2020. szeptember 26., szombat
Mi tehet a hideg és meztelen igazság a hazugság fénylő varázsai ellen?
Anatole France, eredeti nevén Jacques Anatole François Thibault (Párizs, 1844. április 16. – Saint-Cyr-sur-Loire, 1924. október 12.) francia író, költő, kritikus, akadémikus
Egyetlen pszichológus sem gondolkodott a tényről, hogy a képzelet hatalma a megfigyelés része is.
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.), német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora
Nézzétek meg a csúcsot. Világossá válik, hogy miért vagyunk a fenéken.
Dobrivoje Antonić
Az Önről szóló véleményt egymillió „megtekintés” jegyzi. Hát, Ön a legkomolyabb jelölt – a kórházra!
Radoje Raonić
2020. szeptember 25., péntek
Sunovrat demokratije: Srbija poslednja u regionu, 139. na svetu!
Prvi put nakon 2001. godine autokratije su u većini, navodi se u analizi V-Dem Instituta pri Univerzitetu u Geteborgu u Švedskoj. Srbija je, nažalost, svrstana u izborne autokratije i nalazi se na 139. mestu, od 179 zemalja, po demokratičnosti i istaknuta je kao negativni primer. Srbija je svrstana u zemlje koje su se u poslednjih deset godina najviše autokratizovale, a među deset zemalja koje su se u tom periodu autokratizovale su još i Mađarska, Turska, Poljska, Brazil, Indija, Mali, Tajland, Nikaragva i Zambija.
Rang lista zemlja zapadnog Balkana po demokratičnosti
[...]
Tragikomikus: ifj. Pásztor fogadta a Városházán az erkölcsileg-politikailag levitézlett Ágostont
Pásztor Bálint, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke Facebook-oldalán azzal dicsekszik, hogy a Városházan fogadta Ágoston Andrást, a történelmi VMDK, majd a VMDP volt elnökét.
Pásztor junior Ágostont “a vajdasági magyar politikum ikonikus alakjának nevezte”.
Nos, ez az “alak” igazi “politikai csődtömegnek” bizonyult, hiszen alig akadt olyan választás, amit pártjaival ne bukott volna el.
Ez még nem is lenne akkora baj, ha a kudarcait gyakran nem szenvedte volna el igazi küzdelem nélkül.
Amikor a mai VMSZ-esek (idősebb Pásztorral a soraikban) megpuccsolták és szétszaggatták a történelmi VMDK-t, Ágoston tanúk előtt azt mondta: “Nem baj, a politikában a türelem a legfontosabb”.
Ezt követően politikai karrierje lefelé kezdett ívelni, végül pedig elhagyta a süllyedő VMDP-s hajót.
Ami ugyanakkor biztos: ha politikailag nem is, de anyagilag igencsak jól jött ki a különböző játszmákból.
A VMSZ-be gyakorlatilag beolvadó VMDP komplett tagsága ma már valószínűleg elférne egy nem túl nagy kocsmában.
Ifjabb Pásztor bejegyzésében azt is olvashatjuk: “Küldetésünk 30 év után sem változott: itthon, Vajdaságban magyarként megmaradni és boldogulni, közösen sikereket felmutatni.”
Ha a sikereiken azt érti, hogy mind korábban, mind a közelmúltban több tízezer délvidéki magyar hagyta el a szülőföldjét, hogy a nemzettársaink ittmaradt része többnyire súlyos nyomorban él, hogy számos zömében magyarlakta településen nincs aszfalt, sem kanalizáció, az iskolákról nem is beszélve, hogy még a perszonális autonómiát sem sikerült megőrizni, hiszen a haladó “aranykorban” a délvidéki hivatalok alkalmazottjai csak elvétve használják a magyar nyelvet, hogy a városaink és falvaink fuldokolnak a migránsoktól, hogy a VMDP beleégett a VMSZ-be, a VMSZ pedig a (volt?) csetnikekből álló visszataszító szerb politikai garnitúra szolgapártja lett, gratulálunk ezekhez a “sikerekhez”.
Pásztor Bálint a következő meleg szavakkal zárta sorait: “Továbbra is számítok tanácsaira, meglátásaira”.
Mi pedig tiszta szívből kívánjuk ifj. Pásztornak, feltétlenül fogadja meg az “ikonikus alak” tanácsait. Jól fog járni.
2020. szeptember 24., csütörtök
Felújítják a magyargyűlölő Svetozar Miletić fenyegetőző újvidéki szobrát
Elkezdődtek a felújítási és konzerválási munkálatok az Újvidék főterén álló Svetozar Miletić, egykori szélsőjobboldali szerb politikus 3 méteres szobrán.
Svetozar Miletić a délvidék Magyarországtól való elszakításának egyik fő szószólója volt a maga korában, többször tartott magyarellenes beszédeket és uszított a délvidéki magyarok ellen.
Miletićet 1861-ben Újvidék polgármesterévé választották, polgármesterként az első dolga a szerb hivatali nyelv kizárólagossá nyilvánítása. Miletić tűzzel-vassal szerbesített, pártjával együtt elnyomta és terrorizálta a katolikus magyarokat és németeket, felszámolta a városi német reálgimnáziumot. 1865-ben a bassahidi kerület országgyűlési képviselőnek küldte fel Budapestre, de egyúttal tagja volt a horvát szábornak is. 1866-ban Pesten tűrhetetlenül uszító, magyargyűlölő újságot indított Zastava (Zászló) címmel, 1869-ben létrehozta a Szerb Nemzeti Szabadelvű Pártot.
Amikor 1867-ben ismét a város élére állt, újabb nagyszerb uralom kezdődik: lecserélteti például a város zászlaját Szerbia hivatalos állami színeire.
1868-ban a nemzetiségi törvény vitájában Miletić külön területeket követelt és a magyar nyelv teljes kizárását e területekről. Az akkori szabadelvű magyar vezetés a korabeli Európában példa nélküli toleranciával viszonyult Miletić magyarellenességével és szeparatista szándékaival szemben, némán eltűrték, amikor a gyűlöletszító megnyilvánulásaiban megmutatta az általa mongolnak nevezett magyarságnak az utat
— Ázsiába menjen vissza, ahonnét ideszakadt – hirdette Miletić
1876 júniusában, a szerb-török háború idején katonaságot kezdett toborozni és pénzt gyűjteni Szerbiának magyar területen, május végén több magyarországi szerbbel Belgrádba utazott, ahol Obrenović Milán fejedelem fogadta[14], majd utána tüzes beszédet tartott, melyben kijelentette, hogy Magyarországon a szerbek között 20-30 ezer önkéntes készen áll a háborúra, ezután meggyőződését fejtette ki, ha Szerbiának sikerül a török alól megszabadulnia,
Szerbia segítségül lesz, hogy a Magyarországon élő szerbek a „szerbfaló mongoloktól”, azaz a magyaroktól megszabaduljanak, hogy így Bácska, Bánát és Szerémség Szerbiával egyesüljön
A szobor helyszíne is ikonikus, hiszen az valamikor a Ferencz József tér volt, amelyet először Felszabadulás tér névre neveztek át, utalva a Magyarországtól való elcsatolásra. A főtéren eredetileg egy Szentháromság szobor állt, amelyet mint katolikus jelképet kegyetlen módon lebontottak, majd a helyére Ivan Mestrovics a Jugoszláv királyság fő szobrászának alkotása került, Svetozar Miletić elítélt magyarellenes agitátor szobra, aki fenyegetően emeli az ujját az újvidéki Mária neve-templom ajtaja felé.
A gyűlöletkeltő szobor felújítása 4.498.080 dinárba fog kerülni és egy szávaszentdemeteri cég végzi a munkálatokat.
2020. szeptember 23., szerda
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
Október 6-ára várható az Európai Bizottság jelentése Szerbiáról
Az Európai Unióból kedvezőtlen hírek érkeznek Szerbia csatlakozási folyamatának haladásáról.
Az a tény, hogy Szerbia egyetlen fejezetet sem nyitott a 2020-as Európai Uniós tagságról folytatott tárgyalásokon, önmagáért beszél – fejtette ki véleményét szeptember 16-án az N1 televíziónak Vladimír Bilčík, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője.
Amikor a jogállamiságról, a korrupció elleni küzdelemről és más reformokról van szó, Bilčík szerint, hogy ha nincs előrelépés, akkor új fejezeteket nem nyitnak meg.
„Ez nagyon világos üzenet! Nem lett megnyitva egyetlen fejezet sem. Ha nincs munka és annak nincs eredménye, akkor a fejezetek nem nyílnak meg. Nincs miről beszélni. Szerintem ez nagyon világos” – szögezte le Bilčík.
Hozzátette, hogy az EU elvárja „az új kormány sürgős megalakítását és az összes parlamenti testület felállítását”.[1]
Nem túl elégedett a szerbiai eredményekkel az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője
(Fotó: Mathieu Cugnot/EP)
(Fotó: Mathieu Cugnot/EP)
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és uniós bővítési biztos a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak: „Szerbia vegyes képet mutat, de én látom a fejlődést. Szerbia elnöke a szerbiai parlamenti választások előtt határozottan az EU tagságot támogatta. Meglátjuk, hogy a választások világos kimenetele hogyan fog kihatni a szerb kormány reformjaira.”
A szeptember 18-án közzétett interjúban a biztos emlékeztetett arra, hogy „az azoknak az országoknak, amelyek csatlakozni kívánnak az EU-hoz, stabil intézményekre van szükségük”.
– Ezeknek az országoknak biztosítaniuk kell a joguralmat, az emberi jogokat és a kisebbségek védelmét. A bővítési folyamat szigorú, de tisztességes feltételeken alapszik, amelynek a központjában az állam van – mondta Várhelyi, majd hozzátette, hogy „az Európai Unió támogatása a végén segíti a tagjelölt országokat, hogy teljesítsék a demokratikus kritériumokat”.[2]
Várhelyi Olivér biztos (Fotó: Európai Unió)
Várhelyi az interjúban kimondta, ha közvetetten is, hogy az Unió Szerbiától is elvárja a joguralomra, az emberi jogok biztosítására és a kisebbségek védelmére vonatkozó kritériumok teljesítését.
Ennek már azért is nagy jelentősége van, mivel Magyarország éppen semmilyen feltételt nem támaszt Szerbia Uniós csatlakozásához a délvidéki magyar közösség helyzetével kapcsolatosan sem.
Magyar Levente az anyaország parlamenti államtitkárának „Mit kíván tenni Magyarország Kormánya annak érdekében, hogy az őshonos délvidéki magyar közösség jogait ért sérelmek az Európai Bizottság következő jelentésében végre teret kapjanak?” képviselői kérdésre adott szeptember 2-ai válaszból, sajnos, az derül ki, a magyar kormány hivatalosan is lemondott a délvidéki magyarok érdekeinek képviseletéről.[3] Teljesen elégedett azzal, hogy a szomszédos országok közül „Szerbia biztosítja a legtöbb kisebbségi jogot a magyar nemzeti közösségnek”.[4]
Az EU biztosa rácáfolt Pásztor István beszédében elhangzottakra is a Fidesz 2019. szeptember 29-én megtartott kongresszusán:
– A bővítés vonatkozásában új lehetőséget látunk, új esélyt látunk abban, hogy Magyarország portfóliójába kerül az európai szomszédságpolitika és bővítéspolitika kérdése.
Hiszünk abban, hogy az a gáncsoskodás, amire, legyek őszinte, mindannyian föl voltunk készülve, sikertelen fog lenni és az igazság győzni fog, és mi fogjuk irányítani, nemzetként Magyarország fogja irányítani a(z) innen delegált biztoson keresztül a bővítést.
