Ugljanin: Katastrofalan odnos prema manjinama u Srbiji

 

Predsednik Bošnjačkog nacionalnog veća (BNV) Sulejman Ugljanin ocenio je da je način kojim se vlast u Srbiji bavi manjinskim pitanjima katastrofalan i da predstavlja zlo za manjine, ali i budućnost Srbije.

On je na iftaru, koji je BNV u utorak uveče organizovalo u Novom Pazaru za medije i nevladine organizacije rekao da je najbolji primer za tu njegovu konstataciju Akcioni plan za ostvarivanje prava nacionalnih manjina, u okviru poglavlja 23 u pregovorima Srbije o priključenju Evropskoj uniji.
Ugljanin je dodao da se taj dokument ne primenjuje, a da se u izveštajima o njegovom sprovođenju Bošnjaci ni ne pominju.
"Cilj BNV je usvajanje nove metodologije za praćenje ispunjenosti zadataka iz Akcionog plana kako bi oni mogli biti merljivi, jer to u ovom trenutku nije slučaj", rekao je Ugljanin.
On je dodao i da se BNV, ali i ostali saveti nacionalnih manjina, zalažu za promene zakona o nacionalnim manjinama i nacionalnim savetima nacionalnih manjina, umesto kojih je neophodno usvojiti jedan krovni zakon koji će tretirati pitanja nacionalnih manjina.
"Ni za to ne postoji razumevanje ove vlasti, bivših radikala, čiji je program da u Srbiji nema manjina. Dok je tako neće biti dobro, ali se nadam da u Srbiji ima dobronamernih ljudi, intelektualaca, kojima je opšte dobro ispred ličnih interesa i koji će nas povesti u Evropu", kazao je Ugljanin.
Predstavnici BNV su na sastanku sa novinarima i predstavnicim nevladinog sektora ponovili zahteve upućene Vladi Srbije za reviziju Akcionog plana kojom bi se u njega uvrstili predlozi Bošnjaka i drugih manjina i jasno definisale aktivnosti države kako bi se rešili njihovi problemi.
Oni su istakli i da je neophodno definisati nosioce tih aktivnosti, kao i rokove i neophodna sredstva kako bi bili realizovani, ali i da novi Akcioni plan usvoji Republički savez za nacionalne manjine.
Rukovodstvo BNV je novinare i nevladine aktiviste upoznalo i sa nedavnom inicijativom o nastavku Međunarodne konferencije o bivšoj Jugoslavi.
Izvor: N1

http://rs.n1info.com/a277561/Vesti/Vesti/Ugljanin-Katastrofalan-odnos-prema-manjinama-u-Srbiji.html

21.06.2017. |12:05 >12:06

Hajnal Jenő és az akarat diadala

Akaratlanul is Leni Riefenstahl filmjének a címe jut eszembe, amikor arról olvasok, hogy Hajnal Jenő, hogy megy szembe minden törvényességgel, rúg fel minden hatáskört és száll szembe akár még a józan ésszel is, ha pártérdekeket kell kiszolgálnia.

Mindezt teszi a Magyar Nemzeti Tanács elnökeként, amely intézményt maga Orbán őadtaazállampolgárságot Viktor is a délvidéki magyarság autonómiájának a megvalósulásának nevezett. 

Azonban mint az ismételten kiderült, az MNT-t sok esetben a hatalmi párt semmi másra nem használja, mint a saját túlhatalma megtartására, kicsinyes bosszúja és pártalapú leszámolásainak a végrehajtására vagy épp politikai célok megvalósítására.

Ha ehhez Jenőnek szembe kell köpnie saját magát és saját alapszabályait? Semmi gond! 

Tegnap egy sajtótájékoztató keretén belül a Magyar Mozgalom és a VMDK közösön tiltakozott a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola igazgatójának megválasztásának törvénytelen körülményei ellen.

A történet röviden összefoglalva: a VMSZ saját emberét szeretné látni az igazgatói székben, ehhez pedig nem válogat a módszerekben, volt itt már fenyegetés, üzengetés, ellehetetlenítés. Most pedig a Magyar Nemzeti Tanács és a tartományi oktatási titkárság kalákába állva megmásítva az MNT saját korábbi döntését Kecsenovics Szabó Dórát helyezte az iskola élére.

Hallott már óvodásokat arról vitázni, hogy kinek az apukája az erősebb, majd a tétet emelve azon civakodni, hogy kinek van nagyobb és több kutyája? Nagyjából ez az a szint, ahol a Hajnal vezette MNT is tart. Hiszen miután a csantavéri iskolaszék azt kérte az MNT-től és a tartományi titkárságtól is, hogy juttassák el a döntésükhöz vonatkozó dokumentációt, egyszerűen bedurcultak és nem válaszoltak. Majd Hajnal Jenő befárad az MNT által irányított Pannon RTV stúdiójába, ahol varázsütéssel egyedi jogköröket talált ki magának a saját akaratának a kiterjesztéséhez.

– Két törvény szabályozza az iskolaigazgatók megválasztásának véleményezését: a nemzeti tanácsokról, illetve az oktatásról szóló törvény. Mindkettő a nemzeti tanácsok hatáskörébe helyezi a véleményezést és nem elnöki jogkörre, mert ilyen nincs is. Hajnal Jenő gyakorlatilag szembement az MNT több szervének is a döntésével: az Oktatási Bizottság február 7-i döntésével, a Végrehajtó Bizottság február 7-i döntésével és a Magyar Nemzeti Tanács február 23-i döntésével, azzal a levéllel, amit a tartományhoz juttatott el. Ez egy rendkívül lesújtó példa arra, hogy hogyan működik a vajdasági magyar politikum – összegezte a téma kapcsán tartott sajtótájékoztatójában a helyzetet Joó Horti Lívia, az MNT ellenzéki képviselője.

Az egész helyzetben azonban talán a legkétségbeejtőbb, hogy a saját és az őt dróton rángató párt akaratát diadalra segítő Hajnal Jenő mindezt mindenféle elszámoltatás, retorzió és következmény nélkül teheti meg.

Jelenleg nincs olyan szerv a törvényalkotó Belgrádtól, a fenntartó forrásokat biztosító Budapesten át az egész családi bizniszt működtető szabadkai elefántcsonttornyokban sem, aki azt mondaná, hogy most már elég legyen végre! Épp ellenkezőleg…

Az MNT hat tanácsnoka egyébként írásban kérte, hogy a tanács holnapi ülésén tűzzék napirendre a kérdést, hogy a nemzeti tanács elnöke túllépett-e saját jogkörén, de

Hajnal Jenő még ahhoz is gyáva volt, hogy szembenézzen a nyilvánvaló igazsággal és a kezdeményezést rágalmazásnak nyilvánítva, formai okokra hivatkozva elutasította azt.

2017-06-22 H. Á.

http://delhir.info/2017/06/22/hajnal-jeno-es-az-akarat-diadala

 

Danas, 2017. június 22. 9. 

Gond van a kisebbségi tankönyvekkel

Némely nemzeti közösség esetében megrekedt a tankönyvek nyomtatása

Nem zökkenőmentes a kisebbségi tankönyvek nyomtatása (Archív)

Tíz hónapja írta alá az oktatási minisztérium a nemzeti tanácsokkal a megállapodást a nemzeti közösségek nyelvén történő tankönyvek nyomtatásáról, ám a tervezett 100 tankönyv közül jelenleg csak mindössze 34 tankönyv van kinyomtatva.

Vicsek Annamária oktatási államtitkár a Tanjugnak nyilatkozva elmondta, egyes nemzeti közösségek esetében valóban megtorpanás van. A legtöbb tankönyvet magyar és szlovák nyelven nyomtattak ki. A legnagyobb gond az albán nemzeti közösség tankönyveivel van, a tervezett 43 tankönyvből még egy sem készült el, valamint a bosnyák tannyelven előirányzott 14 tankönyv közül is még csak egy került ki a nyomdából. A bosnyák tankönyvek esetében a nem megfelelő minőség jelent problémát, a tankönyvek nem felelnek meg az Oktatási- és Nevelés Fejlesztési Intézet támasztotta elvárásoknak.

Magyar Szó, 2017. június 22. 1., vagy

https://www.magyarszo.rs/hu/3400/kozelet_oktatas/166919/Gond-van-a-kisebbs%C3%A9gi-tank%C3%B6nyvekkel.htm,

2017. június 22., 07:43 >> 2017. június 22., 18:35

Vučić a pártja képviselőit is megbízott státusban tartja.

Nikola Božilović

Jogunk van magyarul felvételizni

Aki jogsértést tapasztal a felvételi vizsgára való jelentkezés alkalmával és a felvételi vizsga folyamán, jelentse a VaMaDiSz szakszolgálatának

A Vajdasági Magyar Diákszövetséghez (VaMaDiSz) az elmúlt napokban több alkalommal is fordultak végzős középiskolai diákok és szülők azzal a panasszal, amely szerint néhány egyetemi kar és főiskola megkérdőjelezi a magyar nyelvű felvételi vizsgázás lehetőségének biztosítását. Minden egyes alkalommal, az illetékes tartományi szervek segítségének köszönhetően, azonnal megoldásra kerültek ezek a bizonytalan helyzetek.
Felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy a hatályban lévő törvény értelmében Vajdaság területén minden egyes egyetemi kar és főiskola köteles magyar nyelven is megszervezni a felvételi vizsgázást, és minden jelentkezőnek jogában áll igényelni a magyar nyelvű írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát.
Értesítünk mindenkit, hogy amennyiben jogsértést tapasztal a felvételi vizsgára való jelentkezés alkalmával, valamint a felvételi vizsga folyamán, azt azonnal jelentse a VaMaDiSz szakszolgálatának a www.vamadisz.com honlapon található elérhetőségek valamelyikén. Így gyorsan tudunk reagálni, értesíteni az ügyben illetékes tartományi szervezeteket, és érdemben orvosolni a felmerülő problémát.
Várhatóan az újvidéki Jogtudományi Kar továbbra sem fogja engedélyezni a magyar nyelvű felvételi vizsgázást, a hatályos törvény, az általunk indított per és a nemzetközi szintről érkező nyomás ellenére sem. Sajnos az első fokon elveszített bírósági per itéletének indoklását immáron két hónap elteltével sem kaptuk kézhez, emiatt nem tudjuk elindítani a fellebbezést és a másodfokú eljárást. Ennek ellenére nem tétlenkedhetünk: június 23-án Büsszelben tárgyalunk az Európa Parlament képviselőivel a Karon meglévő jogsértésről. A fejleményekről sajtótájékoztató keretében fogjuk tájékoztatni a nyilvánosságot – áll a közleményben, amelyet Sóti Attila, a VaMaDiSz elnöke írt alá.

https://www.magyarszo.rs/hu/3400/kozelet_oktatas/166934/Jogunk-van-magyarul-felv%C3%A9telizni.htm 2017. június 22., 09:28 >> 2017. június 22., 18:35

„Hajnal Jenő szembement az MNT több szervének a döntésével”

Joó Horti Lívia: Intézményi hatásköri túllépések, önkényes döntések és a döntéshozatali szervek kiskorúsítása jellemezték a csantavéri iskola igazgatójának megválasztását

Fél éve zajlik a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola igazgatójának megválasztása körüli hercehurca, ennek visszásságairól szerdán sajtótájékoztatón számolt be Joó Horti Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, aki egyébként a Magyar Mozgalom társelnöke is. A csantavéri iskola tantestülete január 19-én véleményezte az igazgatói pályázatra beérkezett jelentkezéseket. 86-ból 83-an szavaztak, közülük 49-en támogatták István Ervint, 25-en Kecsenovics Szabó Dórát, és további nyolcan két másik jelöltet. Ezt a kérdést az MNT oktatási bizottsága február 7-én tűzte napirendre, és a tantestület által támogatott jelöltet az MNT illetékes bizottsága is támogatta, 14 igen és 1 ellenszavazat mellett.



Még aznap az MNT Végrehajtó Bizottsága is támogatta István Ervin kinevezését. Február 23-án a Magyar Nemzeti Tanács ülésén 24 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett maga az MNT is – az egyetlen szerv, amely a törvény szerint véleményezheti az igazgatóválasztást – István Ervint támogatta és megküldte az iskolaszéknek az erre vonatkozó dokumentumot. Az iskolaszék különböző háttértevékenységek és lobbizások után február 27-én ült össze és a két jelölt közül 5:4 arányban Kecsenovics Szabó Dórát támogatta.
A történet innen kezdve lesz bonyolult…
A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság március 9-i keltezésű határozatában – amellyel jóváhagyta Kecsenovics Szabó Dóra kinevezését – az áll, hogy az MNT előző napi, azaz március 8-i dokumentumában támogatja Kecsenovics Szabó Dóra kinevezését. Ezt követően beállt egy „lefagyott” helyzet, az iskolaszék ugyanis nem érti a jóváhagyást, ezért kérvényezi az MNT-től és a tartományi titkárságtól is, hogy juttassák el az erre vonatkozó dokumentációt, hiszen az iskolaszék rendelkezésére álló, és a tartomány felé megküldött  dokumentumok arról szólnak, hogy az MNT által támogatott jelölt István Ervin volt.
Sem az MNT, sem a tartományi titkárság nem méltatta válaszra az iskolát, a mai napig sem.
Emiatt április 11-én az iskolaszék egyik tagja levélben kért magyarázatot a Magyar Nemzeti Tanácstól. Három nappal később az MNT öt tagja a közérdekű adatokhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény, illetve az MNT alapszabályának 11 szakasz a. és b. pontja alapján ugyancsak kéri a tanácsot, hogy a március 8-án meghozott támogatásról szóló dokumentumot adja ki. Erre azonban az MNT továbbra sem hajlandó, hosszú időn keresztül.
Joó Horti Lívia az április 27-i rendes ülésén is kérte a szóban forgó dokumentum kiadását. Aznap, azaz április 27-én Hajnal Jenő, az MNT elnöke a Pannon Televízió Közügyek című műsorának (19:48-tól) nyilatkozva azt mondta, hogy ő adta ki ezt a dokumentumot, és az nem a Magyar Nemzeti Tanács, hanem az ő elnöki jogkörével megírt levél, amellyel támogatja Kecsenovics Sz. Dóra kinevezését.

Ezt követően azonban megérkezik a kért levél is, az, amelyben a március 8-án az MNT által a tartománynak megküldött dokumentum található. Ez az MNT fejlécével ellátott irat, melynek tárgya az iskolaigazgató jelölt megválasztásának véleményezése, és amelyben ez áll: „a titkárság a 2017 március 8-i keltezésű *** iratszámú kérelme alapján a Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt évek kizárólag pozitív tapasztalataira való tekintettel támogatja Kecsenovics Szabó Dóra megválasztását.”


– Nem azt írja, hogy Hajnal Jenő, nem azt írja, hogy elnöki vélemény, hanem azt írja, hogy a Magyar Nemzeti Tanács – világított rá Joó Horti Lívia és hozzátette:

Ez egy egészen félelmetes történet, hogy egy szerv, a jogot betartva működtető, az autonómiánkat képviselő és a kisebbségi közösség jogi kereteit megtartó szerv gyakorlatilag megengedi magának, hogy két, önmagával ellentétes véleményt hozzon meg.

Az MNT ez ügyben semmiféle döntést nem hozott, sem az oktatási bizottsága, sem a végrehajtó szerve, sem maga a tanács – magyarázta Joó Horti.
Az MM-VMDK tartományi frakció kérte Nyilas Mihály illetékes tartományi titkárt, hogy indokolja meg, milyen dokumentumok alapján állította ki az iskolának a jóváhagyást, Nyilas azt válaszolta, hogy Kecsenovics Szabó Dóra kinevezésével kapcsolatosan március 8-án az MNT adott pozitív véleményt.

Joó Horti Lívia: Nem azt írja, hogy Hajnal Jenő, nem azt írja, hogy elnöki vélemény, hanem azt írja, hogy a Magyar Nemzeti Tanács

Joó Horti Lívia szerint ezek a történések komoly kérdéseket vetnek fel:

• Ha egy nem tetsző vélemény érkezik be a tartományhoz, akkor azt miért nem tudja tiszteletben tartani?
• Hogy történhet meg, hogy március 8-án a tartomány levelet küld az MNT-hez, hogy küldjön egy másik véleményt – mert, hogy az iskola által megküldött dokumentumban nem az a név szerepel, mint akit az iskolaszék és a vmsz-esz politikum szeretett volna és hogy van az, hogy erre ugorva még ugyanaz nap kiállít egy másik dokumentumot?
• Hogy lehet az, hogy harmadnap a tartományi titkárság ezt már meg is küldi az iskolának, és azóta nem áll szóba az iskolaszékkel?
• Hogy lehetséges, hogy miután Hajnal Jenő elnök úr a Közügyek című műsorban azt mondja, hogy elnöki jogköre van ilyen dokumentum kiállítására, és ezért hat tanácsnok azt kéri, tűzze napirendre a soron következő pénteki MNT ülésen, hogy vitassák meg, történt-e hatáskör túllépés és hogy hogyan járhat el egy elnök ilyen módon, akkor formai hibákra hivatkozva és rágalmazásnak minősítve a dolgot nem tűzi napirendre?

– Egyébként két törvény szabályozza az iskolaigazgatók megválasztásának véleményezését: a nemzeti tanácsokról, illetve az oktatásról szóló törvény. Mindkettő a nemzeti tanácsok hatáskörébe helyezi a véleményezést és nem elnöki jogkörre, mert ilyen nincs is. Hajnal Jenő gyakorlatilag szembement az MNT több szervének is a döntésével: az Oktatási Bizottság február 7-i döntésével, a Végrehajtó Bizottság február 7-i döntésével és a Magyar Nemzeti Tanács február 23-i döntésével, azzal a levéllel, amit a tartományhoz juttatott el. Ez egy rendkívül lesújtó példa arra, hogy hogyan működik a vajdasági magyar politikum – összegezte Joó Horti Lívia.
Tóth Imre

http://szabadmagyarszo.com/2017/06/21/hajnal-jeno-szembement-az-mnt-tobb-szervenek-a-dontesevel/, 2017. június 21.