Fiaskó

 2023. május 26. 21:53

Fiaskó

Az égiek nem engedték. Figyelmeztető jelzést küldtek AV - nek.

A „legnagyobb gyülekezet” fiaskó volt. Látványos.

Még Pásztor István & Szijjártó Péter se segített rajtuk.

Tripla csőd lett a vége,amit még a polgárok és az ellenzék tiltakozását eltitkoló Pannon RTV is élőben közvetített.

Krumpli nekik is (a lenti videón a múlt szombati polgári felvonulás látható) kattints a videóra

https://www.facebook.com/csonkaaron/videos/959509248810435

Csonka Áron
https://www.facebook.com/csonkaaron

Milyen országban élünk? (2.)

Szerbia (lát)képe – sajtóinformációk alapján

Illusztráció (Fotó: Délhír)

Szerbiában jogállam nem létezik, az Alkotmány
és a törvények uralma felett egy ember akarata áll.
Aleksandar Marković (Danas, 2023. április 14. 12.)

Büszkék vagyunk arra, hogy a VMSZ hosszú évek óta kormánypártként
járul hozzá Szerbia látványos fejlődéséhez. Bravó, Pásztor István!
Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter 
 

Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és a civil szervezetek jelentései alapján is el lehet készíteni, össze lehet állítani, véleményt lehet róla alkotni. Hogyan nézne ez ki Szerbia esetében, amely – Aleksandar Vučić szerb elnök szerint – éppen az „aranykorát” éli?
Az itt élők naponta tapasztalják, az érdeklődök pedig az összegyűjtött adatok alapján következtethetnek arra, hogy milyen országban is élünk.
Lássuk, mit mutatnak a (szám)adatok, milyen is Szerbiában az „aranykor” 2023. május végén?
Az adatokból az is jól látszik, hogy a hatalmi szerveknek mit kellene változtatniuk, milyen reformokat kezdeni az ország és a lakosság helyzetének javítására.  

Gazdasági növekedés
Ebben az évben – a Világbank [World Bank – WB] értékelése szerint – Szerbiában 2,3 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ugyanannyi, mint 2022-ben.
Az ország áltagos gazdasági növekedése 2010 és 2022 között 2,8 százalékos volt. Három százalék körüli növekedéssel Szerbia csak 2070 körül érné él az Európai Unió átlagát. Ha azonban a növekedés ennél nagyobb lenne, ez az időszak megfeleződhetne. A gazdasági növekedést reformokkal lehetne felgyorsítani, amelyek közül a legfontosabb az állami vállatok, különösen a villanygazdaság reformja[1].

Foglalkoztatás
Szerbiában a foglakoztatási százalék a 2002-es év utolsó három hónapjában 50,1 százalékos volt, az egész 2022-es évben pedig 50,3 százalék.
A foglalkoztatottak száma a 2021-es évhez viszonyítva 1,7 százalékkal növekedett[2].
Szerbiában 2.170.170 dolgozóra 1.715.152 nyugdíjas jut, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak és a nyugalmazottak aránya 1,3:1. Délvidéken ez az arány kedvezőbb, ugyanis itt 100 dolgozóra átlagosan 77 nyugdíjas jut.
A Köztársasági Nyugdíjbiztosítási Alap [Republički fond za penzijsko i invalidsko osiguranje – RFPIO] adatai szerint Szerbia 71 önkormányzatában nagyobb a nyugdíjasok, mint a munkaviszonyban lévők száma.
Az említett arány rendkívül kedvezőtlen és korántsem elegendő ahhoz, hogy az idős személyek járandóságát a nyugdíjbiztosítási járulékokból fedezzék. A nyugdíjak kifizetéséhez szükséges pénzeszközök nem kis részét a költségvetésből kell „összekaparni”.
Az elmúlt két évtizedben a dolgozók és a nyugdíjasok közötti arány 2000-ben volt a legjobb (1,8:1)[3].