Ez azért fontos, mert végre olyan bővítési biztosa lesz az Európa Bizottságnak, aki abban érdekelt, hogy sikeres legyen. Eddig olyan bővítési biztosok voltak, akik azért jártak Belgrádba, hogy elmondják, mit miért nem lehet. El kell, hogy jöjjön az idő és el fog jönni az az idő, amikor ez meg fog fordulni – jövendölte akkor Pásztor.
Jellemző, hogy Pásztor „gáncsoskodásnak” nevezte annak megkövetelését, amit most Várhelyi Olivér a „demokratikus kritériumok” teljesítésének nevez. Ez is igazolja, Pásztor nem csak nem ismeri az EU működését, de a délvidéki/vajdasági magyar közösség érdekeit sem képviseli.
Ennek már azért is nagy jelentősége van, mivel Magyarország éppen semmilyen feltételt nem támaszt Szerbia Uniós csatlakozásához a délvidéki magyar közösség helyzetével kapcsolatosan sem.
Magyar Levente az anyaország parlamenti államtitkárának „Mit kíván tenni Magyarország Kormánya annak érdekében, hogy az őshonos délvidéki magyar közösség jogait ért sérelmek az Európai Bizottság következő jelentésében végre teret kapjanak?” képviselői kérdésre adott szeptember 2-ai válaszból, sajnos, az derül ki, a magyar kormány hivatalosan is lemondott a délvidéki magyarok érdekeinek képviseletéről.[3] Teljesen elégedett azzal, hogy a szomszédos országok közül „Szerbia biztosítja a legtöbb kisebbségi jogot a magyar nemzeti közösségnek”.[4]
Az EU biztosa rácáfolt Pásztor István beszédében elhangzottakra is a Fidesz 2019. szeptember 29-én megtartott kongresszusán:
– A bővítés vonatkozásában új lehetőséget látunk, új esélyt látunk abban, hogy Magyarország portfóliójába kerül az európai szomszédságpolitika és bővítéspolitika kérdése.
Hiszünk abban, hogy az a gáncsoskodás, amire, legyek őszinte, mindannyian föl voltunk készülve, sikertelen fog lenni és az igazság győzni fog, és mi fogjuk irányítani, nemzetként Magyarország fogja irányítani a(z) innen delegált biztoson keresztül a bővítést.
Ez azért fontos, mert végre olyan bővítési biztosa lesz az Európa Bizottságnak, aki abban érdekelt, hogy sikeres legyen. Eddig olyan bővítési biztosok voltak, akik azért jártak Belgrádba, hogy elmondják, mit miért nem lehet. El kell, hogy jöjjön az idő és el fog jönni az az idő, amikor ez meg fog fordulni – jövendölte akkor Pásztor.
Jellemző, hogy Pásztor „gáncsoskodásnak” nevezte annak megkövetelését, amit most Várhelyi Olivér a „demokratikus kritériumok” teljesítésének nevez. Ez is igazolja, Pásztor nem csak nem ismeri az EU működését, de a délvidéki/vajdasági magyar közösség érdekeit sem képviseli.
Az Európai Bizottság (EB) legutóbbi Szerbia-jelentést 2019. május 25-én hozták nyilvánosságra.[5] A 2020. évi jelentéstétel a koronavírus miatt halasztódott és – sajtóinformációk szerint – október 6-án esedékes.
A dokumentum tartalmával kapcsolatos kérdésre, az EWB Uniós forrásai szerint „a jelentés realisztikus képet ad majd a helyzetről, mindazoknak a kihívásoknak a kiemelésével, amelyekkel az ország szembenéz”.[6]
Idén júniusban az EB nem hivatalos dokumentum (non-paper) formájában tette közzé a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. (Igazságszolgáltatás és alapvetőjogok) és 24. (Igazság, szabadság, biztonság) fejezetével kapcsolatos féléves jelentését.[7]
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”.[8] Mintha a Vajdaságban minden éppen a legnagyobb rendben lenne, nem lenne mit „fejleszteni”!
Említésre kerülnek-e az EB esedékes beszámolójában a délvidéki/vajdasági magyar közösség jogérvényesítésének problémái? Lesz-e Európa Parlamenti képviselő, aki felvállalja az érdekeink képviseletét?
A dokumentum tartalmával kapcsolatos kérdésre, az EWB Uniós forrásai szerint „a jelentés realisztikus képet ad majd a helyzetről, mindazoknak a kihívásoknak a kiemelésével, amelyekkel az ország szembenéz”.[6]
Idén júniusban az EB nem hivatalos dokumentum (non-paper) formájában tette közzé a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. (Igazságszolgáltatás és alapvetőjogok) és 24. (Igazság, szabadság, biztonság) fejezetével kapcsolatos féléves jelentését.[7]
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”.[8] Mintha a Vajdaságban minden éppen a legnagyobb rendben lenne, nem lenne mit „fejleszteni”!
Említésre kerülnek-e az EB esedékes beszámolójában a délvidéki/vajdasági magyar közösség jogérvényesítésének problémái? Lesz-e Európa Parlamenti képviselő, aki felvállalja az érdekeink képviseletét?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. szeptember 23.
Újvidék, 2020. szeptember 23.
__________
[1] Szerbia egyetlen fejezetet sem nyitott meg 2020-ban
https://szabadmagyarszo.com/2020/09/16/szerbia-egyetlen-fejezetet-sem-nyitott-meg-2020-ban/
[2] Varhelji: Srbija odaje pomešanu sliku, ali ja vidim napredak [Szerbia vegyes képet mutat, de én látom a fejlődést]
https://europeanwesternbalkans.rs/varhelji-srbija-odaje-pomesanu-sliku-ali-ja-vidim-napredak/, 2020. szeptember 18.
[3] Részletesebben lásd a Hivatalosan megerősítve c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12882, 2020. szeptember 7.
Lásd még a Teljes elégedettség c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12867, 2020. szeptember 2.
[4] Magyar Levente válasza. https://www.parlament.hu/irom41/12117/12117-0001.pdf
[5] Serbia 2019 Report. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/20190529-serbia-report.pdf
[6] Marija Stojanović: Brisel će ocenjivati izbornu kampanju i vanredno stanje [Brüsszel értékelni fogja a választási kampányt és a rendkívüli állapotot]. Danas, 2020. szeptember 16. 2.
[7] Non-paper on the state of play regarding chapters 23 and 24 for Serbia. June 2020. https://www.mei.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/Non_paper_Ch_23_24_June_2020.pdf
Bővebben lásd a Szerbia „komoly késében van”c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12766, 2020. július 23.
[8] Uo.
[1] Szerbia egyetlen fejezetet sem nyitott meg 2020-ban
https://szabadmagyarszo.com/2020/09/16/szerbia-egyetlen-fejezetet-sem-nyitott-meg-2020-ban/
[2] Varhelji: Srbija odaje pomešanu sliku, ali ja vidim napredak [Szerbia vegyes képet mutat, de én látom a fejlődést]
https://europeanwesternbalkans.rs/varhelji-srbija-odaje-pomesanu-sliku-ali-ja-vidim-napredak/, 2020. szeptember 18.
[3] Részletesebben lásd a Hivatalosan megerősítve c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12882, 2020. szeptember 7.
Lásd még a Teljes elégedettség c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12867, 2020. szeptember 2.
[4] Magyar Levente válasza. https://www.parlament.hu/irom41/12117/12117-0001.pdf
[5] Serbia 2019 Report. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/20190529-serbia-report.pdf
[6] Marija Stojanović: Brisel će ocenjivati izbornu kampanju i vanredno stanje [Brüsszel értékelni fogja a választási kampányt és a rendkívüli állapotot]. Danas, 2020. szeptember 16. 2.
[7] Non-paper on the state of play regarding chapters 23 and 24 for Serbia. June 2020. https://www.mei.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/Non_paper_Ch_23_24_June_2020.pdf
Bővebben lásd a Szerbia „komoly késében van”c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12766, 2020. július 23.
[8] Uo.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)