„ADMINISZTRATÍV AUTONÓMIA”

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (171.)

Április 5.

Figyelmeztetés Szerbiának

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának (ECRML)[1] alkalmazásáról, valamint a szerb hatóságoknak korábban tett ajánlások végrehajtását összegző jelentést vitatta meg a strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (ET MB).

A testület arra szólította fel Szerbiát, hogy segítse és erősítse az ország kisebbségeinek anyanyelvi oktatását. A jelentés szerint aggodalomra ad okot ugyanis a kisebbségi nyelvű osztályok létrehozásának viszonylag magas létszámhoz kötött küszöbértéke[2] (ami ellehetetleníti az anyanyelvű oktatást – B.A.) 

Az ET székháza

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága további Szerbia iránti javaslatait/elvárásait öt pontban fogalmazta meg:

1. tegye lehetővé a roma és ukrán nyelv megfelelő használatát az iskolai felkészítő oktatásban, az általános és középiskolai képzésben, valamint terjessze ki azt a német, cseh és más nyelvekre is,
2. tegyen lépéseket a közszolgálati és magán rádiós, valamint televíziós szolgáltatók kisebbségi nyelveken történő műsorsugárzásának megkönnyítésére,
3. erősítse az összes regionális vagy kisebbségi nyelv használatát az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban,
4. erősítse a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak kapacitását a nemzeti kisebbségi nyelvek hatékony népszerűsítésének/használatának elősegítése érdekében a közéletben, és
5. segítse elő a kisebbségek nyelve és kultúrája  iránti toleranciát a szerb társadalomban.[3] 

Az ET MB jelentése – diplomáciai nyelven fogalmazva – nem túlságosan hízelgő arról, hogyan valósítja meg Szerbia a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájából eredő kötelezettségeket. Egyúttal figyelmeztetés is az országnak, mit kell tennie az észlelt hiányosságok elhárítására. (Szerbia (és Montenegró) számára az ECRML 2006. június 1-jén lépett hatályba.)

Kovács Elvira,[4] a VMSZ alelnöke, nem csak hogy az ET szerbiai küldöttségének tagja, de az esélyegyenlőségi és a megkülönböztetés-mentességi bizottság elnöke is[5] (az ezzel járó bizonyára nem kevés fizetéssel és privilégiumokkal). Kovács tevékenységéről azonban az európai (nyelvi) chartának a gyakorlatba ültetéséről (vagy implementálásáról) is úgyszólván semmi érdemlegeset nem hallottam/olvastam. A figyelmeztetés, tehát neki is szól.

Úgyszintén nincsen tudomásom arról, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a testület Nyelvhasználati Bizottsága bármikor is tárgyalt volna Szerbiának a nyelvi chartából származó kötelezettséginek érvényesítéséről a gyakorlatban. Érthetetlen ez, hiszen olyan nemzetközi jogi eszközről van szó, amely elősegíti/elősegítené a magyar nyelv hivatalos használatát az élet minden területén.  

Az ET állásfoglalása a nemzeti tanácsokat most külön is megnevezte.  Miért nem készít az MNT felmérést a charta alkalmazásáról? Nem tartja szükségesnek, vagy nincsenek szakemberei?

Április 6.

„Adminisztratív autonómia”

„Adminisztratív autonómiának” nevezte Bácsfeketehegyen Szili Katalin, az autonómia ügyek miniszterelnöki biztosa a délvidéki/Vajdasági magyar közösség önkormányzatát.

Szili Katalin Bácsfeketehegyen

–  Az autonómiatörekvések szempontjából zászlóshajónak tekinthető a Vajdaság – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Bácsfeketehegyen, ahol egy közéleti kérdésekkel foglalkozó konferencián vett részt.

Az előadást követően Szili Katalin a szabadkai Pannon RTV-nek[6] beszélt a Kárpát-medencei autonómiatörekvések jelenlegi helyzetéről is. Kiemelte, hogy Szerbiában minden kisebbségnek megvan a maga nemzeti tanácsa, amely biztosítja a kulturális autonómia területén megszerzett jogokat.

Szili szerint a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jól működően biztosítja azt, ami a szerbiai magyarságnak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és nyelvhasználat szempontjából fontos, és mindezek anyagi hátterét is megteremti. Hozzátette, hogy az MNT olyan adminisztratív autonómiát valósított meg a magyarság számára, amelyet a magyar kormány 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programmal támogat, és amely összességében jól működik és példaként felhozható.

Nagyon jól jelzi, hogy mi mindent sikerült megvalósítania a parlamenti képviselettel is rendelkező Vajdasági Magyar Szövetségnek az, hogy az anyaországon kívüli területek gyakran fordulnak a VMSZ-hez tapasztalatokért – magyarázta Szili Katalin. Példaként pedig a részarányos foglalkoztatást nevezte meg, vagyis azt az elvet, hogy minden településen az ott élő magyarság részarányának megfelelően kell a közhivatalokban magyarokat alkalmazni.[7]

Szili Katalin fogalmazása – bizonyára a tájékozatlansága, vagy félretájékozottsága miatt – több sebből is vérzik és pontatlan is.

Az egyetlen dolog, amit a biztos helyesen fogalmazott meg, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), pontosabban a vezetőségének tevékenysége (a haladó véemeszes tagság csak azt szavazza meg, amit Hajnal és társasága javasol) valóban „adminisztratív autonómiának” nevezhető, mivel többnyire csak a magyarországi és a szerbiai pénzek/támogatások elosztásában, a (leginkább) pártlapú kinevezések támogatásban és a különböző közigazgatási ügyek intézésében nyilvánul meg.

Az egykoron baloldali, időközben fideszessé vált biztos ezzel a meghatározással bővítette a nemzeti kisebbségi autonómia fogalmát, amit eddig területi és személyi (perszonális) autonómiának/önkormányzatnak ismertek/neveztek. Ez mindenképpen a délvidéki magyar közösség autonómia  törekvésének a leépítését, degradálást jelenti. A szerb hatalom – amelyben a Vajdasági Magyar Szövetség is részes – a nemzeti tanácsok politikamentesítésére irányuló törekvésével összhangban!

A biztos előadásában téves állítás, miszerint az MNT a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és nyelvhasználat „anyagi hátterét is megteremti”. Az MNT éppen semminek az „anyagi hátterét” nem teremi meg, mivel maga is költségvetési pénzekből működik. Ez mellett, a gazdaságfejlesztési források elosztására se nincs hatása, mivel ezeket a Prosperitati Alapítványra bízták.[8]

Szili információja a részarányos foglalkoztatásról is bizonyára vémeszes forrásból ered, mivel  a  magyarok részvétele a közigazgatásban tovább rosszabbodott.[9]

Hogyan is állunk akkor most a délvidéki/vajdasági magyar autonómiatörekvésekkel? A „zászlóshajó” megfeneklett!

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2019. április 15.

__________
[1] European Charter for Regional or Minority Languages (ECRML). https://pjp-eu.coe.int/en/web/minority-rights/ecrml, vagy Törvény a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának becikkelyezéséről. Szerbia és Montenegró Hivatalos Lapja – Nemzetközi szerződések, 18/2005. szám. Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[2] Az Európa Tanács a kisebbségi nyelvoktatás erősítésére szólította fel Szerbiát
https://szabadmagyarszo.com/2019/04/05/az-europa-tanacs-a-kisebbsegi-nyelvoktatas-erositesere-szolitotta-fel-szerbiat/, 2019. április 5. [17:29]. Serbia: minority language education should be strengthened. https://search.coe.int/directorate_of_communications/Pages/result_details.aspx?ObjectId=090000168093cf51
[3] Serbia: minority language education should be strengthened [Erősíteni kell a nemzeti kisebbségi nyelvű oktatást]. https://search.coe.int/directorate_of_communications/Pages/result_details.aspx?ObjectId=090000168093cf51
[4] Delegacija u Parlamentarnoj skupštini Saveta Evrope [Küldöttség az ET Parlamenti Közgyűlésében].
http://www.parlament.gov.rs/narodna-skupstina-/sastav/delegacije/delegacije.49.900.html
[5] Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése: Új funkción Kovács Elvira és Dubravka Filipovski. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/europa-tanacs-parlamenti-kozgyulese-uj-funkcion-kovacs-elvira-es-dubravka, 2018. január 23. [17:07]
[6] Szili Katalin: Az autonómiatörekvések szempontjából zászlóshajónak tekinthető Vajdaság. https://pannonrtv.com/en/node/86964, 2019. április 7. [07:29]
[7] (MTI) Szili Katalin: Autonómiatörekvések szempontjából zászlóshajónak tekinthető a Vajdaság. https://www.origo.hu/nagyvilag/20190406-szili-katalin-autonomiatorekvesek-szempontjabol-zaszloshajonak-tekintheto-a-vajdasag.html, 2019.04.06. [23:07]. Lásd még Szili Katalin: autonómiatörekvések szempontjából zászlóshajónak tekinthető a Vajdaság – Ön szerint is? https://delhir.info/2019/04/08/szili-katalin/
[8] https://www.prosperitati.rs/jovore-ujabb-gazdasagfejlesztesi-ciklus-kezdodik
[9] Lásd az Eltűnnek a magyarok a tartományi közigazgatásból? c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11639, 2019. március 25.