Mihály napja.
Héber eredetű bibliai név, a Mikaél magyar
formája. Jelentése: Ki olyan, mint az Isten?, Istenhez hasonló.
935 – I. (Szent) Vencelt Csehország fejedelmét Altbunzlauban
megölték, később szenté avatták, és Csehország védőszentje lett.
1227 – Boldog Türingiai Gertrúd ünnepe
1547 – Alcalá de Henaresben megszületett Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, akinek művei „Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha”, valamint a „Példás beszédek”.
1758 – Burnhamben megszületett Horatio Viscount Nelson, "Baron of The Nile" (A Nílus bárója), "Duke of Bronte" (Bronte hercege) brit admirális, aki Trafalgárnál aratott győzelmével nemzeti hőssé vált. Diadalának emlékét szobor őrzi Londonban.
1848 – A magyar honvédsereg Pákozdnál megállította Josip Jellacic császári altábornagy, horvát bán csapatait.
1872 – Meghalt Déryné Széppataki Róza az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője.
1899 – Megszületett Bíró László József, a golyóstoll feltalálója.
1902 – Meghalt Emile Zola francia író (Nana).
1912 – Megszületett Michelangelo Antonioni olasz filmrendező.
1227 – Boldog Türingiai Gertrúd ünnepe
1547 – Alcalá de Henaresben megszületett Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, akinek művei „Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha”, valamint a „Példás beszédek”.
1758 – Burnhamben megszületett Horatio Viscount Nelson, "Baron of The Nile" (A Nílus bárója), "Duke of Bronte" (Bronte hercege) brit admirális, aki Trafalgárnál aratott győzelmével nemzeti hőssé vált. Diadalának emlékét szobor őrzi Londonban.
1848 – A magyar honvédsereg Pákozdnál megállította Josip Jellacic császári altábornagy, horvát bán csapatait.
1872 – Meghalt Déryné Széppataki Róza az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője.
1899 – Megszületett Bíró László József, a golyóstoll feltalálója.
1902 – Meghalt Emile Zola francia író (Nana).
1912 – Megszületett Michelangelo Antonioni olasz filmrendező.
1965 – Meghirdették a „Brezsnyev-doktrína”-t, amely a
Szovjetunió felségterületének nyilvánította a „baráti szocialista országokat”.
MTVA –
Sajtó- és fotóarchívum
Huszonöt éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. szeptember 29-október 5. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. szeptember 29. - Németh Miklós kormányfő nyílt levélben támogatta Sopron város polgárainak felhívását, amelyben politikai, gazdasági önkormányzatot követeltek a magyar városoknak és községeknek.
1989. szeptember 29. - A fegyveres erők napján a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) kezdeményezésére országszerte tüntetéseken követelték a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatását.
1989. szeptember 29. - Kótai Géza, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) osztályvezetője 12 szocialista ország kommunista és munkáspártjainak várnai tanácskozásán egyetlenként nem írta alá a közös közleményt. Kótai a közleménybe be nem került felszólalásában azt mondta: "Tarthatatlanná vált, hogy a szocializmus és a tőkés rendszer közötti világméretű egyensúly alapja az egyre növekvő szintű katonai egyensúly legyen, és semmi más."
1989. szeptember 29. - Az Országos Gyógyszerészeti Intézet kiadta a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású terméknek minősített Béres-csepp Plusz forgalomba hozatali engedélyét.
1989. szeptember 30. - Megtartotta első országos nagygyűlését a magát az 1949-ben feloszlatott Demokrata Néppárt utódának tekintő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). A tanácskozáson a párt elnökévé Keresztes Sándort választották.
1989. szeptember 30. - A Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának (MISZOT) közgyűlésén határozatot fogadtak el az ifjúsági vagyon társadalmasításáról, és javasolták, hogy a megfelelő konszenzus hiányában egyelőre zárolják a gyermek- és ifjúsági vagyonok kezelői jogát.
1989. szeptember 30. - Azonnali hatállyal beszüntette tevékenységét az MSZMP belügyminisztériumi bizottsága.
1989. október 1. - A kormány egyházpolitikai titkárságának vezetője megerősítette: az állam kész visszaadni eredeti tulajdonosaiknak a korábbi egyházi ingatlanokat.
1989. október 1. - Az MSZMP reformelkötelezett tagjainak budapesti tanácskozásán megalakult a Reformszövetség, amely vezetőjének Kósa Ferencet választották meg. A dokumentum hangsúlyozta egy új szocialista párt létrehozásának szükségességét, amely új programmal, szervezettel, működési szabályzattal és hiteles vezetéssel rendelkezik.
1989. október 1. - Tizenöt "a szocializmus mellett elkötelezett" szervezet és MSZMP-platform a marxista, baloldali erők tömörülésének létrehozása érdekében koordináló bizottságot hozott létre.
1989. október 2. - A kormány és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT) megállapodott, hogy 1990-től szabadáras lesz az összes mezőgazdasági és élelmiszeripari cikk az alacsony zsírtartalmú tej és a normál fehér kenyér kivételével.
1989. október 2. - A Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1949-es délszláv hűtlenségi per vádlottjait. (Miletin Györgyöt és hét társát a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt ítélték el.)
1989. október 3. - Az MSZMP KB pártpolitikai osztálya közölte: 1989-ben mintegy 78 ezerrel csökkent az MSZMP taglétszáma, miközben 2600-an léptek be, a pártnak 1989. január 1-jén 800 ezer, október 1-jén mintegy 725 ezer tagja volt.
1989. október 3. – Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottság Katonai Szekciója.
1989. október 3. - Az MSZMP esetleges jobbra tolódása tragikus következményekkel járhat Magyarország számára - jelentette ki a szovjet tévének adott nyilatkozatában Grósz Károly pártfőtitkár.
1989. október 4. - A kormány megvitatta a társadalmi szervezetek vagyonáról szóló jelentést, amely szerint 1968 óta ezek működési, fenntartási költségei 47,4 milliárd forintot tettek ki, vagyonuk 12 milliárd forintra rúg; 1989-ben a Munkásőrség 976 millió, az MSZMP 869 millió, a Hazafias Népfront 314 millió forint állami támogatást kapott. A kabinet utód kinevezése nélkül mentette fel a Munkásőrség országos parancsnokát, Borbély Sándort. A kormány október 23-ával kapcsolatban azt javasolta, hogy azt nem nemzeti ünneppé, hanem nemzeti emléknappá kell nyilvánítani.
1989. október 4. - Genfben Magyarország és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága két megállapodást írt alá a menekültek letelepítéséről, illetve a Főbiztosság budapesti irodájának megnyitásáról. A sajtótájékoztatón Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár közölte: komoly társadalmi és gazdasági problémát jelenthet, ha a Romániából érkező menekültek beáramlása ilyen ütemben folytatódik, hiszen napi 15-100 menekült érkezik.
1989. október 4. - Budapesten magyar-amerikai tudományos-műszaki együttműködési egyezményt írtak alá.
1989. október 5. - Bejelentették, hogy az NSZK két tartománya, Baden-Württemberg és Bajorország 500 millió márka hitelt nyújt Magyarországnak, a bonni kormány további 500 millió márkás hitelnyújtásra vállalt kormánygaranciát.
1989. október 5. - A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája küldöttségének találkozója után közölték: mindkét szervezet fontosnak tartja a szakszervezeti mozgalom politikai széttagolódásának elkerülését, a szakszervezetek politikai függetlenségét, a munkahelyek depolitizálását.
1989. október 5. - Az SZDSZ aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök megválasztásának időpontjáról, a munkásőrség sorsáról, az MSZMP elszámoltatásáról és a pártok munkahelyi működéséről.
1989. szeptember 29. - Németh Miklós kormányfő nyílt levélben támogatta Sopron város polgárainak felhívását, amelyben politikai, gazdasági önkormányzatot követeltek a magyar városoknak és községeknek.
1989. szeptember 29. - A fegyveres erők napján a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) kezdeményezésére országszerte tüntetéseken követelték a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatását.
1989. szeptember 29. - Kótai Géza, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) osztályvezetője 12 szocialista ország kommunista és munkáspártjainak várnai tanácskozásán egyetlenként nem írta alá a közös közleményt. Kótai a közleménybe be nem került felszólalásában azt mondta: "Tarthatatlanná vált, hogy a szocializmus és a tőkés rendszer közötti világméretű egyensúly alapja az egyre növekvő szintű katonai egyensúly legyen, és semmi más."
1989. szeptember 29. - Az Országos Gyógyszerészeti Intézet kiadta a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású terméknek minősített Béres-csepp Plusz forgalomba hozatali engedélyét.
1989. szeptember 30. - Megtartotta első országos nagygyűlését a magát az 1949-ben feloszlatott Demokrata Néppárt utódának tekintő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). A tanácskozáson a párt elnökévé Keresztes Sándort választották.
1989. szeptember 30. - A Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának (MISZOT) közgyűlésén határozatot fogadtak el az ifjúsági vagyon társadalmasításáról, és javasolták, hogy a megfelelő konszenzus hiányában egyelőre zárolják a gyermek- és ifjúsági vagyonok kezelői jogát.
1989. szeptember 30. - Azonnali hatállyal beszüntette tevékenységét az MSZMP belügyminisztériumi bizottsága.
1989. október 1. - A kormány egyházpolitikai titkárságának vezetője megerősítette: az állam kész visszaadni eredeti tulajdonosaiknak a korábbi egyházi ingatlanokat.
1989. október 1. - Az MSZMP reformelkötelezett tagjainak budapesti tanácskozásán megalakult a Reformszövetség, amely vezetőjének Kósa Ferencet választották meg. A dokumentum hangsúlyozta egy új szocialista párt létrehozásának szükségességét, amely új programmal, szervezettel, működési szabályzattal és hiteles vezetéssel rendelkezik.
1989. október 1. - Tizenöt "a szocializmus mellett elkötelezett" szervezet és MSZMP-platform a marxista, baloldali erők tömörülésének létrehozása érdekében koordináló bizottságot hozott létre.
1989. október 2. - A kormány és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT) megállapodott, hogy 1990-től szabadáras lesz az összes mezőgazdasági és élelmiszeripari cikk az alacsony zsírtartalmú tej és a normál fehér kenyér kivételével.
1989. október 2. - A Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1949-es délszláv hűtlenségi per vádlottjait. (Miletin Györgyöt és hét társát a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt ítélték el.)
1989. október 3. - Az MSZMP KB pártpolitikai osztálya közölte: 1989-ben mintegy 78 ezerrel csökkent az MSZMP taglétszáma, miközben 2600-an léptek be, a pártnak 1989. január 1-jén 800 ezer, október 1-jén mintegy 725 ezer tagja volt.
1989. október 3. – Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottság Katonai Szekciója.
1989. október 3. - Az MSZMP esetleges jobbra tolódása tragikus következményekkel járhat Magyarország számára - jelentette ki a szovjet tévének adott nyilatkozatában Grósz Károly pártfőtitkár.
1989. október 4. - A kormány megvitatta a társadalmi szervezetek vagyonáról szóló jelentést, amely szerint 1968 óta ezek működési, fenntartási költségei 47,4 milliárd forintot tettek ki, vagyonuk 12 milliárd forintra rúg; 1989-ben a Munkásőrség 976 millió, az MSZMP 869 millió, a Hazafias Népfront 314 millió forint állami támogatást kapott. A kabinet utód kinevezése nélkül mentette fel a Munkásőrség országos parancsnokát, Borbély Sándort. A kormány október 23-ával kapcsolatban azt javasolta, hogy azt nem nemzeti ünneppé, hanem nemzeti emléknappá kell nyilvánítani.
1989. október 4. - Genfben Magyarország és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága két megállapodást írt alá a menekültek letelepítéséről, illetve a Főbiztosság budapesti irodájának megnyitásáról. A sajtótájékoztatón Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár közölte: komoly társadalmi és gazdasági problémát jelenthet, ha a Romániából érkező menekültek beáramlása ilyen ütemben folytatódik, hiszen napi 15-100 menekült érkezik.
1989. október 4. - Budapesten magyar-amerikai tudományos-műszaki együttműködési egyezményt írtak alá.
1989. október 5. - Bejelentették, hogy az NSZK két tartománya, Baden-Württemberg és Bajorország 500 millió márka hitelt nyújt Magyarországnak, a bonni kormány további 500 millió márkás hitelnyújtásra vállalt kormánygaranciát.
1989. október 5. - A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája küldöttségének találkozója után közölték: mindkét szervezet fontosnak tartja a szakszervezeti mozgalom politikai széttagolódásának elkerülését, a szakszervezetek politikai függetlenségét, a munkahelyek depolitizálását.
1989. október 5. - Az SZDSZ aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök megválasztásának időpontjáról, a munkásőrség sorsáról, az MSZMP elszámoltatásáról és a pártok munkahelyi működéséről.
Kelet-európai változások - válogatás a
legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. szeptember 29. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák belügyekbe való beavatkozással vádolta meg Magyarországot a Rudé Právo, Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) hivatalos lapja, amiért az Országgyűlés nyilatkozatban határolta el magát a magyar részvételtől az 1968-as prágai tavasz eltiprásában.
1989. szeptember 29. LENGYELORSZÁG: Felszámolták a rendőrség különleges rendfenntartó egységeit (ZOMO), amelyek az 1981-es szükségállapot bevezetése után tettek szert kétes hírnévre.
1989. szeptember 29. SZOVJETUNIÓ: Az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága felmentette tisztségéből az addigi első titkár Vlagyimir Scserbickijt, utódjául Vlagyimir Ivasko addigi másodtitkárt választotta meg.
1989. szeptember 30. CSEHSZLOVÁKIA: Megállapodás született arról, hogy az NSZK prágai nagykövetségére menekült mintegy 4 ezer keletnémet állampolgár az NDK területén át különvonattal az NSZK-ba utazhasson. Miután távozásuk után néhány nappal már ismét menekültek százai zsúfolódtak össze a képviseleten, a prágai és a berlini kormány felfüggesztette azt az 1971-es megállapodást, amelynek értelmében keletnémet állampolgárok útlevél és vízum nélkül utazhattak Csehszlovákiába. Az újabb menekültek szintén különvonatokkal jutottak ki az NSZK-ba, miként a hónap elején a varsói nyugatnémet diplomáciai kirendeltségen menedéket kért 633 NDK-állampolgár is.
1989. szeptember 30. SZOVJETUNIÓ: Mintegy tízezer ember tüntetett Fehéroroszország fővárosában, Minszkben, az 1986-os csernobili atombaleset utáni események tisztázását követelve.
1989. szeptember 30. SZOVJETUNIÓ: A Moldovai Kommunista Párt KB ülése megalapozottnak ítélte a köztársaságban élő gagauz nemzetiség autonóm területi törekvéseit.
1989. október 1. JUGOSZLÁVIA: Cetinjében, Montenegró hajdani székvárosában nagyszabású állami és egyházi ünnepség keretében helyezték örök nyugovóra I. Nikola montenegrói király maradványait.
1989. október 1. SZOVJETUNIÓ: Életbe lépett a fizetések részleges befagyasztását elrendelő határozat.
1989. október 1-6. SZOVJETUNIÓ: Dmitrij Jazov hadseregtábornok személyében első ízben tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban szovjet honvédelmi miniszter.
1989. október 2. ALBÁNIA: Reis Malile albán külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésében a koszovói albán kisebbség elnyomását feszegette, amit a jugoszláv kormány uszításnak és a jugoszláv belügyekbe való beavatkozásnak nevezett.
1989. október 2. JUGOSZLÁVIA: A szerb hatóságok megtagadták a Szövetség Jugoszlávia demokratikus kezdeményezéséért elnevezésű politikai szervezet bejegyzését.
1989. október 2. JUGOSZLÁVIA: Az infláció éves szinten meghaladta az ezer százalékot, az árak 1181 százalékkal növekedtek éves szinten. A csökkenő életszínvonal miatt az év első nyolc hónapjában 1195 munkabeszüntetésre került sor, amelyekben több mint 275 ezren vettek részt.
1989. október 2. NDK: Lipcse belvárosában mintegy húszezer tüntető követelt demokratikus változásokat, sajtószabadságot, valódi reformokat.
1989. október 3. ROMÁNIA: A Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöksége arra kérte Papp László nagyváradi református püspököt, ne távolítsa el erőszakkal Tőkés László temesvári lelkészt gyülekezetéből és lakhelyéről.
1989. október 3. SZOVJETUNIÓ: A szovjet parlament úgy döntött, hogy a közlekedési és energetikai ágazatban, a vegyiparban és a kohászatban ideiglenesen megtilt mindennemű munkabeszüntetést.
1989. október 4. BULGÁRIA: Hivatalos bolgár közlés szerint meghaladta a 30 ezret a Törökországból visszatelepült bulgáriai muzulmánok száma, azaz a nyáron elmenekültek 10 százaléka már hazatért.
1989. október 5. BULGÁRIA: Az Iszlám Konferencia Szervezetének külügyminiszteri értekezlete felszólította Bulgáriát és Törökországot, hogy kezdjenek tárgyalásokat a bulgáriai török kisebbségről és a menekültek helyzetének rendezéséről.
1989. október 5. LENGYELORSZÁG: A gazdasági válság polgárháborúhoz vezethet, ha az új kormány nem teszi világossá a radikális reformok szükségességét, és nem nyeri el a közvélemény megértését - jelentette ki Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője.
1989. október 5. NDK: Közzétették Erich Honecker államfő levelét, amely szerint az NDK bármikor készen áll tárgyalásokat, illetve konzultációkat kezdeni az NSZK felelős politikusaival a leszerelést, illetve a fegyverzetkorlátozást célzó lépésekről. Ugyanezen a napon Helmut Kohl nyugatnémet kancellár egy lapinterjúban az együttműködés elmélyítését kínálta fel a berlini kormánynak az NDK-beli belső reformok meghirdetése esetén.
1989. október 5. SZOVJETUNIÓ: Az év első kilenc hónapjában húsznál több társadalmi szervezetet, szövetséget és csoportot jegyeztek be hivatalosan, amelyek úgynevezett nem formális szervezetek jogi státust nyertek.
1989. október 5. SZOVJETUNIÓ: Első ízben hoztak létre külföldi tőkerészesedéssel, részvénytársasági formában működő szovjet külkereskedelmi bankot, az International Moscow Bank tevékenysége rubellel és külföldi valutákkal végzett tranzakciókra, szolgáltatásokra terjedt ki. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
1989. szeptember 29. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák belügyekbe való beavatkozással vádolta meg Magyarországot a Rudé Právo, Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) hivatalos lapja, amiért az Országgyűlés nyilatkozatban határolta el magát a magyar részvételtől az 1968-as prágai tavasz eltiprásában.
1989. szeptember 29. LENGYELORSZÁG: Felszámolták a rendőrség különleges rendfenntartó egységeit (ZOMO), amelyek az 1981-es szükségállapot bevezetése után tettek szert kétes hírnévre.
1989. szeptember 29. SZOVJETUNIÓ: Az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága felmentette tisztségéből az addigi első titkár Vlagyimir Scserbickijt, utódjául Vlagyimir Ivasko addigi másodtitkárt választotta meg.
1989. szeptember 30. CSEHSZLOVÁKIA: Megállapodás született arról, hogy az NSZK prágai nagykövetségére menekült mintegy 4 ezer keletnémet állampolgár az NDK területén át különvonattal az NSZK-ba utazhasson. Miután távozásuk után néhány nappal már ismét menekültek százai zsúfolódtak össze a képviseleten, a prágai és a berlini kormány felfüggesztette azt az 1971-es megállapodást, amelynek értelmében keletnémet állampolgárok útlevél és vízum nélkül utazhattak Csehszlovákiába. Az újabb menekültek szintén különvonatokkal jutottak ki az NSZK-ba, miként a hónap elején a varsói nyugatnémet diplomáciai kirendeltségen menedéket kért 633 NDK-állampolgár is.
1989. szeptember 30. SZOVJETUNIÓ: Mintegy tízezer ember tüntetett Fehéroroszország fővárosában, Minszkben, az 1986-os csernobili atombaleset utáni események tisztázását követelve.
1989. szeptember 30. SZOVJETUNIÓ: A Moldovai Kommunista Párt KB ülése megalapozottnak ítélte a köztársaságban élő gagauz nemzetiség autonóm területi törekvéseit.
1989. október 1. JUGOSZLÁVIA: Cetinjében, Montenegró hajdani székvárosában nagyszabású állami és egyházi ünnepség keretében helyezték örök nyugovóra I. Nikola montenegrói király maradványait.
1989. október 1. SZOVJETUNIÓ: Életbe lépett a fizetések részleges befagyasztását elrendelő határozat.
1989. október 1-6. SZOVJETUNIÓ: Dmitrij Jazov hadseregtábornok személyében első ízben tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban szovjet honvédelmi miniszter.
1989. október 2. ALBÁNIA: Reis Malile albán külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésében a koszovói albán kisebbség elnyomását feszegette, amit a jugoszláv kormány uszításnak és a jugoszláv belügyekbe való beavatkozásnak nevezett.
1989. október 2. JUGOSZLÁVIA: A szerb hatóságok megtagadták a Szövetség Jugoszlávia demokratikus kezdeményezéséért elnevezésű politikai szervezet bejegyzését.
1989. október 2. JUGOSZLÁVIA: Az infláció éves szinten meghaladta az ezer százalékot, az árak 1181 százalékkal növekedtek éves szinten. A csökkenő életszínvonal miatt az év első nyolc hónapjában 1195 munkabeszüntetésre került sor, amelyekben több mint 275 ezren vettek részt.
1989. október 2. NDK: Lipcse belvárosában mintegy húszezer tüntető követelt demokratikus változásokat, sajtószabadságot, valódi reformokat.
1989. október 3. ROMÁNIA: A Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöksége arra kérte Papp László nagyváradi református püspököt, ne távolítsa el erőszakkal Tőkés László temesvári lelkészt gyülekezetéből és lakhelyéről.
1989. október 3. SZOVJETUNIÓ: A szovjet parlament úgy döntött, hogy a közlekedési és energetikai ágazatban, a vegyiparban és a kohászatban ideiglenesen megtilt mindennemű munkabeszüntetést.
1989. október 4. BULGÁRIA: Hivatalos bolgár közlés szerint meghaladta a 30 ezret a Törökországból visszatelepült bulgáriai muzulmánok száma, azaz a nyáron elmenekültek 10 százaléka már hazatért.
1989. október 5. BULGÁRIA: Az Iszlám Konferencia Szervezetének külügyminiszteri értekezlete felszólította Bulgáriát és Törökországot, hogy kezdjenek tárgyalásokat a bulgáriai török kisebbségről és a menekültek helyzetének rendezéséről.
1989. október 5. LENGYELORSZÁG: A gazdasági válság polgárháborúhoz vezethet, ha az új kormány nem teszi világossá a radikális reformok szükségességét, és nem nyeri el a közvélemény megértését - jelentette ki Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője.
1989. október 5. NDK: Közzétették Erich Honecker államfő levelét, amely szerint az NDK bármikor készen áll tárgyalásokat, illetve konzultációkat kezdeni az NSZK felelős politikusaival a leszerelést, illetve a fegyverzetkorlátozást célzó lépésekről. Ugyanezen a napon Helmut Kohl nyugatnémet kancellár egy lapinterjúban az együttműködés elmélyítését kínálta fel a berlini kormánynak az NDK-beli belső reformok meghirdetése esetén.
1989. október 5. SZOVJETUNIÓ: Az év első kilenc hónapjában húsznál több társadalmi szervezetet, szövetséget és csoportot jegyeztek be hivatalosan, amelyek úgynevezett nem formális szervezetek jogi státust nyertek.
1989. október 5. SZOVJETUNIÓ: Első ízben hoztak létre külföldi tőkerészesedéssel, részvénytársasági formában működő szovjet külkereskedelmi bankot, az International Moscow Bank tevékenysége rubellel és külföldi valutákkal végzett tranzakciókra, szolgáltatásokra terjedt ki. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése