2019. június 2., vasárnap

Gyurcsány Fletóék nekimentek az EP választásokon voksoló délvidéki magyar szavazóknak

A Demokratikus Koalíció szerint teljesen átláthatatlan, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélszavazatait hogyan vették figyelembe a vasárnapi EP-választáson – írja az Index.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélszavazatainak eredményének megállapításáról szóló határozatot éppen csütörtökön fogadta el a Nemzeti Választási Bizottság, amit pénteken a DK megtámadott és ami ellen felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Kúriához.
A 115 325 ilyen választópolgár szerepel a névjegyzékben, akik közül a Fidesz-KDNP-re 55 287 érvényes szavazatot adtak le. Ennek nagyrészt a délvidéki magyar szavazók adták le. 
Hogyan szavaztak a magyar lakcímmel nem rendelkezők?
A DK szerint „nem tudni, hogy akik választóként regisztrálva lettek, élnek-e egyáltalán, illetve regisztrálásukat ők maguk kérték-e. Ugyanígy ellenőrizhetetlen, hogy a regisztráltak maguk adták-e le szavazatukat, vagy helyettük mások. Ezen túl teljesen zavaros bizonyos határon túli magyar szervezetek szerepe a folyamatban”.

Forrás: Index.hu

A vezér emlékezetes beszéde után fogalmunk se nincsen, hogy most győztünk-e vagy vesztettünk.
Milan R. Simić

Egy az ötmillióból:

Belgrád központjában az ellenzék és a rezsimmel elégedetlen polgárok megtartották az újabb „Egy az ötmillióból” tüntetést.

A demonstráció fő üzenete az volt, hogy a polgároknak útját kell állniuk annak a politikának, amely háborúba taszíthatja az országot.
Branislav Lečić színész, a tiltakozás vezérszónoka beszédében arra utalt, hogy a koszovói rendőrség különleges egységének (ROSU) Észak-Koszovón lebonyolított akciója voltaképpen egy előre megrendezett, koordinált művelet volt, amely mögött a belgrádi és a pristinai tényezők megállapodása állhat.
Továbbá kiemelte, hogy a tüntetések egyik legnagyobb sikere az Európai Bizottság legújabb jelentése, amelyben nagyjából az áll, hogy Szerbiában nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, az igazságszolgáltatás alig működik, valamint a parlament hatalom általi degradálása zajlik, aminek következtében az ellenzék bojkottálja az ottani „munkát”.
A rezsim ellehetetlenítette a normális, civilizált párbeszédet a vele egyet nem értő pártokkal és polgárokkal.
Minderre végre az EU is rájött, hangsúlyozta Lečić.
A tiltakozáson felszólalt az a fiatalember is, akire
a parlament előtt baseballütővel rátámadt a haladókkal összeboruló Vojislav Šešelj egyik gorillája.
(danas.rs nyomán)


Húsz éve történt…

Jugoszlávia bombázásának krónikája
(1999. március 23. – június 13.)

Szerda, június 2.
*  A NATO repülőgépei 577 bevetést intéztek jugoszláviai célpontok ellen, amelyek közül 197 végződött tényleges támadással. Támadást intéztek a televízió venaci átjátszóállomása ellen, rakéták hullottak Pancsova külvárosára, Rumára, továbbá Belgrádra, Ćuprijára, Batajnicára, Bajina Baštara, Prištinára. Szenttamásnál az Újvidéki Rádió adótornyát és a fő gázelosztó állomást érte találat. A Kraljevó környéki Borča falunál lebombázták a helyi tévéadót és a Szerbiai RTV Vranje környéki leadóját is.
* Jugoszláviából Bosznia-Hercegovinába eddig mintegy 104 000 menekült érkezett, akik közül 7873 kollektív szálláshelyen tartózkodik – közölte a Vöröskereszt és a Vörös Félhold nemzetközi szervezet.
* „Az első védelmi vonalon lévő egységek megtekintésekor” elesett Ljubiša Veličković (53) pilóta, vezérezredes, a Jugoszláv Katonaság vezérkari főnökének a légvédelemmel és a légierővel megbízott helyettese.
* Szabadka déli külvárosában, Sándorban ismeretlen tettesek ledöntötték a katolikus templom előtt álló márványkeresztet.
* Martti Ahtisaari finn elnök, az Európai Unió különmegbízottja közölte, hogy a bonni tárgyalásokon megszületett a megállapodás a Koszovóra vonatkozó béketervről, és hogy a Viktor Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízottal Belgrádba utaznak.
* Robin Cook brit külügyminiszter szerint „a G8 csoport által elfogadott elvek és a NATO feltételei jól kiegészítik egymást, és e közös feltételrendszerből semmilyen további engedmény nem lehetséges”.
* A hágai nemzetközi törvényszék elvetette a JSZK követelését, hogy rendelje el a bombázások leállítását. A törvényszék úgy értékelte, nem tartozik hatáskörébe a Jugoszlávia által követelt ideiglenes intézkedés.

2019. június 1., szombat

Húsz éve történt…


Jugoszlávia bombázásának krónikája
(1999. március 23. – június 13.)

Kedd, június 1.
* A NATO öt csapást mért Belgrád közelében az áramtermelő rendszerre. Koszovóra ötven lövedék hullott, amelyek közöl a legtöbb Prizren térségére és a határvidékre. Először bombázták Kikinda környékét. Négy nagy erejű rakétával lőtték a város északkeleti részén lévő kaszárnyát.  Egy rakéta a Nagykikinda-Banatsko Veliko Selo-i vasútvonal közelében csapódott be.
* Živadin Jovanović jugoszláv külügyminiszter levelet küldött Joschka Fischer német külügyminiszternek, jelezve benne, hogy Belgrád elfogadja a koszovói rendezés alapjául a nyolcak csoportjának május 6-i külügyminiszteri értekezletén kidolgozott elveket.
*  Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási mozgalom elnöke síkra szállt a koszovói válság békés megoldásáért és Jugoszlávia bombázásának beszüntetéséért.
* Vladan Batić, a  Szövetség a Változásokért Szervezet koordinátora, a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt elnöke felszólította a JSZK vezetőségét, fogadja el a Koszovóra vonatkozó felkínált béketervet.
* A herceg-novi válságstáb követelte a Jugoszláv Katonaság haditengerészetétől, hogy tartózkodjon a szükségtelen tevékenységtől a lakott területeken és a gazdasági létesítményekben.
* A čačaki belügyi titkárság  nem engedélyezte a polgárok gyülekezetét, amelyet  a  helyi községi képviselő-testület június 3-án 15 órára jelentett be.
* A belgrádi FoNet  hírügynökség ideiglenesen beszüntette a hírek, hang- és képanyag továbbítását, mert „a hadiállapot körülményei között nincsenek meg a legalapvetőbb hivatásbeli, anyagi, energia-technológiai előfeltételek a normális munkához”.
* A Jugoszláv Katonaság légvédelme lelőtte a NATO egy A10-es típusú repülőgépét Koszovóban, valamint egy pilóta nélküli gépet – jelentette a Belgrádi Rádió.
* George Robertson brit védelmi miniszter véleménye szerint Slobodan Milošević jugoszláv elnöknek még „számos lépést kell tennie” afelé, hogy teljesítse a nemzetközi közösség feltételeit, és a NATO beszüntesse a Jugoszlávia elleni légicsapásokat.
* Bulgáriában tartózkodik a NATO-tisztek csoportja, amely kivizsgálja annak lehetőségét, hogy az ország területén áthaladjanak a szárazföldi erők, amelyek bekapcsolódnak majd a koszovói küldetésbe.