A szerbiai munkatörvény teljes „alkotói szabadságot” biztosít a munkáltatók számára a munkaidő meghatározása terén. Ebből kifolyólag az alkalmazottak hatalmas része rendszeres, általában fizetetlen túlórázásra kényszerül. A 2014-ben elfogadásra került új munkatörvény ugyanis két új kötelező kategória meghonosodásáig vezetett. Ezek az állandó készenléti állapot és a kényszerű munkakészség.
Egyes nyugati országokban, mint pl. Franciaországban és Portugáliában az ottani munkatövének értelmében a munkáltató számára szigorúan tilos a munkaidő lejárta után a dolgozóhoz fordulni. A szerbiai munkatörvény pedig megengedi, hogy bárkit bármikor otthonról „berángassanak” a cégbe[4].
A szakszervezetek a törvények megsértése miatt átfogóbb felügyeletet sürgetnek. A rendszerszintű elnyomás miatt pedig kevés fiatal vállalja a szakszervezeti tagságot – tették hozzá.
Ezen kívül számos polgárnak bizonytalan az állása, ami miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Rámutatnak, hogy egyre gyakoribbak a megkövetelt túlóra során történő sérülések.
A szerbiai szakszervezetek május 1-je, a nemzetközi munka ünnepe kapcsán úgy értékelték, hogy a munkavállalók többnyire alacsony bérekkel és jogfosztással kénytelenek szembesülni[5].

Fogyasztói kosár
Az érdekvédők kiemelték, hogy a minimálbér alig haladja meg a 40 ezer dinárt, miközben a minimális fogyasztói kosár értéke meghaladja az 50 ezer dinárt.
Hasonlóak az arányok a mediális bér esetében is, amely 62 ezer dinár, miközben az átlagos fogyasztói kosár 95 ezer dinárra nőtt – üzenték[6].
 

Munkahelyi kiégés
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségnek nyilvánította az ún. munkahelyi kiégést. A frusztráltság, elégedetlenség, munkahelyi túlterheltség és a folyamatos stressz hatás egyenes út a „burn-out szindróma” felé.
Európában ez a betegség a szerbiai polgárokat sújtja leginkább. Az itteni lakosság nem kevesebb, mint 66 százaléka panaszkodik a munkahelyi kiégésre. A szomorú és dicstelen lista második helyét a lengyelek (62 százalékkal) foglalják el, majd következnek a spanyolok, olaszok és németek (49-49 százalékkal)[7].

Munkanélküliség
– A Köztársasági Statisztikai Hivatal [Republičkog zavoda za statistiku – RZS/KSI] adatai szerint a múlt év harmadik negyedében a munkanélküliség 8,9 százalékos volt országos szinten: összesen 427 ezer munkanélkülit tartott számon a hivatal.
A munkanélküliek aránya Vajdaságban volt a legalacsonyabb, 7,4 százalék, de hasonlóan alakult a helyzet a belgrádi körzetben is, ahol 7,5 százalékos munkanélküliséget jegyeztek. Šumadija és Nyugat-Szerbia után pedig 11,9 százalékkal zárja a sort Dél- és Kelet-Szerbia.
A munkanélküliség csökkenésével nőtt a foglalkoztatottak száma is: ugyanebben az időszakban 50,8 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma az országban: 198 ezer személy a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat [Nacionalna služba za zapošljavanje – NSZ] által jutott álláshoz, közülük Vajdaság csaknem 55 ezer munkavállalónak biztosított állást – hasonlította össze a tartományi kimutatásokat az országos adatokkal Snežana Sedlar, a tartományi foglalkoztatási szolgálat igazgatója[8].

Életszínvonal
A fizetések nominális értéke nagyobb, mint 10 éve volt, de az árak sokkal jobban emelkedtek a hivatalos inflációnál, és az életszínvonal csökkent – nyilatkozta az N1 tévé műsorában Milan Ćulibrk, a NIN hetilap főszerkesztője. Elmondása szerint a fizetések és nyugdíjak az utóbbi két évben emelkedtek a legdinamikusabban, de ebben az időszakban esett a legnagyobbat az életszínvonal is, és a nyugdíjak az emelések ellenére is reálisan kisebbek, mégpedig 5,6 százalékkal[9].

Fizetések
A Köztársasági Statisztikai Intézet (KSI/RZS) legfrissebb adatai szerint a szerbiai átlagkereset 2023 márciusában 85.485 dinár volt. Ez a reális nettó kereset 1,5 százalékos csökkenését jelenti 2022 márciusához viszonyítva, annak ellenére, hogy a keresetek névlegesen 15,5 százalékkel növekedtek.
A mediális kereset 64.363 dinár volt, ami az jelenti, hogy a munkások fele ettől kevesebbet, a másik fele pedig többet keresett ennél.
Az év első három hónapjában a szerbiai átlagkereset 0,4 százalékkal csökkent, a nominális növekedés pedig 15,5 százalékkal[10].
Vajdaságban a bérek az országos szinthez képest csak valamivel alacsonyabbak, nettó 81.131 dinárt tettek ki[11].
A közép-bánáti körzet nettó átlagkeresete januárban 69.832 dinárt volt – közölte a KSI[12].

Minimálbér
A Szerb Köztársaság Kormányának 2022. szeptemberi határozata 14,3 százalékkal, azaz 201,22-ről 230,00 dinárra emelte munkaóránkénti adók és járulékok nélküli minimálbért, amely 2023 decemberéig van érvényben[13].
Az idei év végéig, tehát, továbbra is a 42 ezer dináros (358 eurós) minimálbér marad érvényben Szerbiában (Magyarországon – 579 euró, Romániában – 606 euró)[14].

Munkaóra érték
Az Összefogás Szakszervezet [Udruženi sindikatati Srbije Sloga] rámutatott a munkaóra átlagos értékének alakulására Szerbiában és az EU-ban. (Tehát: sokan vannak, akik az alábbi értékeknél jóval kevesebbet, valamint olyanok is, akik jóval többet keresnek.)
Az európai uniós munkaóránkénti átlag 30,50 eurót tesz ki. Horvátországban 12,10, Magyarországon pedig 10,70 eurót tesz ki a munkaóra átlagos értéke.
Szerbiában egy ledolgozott óráért a munkaadók átlagosan mindössze 613 dinárt (5,23 eurót) fizetnek az alkalmazottaknak[15].

Szociális helyzet
A Központ a Demokráciáért Alapítvány [Fondacija Centar za demokratiju] adatai szerint a szegénység országos szinten immár több mint kétmillió polgárt fenyegeti. Félmillió ember pedig máris teljes nyomorban él, ami azt jelenti, hogy az alapvető létfenntartási szükségleteiket sem tudják kielégíteni.
Miközben a rászoruló polgárok száma növekszik, a szociális segélyben részesülők száma csökken.
Szociális támogatást az összlakosság mindössze 3,1 százaléka kap. Ami a legrosszabb: nem látszik az állam azon szándéka, hogy a terepen átfogóan és precízen felmérje, mennyi polgárnak van szüksége a segély valamilyen formájára[16].
A Világbank (WB) előrejelzése szerint – a gazdasági válság következtében – a szegénységbe zuhanó szerbiai polgárok száma rövidesen további 125 ezerrel növekszik majd[17].
 

A 65 évnél idősebb polgárok 16 százaléka nem rendelkezik semmilyen jövedelemmel. Ugyanakkor az ehhez a kategóriához tartozó emberek további 15 százaléka még mindig dolgozik (többnyire a mezőgazdaságban).
Mintegy ezer faluban nincs üzlet, kétezer településen pedig a posta is puszta álom. Ötszáz falu lakói hiába várnak az utak aszfaltozására[18].

Nyugdíja(so)k
Szerbia világviszonylatban is a leginkább elöregedő népességnek számít, a bajt tetézi, hogy az idősebb generáció egyre nagyobb szegénységben és nincstelenségben él.
A Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap [RFPIO] adatai azt mutatják, hogy a legalacsonyabb nyugdíj alatti összeget 575.460 nyugdíjas kapja, ami az összes, 1.650.539 nyugdíjra jogosult szerbiai polgár 34,9 százaléka.
Az átlagnyugdíjat, ami februárban 37.813 dinár volt, 416.703 polgár érte el. A fenti két csoport a nyugdíjas populáció 62,1 százalékát teszi ki, a nyugdíjbiztosítás alap eszközeiből 36,8 százalék megy el az ő nyugdíjaikra.
A megállapított fogyasztói kosárnál – ami januárban 49.420 dinár volt – alacsonyabb összeget további 247.734 nyugdíjas kap, vagyis a nyugdíjasok 14,9 százaléka.

Noha a szakértőknek nincs komolyabb kifogásuk a nyugdíjrendszerrel szemben, a nyugdíjemelések kiszámolásával sem, mégis arra hívják fel a figyelmet, hogy az időskorúak nagy része szegénységben és bizonytalanságban él. A nyugdíjemelések ugyanis soha nem tudják behozni a megnövekedett kiadásokat, mert a kisnyugdíjasok esetében az infláció objektíven magasabb a népesség egészére számított pénzromlásnál[19].

BOZÓKI Antal

__________
[1] M. Obradović: Privredni rast Srbije ove godine 2,3 odsto [Szerbia gazdasági növekedése ebben az évben 2,3 százalék]. Danas, 2023. április 26. 18.
[2] M. Obradović: Smanjen broj nezaposlenih za 50.000 ljudi [A munkanélküliek száma 50 ezerrel csökkent]. Danas, 2023. április 29. 8.
[3] K. P.: Délvidéken száz dolgozóra hetvenhét nyugdíjas jut, ami kedvezőbb arány, mint Szerbiában.
https://delhir.info/2023/04/10/delvideken-szaz-dolgozora-hetvenhet-nyugdijas-jut-ami-kedvezobb-arany-mint-szerbiaban/
[4] F. F.: Az „aranykor” új fogalmai: Korlátlan munkaidő, állandó készenlét és (kötelező) örökös munkakészség. https://delhir.info/2023/03/14/az-aranykor-uj-fogalmai-korlatlan-munkaido-allando-keszenlet-es-kotelezo-orokos-munkakeszseg/
[5] D.J. Ez Szerbia: alacsony bérek és a munkajogok semmibe vétele. https://delhir.info/2023/04/30/ez-szerbia-alacsony-berek-es-a-munkajogok-semmibe-vetele/, és D.D.: Dostojantveni rad, dostojanstveni život [Méltóságteljes munka, méltóságteljes élet]. Danas, 2023. május 3. 5.
[6] Uo. [7] F. F.: Hol a legnagyobb a munkahelyi kiégés?
https://delhir.info/2023/02/07/hol-a-legnagyobb-a-munkahelyi-kieges/
[8] Tóth D. Lívia: Újra történelmi minimumon a munkanélküliség. Magyar Szó, 2023. február 8. 5., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5154/gazdasag/280504/%C3%9Ajra-t%C3%B6rt%C3%A9nelmi-minimumon-a-munkan%C3%A9lk%C3%BClis%C3%A9g.htm, 2023. február 8. 10:25; Nezaposlenih ima, nema ko da radi! [Munkanélküliek vannak, nincs, aki dolgozzon!] Danas, 2023. március 27. 13., és M. Obradović írása az 1-es jegyzetben.
[9] A dinamikus bérnövekedés ellenére jelentősen csökken az életszínvonal.
https://szmsz.press/2023/04/06/a-dinamikus-bernovekedes-ellenere-jelentosen-csokken-az-eletszinvonal/,
2023. április 6. 10:27. Lásd még Kristina Bondžulić: Srbija negde na sredini tabele [Szerbia valahol a táblázat közepén]. Danas, 2023. március 25. 14.; (Beta) Prosečna zarada u februaru 81.359 dinara [A februári átlagkereset 81.359 dinár]. Danas, 2023. április 26. 19.; Miloš Obradović: Inflacija pojela standard građana [Az infláció megette a polgárok életszínvonalát]. Danas, 2023. április 25. 18.; K. Bondžulić: Porast cena trajan, nema povratka [Az árnövekedés állandó, nincs visszatérés]. Danas, 2023. április 19. 18. , és (Beta) Áprilisban inflációs rekordot jegyzett Szerbia. Magyar Szó, 2023. május 25. 6.
[10] E. D.: Pad realne neto zarade [A reális keresetek csökkenése. Danas, 2023. május 26. 19.; (Tanjug) Alacsony bérek, mellőzött munkajog. Magyar Szó, 2023. május 4. 6.; K. Bondžulić: Plati li rast plata rast inflacije [Követi-e a fizetések növekedése az inflációt]. Danas, 2023. április 20. 4. és Kolika je danas inflacija u Srbiji, to ne može niko da izračuna [Hogy mekkora az infláció Szerbiában, azt senki nem tudja kiszámolni]. Danas, 2023. április 18. 15.
[11] A vajdasági fizetések alacsonyabbak az országos átlagnál. https://m.vajma.info/cikk/gazdasag/8808/A-vajdasagi-fizetesek-alacsonyabbak-az-orszagos-atlagnal.html, 2023. május 25. 16:34
[12] vh: Mennyi az átlagbér a közép-bánáti körzetben? Magyar Szó, 2023. március 29. 6.
[13] Nem lesz rendkívüli minimálbér emelés. https://szmsz.press/2023/05/18/nem-lesz-rendkivuli-minimalber-emeles/, 2023. május18. 17:11
[14] Uo.
[15] Szerbiában egy munkaóra öt eurót ér, míg az uniós óránkénti átlag 30,50 euró. https://delhir.info/2023/05/24/szerbiaban-egy-munkaora-ot-eurot-er-mig-az-unios-orankenti-atlag-3050-euro/
[16] F. F.: Tovább mélyül az így is elképesztő szegénység Szerbiában?
https://delhir.info/2023/04/18/tovabb-melyul-az-igy-is-elkepeszto-szegenyseg-szerbiaban/
Lásd még: Szerbia mély válságban van. https://szmsz.press/2023/03/30/szerbia-mely-valsagban-van/, 2023. március 30. 10:52; F. F.: A mostani félmillió mélyszegény szerbiai polgárhoz még legalább százezren csatlakoznak. https://delhir.info/2023/03/04/a-mostani-felmillio-melyszegeny-szerbiai-polgarhoz-meg-legalabb-szazezren-csatlakoznak/; F. F.: Több mint félmillió szerbiai polgár legmélyebb szegénységben él. https://delhir.info/2023/02/05/tobb-mint-felmillio-szerbiai-polgar-legmelyebb-szegenysegben-el/, és F. F.: Tovább fokozódik a nyomor Szerbiában: már több mint kétmillió ember a szegénységi küszöb alatt.
https://delhir.info/2023/02/12/tovabb-fokozodik-a-nyomor-szerbiaban-mar-tobb-mint-ketmillio-ember-a-szegenysegi-kuszob-alatt/
[17] F. F.: A mostani félmillió mélyszegény szerbiai polgárhoz még legalább százezren csatlakoznak – 16-os jegyzetben.
[18] F. F.: A szerbiai és délvidéki falvak elöregedése és megüresedése (1.) https://delhir.info/2023/05/16/mi-lesz-a-meguresedett-falvak-sorsa/
[19] Elszegényedő öregek. https://www.vajma.info/cikk/tukor/8746/Elszegenyedo-oregek.html, 2023. május 15. 13:15

Szakértő: A külföldi embercsempészek reintegrációs őrizete a „szélnek eresztés kategóriája”

 

2023. május 29.

Jó reggelt kívánok!
Ezek voltak a legfontosabb cikkeink a hét végén, ma reggelig:

• Nemzetközi jogot sérthet a külföldi embercsempészek elengedése
• Szigorúbb adózással akar több pénzt a kormány a multiktól, de aligha sikerülhet
• Erdoğan maradt Törökország elnöke

Nemzetközi jogot sérthet a külföldi embercsempészek elengedése
A kormányrendelet szerint a börtönből kiengedett külföldi embercsempészek reintegrációs őrizetbe kerülnek, azonban Moldova Zsófia, a Helsinki Bizottság programvezetője szerint ez valójában szélnek eresztés. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a CEU docense szerint nonszensz, hogy a magyar büntetés-végrehajtás a rendelet alapján kényszerintézkedést hajt végre egy idegen ország területén előzetes engedély, beleegyezés nélkül.

Szigorúbb adózással akar több pénzt a kormány a multiktól, de aligha sikerülhet
Annyira nincs pénz az államkasszában, hogy a kormány szemében szent tehénnek számító multiknak is nekimennek. Az adóhivatal szigorúbb bevallást kér tőlük, arra is kíváncsi, hogyan operálnak az adóelkerülésre használt transzferárakkal. Az adótanácsadók a magyar rendszer bonyolultságára panaszkodnak, míg egy másik szakértő azt mondja, hogy nem lesz változás: a multik ugyanúgy csalhatnak, ahogy eddig.

Erdoğan maradt Törökország elnöke
Recep Tayyip Erdoğan meghosszabbította immár két évtizedes elnökségét a vasárnapi választásokon, és felhatalmazást nyert annak az egyre tekintélyelvűbb politikának a folytatására, amely polarizálta Törökországot és megerősítette regionális katonai hatalmi pozícióját.

Elemző: Visszafelé sülhet el a fővárosi csőd emlegetése
Más politikát kell követni, ha egy ellenzéki főpolgármester a Fidesz hosszú távú hatalmára készül, vagy maga is leválthatónak tartja a rendszert – mondta elemzőnk, akivel beszéltünk még a tanártüntetések vörös vonaláról, a választási törvény módosításáról és a Schadl–Völner–Varga-ügyről is. Ruff Bálint szerint nem változott a helyzet, az ellenzéki pártok közül senki sem tört látványosan előre, holott már hivatalosan is csak egy év van a következő választásokig, amikor az Európai Parlament képviselőiről és az önkormányzatokról döntenek a szavazók.

Autizmus mentor: „Semmit rólunk nélkülünk, és ha nem értesz meg, legalább ne bánts!”
Akkor vált a missziójává az érdekvédelmi munka, amikor saját bőrén tapasztalta, hogy milyen nehéz diagnózishoz jutni autizmus spektrumzavarral felnőtt nőként ma Magyarországon. Oravecz Lizankát évekig borderline-nal kezelték, az egyik orvosa azt jósolta neki, hogy ,,diliházban fog megrohadni”. Ő ehhez képest, köszöni, jól van, mert kitartó önismereti munkával megtalálta a helyét a világban, és most sorstársainak is segít ebben autizmusmentorként és érdekvédőként.

Zacher Gábor: „16 évesek biofüveznek, csapódik hozzájuk a nyolcéves, beleszív, és kész, elindult lefelé”
Volt már nyolcéves herbálos páciense, és nem egy fiatalkorút látott meghalni a dizájnerdrogoktól. Zacher Gábor toxikológus szerint azért tudta letarolni Magyarországot a herbál, mert olcsó: egy biofüves cigaretta kétszáz forintba kerül, három cigi pedig négy-öt órára is kiüti az embert, jobban megéri, mint az alkohol, csak éppen az esetek többségében még a vásárlók sem tudják, mit vesznek. Az igazán ütős biofüvek nagyon intenzív szívritmuszavart és akár szívmegállást is okozhatnak.

Sztrájkoló román tanárok: nem ők az egyetlen szakemberek, akik megalázva és boldogtalannak érzik magukat
Legalább százezer romániai tanár és több tízezer kisegítő indított sztrájkot a héten, amely milliók életét forgatja fel, veszélyezteti az érettségi vizsgákat és késlelteti a kormányátalakítást. Ez dominóhatást is kiválthat, ugyanis más válságos ágazatok dolgozóit is hasonló lépésekre ösztönözheti.

A Wagner-főnök Prigozsin: „Egy különleges művelet a különleges műveletben?”
A pimasz és profán Wagner magánkatonai cég főnöke, Jevgenyij Prigozsin az elmúlt hónapokban nagy nyilvánosságot kapott, mivel erői súlyos harcokban vettek részt Ukrajnában. Vajon politikai ambíciókat táplál, vagy továbbra is Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes végrehajtója marad?

Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy a háborús költségvetési hiány közepette adócsalással vádolnak orosz bloggereket.

Másokkal szemben az ukránok kikerülhetik a német menekültügyi bürokrácia akadályait
A háború elől Németországba menekülő ukránok ideiglenes oltalmat kaptak, amivel több jog és lehetőség jár nekik, mint a más országból érkező menedékkérőknek. Viszont a hatóságok azt vonták le ebből, hogy másokra is kiterjeszthetnék a jogokat.

Amit még tudni érdemes
Megtérülő ravaszság vagy felesleges kockázat Orbánék stratégiája a külgazdaságban? (G7)
Egy friss IMF-jelentés egyes értelmezései szerint Magyarország valóban a fragmentáció nyertese lehet; de az adatok árnyaltabb értelmezése alapján a nyereség mértéke nem tűnik jelentősnek, a kockázatok viszont annál inkább.

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org

Se egy fotó, se egy videó arról, hogy a VMSZ ott volt Vučić nagygyűlésén

2023-05-28 10:52

Néhány nappal a Remény Szerbiája elnevezésű, a Szerb Haladó Párt által szervezett belgrádi nagygyűlés előtt Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke az N1 Televíziónak megerősítette, hogy a VMSZ elnöke, tisztségviselői, szimpatizánsai is jelen lesznek a megmozduláson, de cáfolta azokat a sajtóhíreket, hogy köteleznék a párt tagjait a részvételre.

A május 26-ai nagygyűlésre, amelyen a legmérvadóbb elemzők szerint 60 ezer ember vett részt, az egész ország területéről buszokkal szállították az embereket a szerb fővárosba, hogy tapsoljanak és támogassák Aleksandar Vučićot, aki a rendezvényen jelentette be, hogy lemond pártelnöki pozíciójáról, s ezt másnap meg is tette.

A Szabad Magyar Szó információi szerint a VMSZ Szabadkáról, Zentáról és Óbecséről is küldött embereket a nagygyűlésre, az viszont felettébb érdekes, hogy ezek közül senki nem érezte úgy, hogy meg kellene osztania egy videót vagy néhány képet arról, hogy milyen remek a hangulat, akár a buszban, akár a Köztársasági Képviselőház előtt, és néhány sort írjon arról, hogy milyen fontos támogatni a minden szinten koalíciós partner Szerb Haladó Pártot, valamint Aleksandar Vučić államelnököt.

A párt hivatalos Facebook oldalán pénteken délután Kovács Elvira bejegyzését osztották meg, aki akkor éppen a lettországi Rigában tartózkodott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottságának ülésén. Utána vasárnap reggelig semmilyen hír vagy kép nem került fel, majd jött a képes beszámoló a Vajdasági Vágtáról. Ezután ismét Kovács Elvira pillanatai következtek, aki a RÉMUSZ Hagyományápoló Egyesület által, immáron 18. alkalommal megszervezett Muzslyai Lakodalom elnevezésű rendezvényt nyitotta meg, majd pedig arról számolt be 64 kép segítségével, hogy „Pintér Annamáriával, a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi képviselőjével és Kabók Erikával, a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának tagjával együtt alkottuk a szakmai zsűrit, amely osztályozta a csikós tokány különböző változatait, de a legszebb tálalás, legtisztább, leghagyományosabb sátor kategóriákban is különdíjakat ítéltünk oda.”

Felettébb furcsa ez a hozzáállása a VMSZ-nek ahhoz a belgrádi rendezvényhez, amelyen még Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere is felszólalt szerb nyelven, de az ő bejegyzését sem osztotta meg a párt a Facebookon, csak egyedül Deli Andor, a Fidesz és a VMSZ Európai Parlamenti képviselője gondolta úgy, hogy érdemes neki is közzétennie.

Hogy mi lehet az oka annak, hogy a VMSZ ennyire titokban kezelte a részvételét a pénteki nagygyűlésen, egyelőre nem tudni, de már ez is jelzésértékű, hogy úgy tesznek a párt tagjai, mintha nem is utaztak volna el a „belgrádi kirándulásra”.

https://szmsz.press/2023/05/28/se-foto-se-video-arrol-hogy-a-vmsz-ott-volt-vucic-nagygyulesen/

https://delhir.info/2023/05/28/kapcsold-ki-a-pannon-rtv-t-es-kapcsold-be-az-eszedet/

Az elnök távozását követeli a tömeg a köztelevízió előtt Negyedszer is Szerbia az erőszak ellen

 

 

 

 

 

 

 

 2023-05-27 19:38

Egy nappal a Remény Szerbiája nevet viselő belgrádi nagygyűlés után, amelyet a Szerb Haladó Párt szervezett, s amelyen Aleksandar Vučić szerb elnök mellett felszólalt többek között Szijjártó Péter is, Magyarország külügyminisztere, a szerb ellenzék megszervezte a fővárosban sorozatban negyedik tüntetését, amely ezúttal is a Szerbia az erőszak ellen nevet viseli. A megmozdulásra az esős idő ellenére nagyon sokan eljöttek, pedig nem volt szervezett buszoztatás és munkahely elvesztésével történő zsarolás, mint egy nappal korábban.

A pénteki megmozduláson a szerb hatalom szekerét toló lapok szerint 200 ezer ember jelent meg a szerb fővárosban, de többen már akkor megindultak haza, amikor még a beszédek el sem kezdődtek.

A szombati tüntetés 18 órakor kezdődött a Köztársasági Képviselőház előtt, s 19 órára a tüntetők egy csoportja megérkezett a Szerbiai Rádió és Televízió elé, ahol a jelenlevők azt követelték, hogy Aleksandar Vučić távozzon, vagyis mondjon le elnöki pozíciójáról. A szervezők azt kérték a polgároktól, hogy mindenki egy virágot hozzon a megmozdulásra, és így fejezze ki együttérzést azokkal a polgárokkal, akiknek a családtagjuk, rokonuk, ismerősök vagy barátjuk hunyt el a május eleji belgrádi és Mladenovac környéki gyilkosságokban.

https://szmsz.press/2023/05/27/az-elnok-tavozasat-koveteli-a-tomeg-a-koztelevizio-elott/