlájára. (Hanem?!). Várady továbbá kiemeli, hogy több szerb vezető már tett gesztusokat, fejet hajtott az áldozatok előtt. (Ki, mikor és hogyan?).

Aki nem tudná, Várady Szerbia jogi képviselője volt a hágai nemzetközi bíróság előtt, ahol még 1999-ben Horvátország keresetet nyújtott be az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen a területén elkövetett népirtás vádjával.

Akadnak, akik úgy vélik, Várady talán jobban tette volna, ha szerb érdekek helyett a jogfosztott délvidéki magyarokat képviseli különböző bíróságok előtt...

Telegraf nyomán K. P. 

Közzétette: Szerkesztő 2. 2015. június 23. kedd, 12:00

http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/41917-2015-06-19-02-15-59

Hazaérkezik a politikus és mondja a feleségének:

– Vége van, minden befejeződött. Megválasztottak!

– Igazán? Nem hazudsz? – kérdezi a feleség.

– Nem, most már nincs szükség rá.

Danas

Az ország többé nem áll bankrott előtt, mondja a miniszterelnök. Most idegösszeroppanás előtt vagyunk.

Draža

Hétfőn tartották a szerbiai nemzeti kisebbségek kérdéseivel foglalkozó munkacsoport ülését Belgrádban

Második ülését tartotta a szerbiai nemzeti kisebbségek kérdéseivel foglalkozó munkacsoport Belgrádban. Az ország uniós csatlakozási tárgyalásainak részeként kell ennek a munkacsoportnak megalkotnia a saját programját a kisebbségvédelem tekintetében.

Ma azt a tervezetet kellett volna a résztvevőknek megvitatni, amely az alapelveket fekteti le, valamint megszabja a tartalmi elemeit a kisebbségi akciótervnek. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke az ülés után a Pannon RTV-nek elmondta: több országos kisebbségi önkormányzat nem küldte el az észrevételeit, így halasztani kellett a döntést, hogy egy egységes tervezet készüljön. Az MNT a tanácskozásra a kisebbségek helyzetére vonatkozó meglátásait elésztíette.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke:  „Nagyon sok olyan szempont van, amelyből kettőt emelnék ki, egyrészt az oktatás területén a törvények összehangolásának a fontosságát. Azt, hogy néhány véleményező ismét a bilingvális oktatás lehetőségét bevezette, amely ellen mi tiltakoztunk. Ezt ezúttal is szóvá tettük. Másrészt, ami ennél is fontosabb, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsokról szóló törvény egy olyan, a szaktörvények felett álló, alkotmányból eredő, kisebbségi dolgokat szavatoló biztosító törvényként tudjon működni, amely mint a most tapasztalható összehangolatlanságot ki tudná küszöbölni.”

Kisebbségi Fórum – Temerin

KIFO HÍRLEVÉL II. évf. 158. szám

2015. június 23.