Az egyetemi hallgatók és az elégedetlen polgárok fő követelései közül egyetlen egy sem valósult meg
„Nincs béke, amíg az igazság nyilvánosságra nem kerül.Nincs igazságszolgáltatás, amíg a felelősöket felelősségre nem vonják.”
„Nema mira dok istina ne postane javna.
Nema pravde dok odgovorni ne odgovaraju.”
Građanski pokret BRAVO!
November 1-jén egy éve, hogy leomlott az újvidéki vasútállomás előtetője, amely 16 emberéletet követelt.
A tragikus eseményt Szerbiában nem követte az okok valós feltárása, nem történt meg a felelősök megnevezése, és nem vonták le a szükséges következtetéseket sem.
Szlovéniában ezzel szemben egy nappal azután, hogy bűnözők halálra vertek egy férfit az utcán, két miniszter – az igazságügyi és a belügyminiszter – azonnal lemondott[1].
Az újvidéki tragédia tavaly novemberben elindította az egyetemisták és az elégedetlen polgárok minden korábbinál hosszabb és tömegesebb tiltakozássorozatát, amely ma is tart. Ez lett a modern európai történelem legnagyobb és leghosszabb ideig tartó diáktüntetése.
A tragikus eseményt Szerbiában nem követte az okok valós feltárása, nem történt meg a felelősök megnevezése, és nem vonták le a szükséges következtetéseket sem.
Szlovéniában ezzel szemben egy nappal azután, hogy bűnözők halálra vertek egy férfit az utcán, két miniszter – az igazságügyi és a belügyminiszter – azonnal lemondott[1].
Az újvidéki tragédia tavaly novemberben elindította az egyetemisták és az elégedetlen polgárok minden korábbinál hosszabb és tömegesebb tiltakozássorozatát, amely ma is tart. Ez lett a modern európai történelem legnagyobb és leghosszabb ideig tartó diáktüntetése.
A megmozdulások az ország történetében példátlan erőfeszítést jelentenek annak érdekében, hogy Szerbia kiszabaduljon a korrupció és a bűnözés mocsarából.
Az egyetemi hallgatók már a tiltakozások kezdetén megfogalmazták fő követeléseiket:
– az állami intézmények törvényes működésének helyreállítása,
– a médiasötétség megszüntetése,
– a jogállamiság megteremtése,
– a korrupció, a protekcionizmus és a felelőtlenség felszámolása.
Követelték továbbá Miloš Vučević miniszterelnök és Milan Đurić, Újvidék polgármestere lemondását is[2].
E követelések közül egyetlen egy sem valósult meg. A két említett politikus ugyan a közvélemény nyomására lemondott, de továbbra is a közélet aktív szereplői.
Vučević azóta a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke lett, míg Đurić – mintegy jutalomként – a Szerb Kőolajipari Vállalat (NIS) igazgatóbizottságának tagja[3] – a korábbinál magasabb fizetéssel. A bírósági eljárások és a felelősségre vonások elakadtak.
2025. március 1-jén az egyetemisták és a tiltakozó polgárok Hallgatói Ediktum[4] címmel tették közzé azokat az értékeket, amelyekért küzdenek – mint a jövő zálogát, és mint annak kifejezését, milyen államban szeretnének élni.
Szerbiát a szabad emberek országaként határozták meg, amelyben „a szabadság nem kegy, hanem minden polgár méltóságától elválaszthatatlan alapvető jog”[5], „ahol a törvény a legfőbb tekintély, és ahol a politikai funkció a polgárok szolgálatát jelenti, nem pedig kiváltságot”[6].
Ahelyett, hogy reagált volna a diákok és a polgárok követeléseire, az ország vezetése szembefordult velük.
A hatalom a növekvő társadalmi nyomásra fizikai és propaganda-erőszakkal válaszolt: a tiltakozók meghurcolásával, elbocsátásával, megfélemlítésével.
A néptömegek az intézmények jogszerű működését követelték, de a hatalom a médiagépezetet arra használja, hogy „legyőzze” saját polgárait: a tiltakozókat célba veszi, fenyegeti, bottal üti, gépkocsikkal eltapostatja, miközben azok a betonon fekszenek.
A propagandában rendre előkerül a jól ismert narratíva: a „színes forradalom”, a „vajdasági szeparatizmus”, a „kisebbségek terrorja a többség felett”, és így tovább.
Az Európai Parlament 2025. október 22-én elfogadott állásfoglalásában „határozottan elítéli a Szerbiában zajló politikai polarizációt és állami elnyomást, egy évvel az újvidéki tragédia után. A képviselők átfogó és átlátható jogi eljárásokat sürgetnek, hogy bíróság elé állítsák a vasúti állomás előtetőjének leomlásáért felelős személyeket”[7].
Az állásfoglalás szerint a szerb vezetés politikailag felelős az egyre fokozódó elnyomásért és a demokrácia gyengüléséért. A dokumentum leszögezi:
– a diákoknak és polgároknak joguk van a békés tiltakozáshoz,
– Szerbiában biztosítani kell a szabad és tisztességes választásokat[8].
Az EP-képviselők az újvidéki tragédia ügyében nyilvános vizsgálatot és uniós tényfeltáró missziót is követeltek[9].
A vajdasági magyar közösség a szerb társadalom része, és mint ilyen, érdekelt az ország fejlődésében, a demokrácia és a sajtószabadság helyreállításában, valamint a jogállam megvalósulásában.
Mindez előfeltétele az Európai Unió által elvárt reformok megvalósításának, amelyek terén a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezette koalíció nem tett érdemi előrelépést.
A VMSZ vezetése – mint a hatalmi koalíció leglojálisabb része – erkölcsileg és politikailag is felelős az országban kialakult, bár ki nem hirdetett rendkívüli állapotért, a vajdasági magyar közösség drasztikus, mintegy 70 ezres lélekszám-csökkenéséért, jogainak folyamatos sérelméért, valamint a csendes etnikai tisztogatásért.
Az egyetemi hallgatók már a tiltakozások kezdetén megfogalmazták fő követeléseiket:
– az állami intézmények törvényes működésének helyreállítása,
– a médiasötétség megszüntetése,
– a jogállamiság megteremtése,
– a korrupció, a protekcionizmus és a felelőtlenség felszámolása.
Követelték továbbá Miloš Vučević miniszterelnök és Milan Đurić, Újvidék polgármestere lemondását is[2].
E követelések közül egyetlen egy sem valósult meg. A két említett politikus ugyan a közvélemény nyomására lemondott, de továbbra is a közélet aktív szereplői.
Vučević azóta a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke lett, míg Đurić – mintegy jutalomként – a Szerb Kőolajipari Vállalat (NIS) igazgatóbizottságának tagja[3] – a korábbinál magasabb fizetéssel. A bírósági eljárások és a felelősségre vonások elakadtak.
2025. március 1-jén az egyetemisták és a tiltakozó polgárok Hallgatói Ediktum[4] címmel tették közzé azokat az értékeket, amelyekért küzdenek – mint a jövő zálogát, és mint annak kifejezését, milyen államban szeretnének élni.
Szerbiát a szabad emberek országaként határozták meg, amelyben „a szabadság nem kegy, hanem minden polgár méltóságától elválaszthatatlan alapvető jog”[5], „ahol a törvény a legfőbb tekintély, és ahol a politikai funkció a polgárok szolgálatát jelenti, nem pedig kiváltságot”[6].
Ahelyett, hogy reagált volna a diákok és a polgárok követeléseire, az ország vezetése szembefordult velük.
A hatalom a növekvő társadalmi nyomásra fizikai és propaganda-erőszakkal válaszolt: a tiltakozók meghurcolásával, elbocsátásával, megfélemlítésével.
A néptömegek az intézmények jogszerű működését követelték, de a hatalom a médiagépezetet arra használja, hogy „legyőzze” saját polgárait: a tiltakozókat célba veszi, fenyegeti, bottal üti, gépkocsikkal eltapostatja, miközben azok a betonon fekszenek.
A propagandában rendre előkerül a jól ismert narratíva: a „színes forradalom”, a „vajdasági szeparatizmus”, a „kisebbségek terrorja a többség felett”, és így tovább.
Az Európai Parlament 2025. október 22-én elfogadott állásfoglalásában „határozottan elítéli a Szerbiában zajló politikai polarizációt és állami elnyomást, egy évvel az újvidéki tragédia után. A képviselők átfogó és átlátható jogi eljárásokat sürgetnek, hogy bíróság elé állítsák a vasúti állomás előtetőjének leomlásáért felelős személyeket”[7].
Az állásfoglalás szerint a szerb vezetés politikailag felelős az egyre fokozódó elnyomásért és a demokrácia gyengüléséért. A dokumentum leszögezi:
– a diákoknak és polgároknak joguk van a békés tiltakozáshoz,
– Szerbiában biztosítani kell a szabad és tisztességes választásokat[8].
Az EP-képviselők az újvidéki tragédia ügyében nyilvános vizsgálatot és uniós tényfeltáró missziót is követeltek[9].
A vajdasági magyar közösség a szerb társadalom része, és mint ilyen, érdekelt az ország fejlődésében, a demokrácia és a sajtószabadság helyreállításában, valamint a jogállam megvalósulásában.
Mindez előfeltétele az Európai Unió által elvárt reformok megvalósításának, amelyek terén a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezette koalíció nem tett érdemi előrelépést.
A VMSZ vezetése – mint a hatalmi koalíció leglojálisabb része – erkölcsileg és politikailag is felelős az országban kialakult, bár ki nem hirdetett rendkívüli állapotért, a vajdasági magyar közösség drasztikus, mintegy 70 ezres lélekszám-csökkenéséért, jogainak folyamatos sérelméért, valamint a csendes etnikai tisztogatásért.
Szerbiában gyökeres és sürgős változásokra van szükség!
Bozóki Antal
__________
[1] Rodoljub Šabić. Danas, 2025. október 28. 6.
[2] Tüntetés Újvidéken: Az áldozatokért gyertyát gyújtottak, séta a városházáig. https://szmsz.press/2024/11/05/tuntetes-ujvideken-az-aldozatokert-gyertyat-gyujtottak-transzparensekkel-gyulnek-az-emberek/, 2024. november 5. 18:26, és (BLOG) Održan protest u Novom Sadu: Demolirana vrata i prozori na Gradskoj kući, privedeni Ješić, Pogačar, Bjelić… [Tiltakozást tartottak Újvidéken: Megrongálták a városháza ajtaját ás ablakait, elővezették Ješićet, Pogačart, Bjelićet…] https://n1info.rs/vesti/blog-protest-u-novom-sadu-zbog-pogibije-14-ljudi-na-zeleznickoj-stanici/, 2024. november 5. 16:52 > 20:29
[3] NIS: Novi članovi Odbora direktora NIS-a Irena Vujović i Milan Đurić [Szerb Kőolajipari Vállalat (NIS) Igazgató Bizottságának új tagjai]. https://www.rtv.rs/sr_lat/vojvodina/novi-sad/nis-novi-clanovi-odbora-direktora-nis-a-irena-vujovic-i-milan-djuric_1638251.html, 2025. június 24. 16.34
[4] HALLGATÓI EDIKTUM. #stopnasilju #društvenirestart #sloboda #mladost #podrškastudentima
#stopazerőszaknak #társadalmirestart #szabadság #ifjúság #azegyetemistáktámogatása
https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2025. március 1. 19:52
[5] Uo. I. A SZABADSÁGRÓL.
[6] Uo. II. AZ ÁLLAMRÓL.
[7] Szerbia: az EP igazságszolgáltatást követel egy évvel az újvidéki tragédia után.
https://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20251016IPR30951/szerbia-az-ep-igazsagszolgaltatast-kovetel-egy-evvel-az-ujvideki-tragedia-utan, 2025. október 22.
[8] Uo.
[9] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése