December 3.

Olívia napja.

Latin eredetű név, az Oliva név származéka. Jelentése olajfa.

1993 – A Fogyatékos Emberek Nemzetközi Világnapja
1586 – Sir Thomas Herriot először vitt burgonyát Angliába Kolumbiából.
1842 – Megszületett Ellen Swallow Richards amerikai vegyész, ökológus, aki a levegő, a víz és a táplálkozás terén folytatott újító szándékú tanulmányaival megteremtette az egészségügyi tervezés és a háztartástan tudományágát, ő volt az első amerikai nő aki a kémiában „B.A.” („Baccalaureus Artium”- a bölcsészettudományok baccalaureusa) címet ért el.

1888 – Meghalt Carl Zeiss német mechanikus. Ma is világhírűek a gyárában készülő órák, finommechanikai cikkek.
1930 – Párizsban megszületett Jean-Luc Godard francia filmrendező (Alphaville, a titokzatos város, Kifulladásig).
1937 – Elhunyt József Attila költő.
1953 – Mooswaldban megszületett Franz Klammer osztrák síző.
1967 – Az orvostudomány történetében először hajtottak végre emberen sikeres szívátültetést.
1969 – Felkérték John Lennont, hogy játssza el a Jézus Krisztus Szupersztár című musical főszerepét.
1979 – Japánban bemutatták az első, kereskedelmi forgalomba szánt mobiltelefonokat.

220 éve, 1793. december 3-án Marosvásárhelyen megalakult az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság.

Az első magyar akadémia jellegű testület megszervezését Batthyány Ignác gróf, a gyulafehérvári püspök kezdte, majd Aranka György író, természettudós, 1796-tól erdélyi táblai ülnök folytatta. Aranka 1791-ben Kolozsvárott röpiratot adott ki Egy erdélyi magyar nyelvmívelő társaság felállításáról való Rajzolat a haza felséges rendeihez címmel, az értekezés azonban elismerésnél egyebet alig eredményezett, a működéshez szükséges pénz nem gyűlt össze. A létrehozást az 1790 decemberében Kolozsvárra összehívott erdélyi országgyűlés határozta el, és terjesztette jóváhagyásra a császár elé.
A társaság három évvel később alakult meg, elnöke Bánffy György gróf erdélyi kormányzó lett, titkára Aranka György. Célja elsősorban a magyar nyelv művelése volt, de tevékenysége során a felvilágosodás szellemében a társadalom, majd a természettudományok művelésével és népszerűsítésével is foglalkozott. A társaság vezetői arra ösztönözték a külföldre utazó fiatalokat, hogy tanulmányozzák az ipari termelés kérdéseit, a gépek működését, a technológiai folyamatokat. Aranka György például 1794-ben megbízta Gyarmathi Sámuelt, hogy a göttingai gyárakban használt gépekről modelleket csináltasson, és azokat vigye Erdélybe.
Aranka György, a megválasztott "fő titoknok" nem ismert lehetetlent. Buzdító leveleivel megyéket, városokat, hivatalokat, magánszemélyeket igyekezett megnyerni a társaság céljainak. A társaság egyesítette a korszak erdélyi és magyarországi íróinak és tudósainak legjavát, továbbá a jótevőket, akik évi öt forint tagsági díjjal járultak hozzá a működéshez. A nyelvmívelő társaság ismertebb tagjai: Baróti Szabó Dávid költő, Beregszászi Pál prédikátor, Révai Miklós nyelvész, Kazinczy Ferenc író, költő, Csokonai Vitéz Mihály költő, Gyarmathy Sámuel nyelvész, Bólyai Farkas matematikus, Gecse Dániel orvos és Köteles Sámuel filozófus.
A szervezet szorgalmazta az erdélyi történelem forrásainak összegyűjtését is. 1791-ben megalakították a Kéziratkiadó Társaságot, amelynek munkájában Magyarországra költözéséig, Teleki László gróf, az erdélyi királyi tábla bírája is részt vett. A társaság működésének nem kedveztek sem az anyagi, sem a politikai viszonyok, mindössze egy kötet jelent meg, A Magyar Nyelvmívelő Társaság első darabja (Szeben 1791) címmel. A második kötet kéziratban maradt, mert a társaság pénz és érdeklődés hiányában 1806. március 5-én feloszlott.
1818-ban Döbrentei Gábor királyi tanácsos megpróbálta életre kelteni, de 1820-ban az erdélyi főkormányszék megakadályozta a társaság megalakulását. A gyűjtemény egy része a kolozsvári Erdélyi Múzeumba került, más darabjai Marosvásárhelyen maradtak. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum