KABÓK ERIKA BORT ISZIK, VIZET PRÉDIKÁL!

 Varjú Márta „a feltétel nélküli szervilitás tökéletes, élő szobra”

Emberi és nemzeti kisebbségjogi napló (327.)

„Ma, amikor Szerbiáról írok, az újságírókat mikrofontartóknak hívják, akik sajtótájékoztatóra menet olvassák a kapott kérdéseket. Nem a szerkesztőtől, hanem a szerkesztő által a hatóságoktól. A bulvárlapok a párt-papír, a rezsim televíziók pedig a mikrofon-megafon közvetlen transzmissziójává váltak. Médiaszolgák, propagandisták és bólogatók egész csoportja jött létre. 

Megerősítik, hogy az öncenzúra a cenzúra súlyosabb formája. Hamis újságírók azok is, akik olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek inkább a politikai tisztségviselő fülének kedvezők, és nem kellemetlen követelések az igazság kiderítésére. Beleegyeztek a hízelgésbe, ami az újságírói szakma elárulása.” 

Boško Jakšić, újságíró (Danas, Nedelja, 2025. június 14. XI.)

 

Szeptember 11. 
„Bort iszik, vizet prédikál”

Fotó: Virág Árpád

– A kisebbségi nyelveken folyó tájékoztatásnak is kulcsszerepe van egy adott ország, közösség tájékoztatásában, éppen ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nemzetiségek nyelvén is eljussanak az információk a polgárokhoz, és a munka elvégzéséhez szükséges feltételek adottak legyenek – hangsúlyozta Carolina Hidea, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai küldöttségének megbízott vezetője a Péterváradon megtartott, Önszabályozás és tájékoztatás a nemzeti kisebbségek nyelvein című konferencián[1]. 
A tanácskozást az EBESZ szerbiai küldöttsége, a Vajdasági Független Újságírók Szövetsége (NDNV) és a Ruske Slovo Lap- és Könyvkiadó Intézet szervezte.

Jelenleg a nemzeti közösségi nyelvű médiák egyik legfontosabb kérdése, „hogyan megőrizni a független szerkesztési és káderpolitikát”[2]. 
– A kisebbségi média mindig is érzékenyebb volt a politikai pártok és alapítók – egykor Vajdaság AT Képviselőháza, ma pedig a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai – befolyására és nyomására, mivel ezeket szinte teljes egészében az állami költségvetésből finanszírozzák – írta az Autonomija portál a konferenciáról[3].
Ez az érzékenység azonban – legalábbis a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „alapítású” médiája tekintetében – teljesen megszűnt, mivel a testület, pontosabban a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) befolyása alatt működő tanács közvetlen irányítása alá került.

A törvényes rendelkezések ellenére az MNT és a Magyar Szó már két éve figyelmen kívül hagyja a köztájékoztatásról és médiáról szóló törvény[4] előírásait. Nem tettek eleget a 17. cikkelyben foglaltaknak, amely kimondja: 
• „a nemzeti kisebbségek tanácsai által alapított médiák működési elveinek összhangban kell lenniük a közszolgálati médiák működési elveivel”;
• a szerkesztéspolitikának „függetlennek kell lennie az alapítótól”;
• a „hivatásos és etikai standardokat belső aktusokkal kell biztosítani”, valamint
• „a szerkesztőség és a nemzeti tanács kapcsolatát részletesen szabályozni kell”.

Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért felelős tagja a tanácskozás után a Magyar Szó napilapnak nyilatkozott: 
– Azt tudjuk, hogy a tájékoztatási törvény előírja, hogy a nemzeti tanácsok által alapított kisebbségi média mindegyike köteles meghozni egy belső ellenőrzőrendszert, amit etikai kódexnek nevezünk, és azt nemcsak meghozni kell, hanem működtetni is, emellett az eredményekről be kell rendre számolni minden év végén. Ez annyit jelent, hogy mint minden más egyéb vállalati működési dokumentum esetében, erről is be kell nyújtani egy beszámolót arról, mit tett, végzett el az etikai bizottság. [...] A közérdeket szolgálja az, hogy minőségi újságírás folyjon, gyors, pontos és független újságírás valósuljon meg kisebbségi nyelveken is – mondta Kabók Erika a tanácskozáson elhangzottakkal kapcsolatban[5].

Kabók Erika azonban „bort iszik, vizet prédikál”: másoknak osztja az észt, de maga nem úgy cselekszik, ahogyan beszél. A szólás szerint ez nyilvánvaló képmutató magatartás[6].
Tudatában van annak, hogy rendezni kellett volna az MNT alapítású médiumok és az MNT közötti kapcsolatot, valamint el kellett volna fogadni az etikai kódexet – de ez mindmáig nem történt meg. Ennek következtében a magyar közösség tájékoztatása egypárti (VMSZ-es) pártközlöny szintjére züllött: a Magyar Szó elveszítette közszolgálati jellegét. Nem tesznek semmit, mert ha a magyar közösség valóban független tájékoztatásban részesülne, a hatalmuk már régen megszűnt volna.

A felelősség elsősorban Kabókot terheli, de a jogász végzettségű Lulić Emilt is, aki az MNT hivatalának vezetője (a fenti fotó tanúsága szerint ő is jelen volt a konferencián). 
Meddig lehet ezt még folytatni? A felelősségre vonást nem kerülhetik el!

 

Szeptember 12. – 22. 
„A feltétel nélküli szervilitás tökéletes, élő szobra”

 

Fotó: Facebook

Az MNT szeptember 12-i, szabadkai ülésén jóváhagyta Pesevszki Evelyn kinevezését a Magyar Szó főszerkesztői tisztségére, azzal, hogy a megbízatása szeptember 22-én lép érvénybe. 
Az ülésen Kabók Erika, az MNT tájékoztatásért felelős végrehajtó bizottsági tagja méltatta Varjú Márta „érdemeit”, aki „rekord hosszúságú ideig, 14 éven át (2011. június 23. és 2025. szeptember 21. között) irányította a Magyar Szó szerkesztőségét”[7], majd 40 évnyi szolgálat után nyugdíjba vonult. 
Kabók – aki korábban Varjú munkatársa (és barátnője?) volt – felsorolta, hogy a volt főszerkesztő visszaállította a Naptár című éves kiadványt, növelte a rovatok számát, bevezette a piros betűs fejlécet, valamint a lap számos riportsorozatot és könyvet adott ki. Varjú több elismerésben is részesült, köztük a Magyar Arany Érdemkeresztet is megkapta. Kabók a most már volt főszerkesztő „áldozatos munkáját”[8] is megköszönte.

Az MNT ülésével szinte egy időben az Észverés című podcastban Pressburger Csaba – aki 2009 és 2011 között volt a Magyar Szó főszerkesztője[9] – Kókai Péterrel (2002. október 23-tól 2009 augusztusáig főszerkesztő[10]) és Tőke Jánossal[11], a lap egykori munkatársával értékelte a „Varjú-hagyatékot”, A Magyar Szó pártlappá silányításának 14 éve címmel[12]. 
Mindhárman Varjú Márta főszerkesztése idején távoztak a laptól, „ki így ki úgy, de úgy értékelve, hogy az a szerkesztéspolitika, amelyet volt kolléganőnk érvényesített, amely a politikai hatalom maximális kiszolgálását jelenti, szakmai, etikai szempontból vállalhatatlan”. A teljes műsor itt nézhető meg: https://www.youtube.com/watch?v=wVdqHOoIneU.

A műsor végén Pressburger Csaba azt kérdezte Kókai Pétertől és Tőke Jánostól: „Ha röviden kellene jellemezni Varjú Mártát, mint lapmenedzsert és tartalomgyártót, hogyan értékelnék a munkáját?” 
Tőke János: „Először is gratulálni kell Varjú Mártának, mert sem előtte, sem utána, a következő években vagy évtizedekben nem lesz olyan, aki 14 éven át pozícióban tud majd maradni ezen a helyen. Nagyon bízok benne, hogy Varjú Márta a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon, a médiaszakon is tananyag lesz. Olyan interjúkat, amilyeneket ő készített a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével (Pásztor Istvánnal – B. A.), nem szabad készíteni, mert ez a szakmának tényleg a lezüllesztése.”

Kókai Péter: „Varjú Mártát úgy tudnám jellemezni – nemcsak szakmailag, hanem emberileg is – mint a feltétel nélküli szervilitás tökéletes, élő szobrát.” 
Kókai szerint a Magyar Szó esetében „a külcsín, ha úgy tetszik, a technikai változás, vagy éppen fejlődés tekintetében éppenséggel nulla az előrehaladás az utóbbi tizenvalahány évben. Azzal szemlátomást nem foglalkoztak, arra nem jutott energia. A vélemény műfaj nevű kb. az egyetlen újítás, amit látok, ahhoz képest, ami korábban volt és az újságból eltűnt. Az valami borzalom. Hihetetlen hogy mennyire lényegtelen, a politika, a társadalom, a közélet minden aktuális kérdését vegyszeresen kiirtó tematikákkal tudnak foglalkozni, a madárcsicsergéstől kezdve a változó időjárásig. Ez valami borzasztó”. 
Kiemelte: „Semmilyen módon, sem magamban, sem fennhangon nem hibáztatom azokat az újságírókat és szerkesztőket, akik az elmúlt 14 évben a szerkesztőségben dolgoztak – mindannyian emberek vagyunk, egzisztenciális kérdésekkel szembesülünk. Velük nincs pörölni való. De ki kell mondani, a vajdasági magyar közösség nevében is, hogy a vezetőség – név szerint: Ökrész Rozália, Erdődi Edvina, Varjú Márta, Német Zoltán, Kabók Erika – bűnös. Szakmai, erkölcsi és közösségi értelemben bűnös. Nemcsak hagyta, hanem tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a vajdasági magyar közösség közszolgálati napilapja pártközlönnyé, egy silány pártlappá zsugorodjon.”

Bozóki Antal

__________
[1] v-ár: Minőségi kisebbségi tájékoztatás. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.338624/Minosegi-kisebbsegi-tajekoztatas, 2025. szeptember 12. 8:00 
[2] Manjinski mediji moraju biti slobodni [A kisebbségi médiának szabadnak kell lennie]. 
https://autonomija.info/manjinski-mediji-moraju-biti-slobodni/. 2025. szeptember 12. 
[3] Uo. 
[4] ZAKON O JAVNOM INFORMISANJU I MEDIJIMA [Törvény a köztájékoztatásról és médiáról]. "Sl. glasnik RS" [Az SZK Hivatalos Közlönye], 92/2023 és 51/2025 szám. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_javnom_informisanju_i_medijima.html
[5] v-ár – az 1-es jegyzetben. 
[6][6] Szólások.hu. https://szolasok.hu/szolasok/bort-iszik-vizet-predikal/
[7] Varjú hagyaték: A Magyar Szó pártlappá silányításának 14 éve https://www.youtube.com/watch?v=wVdqHOoIneU, 2025, szeptember 12. 
[8] A Magyar Nemzeti Tanács 20. rendes ülése – 2025.09.12. https://www.youtube.com/watch?v=dNZAIDcz2t0, 36:25. 

Lásd még a Főszerkesztőváltás a Magyar Szóban (https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17332, 2025. augusztus 15.) és a VARJÚ MÁRTA DICSTELEN KARRIERJÉNEK VÉGE LETT! c. írásom. 
[9] Pressburger Csaba. https://www.vamadia.rs/profil/pressburger-csaba
[10] Kókai Péter. https://sajtoszabadsag.org/rolunk/szerkesztok/kokai-peter/
[11] Tőke János: https://sajtoszabadsag.org/rolunk/szerkesztok/toke-janos/
[12] Varjú hagyaték: A Magyar Szó pártlappá silányításának 14 éve https://www.youtube.com/watch?v=wVdqHOoIneU, 2025, szeptember 12-22.