December 10.

Judit napja.

Héber eredetű név, jelentése: Judeából származó nő.

1948 – Ez emberi jogok napja
1780 – Meghalt Fellner Jakab német születésű magyar építész.
1830 – Megszületett Tisza Kálmán nagybirtokos, politikus, miniszterelnök (1875-1890).
1845 – Robert Thompson angol mérnök szabadalmaztatta az első gumiabroncsot.
1890 – Szombathelyen megszületett Bárdossy László miniszterelnök, akit háborús főbűnösként a Népbíróság golyó általi halálra ítélt.
1891 – Megszületett Nelly Sachs zsidó származású német költőnő, drámaíró, akinek költészetében a zsidó nép tragédiája, a hazátlanság fájdalma szólal meg. 1940-ben a hitleri zsidóüldözés elől Svédországba menekült, és ott élt haláláig. 1966-ban megosztott irodalmi Nobel-díjat kapott. Magyarul 1968-ban jelentek meg „Izzó rejtélyek” címen versei.

1896 – San Remóban 63 éves korában meghalt Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros, aki feltalálta a dinamitot, valamint a fizikai, kémiai, orvostudományi, irodalmi és a béke területén elért kiemelkedő teljesítmények díjazására létrehozta a Nobel-alapítványt.
1933 – Budapesten 70 éves korában meghalt gróf Hadik János, aki az „őszirózsás” forradalom miatt három napig töltötte be Magyarország miniszterelnöki tisztségét.
1948 – Dinnyés Lajos lemondása után Dobi Istvánt nevezték ki magyar miniszterelnökké, aki 1949.05.15-i választások után, június 10-én megalakította az új kormányt.
1961 – Kennedy hozzájárult 15 000 amerikai „katonai tanácsadó” Vietnamba küldéséhez.

December 10. – Az emberi jogok napja (Dan ljudskih prava / Human Rights Day) 

Az Egyesült nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése 1948. december 10-i párizsi ülésén, a 217A (III) számú határozata által fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. E napot az 1950. december 4-i ülésén – a 423(V) számú határozatával – az emberi jogok napjává nyilvánította és ettől kezdve a haladó országokban minden évben, világszerte megünneplik, hogy felhívják a figyelmet azokra az alapelvekre, amelyeket a dokumentum felsorol.

„Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel rendelkező lényként, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetniük” – mondja ki az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 1. cikke.

Általános vélemény, hogy az Egyetemes Nyilatkozat az ENSZ egyik legfontosabb és legnagyobb jelentőségű határozata. Olyan történelmi dokumentumként tartják nyilván, amely új korszakot nyitott, forrása és ihletője lett az emberi jogok és alapvető szabadságok fejlődését és védelmét szorgalmazó nemzeti és nemzetközi törekvéseknek.

A közelmúlt történetének ezen a jelentős napján a világ népei azért fogtak össze, hogy megpróbálják, egyszer és mindenkorra lezárni a második világháború népirtásait. Ez a dokumentum volt az ENSZ egyik első komoly eredménye és számos ezután következő nemzetközi egyezmény alapjául szolgált.

A 217A (III) Határozat az „Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, minden nép és nemzet közös célkitűzésének” nevezi. „Elfogadásával az volt a cél, hogy a nyilatkozatot szem előtt tartva a társadalom minden szervezete azon munkálkodjon, hogy tanítással és neveléssel előmozdítsa ezen jogok és szabadságjogok tiszteletét…” 

Bár az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát a Föld összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti előírásait. A kisebbségek és a menekültek szenvednek a legtöbbet az emberi jogok megsértése miatt.

Magyarországon 2009 óta az emberi méltóság nemzeti emléknapjaként ünneplik e napot.