2026. augusztus 14., 15:25
„Elnök úrnak ugyanakkor világossá tettem, hogy alapvető változásokat várunk el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén, és nem fogjuk elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő, a VMSZ által kontrollált vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen” – közölte a közösségi oldalán Magyar Péter, miután találkozott Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével. A Tisza Párt elnöke akkor hozzátette: „Nem kaptam arra megnyugtató magyarázatot, hogy miként fordulhatott elő, hogy a vajdasági Pannon RTV adásaiban két év alatt kétszer hangzott el a legerősebb magyar párt (a Tisza) neve. Ahogy azt is elfogadhatatlannak tartom, hogy ugyanezen TV úgy számolt be a választás éjszakáján tartott beszédemről, hogy politikai utasításra kivágták a beszéd azon részét, amellyel a külhoni magyar testvéreinkhez szóltam.” Az elmúlt bő száz napban így adva volt a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által finanszírozott sajtótermékek számára a feladat: bizonyítani, hogy nem pártlapként működnek.
– A mi tapasztalatunk szerint érdemi nyitásról nem beszélhetünk. Az elmúlt időszakban is azt látjuk, hogy az MNT által alapított, illetve finanszírozott médiumokban a VMSZ-szel kritikus politikai szervezetek és vélemények csak elvétve kapnak lehetőséget, miközben bizonyos politikai szereplők és az általuk legitimált ellenzéki formációk rendszeresen és kiemelt módon jelen vannak – mondta el lapunknak Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke, aki hangsúlyozta: pártja számára a média pluralizmusa nem azt jelenti, hogy ugyanazok a politikai szereplők különböző műsorokban újra és újra megjelennek. A valódi pluralizmushoz az is hozzátartozik, hogy azok a politikai erők is megszólalhassanak, amelyek kritikusan viszonyulnak a VMSZ-hez, az MNT működéséhez vagy akár a jelenlegi politikai rendszer egészéhez. – Ezért azt tapasztaljuk, hogy nem a politikai vélemények sokszínűsége, hanem egy szelektív nyilvánosság érvényesül. A kérdés nem az, hogy van-e ellenzék a médiában, hanem az, hogy melyik ellenzék kap nyilvánosságot, és melyik nem – hangsúlyozta Csonka.
Ami a hírszerkesztési gyakorlatot illeti, a VMDK elnöke szerint a magyarországi politikai változások óta ugyan érzékelhetően megváltozott a politikai kommunikáció környezete, ám a tapasztalataik szerint ez nem eredményezett valódi szerkesztési pluralizmust az MNT által finanszírozott médiumokban. Ehelyett inkább az látható, hogy bizonyos politikai szereplők és politikai témák nagyobb figyelmet kapnak, míg mások továbbra is háttérbe szorulnak. – Különösen érdekes, hogy azok a formációk, amelyek valamilyen módon bekerülnek az új magyarországi politikai kapcsolatrendszerbe, illetve amelyekkel a magyarországi politikai szereplők kapcsolatot tartanak, könnyebben kerülnek a nyilvánosság középpontjába – emelte ki a pártelnök, majd hozzátette: ezzel párhuzamosan azok a vajdasági magyar politikai szereplők, amelyek nem illeszkednek ebbe a körbe, továbbra is sokkal korlátozottabb médiamegjelenési lehetőségekkel rendelkeznek.
– Ahhoz képest, hogy a Magyar Szó 2026. februárjában még nem volt hajlandó betartani a sajtótörvényt, és Pesevszki Evelyn főszerkesztőt hiába szólítottuk fel, hogy a Plénumot megtámadó cikkre írt válaszunkat jelentesse meg a napilapban, április 25. – Pásztor Bálint Magyar Péternél tett látogatása – után már hirtelen megváltozott a helyzet – mondta el lapunknak Csányi Erzsébet, a múlt évben alakult Vajdasági Magyar Plénum (VMP) alelnöke, akit arról kérdeztünk, mennyire váltak nyitottabbá az MNT által finanszírozott sajtótermékek a VMP számára. Az alelnök szerint így ami addig tilos volt az MNT-alapítású és egyéb pártközeli médiában, az innentől perfid módon kötelező lett. Ennek megfelelően interjúkra, vitaműsorokra is sor került a Pannon TV-ben, a Magyar Szóban, sőt a VMP közleményeit is rendre megjelentetik.
Csányi azonban úgy látja, hogy ez a váltás szégyen az újságírókra és szerkesztőségekre nézve, hiszen ezzel végleg bebizonyították, hogy a politikai hatalom játékszerei, beintésre működnek, minden szakmai tisztességet és önérzetet nélkülöző lakájok, akik propagandát termelnek. És hogyan változott a hírszerkesztés gyakorlata? A VMP alelnöke szerint túlságosan nem változott meg az újságírói valóságpercepció és a szerkesztői szándék sem. – Nem őszinte engedmények ezek az ellenzéki térfél számára. A vajdasági magyar újságírótársdalomból mintha végképp kivesztek volna az egyéniségek és a hivatás méltó művelői. A hosszú évtizedes betörés, a gondolkodási tilalom, a PásztorPress által kiválasztott törpefőszerkesztők tevékenysége meghozta a hatását – hangsúlyozta Csányi. Ő úgy véli, hogy a vajdasági magyar újságírásban nagy a kognitív, kulturális és nyelvi deficit, az erkölcsi minimum lezuhant, és tragikusan érezhető a kontraszelekció a káderek kiválasztásában. – A szellemi elsivatagosítás következményei minden vonatkozásban kitapinthatóak – tette hozzá.
– Semmilyen valódi nyitásról nem beszélnék. Retoriakailag persze elhangzik ez a szó lépten nyomon, de valójában nem is értem, mit akarnak ezzel elérni, megmutatni, bizonyítani – mondta el lapunknak Szorcsik András, a Vajdasági Magyar Alternatív Fórum (MALTER) alapító tagja. Szerinte az MNT-hez tartozó sajtótermékek most már ugyan lehozzák az egyszemélyes pártok közleményeit vagy az újonnan alakult civil kezdeményezések nyilatkozatait, ám terjedelemben ez meg sem közelíteni a hatalmon lévők aznapi szerepléseit ugyanabban a lapszámban. – Az ott dolgozók, akik az utolsó tíz évet végig csinálták, telenyomták MTI-hírekkel, Megafonnal es egyéb fideszes propagandával a lapot, természetesen nem táltosodtak meg és nem kezdtek el dolgozni. Minek is tették volna? Talán nem is emlékeznek már, hogy kell ezt csinálni. A fizetés pedig minden hónapban megjön. Egyenlőre – tette hozzá Szorcsik.
Hogyan látják a MALTER-nél, hogyan változott meg az elmúlt száz napban az MNT-médiában a hírszerkesztői gyakorlat? Szorcsik szerint csak árnyalatnyival más a helyzet, a fő csapásirány továbbra is a sikerpropaganda. – Egyszerűen negatív hirt nem közölnek. Egyszemélyes osztály nyílt. Negyven fokban negyven bogrács rotyogott. Megvan a termény felvásárlási ára. Ilyen és ehhez hasonló címek vannak. Valós problémákról továbbra sem beszélnek – értékelte az MNT-média munkáját az egyesület alapítója, aki azt is megfigyelte, hogy néhány hétig ment „a nagy nyitás”, vagyis az együttműködés és ismerkedős kampány a Tisza Párt felé, azonban a párt nevét már nem írták le. Azonban ez a projekt később gellert kapott, mert ahogy a szerkesztők, úgy a politikusok sem találják az új irányt. – A hírszerkesztők tehát a régi gyakorlathoz tértek vissza, hiszen ebben szocializálódtak. A legkevesebb munkával a legtöbb pozitív csengésű hír kerüljön a lapba – emelte ki Szorcsik. Így a Malom fesztiválon lezajlott, az MNT-ről szóló panelbeszélgetésről szóló tudósításból kihagyták az ellenzéki szervezet nevét és gondolatait, miközben hosszan idézték a regnáló MNT-funkcionarius szavait. – De gyanítom, olyan kevesen olvassák nézik ezeket a termékeket, hogy valójában mindegy is, és ezt ők is tudják. Arra a kis időre, míg van fizetés a jól felduzzasztott létszámukra, már nekünk is mindegy. Túlélték, mégis meghaltak – tette hozzá a MALTER zentai alapító tagja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése