Valér napja.
Latin eredetű név, a Valerius családnévből
származik. Jelentése erős, egészséges.
1928 – Bécsben
megszületett Friedensreich Hundertwasser (eredeti nevén: Friedrich Stowasser)
osztrák művész.
37 – Megszületett Claudius Drusus Germanicus Caesar Nero, Róma császára (54-68).
69 – Rómában – négy császár közül – Vespasianus került ki győztesen a Iulius-Claudius dinasztia kihalása utáni harcokból.
1572 – Meghalt Méliusz Juhász Péter egyházi író.
37 – Megszületett Claudius Drusus Germanicus Caesar Nero, Róma császára (54-68).
69 – Rómában – négy császár közül – Vespasianus került ki győztesen a Iulius-Claudius dinasztia kihalása utáni harcokból.
1572 – Meghalt Méliusz Juhász Péter egyházi író.
1791 – Az Amerikai Egyesült
Államokban – az 1787-es alkotmány kiegészítéseként – törvénybe iktatták a „Bill
of Rights”-ot. A tíz újabb cikkelyben rögzítették az emberi jogokat, amelyek a
sajtó-, szólás- és vallásszabadságra vonatkoztak.
1867 – Elhunyt Ganz Ábrahám feltaláló, gyáriparos.
1873 – Megszületett Kacsoh Pongrác matematikus és zeneszerző (János vitéz daljáték).
1943 – Nógrádban megszületett Hesz Mihály kajakozó.
1945 – Budapesten megszületett Farkasházy Tivadar újságíró.
1966 – A kaliforniai Burbankban 65 éves korában meghalt Walt Disney (eredeti nevén: Walter Elis Disney) amerikai trükkfilmrajzoló, producer és filmrendező, aki megalkotta Miki egér és Donald kacsa figuráját.
1867 – Elhunyt Ganz Ábrahám feltaláló, gyáriparos.
1873 – Megszületett Kacsoh Pongrác matematikus és zeneszerző (János vitéz daljáték).
1943 – Nógrádban megszületett Hesz Mihály kajakozó.
1945 – Budapesten megszületett Farkasházy Tivadar újságíró.
1966 – A kaliforniai Burbankban 65 éves korában meghalt Walt Disney (eredeti nevén: Walter Elis Disney) amerikai trükkfilmrajzoló, producer és filmrendező, aki megalkotta Miki egér és Donald kacsa figuráját.
20 éve, 1993. december 15-én Genfben az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi
Egyezmény (GATT) tagországai hétéves tárgyalássorozat után elfogadták az
úgynevezett uruguayi forduló záróokmányát.
A dokumentum elfogadásával a világkereskedelem történetének legmélyrehatóbb
piacnyitási, liberalizálási dokumentuma született meg.
A külkereskedelem világméretű szabályozása első ízben az 1947-ben megkötött Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tarifs and Trade - GATT) létrejöttével történt meg. A nemzetközi kereskedelempolitikai egyezményhez Magyarország 1973-ban csatlakozott, amikor a térségben lévő országok közötti gazdasági együttműködést a KGST szabályozta. A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization - WTO) 1995. január 1-ején alakult meg, gyakorlatilag a GATT jogutódaként. Magyarország alapító tagállama a WTO-nak.
A GATT 1986 szeptemberében indította el az uruguayi Punta del Estében azt a kereskedelmi tárgyalássorozatot, amelynek záróakkordjaként 1995-ben létrejött a GATT-nál jóval korszerűbb és hatékonyabb kereskedelempolitikai szervezet, a WTO.
A WTO céljai között szerepel az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás elérése, a jövedelmek és a kereslet folyamatos növelése, továbbá a termelés és a kereskedelem bővítése oly módon, hogy a világ erőforrásainak felhasználása optimális legyen. Ezen célok elérése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok jelentős mértékű leépítésén és a diszkriminatív elbánás felszámolásán munkálkodik. A kereskedelemliberalizáció közgazdasági megindoklása a szabad kereskedelem előnyein alapul.
A szervezet alapelvei:
Kölcsönösség (reciprocitás) elve: a tárgyalások során elért különféle kereskedelmi könnyítések viszonosságon alapulnak.
Engedmények intézményesítése: a WTO írásos szerződésekben rögzíti a világ országai között elért kereskedelmi könnyítéseket, így ezek számon kérhetővé, ezáltal kötelező érvényűekké válnak.
A Kereskedelmi Világszervezet tevékenysége a különféle külkereskedelmi engedmények meghatározott szabályok szerint történő, szerződésben biztosított cseréje. A tárgyalások során természetesen minden állam a saját nemzeti érdekeit próbálja érvényesíteni (kulcsfontosságúnak ítélt gazdasági szektorait védeni), emiatt hosszú évekig elhúzódnak az egyes tárgyalási fordulók.
A WTO-nak 159 ország és az Európai Unió a tagja. 2013. október 1-től a brazil Roberto Azevedo a szervezet vezérigazgatója. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A külkereskedelem világméretű szabályozása első ízben az 1947-ben megkötött Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tarifs and Trade - GATT) létrejöttével történt meg. A nemzetközi kereskedelempolitikai egyezményhez Magyarország 1973-ban csatlakozott, amikor a térségben lévő országok közötti gazdasági együttműködést a KGST szabályozta. A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization - WTO) 1995. január 1-ején alakult meg, gyakorlatilag a GATT jogutódaként. Magyarország alapító tagállama a WTO-nak.
A GATT 1986 szeptemberében indította el az uruguayi Punta del Estében azt a kereskedelmi tárgyalássorozatot, amelynek záróakkordjaként 1995-ben létrejött a GATT-nál jóval korszerűbb és hatékonyabb kereskedelempolitikai szervezet, a WTO.
A WTO céljai között szerepel az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás elérése, a jövedelmek és a kereslet folyamatos növelése, továbbá a termelés és a kereskedelem bővítése oly módon, hogy a világ erőforrásainak felhasználása optimális legyen. Ezen célok elérése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok jelentős mértékű leépítésén és a diszkriminatív elbánás felszámolásán munkálkodik. A kereskedelemliberalizáció közgazdasági megindoklása a szabad kereskedelem előnyein alapul.
A szervezet alapelvei:
Kölcsönösség (reciprocitás) elve: a tárgyalások során elért különféle kereskedelmi könnyítések viszonosságon alapulnak.
Engedmények intézményesítése: a WTO írásos szerződésekben rögzíti a világ országai között elért kereskedelmi könnyítéseket, így ezek számon kérhetővé, ezáltal kötelező érvényűekké válnak.
A Kereskedelmi Világszervezet tevékenysége a különféle külkereskedelmi engedmények meghatározott szabályok szerint történő, szerződésben biztosított cseréje. A tárgyalások során természetesen minden állam a saját nemzeti érdekeit próbálja érvényesíteni (kulcsfontosságúnak ítélt gazdasági szektorait védeni), emiatt hosszú évekig elhúzódnak az egyes tárgyalási fordulók.
A WTO-nak 159 ország és az Európai Unió a tagja. 2013. október 1-től a brazil Roberto Azevedo a szervezet vezérigazgatója. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
60 éve, 1953. december 15-én sugározta első kísérleti adását a Magyar
Televízió.
A háború alatt Európában szüneteltek, majd a 40-es évek második felében ismét működtek tv-stúdiók. 1946 tavaszán a Közlekedési és Posta Kiállításon láthatta először a közönség a televíziót működés közben. A műsor egy három méter hosszúságú hurokfilm (végtelenített film) volt, amelyen három nő beszélgetett. Nemes Tihamér postamérnök, a magyar televíziózás egyik megteremtője szerkesztett hozzá katódsugárcsöves letapogatással működő készüléket. Magyar postai szakemberek 1949-ben a tengerentúlon tanulmányozták a televízió bevezetésének lehetőségét.
1953. január 23-án döntés született a hazai televíziózás megindításáról, megalakult a Magyar Televízió Vállalat. A műszaki végrehajtást a Magyar Postára bízták. A Posta Rádió Műszaki Hivatalban és a Posta Kísérleti Intézetében a Molnár János műszaki kutató vezette stáb fejlesztette ki a kísérleti adás eszközeit. A Posta Váci utcai irodaházában ekkor már mozgóképet lehetett látni az Erdei sportverseny című rajzfilmet és jeleneteket a Mágnás Miska című filmvígjátékból.
A Rádió székházában két fővel megalakult a televíziós főosztály. December
15-én elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai a
Gyáli úti postakísérleti állomásról. Egyelőre állóképeket és Láng Éva mérnökről
készült diapozitívokat közvetítettek, és az adást az Orion gyár épületében, 4
km-rel távolabb vették. Ugyanazokat a léghűtésű adócsöveket használták,
amelyekkel Bay Zoltán 1946-ban a Hold radarvisszhang kísérletét végezte.
A Minisztertanács az Orion gyárat bízta meg, hogy haladéktalanul kezdje meg a televízió vevőkészülékek gyártásának technikai előkészületeit. Eleinte egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészüléket fejlesztettek ki, úgyhogy az 1954. január 20-án meginduló első próbaadások már ezeken a készülékeken voltak láthatóak. Ekkor helyezték üzembe a Széchenyi-hegyen a 100 wattos, kísérleti adóberendezést.
1955 augusztusára megszületett a szériagyártásra szánt tévékészülék első prototípusa, az Orion AT-501. 1956. május 1-jére elkészült a BHG új, egy kw-os adója. Ezzel már mintegy negyven kilométeres körzetben lehetett fogni az 1956. június 27-én megindult rendszeres kísérleti adást. A Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról 50–90 km-es körzetben volt fogható heti két napon, zenei és irodalmi műsorokat sugárzott. Megérkezett az első PYE-közvetítőkocsi is, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.
Az "éles" próbaadások 1957. február 23-án indultak. Hivatalosan 1957. május 1-jén, a felvonulás közvetítésével indult meg a Magyar Televízió műsoradása.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből a Magyar első sorozatból Az első magyar tévéadás című részt: http://kereso.nava.hu/document/show/id/158040/ MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A Minisztertanács az Orion gyárat bízta meg, hogy haladéktalanul kezdje meg a televízió vevőkészülékek gyártásának technikai előkészületeit. Eleinte egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészüléket fejlesztettek ki, úgyhogy az 1954. január 20-án meginduló első próbaadások már ezeken a készülékeken voltak láthatóak. Ekkor helyezték üzembe a Széchenyi-hegyen a 100 wattos, kísérleti adóberendezést.
1955 augusztusára megszületett a szériagyártásra szánt tévékészülék első prototípusa, az Orion AT-501. 1956. május 1-jére elkészült a BHG új, egy kw-os adója. Ezzel már mintegy negyven kilométeres körzetben lehetett fogni az 1956. június 27-én megindult rendszeres kísérleti adást. A Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról 50–90 km-es körzetben volt fogható heti két napon, zenei és irodalmi műsorokat sugárzott. Megérkezett az első PYE-közvetítőkocsi is, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.
Az "éles" próbaadások 1957. február 23-án indultak. Hivatalosan 1957. május 1-jén, a felvonulás közvetítésével indult meg a Magyar Televízió műsoradása.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből a Magyar első sorozatból Az első magyar tévéadás című részt: http://kereso.nava.hu/document/show/id/158040/ MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése