Az ombudsman nem szerzett társadalmi elismertséget és tekintélyt (5.)
„Minden a törvény szerint?”
(Fotó: Autonomija)
Ez az írássorozat azt vizsgálja, miként jutott válságba a vajdasági polgári jogvédelem egyik kulcsintézménye, miért marad el a hatékony fellépés a jogsértésekkel szemben, és hogyan vált a jogvédő szerep fokozatosan formálissá. A kérdés nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati: mit ér egy ombudsman ott, ahol a jogsértések mindennaposak, a válasz pedig rendszerint elmarad?
Az ombudsman feladatkörébe tartozik a jogsértések nyomon követése és eljárások indítása is a polgárok jogainak védelmében. A jelentéseiből azonban nem állapítható meg egyértelműen, hogy indított-e ilyen eljárásokat a bíróságok előtt, és ha igen, milyen eredménnyel.
A 2023. évi jelentés alapján viszont megállapítható, hogy az év során a nemzeti kisebbségi jogvédelem területén az ombudsman egyetlen alkalommal sem lépett fel hivatalból, saját kezdeményezésre. Nem történt fellépés például a helységnévtáblák sorozatos rongálása, a nemzeti közösségi nyelv- és íráshasználat hivatalos alkalmazásának megsértése, vagy más, dokumentált kisebbségi jogsértések ügyében sem[1].
A 2024. évi jelentésből nem lehet megállapítani, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére saját kezdeményezésre indított 22 eljárás és a polgárok 6 panasza[2] mire vonatkozott, se azt, hogy ezeknek hogyan fejeződtek be, illetve mi lett az eredményük.
Szent Száva – a többségi nemzet szentje – ünneplésének kötelezővé tétele január 27-én, „a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló” új állami ünnepének bevezetése szeptember 15-én, valamint az a gyakorlat, hogy a tanév kezdetén a magyar többségű iskolákat is rákényszerítik a szerb himnusz eléneklésére vagy lejátszására[3], ellentétben áll nemcsak a polgárok és a nemzeti közösségek egyenrangúságának elvével, hanem a soknemzetiségű, multikulturális társadalom eszméjével is. Mindezekkel kapcsolatban az ombudsman és a nemzeti kisebbségügyi helyettese érdemben nem léptek fel – nem avatkoztak a feladatkörükbe tartozó ügyekbe.
Az ombudsman nem élt azzal a felhatalmazásával sem, hogy az Alkotmánybíróság előtt eljárást kezdeményezzen törvények, egyéb jogszabályok és általános aktusok alkotmányosságának megállapítása érdekében[4].
A jelentésekből az sem derül ki, hogy az ombudsman folyamatosan ellenőrizné és figyelemmel kísérné-e „az emberi jogok területén a nemzetközi szerződések, szabványok és jogszabályok alkalmazását”[5], pedig a rendelet szerint ez is kifejezett kötelessége.
Felmerül továbbá a kérdés, hogy a jelentésekben alkalmazott módszer – a benyújtott panaszok szelektív kiválasztása és részleges ismertetése – megfelel-e az ombudsmanról szóló tartományi rendelet előírásainak. Az ombudsmannak a Képviselőház felé konkrét intézkedéseket kellene javasolnia a jogsértések okainak felszámolására – erre azonban nem találni példát.
A jelentésekben arra sem akad példa, hogy az ombudsman javasolta volna a polgárok jogait megsértő tisztségviselők felmentését, vagy kezdeményezte volna azon közigazgatási alkalmazottak felelősségre vonását, akik közvetlenül felelősek voltak a jogsértésekért (a rendelet 20. cikkének 1. bekezdése).
Ezzel szemben a jelentéseket szükségtelenül terhelik azok a fejezetek, amelyekben az ombudsman felsorolja, milyen konferenciákon, rendezvényeken és megemlékezéseken vett részt, mely hazai és külföldi ombudsmanokkal működik együtt, illetve milyen a kapcsolata a nyilvánossággal és a sajtóval.
A jelentések egyik legsúlyosabb hiányossága mégis az, hogy a Tartományi ombudsman – az intézményről szóló rendelet 17. cikkének 1. bekezdésével összhangban – a „begyűjtött információk alapján”[6] egyetlen alkalommal sem tett javaslatot a Tartományi Képviselőháznak intézkedések meghozatalára „az emberi jogok védelme és fejlesztése állapotának javítása érdekében”[7], miközben ez az egyik alapvető feladata[8]. Ez óhatatlanul felveti a kérdést: az ombudsman ellenőrzi a hatalmat, vagy inkább támogatja azt?
Ha ehhez hozzátesszük a Tartományi Képviselőház jelentések iránt tanúsított, többnyire teljes érdektelenségét, még világosabb képet kapunk a tartományi hatalom emberi és nemzeti közösségi jogokhoz való viszonyáról.
A vonatkozó rendelet szerint a Tartományi Ombudsman megbízatása hat évre szól, és ugyanaz a személy legfeljebb két egymást követő mandátumra választható meg[9]. Ezt a szabályozást indokolt lenne felülvizsgálni, és a megbízatást legfeljebb két, egyenként hároméves időszakra korlátozni. Társadalmilag ugyanis nem indokolt, hogy bárki akár 12 éven át folyamatosan ugyanazt a tisztséget töltse be – még akkor sem, ha munkáját nem érte nyilvános bírálat.
Az ombudsman és a Tartományi Képviselőház együttesen, fokozatosan leépítették és leértékelték az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésének egyik kulcsintézményét[10] (is). Hatékonyan segítették ezt a magyar köztisztviselők és a VMSZ vezető közigazgatási tisztségviselői is. Minden arra utal, hogy ez a tendecia folytatódik.
Ezt támasztja alá az is, hogy az ombudsman-jelentések iránti érdeklődés drámaian visszaesett: míg 2004-ben 5539, 2013-ban pedig 16 206 megtekintést regisztráltak, addig 2023-ban mindössze 395-en[11]. A 2024. évi jelentést 2026. január 25-ig csupán 170-en tekintették meg[12].
A gyakorlat szerint a Tartományi Képviselőház köteles napirendre tűzni az ombudsman éves jelentését, ám az érdemi érdeklődés szinte teljesen hiányzik. A jelentéseket – a számos hiányosság ellenére, és a képviselők, köztük a magyar képviselők érdektelensége miatt – rendszerint érdemi vita nélkül, szinte észrevétlenül fogadják el.
Amennyiben vita mégis kialakult, annak részletei többnyire nem kerültek be a jegyzőkönyvekbe. Ezekben évről évre ugyanaz a sablonos megfogalmazás ismétlődik: „Az elnöklő berekesztette a vitát és megállapította, hogy a Képviselőház a TO… évi jelentésének megvitatásával megismerkedett a TO… évi munkájával.”[13] A viták tartalmáról legfeljebb a sajtóból lehetett értesülni.
Nem elhanyagolható körülmény, hogy a Tartományi Képviselőház elnöki, illetve alelnöki tisztségét az intézmény létrehozása óta végig magyar politikusok töltötték be. Egeresi Sándor 2000 és 2008 között alelnök, majd elnök volt[14], Pásztor István pedig 2012. június 21-től 2023. október 30-án bekövetkezett haláláig állt a T. Ház és a Vajdasági Magyar Szövetség élén[15]. Jelentős mértékben tőlük függött a képviselőházi viszonyulás az ombudsmani jelentésekhez – az ülések jegyzőkönyvei alapján azonban ez különösebben nem érdekelte őket[16].
Nem jelent változást Juhász Bálint sem, a Képviselőház új elnöke, aki saját bevallása szerint „mentorának” tekinti a néhai Pásztor Istvánt[17]. A 2024. június 27-i és a 2025. április 17-i ülésen ő is az említett a sablonos formulával zárta le az ombudsmani jelentésről szóló vitát.
A Tartományi Ombudsman működéséhez szükséges pénzeszközök sem mellékesek. A pénzügyi beszámoló szerint az intézmény 2024-ben 51 467 717,20 dinárjába került a vajdasági adófizetőknek[18]. Az éves költségvetések alapján könnyen kiszámítható, hogy a 21 év alatt összesen mekkora összeget fordítottak az intézmény fenntartására. Megérte?
Az ombudsman intézményéhez fűzött kezdeti – indokolt – elvárásokból az elmúlt több mint két évtized során alig valósult meg valami. Ennek egyik oka kétségtelenül az, hogy 2012 óta Szerbiában a Szerb Haladó Párt – a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) – a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) koalíció hatalmon, amely nem a jogállamiságról, a demokráciáról és a nemzeti kisebbségek iránti érzékenységéről ismert.
A regnáló hatalmi koalíciójának nem érdeke az intézménynek valóban „a törvényesség, a pártatlanság, a függetlenség és az igazságosság”[19] elvei alapján való működtetése, amely számon kérné a jogszabályok következetes alkalmazását, valamint az emberi és nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését és fejlesztését. Nem véletlen, hogy egyes vélemények szerint „a Tartományi Ombudsman teljesen irreleváns intézmény, amely a hatalmat védi a polgároktól azzal is, hogy nem avatkozik a saját dolgába”. A Google pedig egyszerűen „állami kormányhivatalként”[20] azonosítja.
Mindez arra utal, hogy a Tartományi Ombudsman intézménye válságban van. Ideje lenne – mint minden más köztisztviselő esetében – az ombudsman munkáját is alapos elemzésnek és nyilvános vitának alávetni. Ilyen vizsgálat nélkül nem lehet előrelépni, még ha a jelenlegi szerbiai közállapotok nem is különösebben kedveznek ennek.
A Tartományi Ombudsman több mint két évtized alatt sem tudott valódi társadalmi elismertséget és tekintélyt szerezni. Ha az intézmény megszűnne, valószínűleg kevesen vennék észre. Ez azonban nem a megszüntetés szükségességét jelenti, hanem éppen ellenkezőleg: az intézményt meg kell erősíteni, és követelni kell, hogy maradéktalanul lássa el azt a küldetését, amely miatt egykor létrehozták.
Bozóki Antal
__________
* Az írás A NEMZETI KISEBBSÉGI JOGVÉDELEM ÉS A MAGYAR KÖZÖSSÉG a Tartományi Ombudsman éves jelentéseiben 2004-2024 c. tanulmányom összefoglalásának újított és bővített változata, amely a Délvidékért Kiss Alapítvány támogatásával készült.
[1] Lásd a Szerbiában a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása senkit nem érdekel – Nemzeti közösségi és egyéni kisebbségi jogsértések 2025 c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17623, 2026. január 11.; https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17631, 2026. január 15.; https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17632, 2026. január 15. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17636, 2026. január 16.;
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Incidensek, 2026. január 17. 14:44;
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Incidensek, 2026. január 18. 9:30;
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Incidensek, 2026. január 19. 9:23, és
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17647, 2026. január 19.
[2] ГОДИШЊИ ИЗВЕШТАЈ ПОКРАЈИНСКОГ ЗАШТИТНИКА ГРАЂАНА – ОМБУДСМАНА за 2024. годину
[A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2024. évi jelentése], 95.
file:///C:/Users/bozok/Downloads/Godisnji_izvestaj_PZG-ombudsmana_za_2024.pdf
[3] F. F.: Ezentúl akár egymillió dinárral is megbüntethetik azt az iskolát, amelyben a tanév nem a szerb himnusszal kezdődik! https://delhir.info/2021/12/24/ezentul-akar-egymillio-dinarral-is-megbuntethetik-azt-az-iskolat-amelyben-a-tanev-nem-a-szerb-himnusszal-kezdodik/, és A nagyszerb kormány a magyar többségű iskolákat is rákényszerítette, hogy a tanévet a szerb himnusz eléneklésével vagy lejátszásával kezdjék.
https://delhir.info/2021/09/01/a-nagyszerb-kormany-a-magyar-tobbsegu-iskolakat-is-rakenyszeritette-hogy-a-tanevet-a-szerb-himnusz-eleneklesevel-vagy-lejatszasaval-kezdjek/
[4] Tartományi polgári jogvédőről – ombudsmanról szóló tartományi képviselőházi rendelet. Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 37/2014 szám, 25. szakasz.
[5] Uo., 17. szakasz.
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] Uo. 4/2 szakasz.
[9] Uo, 7/3 szakasz.
[10] Bővebben lásd a Nem végzi a munkáját! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13735, 2021. július 14.
Lásd például az ombudsman 2021. évi jelentését, a 18. „NEM VOLT TELJES EGYETÉRTÉS AZ OMBUDSMAN JELENTÉSE KAPCSÁN” fejezetben.
[11] Годишњи извештај Покрајинског омбудсмана за 2023. годину [A Tartományi Ombudsman 2023. évi jelentése]. https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/2727-godisnji-izvestaj-pokrajinskog-zastitnika-gradjana-ombudsmana-za-2023-godinu.html , 2026. január 28. 9:20
[12] Uo.
[13] Pl. Zapisnik sa 41. sednice Skupštine Autonomne pokrajine Vojvodine, održane 28. aprila 2015. godine
[Jegyzőkönyv Vajdaság AT Képviselőházának 2015. április 28-án tartott 41. üléséről].
https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=sednice&id=137&t=z&j=SRL
[14] Egeresi Sándor (Topolya, 1964. június 25. – 2021. szeptember 5.). https://hu.wikipedia.org/wiki/Egeresi_S%C3%A1ndor, és Preminuo Šandor Egereši, nekadašnji predsednik Skupštine Vojvodine [Elhunyt Egeresi Sándor a Tartományi képviselőház egykori elnöke]. https://n1info.rs/vesti/preminuo-sandor-egeresi-nekadasnji-predsednik-skupstine-vojvodine/
[15] Pásztor István (politikus). https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztor_Istv%C3%A1n_(politikus), és v-ár, P. E.: Elhunyt Pásztor István. https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.298359/Elhunyt-Pasztor-Istvan, 2023. október 31. 9:29
[16] Sednice Skupštine [Képviselőházi ülések]. https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=osednicama&j=SRL
[17] Juhász Bálint a tartományi parlament új elnöke. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/juhasz-balint-tartomanyi-parlament-uj-elnoke, 2024.04.25 15:38 – 21:40
[18] ГОДИШЊИ ИЗВЕШТАЈ ПОКРАЈИНСКОГ ЗАШТИТНИКА ГРАЂАНА – ОМБУДСМАНА за 2024. годину [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2024. évi jelentése].
file:///C:/Users/bozok/Downloads/Godisnji_izvestaj_PZG-ombudsmana_za_2024.pdf
[19] Lásd a 4-es alatti rendelet 4/4 szakaszát.
[20] Покрајински заштитник грађана – омбудсман [Polgári Jogvédő – Ombudsman]
https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=Pokrajinski+ombudsman
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése