2018. szeptember 29., szombat

László Gyula: „Leváltottak, mert szóvá tettem, hogy magyartalanítás folyik Szabadkán”


A Mozgalom a Polgári Szabadkáért (MAPSZ) frakció ma sajtótájékoztatón reagált arra, ami a szabadkai Városi Képviselő-testület legutóbbi ülésén történt 

László Gyula, Miroslav Milojević és Maglai Jenő
Fotó: Németh Ernő

László Gyula tanácsnok, a szabadkai VKT káderügyi bizottságának volt a tagja. Leváltását a szerdai ülésen pótlólagosan vették napirendre, úgyhogy ő nem is volt jelen az ülésen. A bizottságba egyébként a Mozgalom a Polgári Szabadkáért frakció delegálta.
- Nem ért meglepetésként, hogy leváltottak, de a módszerrel túlléptek minden határt – véli László Gyula. - Nem volt annyi merszük, hogy a szemembe nézzenek és az előző napi bizottsági ülésen az én leváltásomat felvessék. Arra sem adtak lehetőséget, hogy másnap a saját véleményemet 3 percben a képviselő-testületi ülésen elmondjam. Megvárták, hogy a képviselőcsoport tagjai elmenjenek az ülésről, majd utolsó napirendi pontként, a fű alatt próbálták ezt lerendezni. Én az ezt megelőző ülésen beszéltem arról, hogy Szabadkán magyartalanítás folyik. Ezt pedig bárki leellenőrizheti. Csak ki kell nyitni a cégjegyzéket és megnézni, hogy a szabadkai állami intézményeket, művelődési intézményeket kik vezetik és közülük mennyi a magyar. Ez az egyik probléma, a másik pedig az, hogy egyértelműen negatív szelekció folyik káderügyekben, például az igazgatók megválasztásakor. Az intézmények többnyelvű jellege közben megszűnik, átváltanak egy nyelv, a szerb kizárólagos használatára – állítja a leváltott bizottsági tag.
László Gyula szerint leváltásának oka ez volt, hisz amikor ezt szóvá tette, utána megüzenték neki, hogy ő lesz a következő magyar, akit eltávolítanak tisztségéből.
Miroslav Milojević, a MAPSZ frakcióvezető-helyettese szerint korábban az volt a gyakorlat, hogy a frakciók autonóm módon döntöttek arról, hogy kiket jelölnek az egyes bizottságokba. A többi képviselői csoport abba nem szólt bele. Ennek most nyilván vége.
- A Szerb Haladó Párt és a VMSZ egy csellel eszközölte ki László Gyula eltávolítását. Az ülés vége előtt 20 perces szünetet rendeltek el indoklás nélkül. A tanácsnokok nagy része ekkor távozott a teremből. Ezt követően utolsó napirendi pontként tiktaták be László Gyula leváltását. A MAPSZ tanácsnokai ekkor visszatértek az ülésre, kérdőre vonták a hatalmi többséget, de semmi magyarázatot nem kaptak a leváltás okairól. A képviselői csoport mindezt támadásnak tartja a szabad véleménynyilvánítással szemben. Emberi jog és a demokrácia alapelve, hogy gondolatainkat szabadon elmondhassuk – mondta a frakcióvezető-helyettes.
Miroslav Milojević szóvá tette azt is, hogy gyakran néhány órával az ülés kezdete előtt kapják kézhez a sokszor több száz oldalas anyagokat a napirendi pontokkal kapcsolatban, amit el sem tudnak olvasni, így a megválasztott képviselőként nem tudnak érdemi munkát folytatni.
Maglai Jenő, a MAPSZ frakcióvezetője elmondta, a VKT szerdai ülésének napirendjén volt a bevételekről és a kiadásokról szóló jelentés, ami az idei év első félévére vonatkozó adatokat közölte. Maglai szerint a városi költségvetés aggasztó helyzetben van.
- Az első félévben a deficit már meghaladta az egymilliárd dinárt. A 3,7 milliárdos tervezett bevétel helyett csak 2,6 milliárd dinár valósult meg. Ugyancsak aggasztó az, hogy a fő bevételi források csökkentek. A keresetek adójából vannak a városnak a legnagyobb bevételei. Az első hat hónapban ezek 10 százalékkal voltak kisebbek a tervezettnél. Ez alapján csak ebből az év végéig a város 200 millió dinárral kevesebb pénzre számíthat, de akár 400 millió dinár is lehet a csökkenés. A második nagy bevételi forrás a vagyonadó. Ebből 1 milliárdos bevételt terveztek. Az első félévben itt is 10 százalékkal volt kisebb a megvalósulás. Az év végéig akár 150-200 millió dináros lehet a kiesés. Az ülésen felhívtuk a figyelmet arra is, hogy azok a bevételek, amiket a város maga gazdálkodik ki, például az ingatlanok eladása révén, a nullára csökkentek. Pedig ebből is 120 millió dinárt reméltek. A városi telkek eladásából 375 millió dinár volt betervezve, a megvalósulás ezen tétel esetében is csak 24 millió dinár, azaz 6 százalék! Pedig az első félév végén legalább 50 százalékos megvalósulást kellett volna e tekintetben is elérni. Ugyancsak nagy bevételi forrást jelentettek korábban a városnak a bérleti díjak, amik a földek, üzletek bérbeadásából származtak. A megvalósulás ezzel szemben csak 20 százalékos.
Maglai szerint mindez arról tanúskodik, hogy a szabadkai városi vezetés nem dolgozik megfelelően. A színház építése is áll, de Palicson sem történt semmi lényeges beruházás. A várost már nemcsak a fiatalok hagyják el, hanem az idősebb személyek is, ami annak a jele, hogy a polgárok Szabadkán már nem látnak perspektívát, mondta a politikus.
A sajtótájékoztatón azt is bejelentették, hogy a Magyar Mozgalom és a Mozgalom a Polgári Szabadkáért elköltözött korábbi székházából, az iroda új címe: Szabadka, Šantić u. 25.
Németh Ernő
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22812/Laszlo-Gyula-Levaltottak-mert-szova-tettem-hogy-magyartalanitas-folyik-Szabadkan.html 2018. szeptember 28. [19:40] 


Szabadka: Magyartalanítják az önkormányzatot? Leváltották László Gyulát

<span class="entry-title-primary">Szabadka: Magyartalanítják az önkormányzatot?</span> <span class="entry-subtitle">Leváltották László Gyulát</span>

A Városi képviselő-testület szerdai ülésén leváltották László Gyulát, a vkt káderügyi bizottságának a Mozgalom a Polgári Szabadkáért által delegált tagját. A történtekre a MAPSZ pénteken sajtótájékoztatón reagált. „A tanácsnoki csoportnak komoly kifogásai vannak a képviselő-testületi ülések megszervezésének, és azok vezetésének módjával kapcsolatosan” – mondta Miroslav Milojević frakcióvezető helyettes:
„Bunford Tivadar vkt elnök és helyettese, Veljko Vojnić gyakran félbeszakítják, vagy ok nélkül megvonják a szót az ellenzéki tanácsnoktól, amikor azok a VMSZ és SZHP alkotta hatalmi koalíció munkáját bírálják. Az ülések anyagait nem juttatják el időben, ami miatt a tanácsnokok nem tudnak megfelelően felkészülni. A legutóbbi ülésen pedig az eddigi gyakorlattal ellentétes módon váltották le a vkt káderügyi bizottságának tagját. Ezt kegyetlen módon, csendben és észrevétlenül próbálták elvégezni: közvetlenül az ülés vége előtt magyarázat nélkül húsz perc szünetet rendeltek el, majd amikor látták, hogy a MAPSZ tanácsnokai elhagyták a tanácstermet, akkor gyorsan napirendre tűzték László Gyula leváltását. Amikor ezt az ellenzék megtudta, a tanácsnokok visszatértek és részt vettek az erről szóló vitában. Azt azonban a hatalmi koalíció egyetlen szóval sem indokolta meg, hogy miért került sor a leváltásra” – magyarázta újságíróknak Milojević.

László Gyula, Maglai Jenő és Miroslav Milojević

László Gyula: Egynyelvűvé válnak a többnyelvű intézmények
László Gyulát nem érte meglepetésként a leváltás, de annak módja szerinte túlment minden határon. Úgy gondolja, erre azért került sor, mert „illetlenül” beszélt a szószéknél, amikor azt mondta: magyartalanítás zajlik a városban.
„Nem volt annyi bátorságuk, hogy a szemembe nézzenek és az előző napi bizottsági ülésen napirendre tűzzék a leváltásomat, és hogy lehetőséget adjanak arra, hogy a véleményemet három percben a képviselő-testület előtt is elmondjam. Azt, pedig hogy magyartalanítás zajlik, mindenki tudja. Elég kinyitni a cégjegyzék honlapját és megnézni, hogy a szabadkai állami vállalatok, művelődési, és más intézmények élén milyen nevű igazgatók vannak, és hogy azok között mennyi a magyar. Egyértelműen látni, hogy ez nem légből kapott állítás” – magyarázta László Gyula és hozzátette: negatív szelekció zajlik, és az eddig többnyelvű és több kultúrájú intézmények egynyelvűvé változnak.

Maglai Jenő: Ez már a totális autokrácia
Maglai Jenő, a MAPSZ frakcióvezetője szerint a képviselő-testület egy szavazógépezetté változott: „A hatalmi többségben olyan emberek ülnek, akik automatikusan, pártbéli feletteseik utasítására szavaznak. A várost érintő döntések meghozatalát nem előzi meg érdemi vita. Ez már a teljes autokrácia rendszere,  ahol már a tanácsnokok alapvető jogait sem tartják tiszteletben” – hangsúlyozta a politikus. Maglai Jenő rámutatott: a szerdai képviselő-testületi ülés napirendjén szerepelt az idei év első hat hónapjára vonatkozó, a bevételekről és kiadásokról szóló jelentés. A számokból pedig az derül ki, hogy az idei év első felében több mint egymilliárd dinár a költségvetési hiány.  „Különösen aggasztó, hogy a város fő bevételi forrásai is zuhanórepülésben vannak” – tette hozzá Magjai Jenő.

https://szabadmagyarszo.com/2018/09/28/szabadka-magyartalanitjak-az-onkormanyzatot/ 2018. szeptember 28. [20:10]

2018. szeptember 28., péntek

Nekik mindent szabad!


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (143.)


Szeptember 20.
Nem kell rájuk szavazni!
A Magyar Összefogás (MÖ) három jelöltje is bemutatkozott Kúlán: Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke (bizonyára az új összetételű tanácsban is ennek a tisztségnek a várományosa), Erdődi Edvina jogász és Barát Gábor-Gergely okleveles történelem tanár.


Jerasz Anikó (a fotón) felszólalásában elmondta, hogy „a 2018-2022-ig terjedő időszakra is, amit a Magyar Összefogás megfogalmazott, egyértelműen a mostani programok folytatását jelenti, valamint a közösség felé fordulást helyezi előtérbe”.[1]
  Az MNT négy területen tevékenykedik, az oktatás, kultúra, tájékoztatás és a nyelvhasználat területén, de legszélesebben talán az oktatás területén” – tette hozzá.[2] 

Az MNT elmúlt négyéves tevékenységének – amiről mindeddig nem készült kritikus jelentés – talán az egyik legnagyobb hibája, hogy a testület vezetői a nemzeti tanácsokról szóló törvényt még értelmezni sem tudták, alkalmazni pedig még kevésbé. Reprezentálni, ajándékot osztani más pénzéből viszont igencsak tudnak.
A törvény 2018. június 20-ai módosításáig hatályos törvény 10. szakasza 1. bekezdése kimondta, hogy „a nemzeti tanács, a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban, szervei révén, önállóan: […] 14) állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben”.[3]
Ez a rendelkezés a módosítás után is benne maradt a törvény szövegében, a 15. ponttal együtt, miszerint a nemzeti tanács a „törvényben ráruházott más kérdésekről is dönt”.[4]
Ezzel szemben Hajnal Jenő és Jerasz Anikó, az MNT vezetői rémülten menekültek („mint ördög a kereszttől”) az olyan témáknak még csak a testület ülésének napirendjére tűzésétől is, aminek esetleg politikai vonatkozásai voltak/lettek volna (mint például a nemzeti tanácsi törvénymódosítás, a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv,[5] vagy éppen Tari István tanácsos számos javaslatának a megvitatása).[6]
A jelenlegi összetételű MNT többnyire adminisztratív és pénzelosztási kérdésekkel foglalkozott. A Magyar Összefogásnak a november 4-én esedékes nemzeti választásokra javasolt listája semmilyen garanciát nem nyújt – amint Jerasz Anikó fenti felszólalásából is látszik – hogy ez az elkövetkező négy évben másként lenne.
Nem kell rájuk szavazni!


