Húsz éve történt…

Jugoszlávia bombázásának krónikája

(1999. március 23. – június 13.)

 

Vasárnap, június 13.

* Folytatódott a jugoszláv katonák kivonulása Pristinából. A hadsereg Koszovóból történő kivonulásával egyidejűleg a szerb lakosság egy része is távozik a tartományból. A menekülők, amit csak lehet, magukkal visznek, gépkocsin vagy traktoron. A Reuters értesülése szerint mintegy 30 ezer koszovói szerb indult el Szerbia vagy Montenegró felé.

* Francia, német és olasz erők telepítése kezdődött Koszovóban a nemzetközi békefenntartó küldetés keretében, s két brit hadosztály már elhelyezkedett Pristina közelében – közölte a NATO.

* Mintegy 700 főből álló brit ejtőernyős alakulat ért földet délután Pristinában, azzal a feladattal, hogy fenntartsák a biztonságot a kosovói főváros keleti felében. Az ejtőernyősök agyonlőttek egy férfit, aki tüzet nyitott rájuk. Az oroszok megakadályozták, hogy a brit NATO-katonák kiterjesszék ellenőrzésüket a pristinai repülőtérre.

* Egy halottja és három sebesültje van a délután Prizrenben kitört lövöldözésnek, amelyben két szerb férfi és a városban állomásozó német katonák vettek részt. A támadás az albán lakosság ellen irányult.

*Az illegális Koszovói Felszabadítási hadsereg katonái négy embert (két jugoszláv katonát, egy rendőrt és egy civilt) megöltek Pristina elővárosában, Vranjevacban. A KFH katonái rejtekhelyről támadtak a visszavonulókra.

* Ismeretlen fegyveresek német újságírók gépkocsijára nyitottak tüzet a koszovói Štimlje város közelében. Az egyik újságíró a helyszínen meghalt, a másik pedig röviddel a kórházba szállítás után.

* Koszovóba megérkezett az ENSZ 40 járműből álló gépkocsioszlopa, amely 250 tonna élelmiszert és egyéb segélyt szállított a rászorulóknak.

* Újvidék negyedeiben ismét több órán át szünetelt az áram- és ivóvíz-szolgáltatás.

* Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök egy órás telefonbeszélgetősük során egyetértettek abban, hogy a NATO és Oroszország katonai illetékeseinek tárgyalások útján kell megoldaniuk a pristinai repülőtér ellenőrzése körüli nézeteltéréseket.

* Robin Cook brit külügyminiszter és Igor Ivanov orosz külügyminiszter telefonbeszélgetésük alkalmával megállapodott arról, hogy a jövőben egyik fél sem tesz „váratlan lépéseket” a koszovói nemzetközi erők felvonulása terén.

*  A Strobe Talbott amerikai külügyminiszter helyettessel folytatott tárgyalások során sikerült eloszlatni az amerikai félnek az orosz katonák Boszniából Koszovóba vezénylése miatti aggodalmait – jelentette ki Moszkvában Igor Ivanov orosz külügyminiszter.

BOZÓKI Antal

Húsz éve történt…

Jugoszlávia bombázásának krónikája

(1999. március 23. – június 13.)

Szombat, június 12.

*  A NATO vezette koszovói nemzetközi erők  (KFOR)  élvonalában haladó brit egységek  előőrse délután elérte a tartomány székhelyét, Pristinát. A KFOR főparancsnoka, Sir Michael Jackson teljes körű felhatalmazással dönthet arról, milyen műveleteket lát szükségesnek a béke és biztonság megteremtésére a tartományban.

* Boris Jelcin orosz elnök jóváhagyta mintegy kétszáz fős orosz katonai előőrs éjjel végrehajtott pristinai bevonulását. Viktor Zavarzin altábornagy, a NATO mellé rendelt orosz katonai képviselő is részt vett a meglepetésszerű bevonulásban.

* Igor Ivanov orosz külügyminiszter hibának nevezte, hogy orosz békefenntartó erők bevonultak Koszovóba. Az orosz kormány elrendelte, hogy a csapatok azonnal hagyják el a tartományt, és várakozzanak a további utasításokig. Közben Moszkvában megszakadtak Ivanov és Strobe Talbot amerikai államtitkár-helyettes tárgyalásai az orosz katonák Koszovóba telepítéséről.

* Magyarország elutasította légterének használatát azon orosz repülőgépek számára, amelyek Kosovóba szállítanának katonákat, azzal az indoklással, hogy ehhez parlamenti beleegyezés szükséges.

* Bill Clinton amerikai elnök üzenetben fordult a koszovói albán menekültekhez, és felszólította őket, hogy amikor hazatérnek, ne álljanak bosszút a kosovói szerb lakosságon.

* Javier Solana, a NATO főtitkára a Focus német hírmagazinnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a jugoszláv kormány mindaddig nem részesül újjáépítési támogatásban, ameddig Slobodan Milošević hatalmon van.

* Miroslav Stefanović, az Új Demokrácia képviselője erélyesen bírálta a szövetségi kormány politikáját és kijelentette, hogy Jugoszláviai a Biztonsági Tanács határozatának elfogadásával lemondott arról a jogáról, hogy elítélhesse az agressziót és háborús kártérítést követeljen.

Húsz éve történt…

Jugoszlávia bombázásának krónikája

(1999. március 23. – június 13.)

Péntek, június 11.

* 10.30 ókor Bosznia-Hercegovinából Jugoszlávia területére érkeztek a Koszovóba vezényelt nemzetközi erők kötelékében az első orosz katonák, és a déli szerb tartomány felé vették útjukat. Az orosz katonai egység megjelenése általános meglepetést keltett a nyugati szövetségesek köreiben.

* Brüsszeli NATO-források délután közölték, hogy a NATO békefenntartó erők megkezdték benyomulásukat Macedónia felől Koszovóba. A KFOR-egységek telepítésének kezdetét eredetileg június 12-ére tervezték. Megindulásuk előbbre hozatala – írta a Reuters – időben csaknem egybeesett azokkal a hírekkel, amelyek szerint a boszniai SFOR-erőkhöz tartozó egyik orosz csapategység Boszniából Szerbián át Koszovó felé haladt.

* Al Gore amerikai alelnök meglepetésének adott hangot, hogy orosz katonák már Jugoszlávia területére léptek, de hozzátette: Moszkva biztosítékokat adott arra, hogy  az orosz egységek nem fognak egyoldalúan bevonulni Koszovóba.

* Oroszország tevékeny szerepet fog játszani a jugoszláviai háború utáni újjáépítésben – jelentette ki Igor Ivanov orosz külügyminiszter, miután a Kremlben találkozott Borisz Jelcin orosz elnökkel.

* Martti Ahtisaari finn elnök szerint a Jugoszláviának való segélynyújtást nem szabad összekötni Slobodan Milošević jugoszláv elnök jövőjének kérdésével.

* A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság azzal a kérelemmel fordult az Európai Unióhoz, hogy az ország bombázásának felfüggesztése után azonnal szüntesse meg a gazdasági zárlatot. (Az EU május 9-én vezetett be részleges szankciókat a JSZK ellen.)

* Filip Vujanović, a montenegrói kormány elnöke kijelentette, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban minél előbb véget kell vetni a hadiállapotnak.

* A Demokrata Párt kérte, hogy a szerbiai hatalmi garnitúra mondjon le, úgy értékelve, hogy Szerbia csak így tudja kihasználni a béke által kínált esélyt.

* Az Új Demokrácia követelte a jugoszláv és a szerb kormány elnökének a lemondását és új átmeneti kormányok létrehozását, amelyek megvalósítják a koszovói béketervet és előkészítik a szabad és demokratikus választásokat Szerbiában.