Ifjú csantavéri nyelvtehetség

(Akire büszkék vagyunk)

Lekörözte az ismert és igen jó hírű nagyvárosi iskolaközpontok, sőt még a belgrádi elit gimnáziumok tanulóit is egy 19 éves csantavéri magyar fiú. Német nyelvből rendezett országos középiskolai versenyen tűnt ki sokoldalú képzettségével és utasított maga mögé mindenki mást.

Kobetits Dénesre, a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium negyedikes/végzős tanulójára Molnár Szilvia, az iskola egyik német tanárnője figyelt fel először és ő segítette pártfogoltját a legmagasabb szintű megmérettetésre való felkészülésben. A körzeti tudáspróba március 15-én zajlott az iskolában, Dénes azon sikeresen szerepelt és továbbjutott az országos versenyre.

– Milyen volt a mezőny és miből állt ez a tudásfelmérés?

– Április 19-én az egyik belgrádi gimnáziumban zajlott a verseny mintegy 60 negyedikes diák részvételével. A mi iskolánk 3 tanulóval képviseltette magát. A középiskolák nyelvtehetségei ott gyűltek össze: angol, francia, orosz és olasz nyelvből is folyt a megmérettetés. A feladatok döntően szövegértésre alapozódtak – hallás és olvasás utáni szövegértésre –, a harmadik részben pedig nyelvtantesztet kellett kitöltenünk. Nem irodalmi szövegek, nem német nyelvű szerzők művei szolgáltatták ehhez az alapot, hanem érdekes és olvasmányos, többnyire ismeretterjesztő írások – amilyenekkel általában a magazinokban találkozhatunk. Számomra a nyelvtani rész volt az igazán emberpróbáló, de az alapos felkészülésnek köszönhetően azt is sikeresen megoldottam.

– Miként sikerült ilyen nyelvtudásra szert tenned? Gondolom nem az iskolai órákon sajátítottad el a német nyelvet!

– Ezt eltaláltad! Elsősorban a szüleimnek köszönhetem, akik már kiskoromban a tévé elé ültettek, így én a német csatornák műholdas adásai által úgy nézhettem a rajz- és mesefilmeket, mint mások tették azt a magyar műsorok révén. Ötéves koromra már folyékonyan beszéltem németül, de írni sokáig nem tudtam. Az iskola első osztályában angolt kezdtem tanulni, és csak ötödikben társítottam hozzá a németet.

 – Némileg sarkítva azt mondhatjuk, hogy szinte még a bilin ülve tanultál meg németül. De miért és kinek volt ez akkoriban fontos?

 – Apám rendszeresen követte a német nyelvű tévéműsorokat, vásárolta a német katalógusokat, sőt most is kizárólag csak német szövegeket böngész az interneten. Ha valamit nem értettem, akkor segített, megmagyarázta. Neki is talán az ősök iránti tisztelet, a családi kötődés miatt volt ez fontos – merthogy német származásúak vagyunk. Apám nagyanyja igazi sváb asszony, Erna Ertl volt, Hódságon lakott (az Ertl család már az 1700-as években ott élt), a Kobetits família pedig a szerémségi Bácsról származik. Ma is áll még a szülői házuk a város központjában. Apám elbeszéléséből tudom, hogy a nagyszülei időnként németül beszéltek egymással, főleg olyankor, amikor azt akarták, hogy az unoka ne értse, hogy miről folyik a társalgás. Nagyapám, aki 1937-ben született, még német nyelvű óvodába járt, de aztán Csantavérre költöztek és az iskolát már ebben a faluban kezdte. Ő nevelte apámat úgy, hogy valamely idegen nyelv, világnyelv ismerete nagyon fontos, sőt azt is mondogatta időnként, hogy ha a fia nem is, de talán majd az unokája egyszer még német földre kerül…

– Térjünk vissza a belgrádi versenyre! Milyen jutalommal érkeztél haza?

– A körzeti és az országos versenyen is elismerő oklevelet kaptam, a fővárosban egy ajándékkönyv is járt mellé, és részvételt nyertem egy egyhónapos németországi nyelvtanfolyamra. Berlinbe megyek majd augusztus folyamán. Ez egy igen drága és értékes nyelvtanulási lehetőség, úgy tudom, hogy 2500 euró a részvételi díj. Nekem ez most ingyen lesz! Nagyon örülök neki és hálás vagyok a tanárnőmnek azért, hogy felhívta a figyelmemet erre a megmérettetésre és segített a felkészülésben. Köszönet neki mindezért!

– Gondolkodtál-e már a továbbtanuláson?

– Az újvidéki Bölcsészettudományi Karra megyek, germanisztika tanszakra. Úgy értesültem, hogy az országos első helyezés birtokában felvételi vizsgát nem is kell tennem. És ha minden a tervem szerint alakul, akkor a tanulmányaim végeztével fordító/tolmács válik majd belőlem.

– Hallottam, hogy a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén is jól szerepeltél.

– Első alkalommal vettem részt a versenyen, műfordítói kategóriában értem el második helyezést. Első díjat nem ítéltek oda, a második díjat osztottuk egy szabadkai fiúval. Egy német együttes dalszövegét ültettem át magyarra. Vasárnap délelőtt a KMV óbecsei gálaműsorában veszem majd át az érte járó elismerést és jutalmat.   

Szabó Angéla

A képen: A német nyelvi verseny első díjasa, Kobetits Dénes

Nemzeti kisebbségi akciótervet javasol négy vajdasági magyar párt

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége párbeszédet kezdeményezett más vajdasági magyar pártokkal, civil szervezetekkel, magánszemélyekkel a szerbiai nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló átfogó akcióterv javaslatának megfogalmazására, közölte Csonka Áron pártelnök.
A közlemény szerint a vajdasági magyarságon belül mindeddig elmaradt a nyilvános vita az Európai Parlament (EP) március 11-ei állásfoglalásával kapcsolatban, amelyben az EP Szerbiát arra „ösztönözte, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt”.
„Miután Belgrádban, április 7-én megtartotta első ülését az a munkacsoport, amelynek feladata egy nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozása, azt feltételeztük, hogy az akcióterv szövegének kidolgozása körül egy közösségi konzultációt fog bekövetkezni. Azonban a vajdasági magyarságon belül mindeddig elmaradt a nyilvános vita e fontos, és a közösségünk életét hosszútávon is meghatározó összenemzeti kérdésben. Ebből kifolyólag, a munkacsoport ülésén részt vevő politikus, Nyilas Mihály, Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi titkár nem rendelkezik teljes körű közösségi felhatalmazással, valamint Hajnal Jenő, az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke semmiféle testületi felhatalmazást nem tud maga mögött a célkitűzések képviseletére” – áll a közleményben, amelyet Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének is eljuttattak.
Az aláíró négy vajdasági magyar párt (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Magyar Polgári Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Magyar Egység Párt), több civil szervezet és magánszemély időszerűnek tartja a 2012. szeptember 27-én megfogalmazott követeléseket, amelyek közül – mint fogalmaznak – eddig szinte semmi nem valósult meg. Ezért most azokkal összhangban 22 pontban foglalták össze azokat a feladatokat, amelyeket meglátásuk szerint végre kellene hajtani Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai 23. fejezetének megnyitása, illetve lezárása előtt.
Az aláírók egyebek mellett azt követelik, hogy a 23. fejezet megnyitása előtt a jogszabályokba foglalják bele Szerbia kötelezettségét a szerzett nemzeti kisebbségi jogok szintjének fenntartására és gyakorlati alkalmazására, a nemzeti tanácsot ruházzák fel tényleges döntéshozatali joggal a közösséget érintő minden kérdésben, továbbá egyebek mellet új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát, a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatás biztosítását követelik, és azt, hogy tegyék lehetővé az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogának gyakorlását.
Meglátásuk szerint a 23. fejezet lezárása előtti feladatok között szerepel többek között Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítása, a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiájának biztosítása, illetve a teljes magyar oktatási rendszer létrehozásának lehetővé tétele.
A közösen megfogalmazott álláspontokat eljuttatják a belföldi és külföldi sajtónak, a szerb kormányfőnek, az Európai Bizottság bővítési biztosának, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének, az anyaországi vezetőnek és az Európai Unió magyar képviselőinek.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18513/Nemzeti-kisebbsegi-akciotervet-javasol-negy-vajdasagi-magyar-part.html, 2015. április 23. [8:39]

Határozat a Nemzeti Kisebbségi Tanács megalakításáról

A SZK Hivatalos Közlönyének, 32/2015 száma, 2015. április 3., 68. oldal

Javaslat a nemzeti kisebbségi akcióterv tartalmára

A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG ALAPÉRDEKEI (SZERBIA EU-S CSATLAKOZÁSI FOLYAMATA ALATT)

 

Vajdasági Magyar Szövetség

Pásztor István Elnök Úr

Szabadka

Tisztelt Elnök Úr!
Az Európai Parlament (EP) a 2015. március 11-i állásfoglalásával a Szerbiáról szóló
2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP) – az EU csatlakozási tárgyalások sikeres folytatása érdekében – Szerbiát arra „ösztönözte, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt".
Miután Belgrádban, április 7-én megtartotta első ülését az a munkacsoport, amelynek feladata egy nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozása, azt feltételeztük, hogy az akcióterv szövegének kidolgozása körül egy közösségi konzultációt fog bekövetkezni. Azonban a vajdasági magyarságon belül mindeddig elmaradt a nyilvános vita e fontos, és a közösségünk életét hosszútávon is meghatározó összenemzeti kérdésben.
Ebből kifolyólag, a munkacsoport ülésén részt vevő politikus, Nyilas Mihály, Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti kisebbségi - Nemzeti Közösségi titkár nem rendelkezik teljes körű közösségi felhatalmazással, valamint Hajnal Jenő, az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke semmiféle testületi felhatalmazást nem tud maga mögött a célkitűzések képviseletére. Nyilatkozataikból arra a következtetésre jutottunk, hogy nincsen összehangolt programjuk, de még csak elképzelésük sem az akcióterv tartalommal való feltöltésére.
Ezért a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége párbeszédet kezdeményezett más vajdasági magyar pártokkal, civil szervezetekkel, magánszemélyekkel, egy átfogó akcióterv javaslat megfogalmazására.

Tisztelt Elnök Úr!
E levél mellékleteként rendelkezésére bocsájtom javaslatunk szövegét. Kérem vitassák meg, amire kiváló alkalom a soron következő kongresszusuk, és foglaljonak állást javaslatunk kapcsán.

Megtisztelő válaszára várva:

Csonka Áron
a VMDK elnöke
Kelt: Óbecse, 2015. 04. 22.

 

 

 

 

 

 

 

 

A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG ALAPÉRDEKEI (SZERBIA EU-S CSATLAKOZÁSI FOLYAMATA ALATT)

– Javaslat a nemzeti kisebbségi akcióterv tartalmára

Az Európai Parlament (EP) a 2015. március 11-i állásfoglalásával a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP) – az EU csatlakozási tárgyalások sikeres folytatása érdekében – Szerbiát arra „ösztönözte, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt".1
A vajdasági magyarságon belül mindeddig elmaradt a nyilvános vita e fontos, és a közösségünk életét hosszútávon is meghatározó összenemzeti kérdésben. Ebből kifolyólag a politikusoknak nincsen közösségi felhatalmazásuk a célkitűzések képviseletére, az MNT elnökének pedig nincsen semmilyen testületi felhatalmazása. Nyilatkozataikból arra a következtetésre jutottunk, hogy nincsen összehangolt programjuk, de még csak elképzelésük sem az akcióterv tartalommal való feltöltésére.
Mi, alulírott politikai pártok, civil szervezetek, magánszemélyek, továbbra is időszerűnek tartjuk a 2012. szeptember 27-én megfogalmazott, a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményei2 című, a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez intézett felhívásban megfogalmazott követeléseket, amelyek közül eddig szinte semmi nem valósult meg.
A fentiekre való tekintettel, egyetértésünket fejezzük ki és követeljük a vajdasági magyar parlamenti képviselőktől, a VAT Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságtól, a Magyar Nemzeti Tanácstól, hogy – az őshonos vajdasági magyar közösség identitása megőrzésének és fejlődésének érdekében – az alábbi feladatok, mint Szerbiai uniós csatlakozási kötelezettségei, kerüljenek a cselekvési tervbe:

I. Feladatok, amelyeket a 23. fejezet megnyitása előtt kell elvégezni:
 
1. Minden új jogszabályba be kell építeni Szerbia alkotmányos kötelezettségét a szerzett nemzeti kisebbségi jogok szintjének fenntartására és gyakorlati alkalmazására, a kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezmények és belső jogszabályok következetes végrehajtását, biztosítását. A hatályos jogszabályokat pedig úgy kell alkalmazni, hogy ne sérüljön a szerzett jogoknak az alkotmány által is biztosított intézménye.

2. A nemzeti tanácsokról szóló törvényt módosítani kell, vagy olyan új törvényt hozni, amely a nemzeti tanácsot felruházza tényleges döntéshozatali joggal a közösséget érintő minden kérdésben, lehetővé teszi érdekeink megfogalmazását és hatékony képviseletét továbbá szorgalmazza megfelelő szintű és ellenőrizhető finanszírozásukat.

3. A választási törvénybe be kell építeni a szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt részarányos parlamenti helyeket, az arányos részvételt a döntéshozatali
intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint
a belügyi hatóságokban – minden szinten.

4. Új törvény meghozatalát a népképviselők választásáról, amely lehetővé teszi a listákra és az egyénekre való szavazást is, minek alapján mindegyik jelölt, aki legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási eljárásba kerül.

5. A munkaügyi törvények olyan módon való módosítását, amelyek biztosítják a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását és a munkahelyekhez való egyenrangú, hátrányos megkülönböztetés nélküli hozzáférését.

6. A községi bíróságok visszaállítását és közjegyző kinevezését Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán. A nemzeti kisebbségek kötelező arányos foglalkoztatásának biztosítását az államigazgatásban, igazságügyi szervekben, közvállalatokban és hivatalokban, valamint a közjegyzők között.

7. Egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát, amely biztosítja a magyar nyelv és a latin betűs írásmód hivatalos és egyenrangú használatát a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi szervekben, a rendőrségen, közvállalatokban és hivatalokban, valamint azokban a községekben, melyekben a magyar nyelv- és írás hivatalos használatban van.

8. A szerb, mint nem anyanyelv oktatásának átszervezését, a tankönyvek korszerűsítését és a nemzeti közösségeket megbélyegző tartalmak törlését. Biztosítsák a kisebbségi oktatástól zavartalan állami pénzeszközöket, az oktatási hálózat fenntartását, alkalmazván a pozitív diszkrimináció elvét. Tegyék végre lehetővé a szerb iskolaközponthoz tartozó tordai és a magyarittabéi általános iskola önállósulását.

9. Biztosítsák a sajtó szabadságát és a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatást. A vonatkozó törvény módosítása által a kistérségi és helyi jellegű kisebbségi nyelveken is tájékoztató sajtót vonják ki a magánosítási folyamatokból.

10. Határozattal állapítsák meg a szabadkai Népszínház és az újvidéki Európa Kollégium befejezésének végső időpontját.

11. Módosítsák a kollektív bűnösség elvének törlésére vonatkozó 2014. október 30-i 88-13704 kormányhatározatot és nyilvánítsák semmissé a 2/45 sz. 1945. január 22-i és az 1945. március 26-i határozatot a zsablyai járás magyar és német lakosságának csupán a nemzeti hovatartozás alapján való kollektív bűnössé való nyilvánításáról.

12. A 2011. december 3-i rehabilitálási törvény teljes körű, megkülönböztetéstől mentes végrehajtása megköveteli a 23. szakaszának módosítását olyan módon, hogy mindenki, akinek 1944/45-ben a szabadságát megvonták, részesüljön arányos havi külön járulékban, ne pedig csak azok, akiknek nyolc év terjedelemben ismerték el a külön szolgálati időt.

13. A kárpótlási törvényt módosítani kell a természetbeni kárpótlással kapcsolatos minden eljárási és jogi akadály megszüntetése érdekében.

14. Hozzanak jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogának gyakorlását, a második világháború áldozatainak emlékmű emelését minden olyan helységben (ideértve az újvidéki Futaki úti temetőt is), ahol bizonyított tömegsír van, vagy volt. Törvény írja elő a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, segítse ezeknek az eseményeknek a kutatását, valamint a besúgók névsorához való hozzáférést és eljárás indítását az 1944/45-ben végrehajtott, tömeges kivégzések még életben lévő elkövetői ellen.

15. A szerb kormány biztosítsa végre az etnikai alapú incidensek, műemlékek lopása, rongálását és gyalázása hatékony kivizsgálását, a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását, valamint a még börtönben lévő temerini elítéltek szabadon bocsátását, akik aránytalanul magas börtönbüntetésben részesültek, illetve a „második temerini fiúk" név alatt ismert bírósági eljárás méltányos és mielőbbi rendezését.


16. Állami irányítással ne kerüljön sor a többnyire Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre való költöztetésére, mivel az még jobban megbontaná a lakosság etnikai arányait és rontaná a közbiztonságot.

II. Feladatok, amelyeket a 23. fejezet lezárása előtt kell elvégezni:


1. A Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítását, beleértve a törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkört is.

2. Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, a területi és személyi elvű autonómiát.

3. Valósítsák meg Szerbia valódi decentralizálását és EU-kompatibilis (nem statisztikai) régiókra való átszervezését, figyelembe véve a gazdasági, földrajzi, etnikai és más elveket. A délvidéki magyarság tömbben élő része egy közigazgatási egységben, régióban legyen. A közigazgatási reform részeként létre kell hozni a szubszidiaritás elve alapján működő települési önkormányzatokat, amelyek szabadon társulhatnának érdekeik érvényesítése céljából.

4. Változtassák meg az Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletet és tegyék lehetővé a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését.

5. Olyan munkahelyteremtő intézkedéseket hozzanak, amelyek csökkentik a munkanélküliséget, biztosítják a tisztességes keresetet és megélhetést, növelik a gyermekvállalás lehetőségét, valamint a fiatal és képzett lakosoknak a szülőföldön való maradását. Az állam támogassa a családi- és magán vállalkozásokat.

6. Tegyék lehetővé a magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig, a magyar lakosság érdekei alapján, figyelembe véve a szülők állásfoglalását, a Magyar Egyetem alapítását, újvidéki vagy szabadkai székhellyel.

III. Ezeket a közösen megfogalmazott álláspontjainkat eljuttatjuk a belföldi és külföldi sajtónak, a szerb kormányfőnek, az Európai Bizottság bővítési biztosának, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőinek.
Felhívjuk a vajdasági magyar képviselőket, az anyaországi vezetőit és az Európai Unió magyar képviselőit tegyenek konkrét és határozott lépéseket a cselekvési tervbe foglalt követeléseink megvalósítás érdekében.

2015. április 22.
1 http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-
2015-0213
2 http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert

 

 

Pártok:
– Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Óbecse, Csonka Áron, elnök
– Magyar Polgári Szövetség, Zenta, Rácz Szabó László, elnök
– Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Temerin, Csorba Béla, elnök

- Magyar Egység Párt, Óbecse, Szmieskó Zoltán, elnök

Civil szervezetek:
– Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, Újvidék, mgr. Bozóki Antal, elnök
– Barangoló – Zenta, Miklós Éva, elnök
– Historiae Hagyományőrző és Történeti Társulat, Óbecse, Tari István, elnök
– Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat – Topolya, Kovács 
   László, elnök
– Pont Most Egyesület, Szabadka, Almási Szilárd, elnök
– Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Újvidék, Nagy Margit, elnök
– Vajdasági Magyar Tudományos Társaság Prof. Dr. Dr. Hc. (DSC- MTA) Szalma József, elnök
– Válassz utat! Állampolgárok csoportja, Horgos, Bacskulin István, elnök
– Vox Humana Emberbaráti Társulat, Topolya, Sípos Piroska elnök
– Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, Újvidék, Matuska Márton, elnök
– Újvidéki Magyar Olvasókör, Újvidék, Matuska Mária, elnök
 
Magánszemélyek:
– Bálint István újságíró, Újvidék
– Magyari Karolina, okl. jogász, Újvidék
 
Megjegyzés
A dokumentum nyitott további aláírók számára, akik a tartalmával egyetértenek

http://vmdk.org.rs/hirek/432-javaslat-a-nemzeti-kisebbsegi-akcioterv-tartalmara

A házak és a korházak falairól hullik le a vakolat. A Belgrád a vízen makettje még tartja magát.

Đorđe Savić

Minden nap minden tekintetben a rosszabb a jobb.

Ilija Marković

A miniszterek az idő előtt haladnak. Csak ők élnek a megígért szebb jövőben.

Aleksandar Čotrić

Amikor a pápához indul a „Vatikán a sátán fő fészke” című könyv recenzense, az a repülőgépnek is valahogy kellemetlen.

Šaša Janković csak politikával foglalkozik – mondják a haladók. A haladóktól eltérően, akik csak Jankovićtyal foglalkoznak.

A „Fogjátok el Vlasit!”-al kezdődött. Fogjátok el Tachit!-al végződik.

Nem lesznek rendkívüli választások – mondja Vućić. Csak rendkívüli sajtókonferenciák.

Draža

Best of VMSZ - Pásztor István aranyköpései

Összegyűjtöttünk néhányat Pásztor István, a VMSZ elnökének elhíresült vagy nagy port kavaró kijelentései és nyilatkozatai közül, amelyek jól példázzák a legnagyobb délvidéki magyar párt vezetőjének a szerbiai magyarságról és annak helyzetéről alkotott képét. 

Magyar Szó napilapnak nyilatkozva Pásztor tavaly nyáron arról beszélt, hogy szerinte a délvidékiek olyan munkát vállalnak külföldön, ami itthon "büdös nekik".

– Ha az igazi véleményemet kellene kimondanom, nem nagy sikert aratnék azokkal a mondatokkal. Tény az, hogy jórészt a megélhetés miatt vándorolnak ki az emberek, de bizony azt is látni kell, hogy ott olyan munkákat vállalnak el, amelyeket itthon hetykén visszautasítanak.

A néhány héttel ezelőtti tartományi jelképekkel kapcsolatos szavazáson Pásztor István bizonyította, hogy az egykori magyar vármegye szimbólumok helyett inkább látnák Vajdaság címereként az 1848-49-es szerb csiholót. Ám Pásztor már 2013-ban, a karlócai szerb nemzetgyűlés évfordulójának alkalmából megtartott díszülésen is ítéletet mondott a magyar forradalom és szabadságharc felett.

"Ilyen értelemben a magyar forradalmi hatalom hegemónista viszonyt táplált más nemzetek iránt, a szerbek iránt is az akkori Magyarország területén."

Egy, az origo.hu-nak adott interjújában a délvidéki magyarverésekkel kapcsolatban elmondta:

"Azokban az esetekben, amikről tudok, a bántalmazás nem azért volt, mert (az áldozatok) magyarok", hanem mert a támadók "igyekeztek levezetni a feszültséget, és mivel ők tízen voltak, a magyarok meg hárman, akkor egyszerűen elkezdték kergetni őket" - mondta Pásztor.

Azonos témában azt is megtudhattuk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke érdekvédelmet lát még a magyarverésekben is. Csorba Béla, a VMDP elnöke számolt be egyik közleményében Pásztor egyik kijelentéséről, amit egy muravidéki tanácskozáson mondott:

"A magyarverések a mi érdekünkben történtek, mert a választások előtt a szétzilált magyar választótestületet össze kellett fogni valamivel."

Az Európai Parlament brüsszeli épületében egy nemzetközi konferencián Pásztor István egy szerb utranacionalistát is megszégyenítő határozottsággal kijelentette azt is, hogy:

"A Vajdaság Szerbia elválaszthatatlan része!."

Pásztor István nyomán D. H. 

Közzétette: Szerkesztő 2015. április 21. kedd, 19:25

http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/39336-2015-04-21-17-28-37

Ezek a „változások”

Az évi nyugdíjas buszjegy Belgrádban 407,00 dinárba kerül, Újvidéken 2015,00 dinárba.

Az állam gondoskodik a szmederevói vasgyárról, kemény tárgyalásokat folytat és pénzt fektet bele, mert ott 5.000 munkás dolgozik. Senkit nem kérdeznek, hogy hol van az újvidéki fémipar 20.000 elbocsátott munkása.

A Žeželj híd 16 év után se nincsen befejezve. Belgrádban az utóbbi három évben két új hidat építettek.

A fizetések és a nyugdíjak csökkentésével az évi megtakarítás mintegy 400 millió euró. Az egyik miniszter hibája az államnak 783 millió eurójába került.

Az államot gyanús oklevelekkel és doktorátussal rendelkező emberek uralják, a fiatal képzett emberek szöknek az országból.

2014 márciusában határozottan megígérték, hogy a nyugdíjakat senki nem csökkenti. Hat hónappal a választások után, szeptemberben, másként cselekedtek.

A fizetések és a nyugdíjak három évig be lesznek fagyasztva a mostani szinten.

Az adó növekedett, a villanyáram ismét megdrágul.

Csökken-e az élelmiszerek ára? A gyermekfelszerelések és a babakelengyék? A gázé?  

Az alkalmatlan miniszter büntetni és elbocsájtani akarja a tanügyeseket! A tanügyesek átlagkeresete 35.000 ezer dinár körül van. A bank-kormányzó nő fizetése a tavalyihoz képest 44.000 ezer dinárral növekedett és 579.139 dinárt tesz ki.

A kormány sikere, ha csökkenti a nyomorúságos fizetéseket és nyugdíjakat, vagy ha erősíti a gazdaságot? Az előbbit tették. És ez a második?

MI TUDJUK ÉS JOBBAN DOLGOZNÁNK

Vajdasági Szociáldemokrata Liga (SLV)

Újvidék