Szeptember 24.
Minimumszabályok a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmére
Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága (CULT) Brüsszelben, nagy többséggel elfogadta Bocskor Andrea EP-képviselő véleményét az EU-ban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmének minimumszabályairól.
A CULT fideszes alelnöke elmondta: „Az Európai Uniónak hangsúlyosabban kell foglalkoznia a területén elő nemzeti, regionális és nyelvi kisebbségekkel, hiszen a kisebbségi jogokat az EU Alapjogi Chartája és számos nemzetközi jogi dokumentum is garantálja. Ennek ellenére az Unió nem szentel kellő figyelmet a területén élő nemzeti és regionális kisebbség több mint 50 millió tagjának, azoknak az őshonos közösségeknek, akik európai polgárok és nem bevándorlók a kontinensen”.

Bocskor Andrea

– Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) jelentéséhez készült vélemény üdvözli a nemzeti és regionális kisebbségi jogok garantálására irányuló európai és nemzetközi jogalkotás kidolgozását. A CULT szakbizottság az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményére és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára alapozva felszólítja a tagállamokat, hogy foglalják bele a jogrendszerükbe ezeket az előírásokat, és biztosítsák, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés a nemzeti vagy regionális kisebbségekhez tartozó személyeket – hangsúlyozta Bocskor Andrea a vélemény elfogadását követően.
Az anyanyelven folyó oktatás elengedhetetlen a nyelvi jogok érvényesítéséhez, ezért ösztönözni kell a tagállamokat, hogy a regionális és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeknek megfelelő lehetőségük legyen anyanyelvük elsajátítására, továbbá hogy az oktatás minden szintjén anyanyelvükön tanulhassanak azokban a régiókban, ahol nagy számban élnek.
Bocskor Andrea elmondta:  „A vélemény felszólítja a tagállamokat, hogy nyújtsanak támogatást egyrészt olyan különleges tantervek, módszertanok és tankönyvek kidolgozására, melyek biztosítják a kisebbségi nyelveken történő hatékony oktatást. Másrészt segítsék elő a hivatalos nyelvek speciális oktatási módszerekkel történő tanítását a kisebbségi nyelvű háttérrel rendelkező gyermekek számára, hisz a hivatalos nyelvek elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes jogú állampolgárokká váljanak”.
A CULT szakbizottság felszólítja az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot vagy uniós ajánlást a kulturális és nyelvi sokszínűség védelmére és előmozdítására, továbbá támogassa a jó példák és gyakorlatok átvételét és megosztását a kisebbségi nyelvek alkalmazására vonatkozóan. Arra kéri a Bizottságot, hogy vegye be a többnyelvűség szakterületét valamelyik biztosi portfólióhoz. A szakbizottság hangsúlyozza továbbá a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvekről szóló Európai Charta végrehajtásának ellenőrzését a tagállamokban. Kéri, hogy a Bizottság fogalmazzon meg ajánlásokat és országlátogatások alapján készítsen jelentéseket, amelyekről rendszeresen számoljon be az Európai Parlament részére.[7]


Szeptember 26.
Nekik mindent szabad!
Folyamatban van az – egyelőre – egypárti nemzeti tanácsi választási kampány, a november 4-én esedékes nemzeti tanácsi választásokra.
Délvidék szerte csak a Magyar Összefogás (MÖ) jelöltjei kampányolnak, hogy telesítsék a Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke szeptember 14-i  sajtótájékoztatóján tett bejelentését, „miszerint hét hét alatt megközelítőleg 300 kampányrendezvényt szerveznek”.[8]
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a Magyar Mozgalom (MM) és a Magyar Liga (ML) még a támogató támogatói aláírásgyűjtésnél tartanak.
Időközben a VMDK „megvádolta a VMSZ-t, hogy ellehetetleníti az aláírásgyűjtést a nemzeti tanácsi választásra”[9] és „politikai nyomásgyakorlás miatt panaszt tett az EBESZ-nél”:[10] A VMSZ vezetésű Topolyán például szeptember 18-án bezárták a helyi közösség irodáját, hogy megakadályozzák a VMDK választási aláírásgyűjtését.[11]  A kishegyesi VMSZ-es hatalom szeptember 22-én nem küldött hitelesítőt Feketicsre és ezzel ellehetetlenítette az aláírások gyűjtését a párt számára az MNT választásra.[12]

A Magyar Összefogás jelöltjei a gombosi József Attila Általános Iskolában.
(Fotó: Lennert Móger Tímea)[13]

A MÖ lista és a VMSZ tisztségviselői közben kampánycélokra használják fel az iskolákat, a diákokat és az óvodásokat is. Annak ellenére, hogy a Таrtományi Ombudsman már korábban közleményben szólított fel minden politikai tényezőt, hogy „a gyermekeket ne használják politikai promóciókra”.[14]  – A politikai célokra való visszaélés a gyermekekkel abszolút elfogadhatatlan és sérti a gyermekek jogait, akiknek a védelme elsődleges célja kell, hogy legyen minden felelős embernek – olvasható az Ombudsman közleményében.[15]

Magyar Szó, 2018. szeptember 26. 6. 



 Magyar Szó, 2018. szeptember 27. 5. 

A MÖ jelöltjei, Jerasz Anikó, Perpauer Attila, Fazekas Róbert, Szlákó József, továbbá tartományi és Zombor városi tisztségviselők tettek látogatást szeptember 26-án a gombosi József Attila Általános Iskolában.[16] A lista jelöltjei szeptember 27-re látogatást jelentettek be a székelykevei Žarko Zrenjanin Általános Iskolában és a nagybecskereki „szórványóvodában” is.[17]
Az MÖ jelöltjeinek – ezek szerint – semmi sem szent, nekik mindent szabad! Elvégre a szerb haladó párti (SNS) hatalmi koalícióhoz tartoznak...

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. szeptember 28.


[1] Kozma Lívia: Érdekérvényesítés és párbeszédkészség. Magyar Szó, 2018. szeptember 22. 6.
[2] Uo.
[3]  Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról.  A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 - AB, 55/2014. sz. (egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

[4] Zakon o nacionalnim savetima nacionalnih manjina. "Sl. glasnik RS" [a SZ Hivatalos Közlönye], 72/2009, 20/2014 – AB döntés, 55/2014 és 47/2018 sz. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_nacionalnim_savetima_nacionalnih_manjina.html

[5] Cselekvési terv a nemzeti kisebbségek jogainak érvvényesítésére. http://www.puma.vojvodina.gov.rs/dokumenti/Madjari/Jogszabalyok/kisebbsegi_cselekvesi_terv_07072017.pdf
[6] Tari István napirend előtti felszólalásait és sürgősségi indítványait lásd az MNT dokumentációjában. Lásd még a Minek nekünk ilyen MNT c. 2018. szeptember 20-ai írásomat. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11349, 2018. szeptember 20. és http://delhir.info/2018/09/23/minek-nekunk-ilyen-mnt/, 2018. szeptember 23.

[7] Kisebbségvédelmi minimumszabályokról szavazott a kulturális szakbizottság

[8] P. E.: A közösségi ünnep hét hete. Magyar Szó, 2018. szeptember 15. 1. és 5., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3784/kozelet_politika/189742/A-k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi-%C3%BCnnep-h%C3%A9t-hete.htm, 2018. szeptember 15. [09:36] >> 2018. szeptember 16. [12:27]
[9] A VMDK megvádolta a VMSZ-t, hogy ellehetetleníti az aláírásgyűjtést a nemzeti tanácsi választásra.

[10] office@vmdk.org.rs, 2018. szeptember 24. [16:12], vagy http://bozokiantal.blogspot.com/, 2018. szeptember 24.

2018. szeptember 18. [19:06]

[13] LMT: Szórványban és anyanyelven. Magyar Szó, 2018. szeptember 27. 5., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3794/kozelet/190376/Sz%C3%B3rv%C3%A1nyban-%C3%A9s-anyanyelven.htm, 2018. szeptember 27. [08:45] >> 2018. szeptember 27. [16:08]

[14] Zloupotreba dece u političke svrhe nedopustiva [A gyermekek politikai célokra való használása megengedhetetlen] http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/vesti/saopstenja/1281-o-e-e.html?lang=sr-YU, 2014. március 5.
[15] Uo. Lásd még az Áttörés az érdekvédelemben? (Hiába a csomag, ha nincs diák) c. szeptember 10-ei írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11339, 2018. szeptember 11.

[16] Lásd a 13-as alatti írásban.

[17] A Magyar összefogás kampányrendezvénye. Magyar Szó, 2018. szeptember 26. 6.

A Fidesz elnökének fontosabb a foci, mint a délvidéki magyarság sorsa

Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében ma felavatták Topolyán a TSC Labdarúgó Akadémiát, ehhez a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), illetve a magyar állam 9,5 millió, egyes források szerint 14,25 millió euróval járult hozzá.

Zsemberi János, a TSC elnöke egyebek között elmondta:
„Hálával és köszönettel tartozunk Magyarországnak, hogy mellénk állt, amikor mertünk merészet álmodni, ahol felismerték igyekezetünk fontosságát és felkarolták kezdeményezésünket. Komoly anyagi és szakmai támogatásban részesültünk és ennek köszönhetően törekvésünk könnyebben és eredményesen tudott megvalósulni.”
Orbán Közép-Európa közös nyelvének nevezte a sportot, hangsúlyt fektetve arra hogy, akik ma Európában összefognak, azok megerősödnek. A Fidesz elnöke szerint
„a szerbek és a magyarok az összefogást választották politikában, gazdaságban, kultúrában és sportban egyaránt.”
Orbán Viktor azt is közölte, hogy a topolyai akadémia még csak a kezdet, számos sportközpontot kell még felépíteni és sok ezer gyermek sportolási lehetősége vár még megoldásra.

https://pannonrtv.com/sites/default/files/2018-09/2018-09-27delvidekisportakademiatopolya6.jpg
„Miért éppen Topolya? A komoly dolgokban társak kellenek. Bátor, elszánt és nagy képzelőerejű társak. Engem a jó sors összesodort Zsemberi Jánossal, aki vállalta a magyar sporttámogatások eljuttatását és észszerű felhasználását Szerbiában. Az ő javaslata volt, hogy kezdjük itt. Mert ez csak a kezdet, mert sok szép feladat, megépítendő sportközpontok, és sok ezer gyermek sportolásának megszervezése, vagyis komoly kalandok várnak még ránk”
– harsogta a Fidesz-rezsim feje, akit a tömegesen elvándorló délvidéki magyarság, de a az itt maradt maroknyi kitartók sorsa cseppet sem érdekel, egy sportpálya azonban szívügye.
Magyar hírforrások szerint Orbán kormánya két év alatt 20 milliárd forintot költött a határon túli focira – leginkább azok a klubok jártak jól, melyek kapcsolatban vannak a felcsúti akadémiával.
Arról az Orbán Viktorról beszélünk, aki szövetséget kötött a szerb haladó rezsim fejével (amelynek „szülőatyja”, Vojislav Šešelj annak idején egy-két szendviccsel „felvértezve” űzte volna el a magyarokat otthonaikból), aki némán eltűri, hogy a migránsok többet érnek Szerbiában, mint nemzettársai, aki a Pásztor István vezette VMSZ-szel karöltve folyamatosan alázza meg a délvidéki magyarokat. A felsorolást lehetne folytatni…
(Délvidéki média nyomán, fotók: Pannon RTV)  

http://delhir.info/2018/09/27/a-fidesz-elnokenek-fontosabb-a-foci-mint-a-delvideki-magyarsag-sorsa/

2018. szeptember 27., csütörtök

Kisebbségvédelmi minimumszabályokról szavazott a kulturális szakbizottság

42409359_2252883921428447_6503097312443629568_n
Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága (CULT) szeptember 24-én nagy többséggel elfogadta Bocskor Andrea EP-képviselő véleményét az EU-ban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmének minimumszabályairól. A CULT fideszes alelnöke elmondta: „Az Európai Uniónak hangsúlyosabban kell foglalkoznia a területén elő nemzeti, regionális és nyelvi kisebbségekkel, hiszen a kisebbségi jogokat az EU Alapjogi Chartája és számos nemzetközi jogi dokumentum is garantálja. Ennek ellenére az Unió nem szentel kellő figyelmet a területén élő nemzeti és regionális kisebbség több mint 50 millió tagjának, azoknak az őshonos közösségeknek, akik európai polgárok és nem bevándorlók a kontinensen”.
„Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) jelentéséhez készült vélemény üdvözli a nemzeti és regionális kisebbségi jogok garantálására irányuló európai és nemzetközi jogalkotás kidolgozását. A CULT szakbizottság az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményére és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára alapozva felszólítja a tagállamokat, hogy foglalják bele a jogrendszerükbe ezeket az előírásokat, és biztosítsák, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés a nemzeti vagy regionális kisebbségekhez tartozó személyeket” – hangsúlyozta Bocskor Andrea a vélemény elfogadását követően.
Az anyanyelven folyó oktatás elengedhetetlen a nyelvi jogok érvényesítéséhez, ezért ösztönözni kell a tagállamokat, hogy a regionális és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeknek megfelelő lehetőségük legyen anyanyelvük elsajátítására, továbbá hogy az oktatás minden szintjén anyanyelvükön tanulhassanak azokban a régiókban, ahol nagy számban élnek.
Bocskor Andrea elmondta:  „A vélemény felszólítja a tagállamokat, hogy nyújtsanak támogatást egyrészt olyan különleges tantervek, módszertanok és tankönyvek kidolgozására, melyek biztosítják a kisebbségi nyelveken történő hatékony oktatást. Másrészt segítsék elő a hivatalos nyelvek speciális oktatási módszerekkel történő tanítását a kisebbségi nyelvű háttérrel rendelkező gyermekek számára, hisz a hivatalos nyelvek elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes jogú állampolgárokká váljanak”.
A CULT szakbizottság felszólítja az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot vagy uniós ajánlást a kulturális és nyelvi sokszínűség védelmére és előmozdítására, továbbá támogassa a jó példák és gyakorlatok átvételét és megosztását a kisebbségi nyelvek alkalmazására vonatkozóan. Arra kéri a Bizottságot, hogy vegye be a többnyelvűség szakterületét valamelyik biztosi portfólióhoz. A szakbizottság hangsúlyozza továbbá a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvekről szóló Európai Charta végrehajtásának ellenőrzését a tagállamokban. Kéri, hogy a Bizottság fogalmazzon meg ajánlásokat és országlátogatások alapján készítsen jelentéseket, amelyekről rendszeresen számoljon be az Európai Parlament részére.
Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság az októberi hónap folyamán szavaz a jelentésről.
Brüsszel, 2018. szeptember 24.

2018. szeptember 26., szerda

2018. szeptember 25., kedd

Az állam akadályozza a vagyon-visszaszármaztatást?

Magyar Marketingfogás


magyar_osszefogas.jpg 

Nem tudom, az idén pepecseltek-e a Vajdasági Magyar Szövetségben többfordulós konzultációkkal, mielőtt összerakták a nemzeti tanácsi választáson induló, 35 fős Magyar Összefogás-listát – ha igen, azt módfelett titkolták –, de az első közvetlen választás előtt, 2010-ben még adtak az efféle formaságokra. A most is regnáló pártelnök külön-külön találkozott a civil szervezetek, az egyházak, a művelődési szféra és a média képviselőivel, valamint egy „értelmiségieknek” titulált, alkotókból, egyetemi tanárokból, intézményvezetőkből, szerkesztőkből, főszerkesztőkből álló csoporttal, és arra kérte őket, hogy válasszák ki maguk közül azt a 18 személyt, pártonkívülit, aki a 17 VMSZ-taggal együttvéve alkotná majd a teljes vajdasági magyar közösséget reprezentálni hivatott MÖ-listát.
A Magyar Szó főszerkesztőjeként magam is hivatalos voltam az egyik ilyen konzultációra.
Pásztor István mondott pár szót a VMSZ szándékairól a listaállítás kapcsán, meghallgatta a véleményeket, reagált rájuk, utána arra kérte a konzultációra hívott csoport tagjait, hogy jelöljenek ki X személyt maguk közül, aki automatikusan fölkerül a párt által támogatott listára, ha vállalja a jelöltséget, majd – hogy jelenlétével ne befolyásolja a tanácskozást – távozott a teremből.
Talán túl epésen fogalmaztam fentebb, amikor „formaságnak” neveztem a többfordulós listaállítási procedúrát, sőt, ma már az akkori médianyilatkozatom is meglehetősen cinikusan cseng a fülemben, hiszen azt találtam mondani, hogy „jó marketingfogás” az egész konzultációsdi. Mert bár nem kétséges, hogy a teátrális gesztusok ellenére így vagy úgy azért befolyásolta a párt, hogy ki (ne) kerüljön fel végül a pártonkívüliek közül a listára (pl. eleve nem hívták meg a totális persona non gratákat, esetleg azt sem bízták teljesen a véletlenre, hogy kinek a jelöltetését kell egy-egy konzultáció során erőteljesen szorgalmazni és ez a jelenlevők közül kinek a feladata lesz), de akárhogy is:
a VMSZ ennek az önként alkalmazott demokratikus mechanizmusnak a felvállalásával akkor igen nagy kockázatot vállalt magára.
Hiszen a különféle társadalmi szférák autonóm módon kiválasztott képviselőinek a bevonása ugyan jókora legitimációt adott a VMSZ listájának, ez egyúttal azt is jelentette, hogy a lista minden második befutója nem nettó pártkatona lett, vagyis nem lehetett pártfegyelem alá rendelni. Nem szívesen példálózom saját esetemmel, de azon az MNT-ülésen, amelyen a leváltásomról döntöttek, nagyon jól megmutatkozott, hogy a Magyar Összefogás-lista képviselői nem egy felülről vezényelhető társaság.
Pásztor a második nemzeti tanácsi választás előtt is emlegetett széleskörű konzultációkat az MÖ-lista összeállítása kapcsán, a négy évvel korábbi receptet (18 pártonkívüli + 17 pártdelegált) is megtartották, ám a „függetlenek” kiválogatását, a kapott javaslatok alapján, már maga a párt végezte el – ahogy Pásztor fogalmazott – „a különböző kritériumoknak, a területi, szakmai szférabeli folyamatosság elvét biztosító mércék és a nő-férfi arány” figyelembe vételével. Bár a négy évvel korábbi demokratikus mechanizmust 2014-ben erőteljesen megnyirbálták, még hellyel-közzel el is lehetett hinni egyik-másik pártonkívüli jelöltről, hogy nem egzisztenciális fenyegetettség okán és/vagy előnyjogok elnyerése vagy megtartása végett vállalta a listán való szereplést, illetve, hogy a párt nem a feltétlen hűséget és/vagy zsarolhatóságot alkalmazta a válogatás mércéjeként.
Aztán elérkezett 2018, а harmadik közvetlen nemzeti tanácsi választás éve, amikor már nem is merült föl kérdésként, hogy vajon ki és miként választotta ki a Magyar Összefogás listájára felkerült pártonkívülieket. Az se szúrt szemet senkinek, hogy a „reprezentatív közösségi listán” immár többségben vannak a VMSZ-tagok (19-en), a nem autonóm módon kijelölt, nem is szakmai konzultációk során felmerült javaslatok alapján kiválasztott, hanem közvetlenül a párt (elnöke?) által, vagyis felülről delegált pártonkívüliek csak 16-an vannak. (Persze, mondom, lehet, hogy titokban tartottak széleskörű szakmai konzultációk, csak a VMSZ nem kötötte ezt a nyilvánosság orrára.)
De hát nincs ezzel semmi gond: a VMSZ-nek kisebbségi pártként joga van indulni a nemzeti tanácsi választáson, joga van hangzatos vagy akár megtévesztő nevet viselő listát is indítani, joga van azt feltenni a listára, akit csak akar és olyan módon válogatni a potenciális személyek közül, ahogyan csak akar. Csupán azt nem értem, mivégre ez a színjáték.
Mivégre „Magyar Összefogásnak”, „reprezentatív közösségi listának” hazudni a VMSZ pártlistáját?
Miért kell szégyellni a VMSZ nevet, miért tagadni, hogy a listán szereplő párttagok és párton kívüliek egyaránt ennek a pártnak a politikáját képviselik, így vagy úgy, de ettől a párttól függenek és/vagy ennek a pártnak köszönhető előnyjogokat élveznek? Párttagok vagy párton kívüliek, egyre megy – mindnyájan tisztában vannak vele, hogy nem az MNT-ben képviselendő szuverén gondolkodásukra, kritikus attitűdjükre tart igényt a párt.
Magyar Összefogás – ez már marketingfogásnak is siralmasan kevés.
(a kép forrása: www.magyarosszefogas.rs)

pressburger

2018.09.16. [22:26]