ELMULASZTOTT
ALKALOM (2.)
Amikor a kevesebb a
„több”
2014. január 1-jén hatályba lép a bíróságok és egyészségek székhelyéről és
területéről szóló, 2013. november 20-án elfogadott törvény.[1]
Emlékeztetésül: A Szerbiai Képviselőház 2008. december 22-én fogadta el a
bíróságok és az ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvényt.[2] Ez a törvény
megszüntette, pontosabban „bírósági egységekké” degradálta a nemzeti megmaradás
szemszögéből nézve kiemelten fontos hét, magyar többségű községben (Ada, Csóka,
Magyarkanizsa, Óbecse, Temerin, Topolya és Zenta) a községi bíróságot is.
Ezeknek a bezárása különösen érzékenyen érintette a vajdasági magyarságot, mert
egy történelmi hagyomány szűnt meg, amely a magyar nyelvi jogok gyakorlása és a
magyarlakta területek fejlődése szempontjából is fontos.
Az új törvény értelmében, Szerbiában az eddigi 34 alapfokú bíróságok számát
66-ra növelték, a 102 bírósági egység száma viszont 29-re csökken. Az alapfokú
ügyészségek számát 34-ről 58-ra növelték. A módosítások nem érintették a
szabálysértési bíróságokat, ezeknek a hálózata továbbra is 44 bíróságból
tevődik össze. A törvény 25 felső, 16 gazdasági és négy fellebbviteli bíróságot
határoz meg.
Az újévtől hatályos rendelkezések
alapján – „a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közbejárása nyomán”[3] – visszakerül
az alapfokú bíróság Óbecsére és Zentára. Adán, Csókán, Magyarkanizsán,
Temerinben és Topolyán azonban továbbra se lesz ilyen bíróság.
A bíróságok és ügyészségek új
hálózatáról a Magyar Szó, a Magyar Nemzeti Tanács napilapja két
alkalommal számolt be, először „Több bíróságunk lesz”[4] (??), majd
„Részleges siker” címmel[5]. Mindkét
alkalommal Varga László, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője
próbálta megmagyarázni, „részleges sikernek” bemutatni, hogyan lesz „több bíróságunk”,
ha a hét elvett bírósából kettőt visszaadnak. Sőt, Magyarkanizsán és Adán még a
jelenlegi bírósági egységek is megszűnnek és a két község a zentai Alapfokú
Bíróság hatáskörébe kerül.[6] E két
községben (a törvény 13. szakasza, 4. bekezdése alapján) „ügyfélszolgálati
irodák működnek majd, amelyek az iratok átvételét és az okiratok hitelesítését
végzik majd”. Van ebben egyáltalán ebben valamilyen siker?
Januártól Adán sem lesz
bírósági egység (Fotó: Csincsik Zsolt)
Magyarkanizsán és Adán nagy
elégedetlenséget váltott ki a bírósági egységek megszüntetése. Berényi Ernő,
a Szabadkai Alapfokú Bíróság megbízott elnökének magyarkanizsai helyettese
szerint „a község területi nagysága, a települések és a lakosság száma is
indokolja, hogy bíróság, vagy legalább bírósági tagozat működjön
Magyarkanizsáén”.[7] Bilicki
Zoltán adai polgármester pedig „a község leépítésének”[8] nevezte a
bírósági egység megszüntetését.
Jellemző, hogy a VMSZ szerbi
parlamenti képviselői, sem a 2008. évi törvény meghozatalakor, se a mostani
módosításkor nem hivatkoztak a szerb alkotmány 20. szakaszára, miszerint „az
emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”. Úgyszintén nem
említették, a nemzeti kisebbségek pozitív elbírálásban való részesítésének
elvét. A bíróságok és bírósági egységek megszüntetése hátrányosa érinti ugyanis
a magyar közösséget nem csak az anyanyelv hivatalos használata miatt, de a
foglalkoztatás szűkítése és egyéb szempontokból is.
A dél-szerbiai (Bujanovac,
Preševo és Medveđe községek) albán politikai pártok vezetői példát mutattak,
hogy kell képviselni közösségük érdekeit, amikor „úgy határoztak, hogy
felfüggesztik tárgyalásukat a szerbiai kormánnyal az oktatás, az egészségügy, a
gazdaság és az igazságszolgáltatás kérdései kapcsán”.[9] A szerbiai
parlamentnek az igazságüggyel kapcsolatos ülésén ugyanis nem fogadták el Riza
Halimi, a Demokratikus Cselekvés Párt elnökének a módosítási javaslatát,
aki parlamenti képviselő is, miszerint Preševóban alapfokú bíróság és ügyészség
jöjjön létre, Bujanovacban pedig szabálysértési bíróság és ügyészség alakuljon.
Újabb alkalmat mulasztottak el,
tehát, a VMSZ képviselői a megszüntetett bíróságok és – most már – a bírósági
egységek visszaállítása ügyében a vajdasági magyar községekben. Felelősség
terheli ezért őket. Sok más mulasztás mellett, a következő választásokon ezért
sem kell nekik bizalmat szavazni. Olyan képviselőkre, akik nem tudnak határozottan
kiállni a magyar közösség érdekében, egyszerűen nincsen szükség.
Újvidék, 2013. december 22.
Bozóki Antal
[1] Zakon o sedištima
i područjima sudova i javnih tužilaštava [Törvény a bíróságok és az ügyészségek
székhelyéről és területéről]. Službeni glasnik RS [a Szerb Köztársaság
Hivatalos Közlönye], 2013. évi 101. szám.
[2] Zakon o sedištima
i područjima sudova i javnih tužilaštava [Törvény a bíróságok és az ügyészségek
székhelyéről és területéről]. Službeni glasnik RS [a Szerb Köztársaság
Hivatalos Közlönye], 2008. december 22. 116.
[6] Lásd még Balla Lajos: Részsiker vagy valami más? Vajdaság
Ma: http://www.vajma.info/cikk/olvasok/152/Reszsiker-vagy-valami-mas.html,
2013. november 22. [11:06]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése