Szakmailag hiányos és megalapozatlan a nyelvi stratégia tervezete

Az MNT vezetői nem végezték a munkájukat!

„A bölcs ember szégyelli, ha beleavatkozik abba, 
amiben nem jártas, a bolondnak pedig szégyennek 
tűnik, ha nem üti bele az orrát mindenbe.” 
Dositej Obradović

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 17 tagú, az egyik helyen Nyelvhasználati Bizottságnak[1], máshol pedig Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Bizottságnak[2] nevezett testülete augusztus 4-i ülésén[3] elfogadta a Magyar Nemzeti Tanács 2027 és 2029 közötti időszakra vonatkozó Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégia Tervezetét[4]. 
A bizottság elnöke – a VMSZ Magyar Összefogás listájáról – Lakatos Adrián (1994), Ada község képviselő-testületének elnöke. 
Az MNT-ben először is tisztázni kellene, mi a munkatestület pontos neve, és milyen feladatkörrel rendelkezik. Általában a magyar nyelv használatával, vagy kizárólag a hivatalos kommunikációban való nyelvhasználattal foglalkozik?

Az MNT a 41 oldalas stratégia-tervezetet augusztus 7-e és szeptember 7-e közötti közvitára bocsátotta. 
A hivatalos indoklás szerint „a dokumentum a magyar nyelv használatának és jelenlétének erősítését célozza a Vajdaság területén”[5]. 
A dokumentumtervezetet Tóth Ramóna, az MNT Végrehajtó Bizottságának a hivatalos nyelv- és íráshasználattal megbízott tagja a Magyar Szó napilap Élni a nyelvi jogokkal[6] című, egész újságoldalas, inkább monológusnak, mint interjúnak nevezhető írásában próbálta megmagyarázni.

Az augusztus 15-én közölt szövegben Tóth Ramóna elmondta, hogy Vajdaság 45 helyi önkormányzata közül 28 teljes területén van hivatalos használatban a magyar nyelv. További öt – Apatin, Inđija, Ürög, Nagykikinda és Pancsova – területén csak az úgynevezett „vizuális nyelvhasználat” joga érvényesül, ami a többnyelvű feliratok kihelyezésének kötelezettségében nyilvánul meg.

– A tapasztalatok alapján a nyelvi jogok érvényesülése területenként és intézményenként jelentősen eltér. Általánosságban ott működik jobban a magyar nyelv használata, ahol nagyobb létszámú magyar közösség él, megfelelő számú magyarul beszélő alkalmazott dolgozik, és az intézmény vezetése is fontosnak tartja a többnyelvű működést – mondta általánosítva az MNT VB tagja. 
„Gondot okozhat az is, hogy a magyar nyelvű formanyomtatványok, határozatok és tájékoztatók nem mindenhol érhetők el, illetve az elektronikus ügyintézési felületek gyakran kizárólag szerb nyelven működnek”, tette hozzá. 
A terjedelmes, de meglehetősen általános nyilatkozatból azt is megtudtuk, hogy „a bíróságokon és ügyészségeken dolgozók nemzeti összetételéről és a magyar nyelvű eljárásvezetéshez szükséges terminológiai tudásról pedig utoljára 2015-ben készült felmérés”.

A Magyar Nemzeti Tanács előző összetétele 2021. június 21-én fogadta el a hatályos, 2021–2026 közötti időszakra szóló Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégiát[7]. 
Tóth Ramóna a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy ennek a 86 oldalas stratégiának „végrehajtása során több fontos intézkedés megvalósult vagy elindult”. 
Ebből az általánosan megfogalmazott kijelentésből azonban egyáltalán nem derül ki, hogy a stratégia mely intézkedései valósultak meg, melyek indultak el, és melyek maradtak el.

Nagyon úgy tűnik, hogy erre a kérdésre Tóth Ramóna sem tud konkrét választ adni. Pedig a stratégia Operatív feladatok című fejezete egyértelműen kimondja: 
„A hivatalos nyelv- és íráshasználat tevékenységi területen különösen fontos az állandó monitoring, a több helyről való egyidejű, meghatározott szempontú adatgyűjtés, a megfigyelő és elemző tevékenység.”[8]
Mit tettek ennek érdekében az utóbbi négy évben? Azt, hogy a 2027–2029 közötti időszakra készült tervezet kiemelt prioritásai között még csak most emelik ki „a vajdasági magyar közösség nyelvhasználati helyzetének és a nyelvi jogok gyakorlati érvényesülésének átfogó kutatását”[9]. 
Ugyancsak most tűzik ki feladataként „a vajdasági magyar közösség nyelvhasználati helyzetének átfogó feltérképezését”, valamint a „monitoringrendszer kialakítását”[10]. 
Ahelyett, hogy a korábbi stratégia előírt monitoringját és adatgyűjtését elvégezték volna, újabb stratégiai dokumentumot készítenek.

Beretka Katinka jogászprofesszor, az MNT nyelvhasználati kérdésekkel megbízott korábbi tanácsosa is az Újvidéki Rádió PoliTér című, augusztus 26-i műsorában[11] súlyos szakmai kifogásokat fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban. 
Mint mondta, a stratégia „összevonása az előző stratégiának, azzal, hogy fókuszáltabban jelenik meg a hivatalos nyelvhasználat”. Az előző dokumentum – mutatott rá – klasszikus nyelvstratégia volt, vagyis nemcsak a hivatalos nyelvhasználattal foglalkozott, hanem a nyelvpolitika valamennyi fontos színterére kiterjedt.

A jelenlegi dokumentumot szerkesztői válogatásnak és tömörítésnek nevezte, ugyanakkor kifogásolta, hogy az előző stratégiából számos jó intézkedés kimaradt. Véleménye szerint, ha a 2021–2026-os stratégia 2026. december 31-én hatályát veszti, és 2027. január 1-jétől új feladatokat kell meghatározni az MNT számára, okosabb lett volna a korábbi stratégia hatályát meghosszabbítani, mint új dokumentumot készíteni. 
– Semmilyen indikátorunk nincs ebben a stratégiában, tehát nincs benne helyzetelemzés. A Lehetőségek és esélyfolyamatok című fejezetben olyan elemzések szerepelnek helyzetelemzés címén, amelyek felületesek és nem feltétlenül relevánsak – mondta Beretka Katinka.

Konkrétan azt is megemlítette, hogy a dokumentum összeállítói figyelmen kívül hagyták az Európa Tanács szakértői bizottságainak a magyar nyelvre vonatkozó jelentéseit, a magyar nemzetiségű és magyar nyelven beszélő lakosságra vonatkozó adatokat, valamint az EBESZ szerbiai missziójának néhány évvel ezelőtt készült, az egész országra kiterjedő kutatását az igazságszolgáltatásban dolgozók nyelvi kompetenciáiról. Kiemelte: ezeknek az adatoknak és elemzéseknek a figyelembevétele elengedhetetlen lett volna egy megalapozott stratégia elkészítéséhez.

Beretka Katinka arra is kitért, hogy „nem tudjuk, hány ombudsmani vizsgálat indult a nyelvhasználati jogok megsértése miatt”. Hivatkozott egy tavalyi kutatására is, amely az országos ombudsman munkáját vizsgálta, és amely szerint országos szinten öt alatt van a nyelvi jogok sérelmével kapcsolatos ügyek száma. 
Erre az adatra azonban nem szerencsés önmagában hivatkozni, mert valójában nem sokat mond a jogsérelmek tényleges számáról. A jogsérelmek miatt ugyanis egyre kevesebben fordulnak az országos, és – tegyük hozzá – még kevésbé a Tartományi Ombudsmanhoz, amelyek tekintélye az utóbbi időszakban jelentősen megkopott. Az Újvidéki Tudományegyetem professzorai például 2025. január 29-én az Ombudsman irodája előtt tüntettek, mert az intézmény szerintük „nem reagált megfelelően az Újvidéken történt fontos eseményekre” [12].

A Tartományi Ombudsman 2025. évi jelentésében ez olvasható: 
„A nemzeti kisebbségek jogainak védelme területén a beszámolási időszakban bizonyos számú panasz érkezett a nyelvek és írásmódok hivatalos használatával, valamint a nemzeti hovatartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban.”[13]
A jelentés azonban nem közli, hogy a „bizonyos szám” pontosan mennyi panaszt jelent. A jelentés statisztikai részéből derül ki, hogy a nemzeti kisebbségi jogvédelem területén 29 ügyet alakítottak[14]. Ezek közül 11 panaszt állampolgárok nyújtottak be, a többi esetben az ombudsman hivatalból járt el. 
Az adatokból azonban nem tudni, hogy a 29 eset közül mennyiben állapítottak meg jogsérelmet, és az sem, hogy ezek közül mennyi kapcsolódott a nyelvhasználathoz. Ezek a számok egyébként sincsenek köszönő viszonyban a valósággal, mivel a mindennapi gyakorlatban elterjedtek a nyelvi jogsértések is.

Az MNT szervezésében augusztus 28-án személyes részvételű közvitát tartottak a stratégiai tervezetről a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. 
A résztvevők szerint is „a hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezete hiányosabb, mint az előző, hiányzik az előző stratégia konkrét kiértékelése, amely alapján újat lehetne írni”[15], a kutatással pedig az MNT már „elkésett”[16]. 
Egyedül Miavecz Béla temerini jogász, a VMSZ dél-bácskai körzeti szervezetének egykori elnöke[17] nem talált a tervezetben semmi kifogásolnivalót; szerinte a dokumentum teljesen rendben van[18]. 
A felszólalók egy része szorgalmazta, hogy „a tervezet megírásánál, a tervezett kutatás elvégzésénél is konzultálni kellene a szakmával és a civil szervezetekkel”[19]. E szervezetek mellőzése egyébként az MNT jelenlegi összetételű testületének egész mandátumára jellemző.

A Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégiájának Tervezete a közvitán nem állta ki a szakmai próbát. 
Kiderült, hogy a dokumentum nagyrészt a már meglévő, 2021–2026-ra szóló stratégia elemeinek összevonására és átdolgozására épül, miközben az előző stratégia konkrét, átfogó kiértékelése nem készült el. 
 

Az is megmutatkozott, hogy az MNT szakszolgálata a nyelvi jogok gyakorlati érvényesüléséről a négyéves mandátum alatt nem végzett olyan átfogó kutatást, amely megfelelő helyzetismeretet biztosíthatott volna az új stratégia elkészítéséhez. Márpedig egy megalapozott stratégia kidolgozásának alapfeltétele a valós helyzet pontos ismerete. Enélkül a dokumentum számos megállapítása és tervezett intézkedése kellően alátámasztott adatok nélkül marad.

Tóth Ramóna sajtónyilatkozata szerint a testület még csak most tervez „átfogó, egész Vajdaságra kiterjedő kutatást, amely egyszerre vizsgálja majd a magyar nyelv használatának gyakoriságát, színtereit, lehetőségeit és akadályait, mindezt a kutatás pontos módszertanának kidolgozásával, szakemberek bevonásával”. 
A nyilatkozatból és a tervezet szövegéből az következik, hogy az MNT nyelvhasználattal megbízott tisztségviselői a négyéves mandátum alatt nem végezték el kellő alapossággal azokat a feladatokat, amelyek a nyelvi jogok helyzetének folyamatos figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez szükségesek. Mindez annál is inkább kifogásolható, mert az átlagbérnél mintegy harminc százalékkal magasabb fizetésben részesülnek[20].

A közvita tapasztalatai alapján célszerűbb, sőt – Beretka Katinka szavaival élve – okosabb lenne, ha az MNT visszavonná a jelenlegi, szakmailag hiányos és több ponton megalapozatlan stratégiai tervezetet. 
Az sem fogadható el, hogy egy lejáró mandátumú testület írjon stratégiát egy minden bizonnyal más összetételű testület számára.  
 

„A magyar nyelv használatának és jelenlétének erősítését” inkább a nyelv- és íráshasználatra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának vizsgálata és számonkérése szolgálta volna, nem pedig ennek a silány dokumentumnak az elkészítése. 
Stratégiára stratégiát hoznak, ami további időhúzást és semmittevést jelent, miközben a nyelv- és íráshasználat területén sokasodnak a problémák.

Az MNT-nek határozatot kellene hoznia a jelenleg érvényes, 2021–2026-os stratégia hatályának két évvel történő meghosszabbításáról. Ezzel egyidejűleg kötelezni kellene a szakszolgálatát, hogy záros határidőn belül készítsen átfogó elemzést a hatályos stratégia megvalósításáról, valamint konkrét felmérést a magyar nyelv- és írás hivatalos használatának vajdasági gyakorlatáról. 
Csak ezeknek az elemzéseknek és felméréseknek az elkészülte után lenne célszerű újabb közvitát szervezni, majd az annak során feltárt adatokra és szakmai véleményekre alapozva elkészíteni a magyar nyelv és írás vajdasági használatára vonatkozó új stratégiát.

Mgr. Bozóki Antal,

nyugalmazott ügyvéd 

__________
[1] Nyelvhasználati Bizottság. https://www.mnt.org.rs/rolunk/nyelvhasznalati-bizottsag
[2] https://www.mnt.org.rs/magyar-nemzeti-tanacs-hivatalos-nyelv-es-irashasznalati-strategiajanak-tervezete-2027-2029-kozvita, és Élni a nyelvi jogokkal. https://www.mnt.org.rs/elni-nyelvi-jogokkal, 2026. augusztus 15. 
[3] Nyilvános közvita. https://www.mnt.org.rs/nyilvanos-kozvita-magyar-nemzeti-tanacs-hivatalos-nyelv-es-irashasznalati-strategiajanak
[4] Magyar Nemzeti Tanács Hivatala: A Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiájának tervezete. https://www.mnt.org.rs/magyar-nemzeti-tanacs-hivatalos-nyelv-es-irashasznalati-strategiajanak-tervezete-2027-2029-kozvita, 2026. augusztus 7. 42 p. 
[5] Lásd a 4-es alatti oldalon, és Élni a nyelvi jogokkal. https://www.mnt.org.rs/elni-nyelvi-jogokkal, 2026. augusztus 15. 
[6] Miklós Hajnalka: Élni a nyelvi jogokkal. Magyar Szó, 2026. augusztus 15. 1. és 5. o., vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.357595/Elni-a-nyelvi-jogokkal, 2026. augusztus 15. 17:48 
[7] A Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégiája 2021-2026. https://www.mnt.org.rs/nyelvhasznalati-strategia-2021-2026
[8] Uo. Operatív feladatok, 78. o 
[9] A 4. alatti tervezet. 4. A VAJDASÁGI MAGYAR NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLAT STRATÉGIÁJÁNAK PRIORITÁSAI. 16. o. 
[10] Uo. 17. o. 
[11] PoliTér - 2026.08.26. https://media.rtv.rs/hu/politer/111524, és Felszínes elemzés, kihagyott adatok
Beretka Katinka az MNT nyelvhasználati stratégiatervezetéről. https://www.rtv.rs/hu/politika/felsz%C3%ADnes-elemz%C3%A9s-kihagyott-adatok-beretka-katinka-az-mnt-nyelvhaszn%C3%A1lati-strat%C3%A9giatervezet%C3%A9r%C5%91l_1738764.html2026. augusztus 26. 16.53 
[12] (A. L.) Profesori Novosadskog univerziteta se okupili ispred prostorija Pokrajinskog ombudsmana: „Mesecima ćuti o kršenju ljudskih prava” [Az Újvidéki Egyetem professzorai a tartományi ombudsman épülete előtt gyűltek össze: „Hónapok óta hallgat az emberi jogok megsértéséről”]. Danas, 2025. január 30. 7., és/vagy https://www.danas.rs/vesti/drustvo/profesori-novosadskog-univerziteta-se-okupili-ispred-prostorija-pokrajinskog-ombudsmana-mesecima-cuti-o-krsenju-ljudskih-prava/, 2025. január 29. 13:30. Lásd még PAVLE RADIĆ: Ma ljudi moji, je li moguće da imamo Zaštitnicu građana? [Emberek, lehetséges, hogy van polgári jogvédőnk?]. https://autonomija.info/pavle-radic-ma-ljudi-moji-je-li-moguce-da-imamo-zastitnicu-gradjana/
[13] ГОДИШЊИ ИЗВЕШТАЈ ПОКРАЈИНСКОГ ЗАШТИТНИКА ГРАЂАНА - ОМБУДСМАНА 
за 2024. годину [A TARTOMÁNYI POLGÁRI JOGVÉDŐ – OMBUDSMAN 2024. ÉVI JELENTÉSE]. https://www.ombudsmanapv.org/ombapv/sr/izvestaji.php, 25. o. 
[14] Uo., 77. o. 
[15] Tómó Margaréta: A szakma és a civil szervezetek bekapcsolását szorgalmazta a felszólalók egy része a közvitán. https://szmsz.press/2026/08/28/a-szakma-es-a-civil-szervezetek-bekapcsolasat-szorgalmazta-a-felszolalok-egy-resze-a-kozvitan/, 2026. augusztus 28. 13:38 
Lásd még mh. Nyelv, hagyomány, közösség: Magyar Szó, 2026. augusztus 29. 1. és 5. o. 
[16] Uo. Lásd még: Fremond: Megállt az elvándorlás, de fogy a vajdasági magyarság. https://szmsz.press/2026/08/28/fremond-megallt-az-elvandorlas-de-fogy-a-vajdasagi-magyarsag/, 2026. augusztus 28. 15:28, és Minimálisra csökkent az elvándorlás. Magyar Szó, 2026. augusztus 29. 5. o.
[17] A VMSZ lakossági fórumai. Hét Nap. https://www.hetnap.rs/cikk/A-VMSZ-lakossagi-forumai-5741.html, 2008. október 1. 
[18] Lásd a 15. jegyzet alatti írást. 
[19] Uo. 
[20] Harminc százalékkal magasabb az MNT tisztségviselőinek a fizetése az átlagbérnél. https://szmsz.press/2026/05/08/harminc-szazalekkal-magasabb-az-mnt-tisztsegviseloinek-a-fizetese-az-atlagnal/, 2026. május 8. 10:27