2013. december 1., vasárnap

(Más) napló 25.



 SORSUNKRA HAGYVA?
Ki képviseli a vajdasági magyarok érdekeit?

A Večernje Novosti c. belgrádi napilap tudni véli, hogy „Szerbia decemberben zöld fényt kap Brüsszelből a csatlakozási tárgyalások megnyitásának vonatkozásában”.[1]
A vajdasági magyarok nyílt, megoldatlan kérdései (nemzeti kisebbségi autonómia létrehozása, a korábbi körzethatárok visszaállítása, a kollektív bűnösség eltörlése, a rehabilitálási jogok megvalósítása, stb.), amelyek akadályozzák a közösség fejlődését, tagjai identitásának megőrzését, az Európai Unióval folytatott eddig tárgyalások során szóba sem kerültek. Ez volt az egyik oka annak, hogy rövid idő lefogása alatt kétszer is jártam – több vajdaságival és magyarországival együtt – Strasbourgban, ahol beszámoltunk az itteni magyarok valós helyzetéről. Először az Európa Tanácsban (szeptember 29. – október 4.), majd az Európai Palamentben is (november 17. – 21.). Erről az akcióról mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, hogy „nem szolgálja az előrelépést és az előrehaladást”.[2]
    Az Európa Tanácsban (ET) megtudtam, hogy „az elmúlt három évben igazából nem láttak, nem hallottak olyan nyilvános rendezvényről, amelyen a VMSZ képviselője látványos eszközökkel bemutatta volna a vajdasági magyarok helyzetét”.[3]


Az Európai Bizottság (EB) Progress Report 2013 című dokumentuma a 2012. október és 2013. szeptember közötti időszak eseményeit dolgozza fel Belgrád vonatkozásában. A politikai, gazdasági, társadalmi változások, fejlődések elemzése mellett a jelentés arra is kitér, hogy Szerbia, az Európai Unió (EU) csatlakozási fejezetei közül melyeket és mennyiben teljesítette. 

 

A csatlakozás ún. koppenhágai kritériumai 

Az uniós csatlakozás egyik feltétele, hogy teljesül a négy koppenhágai kritérium. Ezek a következőek: 1. Az államban demokrácia van, a jogállam és az emberi jogok védelmét garantáló intézmények stabilan működnek, a kisebbségi jogok biztosítottak és védettek. 2. Az államban működő piacgazdaság van, mely lehetővé teszi és biztosítja, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unió közös piacán uralkodó versenyviszonyokkal. 3. Az állam képes vállalni és teljesíteni a tagsággal járó kötelezettségeket. 4. Az Európai Unió képes és alkalmas az új tag felvételére.



A 2013. október 16-án elfogadott jelentés „összességében pozitív képet fest Szerbiáról, mely 2012 márciusa óta tagjelölti státuszban van. Az elmúlt év alapvetően pozitív változásokat hozott az ország életében: számos reformot sikerült elindítani, kezdődnek a csatlakozási tárgyalások, Koszovóval pedig lassan rendeződni látszik az állam kapcsolata”.[4]




A 64 oldalas „munkadokumentum”[5] 46. oldalán a következő (mindössze 11 sorból álló) Vajdasággal kapcsolatos szakasz található: 


 

  

            Nem hivatalos fordításban, ez a szöveg így hangzik:
Vajdaság Autonóm Tartomány magas szintű kisebbségvédelmet nyújt és az nemzetiségek közti kapcsolatok továbbra is általában jók. Szórványos etnikai villongásokat feljegyeztek, de összességükben a számuk továbbra is csökkent. Márciusban a központi és a regionális hatóság megállapodást kötött az ilyen incidensek megelőzése és megtorlása érdekében. A tartományi hivatalos szervek és a rendőrség megfelelő intézkedéseket tett az ilyen incidensek ellen, de az ügyészség továbbra is súlyos bűncselekmény helyett kihágásnak minősítette ezeket. A Tartományi Ombudsman a 2012-es évi jelentésében megállapította, hogy a beérkezett 1248 panaszból 65 (5%)  a kisebbségi kérdésekre vonatkozott. A tartomány autonómia státuszát illetően a politikai légkör feszültté vált, számos párt és politikai mozgalom a tartományi kormánykoalíciót illetően élénk vitába kezdett. Aggodalomra ad okot a szélsőjobboldali szervezetek fokozott tevékenysége. 


 A dokumentumból való idézet – összességében véve – elégtelen és semmitmondó megfogalmazásokat tartalmaz. Lehetne ezt mondatról mondatra elemezni, de nem érdemes. Az ombudsmanhoz például azért érkezik kevés panasz kisebbségi ügyekbe, mert ha ilyen érkezik is illetéktelennek nyilvánítja magát azok megoldására, vagy a köztársasági jogvédőhöz utalja a panasztevőket.   

A jelentés nem hogy nem említi a vajdasági magyarokat, de még a magyarok szó sem található meg jelenik meg benne.

            Mindebből arra lehet következtetni, hogy a VMSZ szerbiai parlamenti képviselői, akik egyébként rész vesznek a csatlakozási folyamattal kapcsolatos tárgyalásokban, a vajdasági magyarok megoldatlan kérdéseit bizonyára meg se pendítették az EU jelentéstevőivel tartott találkozókon – a hatalmi pozíció és az érdemtelenül nagy fizetés elvesztését féltve. (Varga László, a párt köztársasági képviselője még a parlament Európai Integrációs Bizottságának az elnökhelyettese is.) Ez viszont – Pásztor szerint – bizonyára „az előrelépést és az előrehaladást szolgálja”.

Tomislav Nikolić szerb elnök, az ET parlamenti közgyűlése október 5-i strasbourgi ülésén tartott meghallgatásán – Gaudi-Nagy Tamás magyar ET képviselő kérdésére adott válaszában – a következőket mondta: „U Vojvodini ni jedan Mađar nije ugrožen. … Savez Vojvođanskih Mađara je u vlasti u Autonomnoj Pokrajini Vojvodini. … Sve podatke o tome kakve odnose imamo sa mađarskom nacionalnom manjinom imate iz mojih susreta sa predsednikom stranke vojvođanskih Mađara.” (Vajdaságban egyetlen magyar se nincsen veszélyeztetve. … A Vajdasági Magyar Szövetség Vajdaság Autonóm Tartományban részese a hatalomnak. …  Minden adat arról, hogy milyen a viszonyunk a magyar nemzeti kisebbséggel, a vajdasági magyarok pártjának elnökével – Pásztor Istvánnal – B. A.) tartott találkozóról származik.)[6]  
Eben az esetben, nem Nikolićot kell, tehát, okolni azért, hogy az EU Bizottságának a jelentése említést sem tesz rólunk.

            A VMSZ-es képviselők ilyen viszonyulásán azonban nem kell csodálkozni, hiszen Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője – Ivan Mrkić szerb külügyminiszterrel folytatott (2013. november 7-i) megbeszélését követő sajtótájékoztatón – kijelentette:
– Magyarországnak érdeke, hogy tovább erősítse azt a kiváló kapcsolatrendszert Szerbiával, amelyet az elmúlt időben kialakítottak. Budapest nem akarja „kétoldalú kérdésekkel terhelni” a tárgyalásokat – hangoztatta Martonyi.[7]
A magyar kormány csak a hatalomban részes VMSZ-t támogatja, az itteni magyarokra pedig csak a választásokkor számít.  

            November végén az ET Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága találkozott Bojan Pajtićtyal, a vajdasági kormány elnökével. Pajtić is „jóformán tökéletesnek, idillisnek festette le a Vajdaságban élő nemzeti közösségek helyzetét”.[8] Közölte, hogy „a tartományi adminisztráció kiváló eredményeket ért el a nemzeti közösségek jogérvényesítése terén, amely szerinte rendkívül magas szinten van”.[9]
           
            Nem kell csodálkozni, tehát, hogy az európai intézmények jelentései köszönő viszonyban se nincsenek a valósággal. A megfigyelő bizottságok tagjai ugyanis csak a hatalmi intézmények vezetőivel találkoznak, köztük a magyar képviselőkkel, akik ideális képet festenek a nemzeti viszonyokról és közösségünk heléyzetéről. Kinek használ és kinek árt ez? Nem lenne tisztességesebb, ha nyíltan és őszintén beszélnének a fennálló problémákról? Ezeknek a szőnyeg alá söprése nem segíti elő sem a vajdasági magyarok helyzetének javítását, sem a meghirdetett magyar szerb/szerb magyar megbékélés folyamatát.

            Kíváncsian és érdeklődéssel várjuk, milyen jelentést fog készíteni a szegedi Kalmár Ferenc Kereszténydemokrata Néppárti (KDNP) országgyűlési képviselő, az ET magyar delegációjának tagja, akit az Parlamenti Közgyűlés Esélyegyenlőségi és Diszkrimináció Elleni Bizottsága a „Hagyományos európai etnikai kisebbségek helyzete és jogai” című jelentés elkészítésével bízott meg.[10]
Amennyiben Kalmár jelentésében sem kap helyet a vajdasági magyarok helyzetének tárgyilagos feltárása, akkor jogaink megvalósításában ennek a kormányközi szervezetnek a támogatására sem számíthatunk. Sorsunkra leszünk hagyva.

            Újvidék, 2013. december 1.

Bozóki Antal

[1] Csatlakozási tárgyalások még az idén? Magyar Szó, 2013. 11. 30. 5. Lásd még: Már decemberben kezdődhetnek a tárgyalások. Magyar Szó, 2013. október 14. 1.
[2] Varjú Márta: Az emberek örömmel fogadták a segítséget. Magyar Szó, 2013. október 5. 1. 3. 
[3] Stúdióbeszélgetés Bozóki Antallal és Kis Ervinnel: http://www.youtube.com/watch?v=JNyIqQB6KV8&feature=youtu.be

[6] „Egyetlen délvidéki magyar sincs veszélyben” – Nikolić szerb államfő szavaival szinte egy időben egy Temerinbe tartó kiskorút bántalmaztak magyarsága miatt

http://www.gaudi.jobbik.hu/egyetlen_d%C3%A9lvid%C3%A9ki_magyar_sincs_vesz%C3%A9lyben_-_nikoli%C4%87_szerb_%C3%A1llamf%C5%91_szavaival_szinte_egyid%C5%91ben_egy_te, 2013. október 6. [11:56]
[7] MTI: Mrkić megígérte, törlik a kollektív bűnösségről szóló határozatot. Magyar Szó, 2013. október 8. 1.
[9] Uo.
[10] tuti: A bizottság tagjai Szerbiában is vizsgálódnak. Magyar Szó, 2013. november 26. 3. 
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)