
2026. október 24. 14:11
A hétórás beszélgetés alkalmat adott dr. Pásztor Bálintnak arra, hogy hét órán át élvezettel, a szája szélét nyalva, folyékonyan mellébeszéljen, erősebben szólva: hazudozzon. Nem mindig tudatosan, nagyrészt tudattalanul tette, professzionálisan, olajozottan, mivel ő a politikát a kacskaringós lavírozás, más szóval a hazudozás művészetének fogja fel, és 26 éve volt rá eddig is, hogy ezt a professziót csiszolja.
Volt egy helytálló mondata, hogy ő nem érzelmileg viszonyul a politizáláshoz. Pragmatikus politikus tehát, aki nem nézi, hogy azok, akikkel szövetkezik, milyen eszméket képviselnek, és milyen a hatalmi technikájuk. Neki magának nincsenek eszméi.
A vajdasági magyarság érdekében végzett politizálás, amit hajtogat, nem eszme, ez a munkaköri kötelessége, amiért busás fizetésben és egyéb juttatásokban részesül, akárcsak a bástyaként maga mellé állított káderei. Az sem eszme, hogy mindenáron fönn akarja tartani a meglévő struktúrát és az ennek megágyazó egész rezsimet.
Pásztornak pókerarca van, ami elősegíti a hivatásos hazudozás mesterségének tökéletesítését. Rafinériája, ahogy ki tud bújni az érdemi válaszadás alól, valóban perfekt. Minden kritikát a maga javára tud fordítani, ezt nagyon jól kitanulta. Kisiklott a kérdések markából, mint a hal.
Hét órán át lubickolt a kérdések farvizén, majdnem kizárólag hamiskás tekergőzések voltak a válaszai. Vannak szemenszedett hazugságai — mint például az, hogy nem avatkozott bele a médiumok működésébe meg a káderpolitikába, és még sok-sok —, és vannak tetszelgő hazugságai, hogy ő mindent a „közösségünk“ érdekében tesz.
Ezzel nincs mit dicsekedni, egyrészt mert ezért kapja a fizetését, másrészt pedig nagyon is a saját és a párttársai érdekeit és a párthierarchia megszilárdítását tartja szem előtt. Az egyik legfőbb érve az, hogy őt, illetve a VMSZ-t megválasztotta a vajdasági magyarság — amennyiben így van, ez a képviseleti, választási rendszer csődjét jelenti.
Hét órán át nem lehetett őt „megfogni“. Ez azért volt, mert a kérdezők udvariasak maradtak, és tiszteletben tartották az etikettet meg a retorikai szokásokat, amit viszont Pásztor Bálint kihasznált és rendre kibeszélte magát.
Ebből az egészből meglátszott, hogy az egész sajtótájékoztató rendszer ebben a formájában csakis a frontálisan szemben ülő Vezérnek kedvez, akinek a legcinikusabb gesztusa az volt, hogy a kiosztott süteményeket az ötös számmal díszíttette, miáltal jelezte, hogy választási kampányra használja az eseményt. Az „ötórai tea“ megnevezés is cinikus gesztus volt, hisz ezzel meg azt jelezte, hogy „small talk”-ra és kampányolásra hívja össze az újságírókat. Az „újságíró” szót eleve cinikusan használja, ők azok a „szemtelenek”, akiket ő az ujja köré teker, ha akarja.
Mögötte a pénz, a vagyon, mögötte a rezsim, mögötte az anakronisztikus párthierarchia - az újságírók csak éhenkórászok itt. A megválasztottsága, amivel dicsekszik, annak köszönhető, hogy tudatlanságban sikerült tartani, sikerült tartósan megtéveszteni a népet. A mértéktelen, tehát szinte észrevehetetlen cinizmus, ami ezt a pártot működteti, mégiscsak kikandikál a performanszokból, és akkor le fog olvadni az 5-ös szám a muffinokról.
Pásztor hajtogatta, hogy ő őszinte ember, csakugyan az: őszintén a magán- és a személyével a legszorosabban összefonódott pártérdekek vezérlik. A sokat emlegetett "kisebbségi közösségünk" ezeknek csupán az uszálya.
Vajon szerencsénk vagy szerencsétlenségünk, hogy ilyen dörzsölt, jó eszű politikus áll az élen?
A szerencsénk lenne, ha Pásztor nemcsak rafinált lenne, hanem okos is, nyitott eszű, open minded, ahogy az angol mondja, és ha kritikai gondolkodó lenne, meg ha volna szolidáris lelke, azaz ha tényleg el tudna mélyedni abban, hogy milyen szegényes életet él a sokat emlegetett, egyre kisebb kisebbségi közösség, és milyen életet élhetne esetleg.
Pásztor azonban merev kategóriákban gondolkodik, pszichésen pedig be van görcsölve, és nem képes túllépni a Vezér—követők reprezentációs struktúrán. Voltaképpen dogmatikus ember, sajnos, és viszonylag fiatal kora ellenére nem képes másként gondolkodni, és nem is képes átlátni azt, ami a világban politikai téren és eszmei síkon történik. Egyszóval: elmaradott. Nem konzervatív, hanem stagnáló, ráadásul hedonistán élvezi a hatalmát.
https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése