2018. január 29., hétfő

A VMSZ képviselői nem óhajtanak magyarul beszélni a szerb parlamentben, pedig megtehetnék; a romák élnének a joggal, hogy a saját anyanyelvükön szólaljanak fel


 
 

 

A nemzeti kisebbségek képviselői, akik olyan közösségekhez tartoznak, amelyek a szerbiai összlakosság legalább két százalékát képezik, a köztársasági parlamentben (is) a saját anyanyelvükön szólalhatnának fel, mondhatnák el beszédeiket. Szerbiában ez a jog a magyarokat, a bosnyákokat és a romákat illeti meg.

Ezt a meglevő törvényes előírások is lehetővé teszik. A kormány elé kerülő új törvényjavaslatok, amelyek szabályozzák a kisebbségi jogokat, a jelképek és a nyelv használatának módját, állítólag megerősítik a parlamenti kommunikáció említett gazdagításának lehetőségét.
Pl. Montenegróban és Macedóniában a nemzeti közösségek képviselői már egy ideje élvezik ezt a jogot, és élnek is vele.
A szerb parlamentben is volt erre példa.
– Korábban a szerb képviselőházba roma pártokból bekerülő három képviselő a saját anyanyelvén szólalt fel. Ezekben az esetekben fordítót biztosítottak, ami teljesen normális eljárás, mondta Dragoljub Acković, az emberi és kisebbségjogi iroda igazgatóhelyettese.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője azonban úgy véli, jobb, ha ők (VMSZ-esek) szerb nyelven fordulnak a “tisztelt” házhoz.
A VMSZ képviselői nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy beszédeiket a saját anyanyelvükön mondják el, mert szerintük a fordítás sohasem lehet ugyanolyan, mint az eredeti szöveg. Márpedig a VMSZ-eseknek az a legfontosabb, hogy meggyőzzék a képviselő kollégáikat álláspontjaik helyességéről. Ezért beszélnek majd a jövőben is szerbül, mutatott rá ifj. Pásztor.
(RTS és Pravda nyomán)

2018. január 28., vasárnap

Képviselők és „képviselők”


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (98.)

Január 23.
A kisebbségi nyelvek védelme
– Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ET PKGY) ülésén mutatták be a regionális és kisebbségi nyelvek védelmével és támogatásával foglalkozó jelentést,[1] amely komoly hangsúlyt helyez az identitás megőrzése szempontjából kiemelkedő fontossággal bíró oktatás kérdésére. Bár jogi súlya nincs, a jelentést mérföldkőnek nevezték a magyar képviselők az európai kisebbségi jogvédelem területén.
Hoffmann Rózsa KDNP-s országgyűlési képviselő, jelentéstevő szerint a jelentés elfogadása kiemelkedő jelentőségű a határon túl élő kisebbségek megsegítése szempontjából. Mint fogalmazott, a jelentés kitér az anyanyelvű oktatás jelentőségére, a megfelelő tanárképzés megszervezésének fontosságára, az anyanyelvi tankönyvek alkalmazásnak szükségességére, valamint arra, hogy az államnyelvet hatékony módon sajátíthassák el a nyelvi kisebbségben élő közösségek. Kiemelte annak fontosságát, hogy a különböző nyelvi és regionális kisebbségek képviselői vegyenek részt a velük kapcsolatos döntések meghozatalában mind az oktatás, a közigazgatási nyelvhasználat, a média, valamint a kultúra területén.
A képviselő szerint a jelentés az Európa Tanács valamennyi tagállamára vonatkozóan szakmai érvekkel alátámasztott ajánlásokat[2]  fogalmazott meg egyebek mellett a kisebbségek jogainak és nyelvhasználatának elismerésére, valamint a kisebbségi nyelv oktatásban történő használatának biztosítása érdekében.
A jelentés az Európa Tanács által 1992-ben elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazottakon túl is előremutató kezdeményeseket tartalmaz például az on-line tartalmakra és az internetre vonatkozóan. Az egyezmény megszövegezése óta bekövetkezett nagyléptékű technológiai fejlődésnek köszönhetően már új eszközök állnak rendelkezésre az információk eljuttatására. Ezek szabályozása során is fontos, hogy az államok és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok tekintettel legyenek a regionális és kisebbségi nyelvekre – emelte ki a képviselő.[3]
Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, az esemény kapcsán nyilatkozva, arra mutatott rá, hogy „a jelentés további normákat vezetett be a kisebbségek védelme érdekében, amelyek – a remények szerint – az Európa Tanács 1992-ben elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának részévé válnak. Ilyen például a helyi második hivatalos nyelv bevezetése, amely a sűrűn lakott magyar településeken fontos előrelépés lehet a kisebbségi nyelvhasználat elősegítésében”.[4]
Mivel a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 2006. június 1-jétől Szerbiára nézve is hatályos,[5] a most elfogadott normák (elő)segíthetik a magyar (kisebbségi) nyelv helyzetének javulását is. Ha nem ilyen képviselőink lesznek, mint jelenleg…
A nyelvi sokféleség a közös európai kulturális örökség része; ezen (nemzeti kisebbségi – B. A.) nyelvek fejlődésének védelme és támogatása ezért alapvető európai érték – fogalmaz az ET PKGY 2196 (2018) számú határozata.[6]


Január 23.
A VMSZ alelnöke az Európa Tanácsban
Kovács Elvira (Szentmihály, 1982), a VMSZ alelnöke, a párt köztársasági parlamenti képviselője, Strasbourgban átvette az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése esélyegyenlőségi és megkülönböztetés-mentességi bizottságának elnöki tisztségét.[7]
A Magyar Szónak – vagyis pártja szócsövének – nyilatkozva, Kovács elmondta, hogy „a néhány évvel ezelőtti reformok után a kisebbségi jogok, tehát a hagyományos nemzeti kisebbségi jogok is ennek a bizottságnak a fennhatósága alá kerültek”.[8] – Jómagam azt szeretném, ha még nagyobb hangsúlyt fektetnénk ezekre a kérdésekre – mondta a képviselő asszony. Lesz-e nekünk ebből bármi hasznunk?
Kovács megválasztásának még örülhetnénk is, hogy – a testület elnökeként – az Európa Tanácsban lesz, aki kiáll a délvidéki magyarok érdekeiért, ha nem lenne néhány zavaró körülmény is.  
Szerbiának hét tagot számláló állandó küldöttsége van Strasbourgban. A küldöttség vezetője a Szerb Haladó Párti (SNP/SZHP) Tomić Aleksandra. A tagok között van még a SZHP két másik tagja, a Szerb Szocialista Párt (SPS), a Radikális Párt (SRS – az 1993-ban született egyetemi hallgató Šešelj Aleksandar, a csetnikvajda Vojislav Šešelj fia személyében),[9] az Elég volt (Dosta je bilo) egy-egy tagja és Kovács Elvira a VMSZ képviselője[10] (aki „valamiért” nem vette még fel férje, Voislav Milosavljević nevét).[11]   
Világos, hogy ilyen összetételben Kovács Elvira – még ha ilyen szándéka lenne is – a küldöttségen belüli felhatalmazásokon és utasításokon kívül, éppen semmit nem, vagy alig tehet valamit a vajdasági magyarok érdekében. Úgyszólván, labdába sem rúghat. Azt kell képviselnie, amit (meg)mondanak neki.
Kovács 2007. közepétől – tehát tíz éven át folyamatosan – parlamenti képviselő a Szerbiai Képviselőházban, valamint az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlésének tagja. Az Európai integrációs bizottság elnökhelyettese, frakcióvezető-helyettes, az Emberi-, kisebbségjogi és nemek közötti egyenjogúsággal foglalkozó, valamint a Gyermekjogi bizottság tagja.[12]
Nincs tudomásom azonban arról, hogy ezekben a szerepekben Kovács valami említésre méltót is lendített volna az itteni magyarok jogainak hatékonyabb érvényesítése terén. Hacsak azt nem vegyük tekintetbe, hogy – több tisztséget is egyszerre ellátva – nagyobb jövedelemre tett szert. Erről persze a Magyar Szó már nem tartotta érdemesnek írni. 

Január 24.
Magyar vagy szerb nyelven?
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségi tagja, köztársasági képviselő, a Szerbiai RTV reggel híradójának nyilatkozott annak kapcsán, hogy új törvénytervezet készül a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről.
A javaslatban – sajtóhírek szerint – az is szerepel, hogy „azon képviselők, akik olyan nemzeti kisebbséghez tartoznak, melyek lélekszáma Szerbiában eléri a populáció 2 százalékát már az idén anyanyelvükön szólalhatnak fel a képviselőházban”.[13]
A híradóban megkérdezett roma tisztségviselő pozitívan értékelte javaslatot és elmondta, hogy a két roma nemzetiségű parlamenti képviselő élni kíván vele.
Ezzel szemben Pásztor olyan értelemben nyilatkozott, hogy ő továbbra is szerb nyelven fog felszólalni a képviselőházban, mivel „a fordítás soha nem lehet olyan pontos, mint az eredeti”. Márpedig ezen a nyelven „jobban szót ért a képviselőtársaival” – mondta.
A képviselő nem azt mondta, hogy a magyar, vagyis az anyanyelvén tudja a legjobban kifejezni magát, hanem úgy tartja, számára a szerb nyelv a kommunikációs nyelv. Nyilatkozatával rossz példát mutatott: hogyan nem kell élni a törvény adta jogainkkal, lehetőségeinkkel. Nem csoda, ha megszüntetik ezeket.
Pásztor Bálint – a kijelentéséből ítélve – nem ismeri a regionális és kisebbségi nyelvek védelmére és támogatására vonatkozó európai elveket sem. Egyáltalán kit, mit képvisel?


Január 26. [16:38]
Nem szándékozik lemondani?  
Miután befejeződött a szigetelési munkálatok első fázisa, Nyilas Mihály, Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkár, a VMSZ elnökségi tagja, alkalmi műsor keretében adta át a bácskossuthfalvai id. Kovács Gyula Általános Iskola főépületét.[14]

Ismereteim szerint, ez volt Nyilas első közszereplése 2017. december 28. óta, amikor Skoda Superb típusú szolgálati gépjárművével halálra gázolt Békovánál egy helyi lakost.[15]

A 021 Rádió értesülései szerint január 23-án kellett megérkeznie a szabadkai Alapfokú Ügyészségre annak a bűnvádi feljelentésnek, amely Nyilast „a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekménnyel terhelik, amiért egytől nyolc év börtönbüntetés róható ki”.[16]

Eddig nem akadtam olyan információra, hogy Nyilas a szerencsétlenségről nyilatkozott volna. A jelekből ítélve, nem szándékozik lemondani.  


BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. január 28.


[1] Report. The protection and promotion of regional or minority languages in Europe. Doc. 14466, 09-01-2018  http://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-DocDetails-en.asp?FileID=24280&lang=en

[2] The protection and promotion of regional or minority languages in Europe. Recommendation 2118 (2018) Provisional version. http://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-XML2HTML-en.asp?fileid=24412&lang=en

[3] ET-jelentés a kisebbségi nyelvek védelméről: mérföldkő az európai jogvédelemben. http://felvidek.ma/2018/01/et-jelentes-a-kisebbsegi-nyelvek-vedelmerol-merfoldko-az-europai-jogvedelemben/, 2018. január 26. Lásd még: Az Európa Tanács elfogadta a kisebbségi nyelvek védelmét szorgalmazó jelentést. (MTI) Magyar Szó, 2018. január 24. 3.

[4] Mérföldkő az európai jogvédelemben. Magyar Szó, 2018. január 26. 3.

[5] Chart of signatures and ratifications of Treaty 148. https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list/-/conventions/treaty/148/signatures?p_auth=nlx2KGoL, 2018. január 28.

[7] mh: Nagyobb figyelmet a nemzeti kisebbségi jogoknak. Magyar Szó, 2018. január 25.4.
[8] Uo.

[9] Beta: Šešeljev sin Aleksandar postao poslanik u Skupštini Srbije [Šešelj fia Szerbia parlameneti képviselője lett]. http://rs.n1info.com/a329527/Vesti/Vesti/Seseljev-sin-Aleksandar-poslanik-u-Skupstini-Srbije.html

[11] Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja? http://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, 2017. április 29.

[13] Új törvényjavaslattal rendezik a nemzeti szimbólumok és jelképek használatát. Magyar Szó, 2018. január 19. 4.

[14] Komáromi Gizella: Bácskossuthfalva: Befejeződtek az iskola szigetelési munkálatai. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22131/Bacskossuthfalva-Befejezodtek-az-iskola-szigetelesi-munkalatai.html, 2018. január 26. [16:38]

[15] Uo.

[16] Bűnvádi eljárás indul(hat) Nyilas Mihály ellen. Szabad Magyar Szó, https://szabadmagyarszo.com/2018/01/23/bunvadi-eljaras-indulhat-nyilas-mihaly-ellen/, 2018. január 23. [14:18]



2018. január 26., péntek

„Demográfiai lejtmenet”



Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (97.)


Január 17.
„Demográfiai lejtmenet”
A The Global Politcs honlapján megjelent térkép szerint Szerbiának ma 8,79 millió lakosa van.[1] Az elmúlt öt évben az ország lakosságának száma 385 000-rel csökkent. Szerbia 169 községe közül csupán ötben volt pozitív a természetes népszaporulat. Az újszülöttek számát tekintve Novi Pazar, Sjenica és Tutin járnak az élen.[2]
Vajdaság magyarsága demográfiájának drámai alakulásáról az utóbbi években nem közöltek megbízható adatokat. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének találgatása szerint „még mindig közelebb vagyunk a 250 000-hez, mint a 200 000-hez.[3] Közben olyan hírek érkeznek, hogy „Torda kiürült”,[4] Magyarkanizsán pedig éppen „a VMSZ-es polgármester adott hírt a tömeges elköltözésről”.[5]

Folyamatos fogyásunkra csak a sajtóban időnként közölt riasztó – leginkább egyházi és oktatási – adatokból lehet következtetni.
A temerini plébánia kimutatása szerint az egyházközösség területén „a fogyatkozás 2017-ben is szembetűnő, (jóval – B. A.) több mint kétszer annyi volt a(z egyházi) temetések száma (127), mint a kereszteléseké (48)”.[6] A helyzet azonban még rosszabb, mivel „a magyar nemzetiségű gyermekek születésének pontos számára vonatkozóan nincsenek adatok csak a megkereszteltekre, akik lehettek egy évnél idősebbek is”.[7] Ezek közül sem mind temerini lakos, „sokan, akik külföldön élnek megkeresztelni még hazahozzák a gyermeküket”.[8]
A szenttamási egyházközösség adatai szerint, „a 2017-es évben mindössze 9 keresztelő volt (5 fiú és négy lány), közülük csak kettő született 2017-ben, a többiek idősebbek. 2016-ban 18, 2015-ben pedig 17 keresztelő volt”.[9]  A házasságkötések száma is szinte elenyésző: „tavaly a templomban hét pár kötött házasságot, ebből egy pár 50 év házasság után esküdött meg egymással. 2016-ban ugyancsak 7, 2015-ben 5, míg 2014-ben 9 esküvőt tartottak a szenttamási templomban”.[10]  
Ugyancsak riasztó adat, hogy a topolyai községben január 15-én 28 diákkal kevesebb kezdte el a tanév második félévét.[11]
Közép-Bánátban sem jobb a helyzet: „Az elmúlt öt év alatt kilencezerrel csökkent a lakosság száma. Különösen a falvakban észlehető az elnéptelenedés, de egyre több üres ház van Nagybecskereken is.”[12]
(Egy vállalkozó szellemű demográfus – ha akadna ilyen –, körültelefonálva a plébániákat és a magyar tannyelvű iskolákat, könnyen megállapíthatná, hogy mennyivel lettünk kevesebben 2017-ben, mint 2016-ban voltunk.)   

A „demográfiai lejtmenet” legfőbb okát legtöbben a gazdaság visszaesésében, az alacsony szaporulatban és az elvándorlásban látják. Bunford Tivadar, a VMSZ szabadkai tisztségviselője szerint viszont „sokan divatból mennek el”[13] a Délvidékről.
Felszólalásában a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2017. december 29-i ülésén Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) úgy értékelte, hogy a testület „a demográfiai stratégiát félresöpörte”.[14] A képviselő „nem állította, hogy az elvándorlás megállítható lett volna a demográfiai stratégia folytatásával, de mindenképpen szükséges volna, hogy a nemzeti tanács szembenézzen az elvándorlás problémájával és feltérképezze a vajdasági magyarok elvándorlásának mértékét és valódi okait.”[15]
Az MNT a vajdasági magyarok számára fontos más egyéb kérdéssel sem „nézett szembe”, akkor éppen erre lenne képes?

Január 18.
Hosszú az út a jogállamig
Szerbiai az elmúlt másfél év alatt váltakozó sikerrel teljesítette az Európai Unióval (EU) folytatott csatlakozási-tárgyalások 23. fejezetével (igazságügy és alapvető jogok) kapcsolatos kötelezettségeket. „A tevékenységek egy része sikeresen folyik, sok téren viszont nagy a lemaradás” – írja a Danas c. belgrádi napilap.[16]
Dragan Popović, a Centar za praktičnu politiku [Gyakorlati Politikai Központ] igazgatójának véleménye szerint „a papíron úgy tűnik, hogy a legnagyobb előrelépést az alapvető jogok fejezetével kapcsolatban értünk el. Az azonban, hogy magas mércéket tűztünk ki magunk elé, semmiképpen nem jelenti azt, hogy közel vagyunk a célhoz”.[17]
– Rendkívül magas mércéket tűztünk magunk elé az alapvető jogok védelme területén, de az a benyomás, hogy senkinek nem áll szándékában ezeket a mércéket alkalmazni. Komoly problémával fogunk szembenézni, amikor az intézkedések alkalmazására kerül sor – mondja Popović. A legbonyolultabb terület a nemzeti kisebbségek jogainak kérdése lehet, tette hozzá.
– Ahhoz, hogy bármely fejezetet le lehessen zárni, szükséges, hogy ezt a határozatot becikkelyezze minden EU-s tagállam parlamentje. Már találkoztunk azzal, hogy ez egyes tagállamok, mint például Horvátország, vagy Románia, zárolják az egyes fejezetek megnyitását a nemzeti kisebbségek kérdése miatt – emelte ki Popović, hozzátéve, hogy „észrevehető különbség van az egyes, erős politikai háttérrel rendelkező kisebbségek iránti viszonyulásban, mint amilyen a magyar, és azok között, akiknek ilyen támogatásuk nincsen, mint az albán vagy a bosnyák”.
– Egészében véve, nincs esély arra, hogy a 23 tárgyalási fejezetnek ezt a részét az elkövetkező néhány évben lezárják – állítja határozottan Popović.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. január 26.


[1] Számottevően csökken Szerbia lakossága. Magyar Szó, 2018. január 17. 13.
Lásd még: Ketyeg Kelet-Európa demográfiai bombája. Magyar Szó, 2018. január 25. 4. 

[2] A természetes népszaporulat csak öt szerbiai községben volt pozitív 2017-ben. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/25526/A-termeszetes-nepszaporulat-csak-ot-szerbiai-kozsegben-volt-pozitiv-2017-ben.html, 2018. január 9. [12:23]

[3] Mennyi az annyi? – „Pártbeszéd” a vajdasági magyarság fogyásáról.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] G.B.: Több fiút kereszteltek, mint leányt. Magyar Szó, 2018. január 4. 12.
[7] Uo.
[8] Uo.
[9] P.L.: Visszaesett az esküvők és a keresztelések száma. Magyar Szó, 2018. január 4. 5.
[10] Uo.
[12] K.I.: Nagybecskerek (is) fogyatkozik. Magyar Szó, 2018. január 12. 6.
[14] Basity Gréta: A Magyar Nemzeti Tanács elfogadta a jövő évi költségvetését. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22072/A-Magyar-Nemzeti-Tanacs-elfogadta-a-jovo-evi-koltsegveteset.html, 2017. december 29. [18:22]
[15] Uo.
[16] V. Jeremić: Pregovori sa Eu još bez opipljivih efekata [Az EU-val folytatott tárgyalásoknak még nincsenek kézzel fogható eredményei]. Danas, 2018. január 18. 9.
[17] Uo.

Újvidéken került vissza eddig a legtöbb elkobzott vagyon

Azt ígérik, 2018 és 2030 között mindenki megkapja azt, ami jár neki 



Kétmilliárd dinárt irányoznak elő az idei állami költségvetésből a második világháború után eltulajdonított vagy lefoglalt vagyon kártérítésére azok számára, akiknek nincs lehetőség a természetbeni vagyon-visszaszármaztatásra. A kártérítés megfizetése akkor lesz lehetséges, amikor a szerb kormány döntést hoz a kártalanítás szorzószámáról.
A vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény értelmében 2018 és 2030 között minden tulajdonosnak, illetve jogutódnak meg kell kapnia a kártalanítási kötvényeket, függetlenül attól, hogy mikor született a visszaszármaztatásra jogosultságról szóló döntés – írja a Dnevnik napilap.
Az összes visszaszármaztatandó vagyon becsült értéke 13,6 milliárd euró. A vagyon-visszaszármaztatási törvény azonban csupán kétmilliárd eurós kompenzációs alap létrehozására kötelezi az államot.


Eddig több mint 54 ezer hektár mezőgazdasági földterületet adtak vissza a magántulajdonosoknak, illetve jogutódjaiknak és az egyházaknak

A vagyonértékelés azért volt szükséges, hogy a Pénzügyminisztérium kiszámítsa a kártérítési koefficienst annak érdekében, hogy megoldás szülessen az elkobzott vagyon minden egyes tulajdonosára vonatkozóan, jelezve a kártérítés kifizetésének összegét és dinamikáját. Egy tulajdonos maximum 500 ezer eurós kártalanítási összegben részesülhet.
Strahinja Sekulić, a szerbiai Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség igazgatója szerint az esetek 90 százalékában természetbeni vagyonvisszajuttatás történt, a maradék 10 százalékot pedig kötvények formájában fizetik ki.
A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség honlapján közzétett adatok szerint eddig 6 066 létesítmény, ebből 4 267 üzlethelyiség, 841 lakás és 908 épület került vissza egykori tulajdonosához. Visszajuttattak még 300 hektár, 63 ár és 32 négyzetméter megműveletlen építkezési területet, 5.105 hektár, 39 ár 90 négyzetméter erdőterületet és 28.343 hektár, 10 ár és 74 négyzetméter mezőgazdasági földterületet.
Az egyház több mint 58 ezer hektárt kapott vissza, ebből 26 ezer hektár mezőgazdasági földterület, 32 ezer hektár pedig erdőterület. A múlt év végéig az egyházak és a vallási közösségek 90 269 négyzetméteren elterülő épületek tulajdonjogát kapták vissza, ebből 12 779 négyzetméteren lakóépületek és 72 817 négyzetméteren üzlethelyiségek terülnek el. Ezenkívül egy értékes festmény is visszakerült az egyház tulajdonába.
A 45 vajdasági önkormányzat közül tizenegyben – Titelen, Csókán, Bácsban, Palánkán, Žitištén, Ürögön, Kishegyesen, Ópáván (Opovón), Hódságon (Odžacin), Zichyfalván (Plandištén) és Szécsányban – egyetlenegy létesítmény sem került vissza a tulajdonosához. A fennmaradt 34 vajdasági településen mintegy 1144 létesítményt származtattak vissza. A legtöbb vagyon-visszaszármaztatási eset, 436, Újvidéken volt eddig, Szabadkán 130, Pancsován 121, Nagybecskereken 82, Zomborban 58, Nagykikindán 45 és Versecen 28 létesítményt szolgáltattak vissza. Jelentősen kevesebb számban végezték el a kárpótlást a fennmaradt vajdasági településeken, Magyarcsernye és Pecsince helyi önkormányzatok esetében csupán egy ilyen létesítmény került vissza.

Ünnepélyes díjátadó Temerinben

 

A Keskenyúton Alapítvány és az Impressum Polgárok Egyesülete tisztelettel meghívja Önt a KESKENYÚTON EMLÉKÉREM ünnepélyes átadására:
Díjazott: Ternovácz István újságíró
A díjat átadja: Schmittné Makray Katalin, a díjazottat méltatja: Németh Miklós Attila.
Köszöntőt mond: Csorba Béla és Cseresnyés Magdolna
Közreműködik: Szirmai Károly MME Dalárda kórusa
Helyszín: Első Helyi Közösség székháza, Temerin Novosadska  (Újvidéki utca) 403.
Időpont: 2018. január 27. (szombat) 17 óra

 

2018. január 24., szerda

Danas, 2017. január 24. 7.

Bűnvádi eljárás indul(hat) Nyilas Mihály ellen


A közlekedési szerencsétlenség december 28-án a kora esti órákban történt Békova település bejáratánál Szabadka közelében. Nyilas Mihály Škoda Superb típusú szolgálati autóját vezetve elütött egy idősebb férfit, aki a helyszínen életét vesztette.
A 021 Rádió értesülései szerint kedden kell megérkeznie a szabadkai Alapfokú Ügyészségre annak a bűnvádi feljelentésnek, amely Nyilas Mihály, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárt, a VMSZ elnökségi tagját azzal terheli, hogy a múlt év végén szolgálati járművével halálra gázolt egy gyalogost Békován – közölte a Magločistač portál.
Nyilast a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekménnyel terhelik, amiért egytől nyolc év börtönbüntetés róható ki. „A bűnvádi feljelentést a hatályos törvények szerint a nap folyamán a szabadkai rendőrkapitányság teszi meg” – nyilatkozta Livija Panić Miletić, a szabadkai Alapfokú Ügyészség ügyésze.
A közlekedési szerencsétlenség december 28-án a kora esti órákban történt Békova település bejáratánál Szabadka közelében. Nyilas Mihály Škoda Superb típusú szolgálati autóját vezetve elütött egy idősebb férfit, aki a helyszínen életét vesztette.
A baleset napján a Vajdasági Magyar Szövetség közleményt adott ki, melyben kiemelték, hogy Nyilas Mihály nem fogyasztott alkoholt, mert tisztában volt azzal – miután gépkocsivezetőjének magánjellegű elfoglaltsága okán szabadnapot adott –, hogy maga fogja vezetni a szolgálati autó.