2013. december 22., vasárnap

(Más) napló 27.



 ELMULASZTOTT ALKALOM (2.)
Amikor a kevesebb a „több”

            2014. január 1-jén hatályba lép a bíróságok és egyészségek székhelyéről és területéről szóló, 2013. november 20-án elfogadott törvény.[1] 
            Emlékeztetésül: A Szerbiai Képviselőház 2008. december 22-én fogadta el a bíróságok és az ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvényt.[2] Ez a törvény megszüntette, pontosabban „bírósági egységekké” degradálta a nemzeti megmaradás szemszögéből nézve kiemelten fontos hét, magyar többségű községben (Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Óbecse, Temerin, Topolya és Zenta) a községi bíróságot is. Ezeknek a bezárása különösen érzékenyen érintette a vajdasági magyarságot, mert egy történelmi hagyomány szűnt meg, amely a magyar nyelvi jogok gyakorlása és a magyarlakta területek fejlődése szempontjából is fontos.
            Az új törvény értelmében, Szerbiában az eddigi 34 alapfokú bíróságok számát 66-ra növelték, a 102 bírósági egység száma viszont 29-re csökken. Az alapfokú ügyészségek számát 34-ről 58-ra növelték. A módosítások nem érintették a szabálysértési bíróságokat, ezeknek a hálózata továbbra is 44 bíróságból tevődik össze. A törvény 25 felső, 16 gazdasági és négy fellebbviteli bíróságot határoz meg.
Az újévtől hatályos rendelkezések alapján – „a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közbejárása nyomán”[3] – visszakerül az alapfokú bíróság Óbecsére és Zentára. Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán azonban továbbra se lesz ilyen bíróság.
A bíróságok és ügyészségek új hálózatáról a Magyar Szó, a Magyar Nemzeti Tanács napilapja két alkalommal számolt be, először „Több bíróságunk lesz”[4] (??), majd „Részleges siker” címmel[5]. Mindkét alkalommal Varga László, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője próbálta megmagyarázni, „részleges sikernek” bemutatni, hogyan lesz „több bíróságunk”, ha a hét elvett bírósából kettőt visszaadnak. Sőt, Magyarkanizsán és Adán még a jelenlegi bírósági egységek is megszűnnek és a két község a zentai Alapfokú Bíróság hatáskörébe kerül.[6] E két községben (a törvény 13. szakasza, 4. bekezdése alapján) „ügyfélszolgálati irodák működnek majd, amelyek az iratok átvételét és az okiratok hitelesítését végzik majd”. Van ebben egyáltalán ebben valamilyen siker? 


Januártól Adán sem lesz bírósági egység (Fotó: Csincsik Zsolt)

Magyarkanizsán és Adán nagy elégedetlenséget váltott ki a bírósági egységek megszüntetése. Berényi Ernő, a Szabadkai Alapfokú Bíróság megbízott elnökének magyarkanizsai helyettese szerint „a község területi nagysága, a települések és a lakosság száma is indokolja, hogy bíróság, vagy legalább bírósági tagozat működjön Magyarkanizsáén”.[7] Bilicki Zoltán adai polgármester pedig „a község leépítésének”[8] nevezte a bírósági egység megszüntetését.
Jellemző, hogy a VMSZ szerbi parlamenti képviselői, sem a 2008. évi törvény meghozatalakor, se a mostani módosításkor nem hivatkoztak a szerb alkotmány 20. szakaszára, miszerint „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”. Úgyszintén nem említették, a nemzeti kisebbségek pozitív elbírálásban való részesítésének elvét. A bíróságok és bírósági egységek megszüntetése hátrányosa érinti ugyanis a magyar közösséget nem csak az anyanyelv hivatalos használata miatt, de a foglalkoztatás szűkítése és egyéb szempontokból is.
A dél-szerbiai (Bujanovac, Preševo és Medveđe községek) albán politikai pártok vezetői példát mutattak, hogy kell képviselni közösségük érdekeit, amikor „úgy határoztak, hogy felfüggesztik tárgyalásukat a szerbiai kormánnyal az oktatás, az egészségügy, a gazdaság és az igazságszolgáltatás kérdései kapcsán”.[9] A szerbiai parlamentnek az igazságüggyel kapcsolatos ülésén ugyanis nem fogadták el Riza Halimi, a Demokratikus Cselekvés Párt elnökének a módosítási javaslatát, aki parlamenti képviselő is, miszerint Preševóban alapfokú bíróság és ügyészség jöjjön létre, Bujanovacban pedig szabálysértési bíróság és ügyészség alakuljon.
Újabb alkalmat mulasztottak el, tehát, a VMSZ képviselői a megszüntetett bíróságok és – most már – a bírósági egységek visszaállítása ügyében a vajdasági magyar községekben. Felelősség terheli ezért őket. Sok más mulasztás mellett, a következő választásokon ezért sem kell nekik bizalmat szavazni. Olyan képviselőkre, akik nem tudnak határozottan kiállni a magyar közösség érdekében, egyszerűen nincsen szükség. 

Újvidék, 2013. december 22. 
Bozóki Antal

[1] Zakon o sedištima i područjima sudova i javnih tužilaštava [Törvény a bíróságok és az ügyészségek székhelyéről és területéről]. Službeni glasnik RS [a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye], 2013. évi 101. szám.
[2] Zakon o sedištima i područjima sudova i javnih tužilaštava [Törvény a bíróságok és az ügyészségek székhelyéről és területéről]. Službeni glasnik RS [a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye], 2008. december 22. 116.
[3] P. E.: Részleges siker. Magyar Szó, 2013. november 21. 1. 4.
[4] P. E.: Több bíróságunk lesz. Magyar Szó, november 7. 1. 5.
[5] Lásd a 3-a alatti írást.
[6] Lásd még Balla Lajos: Részsiker vagy valami más? Vajdaság Ma: http://www.vajma.info/cikk/olvasok/152/Reszsiker-vagy-valami-mas.html, 2013. november 22. [11:06]
[7] K. R.: Alapfokú bíróság kellene Kaniszán. Magyar Szó, 2013. november 16. 9.
[8] csin: Ismét hátrányos törvénymódosítás. Magyar Szó,  2013. november 29., 11.
[9] Riza Halimi: Felfüggesztjük a tárgyalásokat a szerbiai kormánnyal. 2013. november 23. [16:41]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése