Május 4.

Mónika napja.

Karhagói pun eredetű név, jelentése istennő. Más magyarázat szerint görög eredetű, jelentése magányos. Másik értelmezés szerint latin eredetű, jelentése tanító.

1896 – Felavatták az első európai földalatti vasutat Budapesten.

1929 – Brüsszelben megszületett Audrey Hepburn (eredeti nevén: Edda Hepburn van Heemstra) amerikai színművésznő

1925 – Újdombóváron megszületett Buzánszky Jenő labdarúgó és edző.

1928 – Megszületett Hankiss Elemér szociológus, publicista.

1938 – Budapesten Megszületett Juhász Előd zenetörténész és újságíró, a Zenebutik Zenehíd című műsor szerkesztője és vezetője.

1999. május 4., kedd

* A NATO-erők Belgrád, Kraljevo, Vranje és Újvidék környékét bombázták. Prištinát és a környező településeket több ízben is bombázták. Újvidéken akadozott a villanyáram-, víz és kenyérellátás.

* Viktor Csernimirgyin orosz elnök balkáni különmegbízottja Bill Clinton amerikai elnökkel folytatott megbeszélései után kijelenttette, hogy a kosovói probléma diplomáciai megoldása most „közelebb van”, mint volt.

* A fejlett ipari országok és Oroszország (G-8) külügyi főigazgatói bonni találkozójukon megegyeztek abban, hogy az ENSZ égisze alá helyezik a kosovói rendezés folyamatát.

* Szabó János magyar honvédelmi miniszter állítása szerint Budapest nem tart attól, hogy a kosovói konfliktus esetleg átterjed Magyarország területére is.

* A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja a repülőtér- és a légtér használatot engedélyező országgyűlési határozat módosítását szorgalmazta. A változás lényege: ki kívánják zárni, hogy a harci gépek magyar területről indítsanak támadást jugoszláviai célpontok ellen.

* Vuk Obradović, a Szociáldemokrácia párt elnöke úgy értékelte, hogy a legnagyobb állami és nemzeti érdek a háborús cselekmények beszüntetése és a béke megteremtése.

Hasonlóan nyilatkozott Goran Svilanović, a Szerbiai Polgári Szövetség elnöke is.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

Május 3.

Tímea napja.

Görög-magyar eredetű, Jókai Mór névalkotása, jelentése jó + tisztelet.

1270 – Meghalt IV. Béla magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette az országot, és újjászervezte az államot. Uralkodása idején befejeződött a betelepedett kunok megkeresztelkedése.

1469 – Megszületett Niccolo Machiavelli olasz politikus, író (A fejedelem).

1470 – I. Mátyás a hét Garam menti bányavárost örök időkre fölmenti mindennemű adó fizetése alól.

1896 – Megszületett Dodie Smith angol drámaírónő, aki 1956-ban írta A 101 kiskutya (The One Hundred and One Dalmatians) című művét.

1903 – Megszületett -ben Bing Crosby amerikai énekes (White Christmas, Going my way).

1947 – Cegléden megszületett Goór Nagy Mária színésznő, a róla elnevezett színi tanoda alapítója. Ismertebb filmjei: Hamis a baba; A Pogány madonna; Mese habbal; Régi idők focija; Hazai pálya; TV a város szélén.

1979 – Thatcher asszony miniszterelnök lesz. A nagy-britanniai választáson 43,9 százalékkal a Konzervatív Párt győz, ezáltal Thatcher 1979. május 3-tól Nagy-Britannia történetének első női miniszterelnöke.

1999.május 3., hétfő

* A NATO gépei belgrádi, újvidéki, zombori, kruševaci, kraljevói, požegai, čačaki, valjevói, niši, prijepoljei és prištinia célpontok ellen intéztek szokatlanul heves támadásokat. Néhány perccel 22 óra előtt két NATO-lövedék eltalálta az Újvidéki Televízió mišeluki székházát, amely órákon át lángolt. Emberéletben nem esett kár (az épületet már korábban kiürítették, de óriási anyagi és szellemi kár keletkezett. Újabb bombatámadás érte az újvidéki kőolaj-finomítót is, amelynek következtében ismét sötét és fenyegető füstfelhő takarta el a tartományi székváros egét. Legalább 20-an meghaltak 10-en pedig súlyos sérüléseket szenvedtek amikor találat érte a Đakovica prevoz  Peć és Rožaje között közlekedő utasokkal teli autóbuszát. A NATO tagadta, hogy a szövetséges repülőgépek részt vettek volna ebben az akcióban.

* A megnövekedett fogyasztás következtében Szerbiában részben ismét szétesett a villanyenergia-rendszer.

* Viktor Csernomirgyin orosz balkáni különmegbízott az USA-ba utazott, hogy ott találkozzon Bill Clinton amerikai elnökkel és Al Gore alelnökkel a kosovó konfliktus rendezése érdekében.

* A NATO közölte, hogy rendszeresen folytatja a jugoszláv villanyerőművek és trafóállomások támadását különleges grafitbombákkal.

* Jamie Shea NATO-szóvivő Brüsszelben közölte, hogy a jugoszláv légvédelem „egy lövése  következtében egy A-10 típusú gép hajtóműve meghibásodott”, de a pilótának nem esett baja és le tudott szállni Macedóniában.

* A védelmi minisztérium közleménye szerint Románia pontosította a parlament április 24-i határozatát: A NATO repülőgépei csak rendkívüli esetekben szállhatnak le romániai repülőtereken, az észak-atlanti szövetség azokat nem használhatja arra, hogy gépei onnan induljanak jugoszláviai célpontok elleni bevetésre.

* Magyarország csatlakozott a NATO és az Európai Unió Jugoszlávia ellen bevezetett kőolajszállítási zárlathoz.

* A márka feketipiaci árfolyama 10,00-12,00 dinár.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

 

Május 3. – A sajtószabadság nemzetközi napja 

M

május 3-án van a sajtószabadság nemzetközi napja. A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) ennek apropóján az újságírók rossz anyagi helyzetére hívta fel a figyelmet, s a médiumok zavartalan, nyomásgyakorlás nélküli működésének biztosítására szólított fel. A Szerbiai Újságírók Szakszervezete (SINOS) és a Médiában Dolgozók Koalíciója ugyanakkor követeli, hogy az új médiatörvények elfogadása előtt vizsgálják ki a korrupcióval kapcsolatos állításokat.

A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) felkérte az újságírókat és a médiában dolgozókat, hogy az Öt perc mennydörgő csend elnevezésű akció keretében szombaton 11.55 és 12 óra között szakítsák meg az elektronikus médiumok adását, és olvassák fel van tegyék közzé a képernyőn a szervezet kiáltványát, az online és nyomtatott sajtóorgánumoktól pedig a világnap apropóján kiadott szöveg közlését kérték, jelenti a Tanjug.

Az UNS kiáltványban többek között azt hangsúlyozza, hogy Szerbiában veszélyben van a sajtószabadság, mert az újságírás még soha nem volt a mostaninál rosszabb gazdasági helyzetben. A szegénység szorításában, a munkahelyüknek vagy az a médiatulajdonosok által évek óta fenntartott tiszteletdíjas munkatársi státusuk elvesztésétől való félelmükben az újságírók és a médiadolgozók a cenzúrának és az öncenzúrának vannak kitéve.

Az UNS márciusi felmérése során a tagságuk 35 százaléka közölte, hogy időnként cenzúrának van kitéve, 44 százalékuk pedig az öncenzúra jelenlétéről tett vallomást. Jelentős mértékben a megkérdezettek 7 százaléka van kitéve cenzúrának, 28 százalékuk pedig komoly öncenzúrát gyakorol.

A szervezet követeli, hogy a nemzeti médiumoknál dolgozók térítésmentesen kapják meg az állami tulajdonban levő részvények 25 százalékát.

Követelik ugyanakkor, hogy a szerbiai kormány tűzze napirendre a korrupcióellenes tanácsnak a médiára vonatkozó jelentését, a különleges ügyészség pedig kezdje meg a munkáját a 90-es évek agressziói során meggyilkolt 39 újságíró és médiamunkás ügyének felderítésében. Támogatják ugyanakkor az illetékeseknek azokat a törekvéseit, amelyek Slavko Ćuruvija, Milan Pantić és Dada Vujasinović gyilkosainak megtalálására irányulnak.

NUNS: Biztosítani kell a média szabad működésének feltételeit

A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) és a Függetlenség polgári szakszervezet is felszólította a hatóságokat és az állami szerveket, hogy biztosítsák a médiumok szabad, nyomásgyakorlástól és cenzúrától mentes működésének feltételeit.

A NUNS és a Függetlenség szakszervezet a sajtószabadság nemzetközi napja alkalmából kiadott közleményében azt követeli a médiatulajdonosoktól, hogy javítsanak „a médiaházakban dolgozók megalázó munka- és életkörülményein”. Meglátásuk szerint a szerbiai politikai és pénzügyi hatalmi központok a közvélemény alakítására használják a médiumokat saját önző érdekeiket szem előtt tartva.

A két szervezet felkérte a médiában dolgozókat, hogy együtt tegyenek a szakma eróziója ellen, és mindent tegyenek meg az újságírás tekintélyének visszaállítása érdekében. Leszögezték, a sajtóban dolgozók feladata nem az, hogy a hatalmi központok kívánságait teljesítsék, hanem az, hogy felelősségtudóan tájékoztassanak, és kritikus közvéleményt alakítsanak ki.

A meggyilkolt újságírók gyilkosainak felkutatását sürgetve arra kérték a médiumokat és újságírókat, hogy május 3-án 12 óra előtt 5 perccel sötétítsék el a képernyőket, vegyék le a hangerőt, és egy perces mennydörgő csenddel bizonyítsák be, hogy készek az újságírói szakma szabadságáért harcolni.

http://www.vajma.info/cikk/tukor/6019/Ma-van-a-sajtoszabadsag-nemzetkozi-napja.html

014. május 3. [7:07]

A Freedom House szerint továbbra is „részben szabad” a szerbiai sajtó

A megfigyelt 197 ország közül 38 ponttal a 74. helyre sorolta Szerbiát a sajtószabadság tekintetében a washingtoni székhelyű Freedom House (FH) civil szervezet, ami azt jelenti, hogy a szerbiai média „részben szabad”.

Az FH ma tette közzé a 2013-as évre vonatkozó jelentését, s ebben kifejtette, a globális médiaszabadság egy évtizede nem látott szintre esett vissza.

Az egykori Jugoszlávia tagállamai közül egyedül Szlovénia szerepel Szerbia előtt a listán, viszont Montenegró, Horvátország, a Szerbiától különállóként értékelt Koszovó, Bosznia és Macedónia is rosszabb besorolást kapott Szerbiánál.

A washingtoni székhelyű civil szervezet mostani jelentése szerint Magyarország a világranglista 71. helyén áll 35 ponttal. Magyarország a tavalyi jelentésben a 74. helyen állt és 36 pontot kapott.

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/20409/A-Freedom-House-szerint-tovabbra-is-8222reszben-szabad8221-a-szerbiai-sajto.html, 2014. május 1. [19:16]

NEM JUTOTTUNK ELŐBBRE

Jegyzet a VMSZ-SNP megállapodásról 

            Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt (SNP) és Pásztor István, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Belgrádban, 2014. április 27-én „koalíciós szerződést” [1] írt alá „a közös, programszintű együttműködésről és részvételről a Szerb Köztársaság kormányában”. A dokumentum aláírásra közvetlenül a szerb parlament ülése előtt került sor, amelyen megválasztották az új szerb kormányt.

Az egyezménnyel a VMSZ kötelezettséget vállalt, hogy – „összhangban azokkal a programbeli célokkal, amelyek a miniszterelnök-jelölti expozéban kerülnek bemutatásra” – „támogatja és részt vesz a Kormány munkájában, amelynek megalakításával Aleksandar Vučić került megbízásra” (1. szakasz).

Az aláíró pártok – a koalíciós szerződés[2] 2. szakasza szerint – „egyetértettek abban, hogy a Kormány a miniszterelnök-jelölti expozéban bemutatásra kerülő programbeli célok mellett a Vajdasági Magyar Szövetség programbeli prioritásaink megvalósításán is dolgozni fog”. (Az egyezmény aláírására, illetve „a VMSZ programbeli prioritásai” c. dokumentum parafálására még mielőtt az expozé elhangzása előtt sor került.)

            A „koalíciós szerződésnek” is nevezett okirat „szerves részét képezik a miniszterelnök-jelölti expozé és a Vajdasági Magyar Szövetség programbeli prioritásai, amelyek Aleksandar Vučić és Pásztor István által parafált formában kerültek meghatározásra” (3. szakasz).

A két dokumentumot a VMSZ közzétette a honlapján. Ezt fontosnak kell tekintetni, mivel az eddigi koalíciós szerződések eddig általában nem kerültek nyilvánosságra. A politikát ugyanis nyilvánosan kell folytatni. Így legalább véleményt lehet mondani annak tartalmáról (ha már befolyásolni azt nem tudjuk). Feltűnő viszont, hogy a Magyar Szó napilap, amit többen a párt Hivatalos Lapjának tekintenek, nyomtatásban eddig dokumentumként nem közölte[3]. Talán azért is, hogy az internetet nem használók tábora ne ismerkedjen meg annak tartalmával. 

A dokumentum 11 fejezetre/témakörre oszlik: 1. Európai integráció, 2. Vajdaság helyzete, 3. Regionális fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése, nagyberuházások, 4. Egészségügy, 5. Szociális védelem, 6. Mezőgazdaság, 7. A nemzeti kisebbségek részvétele a közszférában, 8. Kisebbségi jogok, 10. Szerb – magyar történelmi megbékélés, vagyon-visszaszármaztatás, rehabilitáció, az egyházakkal való együttműködés és 11. Helyi önkormányzatok.

            No, de lássuk, milyen kisebbségjogi vonatkozásai vannak „a VMSZ programbeli prioritásainak”?[4]

A (1.) Európai integráció c. fejezet a) pontjában azt írja, hogy „a tárgyalási álláspontok (pozíciók) meghatározása (bizonyára az Európai Unióval folytatott tárgyalások – B. A.) során az egyes tárgyalási fejezeteknél a lehető legnagyobb mértékben kerülnek tiszteletben tartásra a Szerbiában élő magyarok érdekei”.

Ennek a pontnak az a hibája, hogy túlságosan általános, nem világos ugyanis, hogy mit jelent a megfogalmazás, miszerint „a lehető legnagyobb mértékben kerülnek tiszteletben tartásra a Szerbiában élő magyarok érdekei”, melyek ezek az „érdekek”, ki és mikor fogja ezeket meghatározni, illetve hogyan, milyen módon és ki által lesznek azok tiszteletben tartva?

            A (3.) Regionális fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése, nagyberuházások fejezet a) pontja szerint „a beruházási célú költségvetési forrásokból a magyarlakta területeken megvalósuló helyi jellegű infrastrukturális projektumokra a köztársasági átlagot meghaladó összegek kerülnek biztosításra, összhangban azokkal az alapelvekkel, amelyek meghatározzák a VMSZ részesedését a beruházásokra, programokra és projektumokra fordított költségvetési eszközökből”.

Ebből a megfogalmazásból azt lehetne kihámozni, hogy „a magyarlakta területeken” tervezett beruházásokra „a köztársasági átlagot meghaladó összegek kerülnek biztosításra”. Ez a megfogalmazás se nincsen konkretizálva. Ezért itt is felmerül a kérdés, hogy milyen projektumokról is lenne szó és mikor történnének meg ezek a beruházások? 

Külön érhetetlen (és értelmetlen) a megfogalmazásnak az része, hogy egyáltalán milyen alapon „részesedik” a VMSZ „a beruházásokra, programokra és projektumokra fordított költségvetési eszközökből”. Itt bizonyára nem a párt „részesedéséről”, hanem az eszközök „elosztásával” kapcsolatos politikájáról lehetne szóló. Ez viszont azért nem jó, mert az eszközöket pártpolitikai, nem pedig gazdasági alapon kívánják elosztani. 

A b) pont alapján a Kormány prioritásai közé kerülne „a szabadkai Népszínház építésének (2007 óta tartó – B. A.) befejezése”. Hogy ez végül mikor fog megtörténni, arra se nincsen azonban sem határidő, sem pedig biztosíték meghatározva.

A fejezet c), a „fejlesztési alrégiókkal” foglalkozó pontja előlátja, hogy „Ada, Magyarkanizsa és Zenta egységes fejlesztési alrégiót fog alkotni Szabadkával, Kishegyessel és Topolyával”. Ennek azonban az hibája, hogy ezt „a közigazgatás körzetek jelenlegi határainak érintése nélkül” látja elő. Ez azt jelenti, hogy a VMSZ elfogadja a meglévő, a magyar közösséget megosztó körzethatárokat. Ezúttal is elmulasztotta ugyanis határozottan követelni Adának, Zentának és Magyarkanizsának az Észak-bácskai közigazgatási körzetbe való visszacsatolását.

A (7.) A nemzeti kisebbségek részvétele a közszférában c. fejezet megállapítja, hogy „a nemzeti kisebbségek részaránya a közszférában (az igazságügyben, a rendőrségen, az állami szervek területi egységeiben, az egészségügyben, a köztársasági közvállalatokban) messze elmarad a lakossági számarányoktól”.

A nemzeti kisebbségek „megfelelő képviseletének” megvalósítása céljából – az Alkotmány 77. szakaszának (2) bekezdése értelmében – „meg kell teremteni a megfelelő jogi hátteret”, ami – a dokumentum szerint – magába foglalja:

„a) a jogszabályi alap megteremtését, amely alapján létrehozható lesz a közszférában

foglalkoztatottak nemzeti összetételének nyilvántartása;

b) a jelenlegi állapot minden részletre kiterjedő elemzését a közszféra nemzeti

összetételéről szóló átfogó nyilvántartás alapján;

c) a nemzeti kisebbségek részarányának növelését célzó Stratégia és Akcióterv elfogadását, amely számos hosszú távú intézkedést tartalmaz;

d) egyes törvények módosítását;

e) a Stratégia, az Akcióterv és az elfogadandó törvénynek megvalósulásának monitoringjét a 2014-2018. közötti időszakban.”

Ezekkel a „a stratégiai” és „hosszú távú intézkedésekkel” kapcsolatban a megjegyzés, hogy mindezek már régi javaslatok, és hogy az utóbbi csaknem másfél évtizedben – a VMSZ a hatalmi szervekben való eddig eddigi részvétele mellett – nem történt javulás a nemzeti kisebbségek részvételének tekintetében a közszférában. Ha csak most tervezik elemezni a nemzeti kisebbségek részvételét a közszférában, mikorra várhatók az eredmények?  

A (8.) Kisebbségi jogok c. fejezet 13 pontból áll.

A szakasz első két, illetve a) és b) pontja a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvény módosításáról szóló törvény javaslatának „elfogadásra”, illetve a tanácsokról szóló törvény „újabb módosításának a kidolgozása” vonatkozik. Ez utóbbinak az célja, hogy „a nemzeti tanácsok azon hatáskörei, amelyeket a 2014. január 16-ai döntésével Szerbia Alkotmánybírósága hatályon kívül helyezett ugyan, de más jogi konstrukcióban összhangban lévőnek talált az Alkotmánnyal, a hatályos törvény módosításával kerüljenek visszaállításra”.

Ezzel a megfogalmazással kapcsolatban azonban a dokumentum szerzői nem adnak magyarázatot arra a jogi kérdésre, hogy amiről egyszer az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nincs összhangban az Alkotmánnyal, hogyan lehet azt „más jogi konstrukcióban” összhangban lévőnek visszaállítani”? 

A c) pont a javasolja, hogy a Kultúráról szóló törvényt hozzák összhangba a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvénnyel, tiszteletben tartva Szerbia Alkotmánybíróságának 2014. január 16-i döntését. Ez egy teljesen felesleges pont, mivel ez a kötelezettség a hivatkozott döntésből ered.

 A d) pontról, amely „a kizárólag magyar tannyelvű általános iskolák alapítói jogai részleges átruházása” folyamatának befejezésére vonatkozik, ugyanezt el lehetne mondani.

Az e) pont emlékezetet egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalának kötelezettségére, amit „a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó igazságszolgáltatási-reform stratégia végrehajtásáról szóló akcióterv tartalmaz”.

Emlékeztetőül: Az ún. nyelvhasználati törvényt még 1991-ben hozták meg. Ezzel a miloševići törvénnyel valójában felrúgták az egyenrangú nyelv- és íráshasználatnak tartományban és a községekben addig kialakult gyakorlatát. Mit tettek eddig a VMSZ parlamenti képviselői annak érdekében, hogy ez megváltozzon?

Az f) pont a VMSZ véleményét tartalmazza, miszerint „az új médiatörvény-csomag biztosítani fogja a magyar nyelvű tájékoztatás jelenlegi szintjének megőrzését”. Magyarán ez a VMSZ tájékoztatási monopóliumának a megtartását hivatott biztosítani, amit „a nemzeti közösségek szerzett jogai megőrzésének” formulájába csomagoltak.

A g) pont azt az ígéretet tartalmazza, hogy a Kormány megalakulása után „megkezdi működését a Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alap”, amely 2015-től „a nemzeti tanácsok működtetésére biztosított költségvetési támogatás szintjét elérő forrásokkal fog rendelkezni”. (Az Alap 2014. évben mindössze 1.800.000 dinár forrással rendelkezett.) Vajon lesz-e ebből valami?

A h) pont szerint „a 2015/2016-os tanévtől bevezetésre kerül a szerb nyelv, mint nem anyanyelv tanításának új tanterve és programja, azzal a céllal, hogy a nemzeti kisebbségek megfelelő szinten sajátíthassák el a többségi nemzet nyelvét”. Az új tanév kezdetén elválik, hogy ebből mi valósul meg.

Az i) pont megállapítja, hogy „a kis létszámú iskolai tagozatok megnyitásáról szóló döntések az Oktatási Minisztérium és a Magyar Nemzeti Tanács együttműködésének eredményeként kerülnek meghozatalra”. Most ezzel történik valami előrehaladás?

A j) pont újabb ígéretet tartalmaz, miszerint „államközi szerződés jön létre Szerbia és Magyarország között a külföldön szerzett oklevelek honosításáról és a külföldön elvégzett tanári továbbképzések kölcsönös elismeréséről”. Ezt az egyezményt is már jó régen meg kellett volna kötni.

A k) pont szerint „megteremtődik a jogi háttér ahhoz, hogy az újvidéki Európa Kollégium bekerüljön az egyetemi kollégiumok költségvetési finanszírozási rendszerébe”. A kollégium várható befejezésére való tekintettel, ezt a kérdést egyébként is rendezni kellett volna.

Az l) pont értelmében „az oktatási reform során új iskolaigazgatóság alakul Szabadkán, amelyhez Szabadka Városa mellett, Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa községek tartoznak majd”. (Jelenleg Szabadka Városa a Zombori Iskolaigazgatósághoz tartozik). Arról viszont, hogy erre mikor kerül sor, a dokumentumban nem található meg a válasz.

Az m) pont „az eddigieknél jelentősebb eszközök elkülönítését” látja elő „a köztársasági költségvetésből a magyar közösség programjaira és projektumaira a művelődés és a civil társadalom területén”.

Itt is zavarólag hat a megfogamzás miszerint az eszközök elosztására azokkal az alapelvekkel összhangban kerül sor, „amelyek meghatározzák a VMSZ részesedését a programokra és projektumokra fordított költségvetési eszközökből”. Ebből azt lehet kiolvasni, hogy a VMSZ által favorizált szervezetek, illetve programok lesznek előnyben részesítve. Folytatódik a párhoz való tartozás alapján történő pénzelés.  

A (9.) Bűnüldözés és igazságszolgáltatás c. fejezet négy pontja közül háromnak van magyar kisebbségi vonatkozása.

A b) pontban azt írja, hogy „az alapfokú-, felső-, gazdasági- és szabálysértési bírósági elnökök, bírák, bírósegédek és bírósági gyakornokok megválasztása, valamint a közjegyzők kinevezése során, tiszteletben tartják a hatályos törvényi rendelkezéseket és olyan mértékben, amennyire az lehetséges a lakosság nemzeti összetételét”.

Ez a megfogalmazás nem tartalmaz semmilyen új feladatot, mivel ez a hatalomnak eddig is kötelessége volt. Zavarólag hat viszont, hogy ezt a kötelezettséget olyan mértékben tartják tiszteletben, „amennyire az lehetséges”. Ahelyett, hogy kötelezné a hatalmat az eddigi aránytalanságok csökkentésére, illetve megszüntetésére.

  A c) pontra is, amely a nemzeti kisebbségek „megfelelő részvételét szavatolja az igazságszolgáltatásban”, ugyanaz vonatkozik, mint az előbbire.   
             A d) pont arról szól, hogy „a bírósági és ügyészségi hálózat soron következő felülvizsgálata során alapos megfontolás tárgyává teszik, hogy kerüljön sor az igazságügyi szervek visszaállítására Magyarkanizsán, Temerinben és Adán, kerüljön megalapításra az önálló alapfokú bíróság Topolyán, továbbá, hogy Csóka és Törökkanizsa községek a Nagykikindai Alapfokú Bíróság helyett a Zentai Alapfokú Bíróság illetékességi területéhez tartozzanak”. Tehát csak „megfontolásról” és nem követelésről van szó. Ez viszont nem kötelezi változásokra a szerb kormányt.

A (10.) Szerb – magyar történelmi megbékélés, vagyon-visszaszármaztatás, rehabilitáció, az egyházakkal való együttműködés c. fejezetnek hat pontja van, amelyek közül négy közvetlenül is érinti a vajdasági magyarságot:

Az a) pont szerint „a Kormány megalakulása után megszületik az a kormánydöntés, amely alapján jogi hatályát veszti a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnösnek nyilvánító két, 1945-ben született katonai közigazgatási határozat”.

Ezzel a pont nem azt tartalmazza, hogy a két határozat „semmisé lesz nyilvánítva”, hanem, hogy „jogi hatályát” veszti. A semmisség a jogban az jelenti, hogy „a joghatás szerint kezdettől fogva és önmagában, ipso jure (jogból kifolyólag) érvénytelen”.[5] Amennyiben ezek „a kormánydöntés alapján vesztik jogi hatályukat” (érvényüket), akkor viszont fennáll annak a lehetősége, hogy ez csak a jövőre, vagyis annak a meghozatalától kezdődő időre vonatkozik. A dokumentum megszövegezőinek – a nyilvánvaló jogi különbségek miatt – el kellene gondolkozniuk, hogy mi az egyik, illetve másik eset jogkövetkezménye. 

A b) pont a Magyar – Szerb Akadémiai Történész Vegyes Bizottság munkája pénzelésének rendezésére vonatkozik, mivel „a 2014. évi költségvetés nem biztosított erre a célra eszközöket”.

Az e) pont szorgalmazza, hogy a rehabilitációs eljárásokban eljáró állami szervek A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló (2013. június 21-i) parlamenti nyilatkozat 5. pontja szerint járjanak el, amelyben a Képviselőház „síkra száll az ártatlanul elítéltek és ártatlan áldozatok teljes körű rehabilitációjáért, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége független bíróság előtt, törvényes eljárásban került vagy kerül bizonyításra”.[6]

A Nyilatkozat kötelezi hatalmi szerveket, így a bíróságokat is. Ez a pont tehát valójában semmi újat nem jelent.

Az f) pont arról szól, hogy „a magyar közösség történelmi egyházai és az állam között fennálló nyitott kérdések, különösen a papság társadalombiztosítási státusa mielőbb rendeződik”. Hogy melyek ezek a „nyitott kérdések”, és hogy a dokumentum szerzői szerint a „mielőbb” szó mit jelenet, a szövegéből már nem tűnik ki. 

Összegzés

            A VMSZ-nek alkalma nyílt – ha már az SNP-vel való koalícióra lépés mellett döntött – hogy összefoglalja azokat a követeléseket, amelyek megvalósítása fontos a magyar közösség azonosságnak megőrzése és fejlődése szempontjából, amelyek a közéletben már megfogalmazódtak. Ez lehetséges lett volna, mivel a SNS-nek (elsősorban a párt arculatának javítása miatt) nagyobb szüksége van a VMSZ-re, mint fordítva. A VMSZ vezetői ezt az alkalmat (is) sajnos elmulasztották. 

            A dokumentum túlságosan általános és valójában semmi újat nem tartalmaz. Sőt, azt is lehetne mondani, hogy egyes jogok megvalósítása tekintetében visszalépést jelent: Egyrészt, a vajdasági magyarság számára fontos elvárásokat meg sem említ, mint például a nemzeti kisebbségi autonómia megvalósítása, vagy a nemzeti kisebbségi nyelven való oktatás biztosítása az óvodától az egyetemig, másrészt, a dokumentumba olyan megfogalmazások is bekerültek, amelyek egyébként is a hatalomnak a nemzeti kisebbségek iránti alkotmányos vagy törvényes kötelezettségét jelentik.

A koalíciós egyezség 2. szakaszának megfogalmazása, miszerint a szerb kormány „a VMSZ programbeli prioritásainak” megvalósításán is „dolgozni fog”, a kormányt konkrétan semmire nem kötelezi. Ide társul az is, hogy határidőhöz kötött kötelezettség egyik dokumentumban sem található.

Köztudott, hogy a VMSZ az egyezségről nem kérte ki a többi vajdasági magyar párt és a civil szféra véleményét. Arról viszont nincs információ, hogy ebben a fontos kérdésben a magyar kormánnyal egyeztetett-e vagy sem? Akár az egyik, akár a másik eset forog fenn, ki kell mondani: A vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítése a koalíciós egyezséggel nem jutott előbbre.

Újvidék, 2014. május 2.

Bozóki Antal

---

[1] Forrás: http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/koalicios-szerzodes, 2014. április 29 [16:01]

[2] A szerb „sporazum” szónak a megállapodás vagy egyezség a megfelelőbb kifejezése. 

[3] A lap az eseményről a Tanjug VMSZ-SZHP koalíciós megállapodás c. hírével számolt be. Magyar Szó, 2014. április 28., 4. o. 

[4] Itt csak azokkal a fejezetekkel, illetve pontokkal foglalkozok, amelyekben említés történik a nemzeti kisebbségi jogokról.

[5] Semmisség. Jogi Lexikon, CompLex, Budapest, 2009., 598. o.  

[6] http://www.vajma.info/cikk/szerbkiadas/2778/Deklaracije-Narodne-skupstine-o-osudi-akata-protiv-civilnog-madjarskog-stanovnistva-u-Vojvodini-pocinjenih-194482111945-godine.html, 2013. június 24. [19:47]

Május 2.

Zsigmond napja.

Germán eredetű név, jelentése győzelmes védő.

926 – A kalandozó magyarok feldúlták a Dél-Németország legnagyobb bencés monostorát, Sankt Gallent. Ezt nevezik a Sankt Gallen-i kalandnak.

997 – Meghalt Géza fejedelem.
1519 – 67 éves korában meghalt Leonardo Da Vinci (született 1452.04.15.), az egyetemes zseni, aki egy személyben volt festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök és természettudós.
1729 – Megszületett Nagy Katalin orosz cárnő, felvilágosult uralkodó, a filozófusok barátja és opportunista, gyakorlati politikus, aki országát európai nagyhatalommá tette.
1772 – Megszületett Novalis német romantikus költő, író (Henrich von Ofterdingen).
1842 – Megszületett Kézmárszky Tivadar szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár, aki a bábák és nővérek munkakörülményeinek javításáért dolgozott.
1857 – Párizsban 46 éves korában meghalt Alfred de Musset francia romantikus költő, akinek fő művei: „Éjszakák”, „A század gyermekének vallomása”, „Mimi Pinson”.
1879 – Megszületett Nannie Burroughs amerikai pedagógus, aki a lányok számára nemzeti tanítóképzőt („National Training School for Girls”) alapított, és ennek munkájában gyakran közreműködött.
1954 – Megszületett New York-ban Elliot Goldenthal amerikai Golden Globe- és Oscar-díjas zeneszerző. Ismertebb filmzenéi: Frida – Golden Globe-díj (2003) – Legjobb eredeti filmzene Oscar-díj (2003); Final Fantasy – A harc szelleme; A gömb; Ha ölni kell; Interjú a vámpírral; Mindörökké Batman; A pusztító.

1999. május 2., vasárnap

* A NATO-erők támadták Belgrádot, Újvidéket, Zombort, Kruševacot, Čačakot, Kralejvót, Ništ,  valamint Crna Gora több bárosát. Az újvidéki olajfinomító bombázása utána a város az ökológiai katasztrófa határára jutott. 21.45 órakor széthullott a szerbiai villanyenergia-rendszer. A NATO a támadás során különleges anyagot, úgynevezett grafitbombát használt, ami rövidzárlatot okoz a magasfeszültségű hálózaton (az obrenovaci erőműtől elágazó magasfeszültségű távvezeték hibásodott meg). Csaknem egész Szerbiában szünetelt az áram- és vízellátás. A NATO elismerte, hogy a jugoszláv légierő lelőtt egy F-16-os repülőgépet, egy Harrier típusú gép pedig az Adriába zuhant.

* A jugoszláv hatóságok átadták a Belgrádban tartózkodó Jesse Jackson amerikai tiszteltesnek azt a három amerikai katonát, akik harminckét napja kerültek jugoszláv fogságba. Nem sokkal később az amerikaiak már el is hagyták Belgrádot.

* Bill Clinton amerikai elnök nyilatkozatban üdvözölte, hogy Jugoszlávia szabadon engedte a három amerikai katonát, de leszögezte, hogy a NATO légicsapások folytatódnak.

* II. János Pál pápa kérte a frissen boldoggá avatott Padre Pio közbenjárását is, annak érdekében, hogy újrainduljon végre a párbeszéd a kosovói válság ügyében.

* Az amerikai szenátus republikánus többségének elnöke kijelentette, hogy esélyt kell adni a békének a NATO és Jugoszlávia konfliktusában.

* Bécsben az amerikai képviselőnek állítólag sikerült olyan megállapodástervezetet kidolgozniuk orosz törvényhozók egy csoportjával közösen a kosovói válság rendezésére, amely közlésük szerint magában foglalja a NATO öt alapvető követelését, ugyanakkor figyelembe veszi az orosz és a szerb felvetéseket is.

* Mlađan Đinkić a 17-es csoport koordinátora úgy értékelte, hogy a NATO Jugoszlávia elleni agressziója nagyobb rombolásokat okozott, mint a németek hazánkban a második világháború alatt.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

25 éve, 1989. május 2-án Hegyeshalomban nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a 350 kilométer hosszú magyar-osztrák határon megkezdték az elektromos határzár felszedését.

A vasfüggöny fogalmát Winston Churchill brit politikus 1946-os fultoni beszédében használta először. A kezdetben képletes, majd fizikai valósággá vált elhatárolás Európa kettéosztottságának metaforája lett, és évtizedekig betöltötte azt a szerepet, amelyet a kommunista vezetők szántak neki: a szocialista tábor országainak hermetikus elzárását a szárazföldön, levegőben, vízen és az éterben.
Nyugaton a magyar-osztrák határt, illetve délen az ellenségnek kikiáltott titói Jugoszláviával közös határszakaszt lezárták, s már 1949-ben megkezdődött a műszaki zár, a határ menti drótakadály és aknazár telepítése. Az osztrák határszakaszon 356, a jugoszláv részen 630 kilométer hosszan egy- és kétsoros drótakadályt építettek, amelyet aknamezővel egészítettek ki.
A Sztálin 1953. évi halála utáni enyhülés és a megváltozott politikai körülmények miatt 1955 júniusában az építkezéseket befejezettnek nyilvánították, és a magyar kormány döntése alapján még az év októberében megkezdődött, 1956 őszére pedig gyakorlatilag befejeződött a határzárak eltávolítása, az aknák felszedése.
Az 1956-os forradalom leverése után ez tette lehetővé százezrek átkelését a határon. A kormány 1957 márciusában ezért is rendelte el a nyugati országhatár újbóli lezárását. A drótkerítés felhúzása és az újraaknásítás 1957 áprilisától 1957. június 30-ig zajlott le, ezzel ismét leereszkedett a vasfüggöny. A műszaki alakulatok 350 km kétsoros szögesdrót kerítést húztak négy-, illetve ötsoros aknamezővel, benne körülbelül 800 ezer taposóaknával. A drótakadályok állapota idővel romlott, és az aknák is veszítettek működőképességükből, ezért a rendszert 1963-ra korszerűsítették, új típusú drótakadállyal és több mint egymillió aknával látták el.
A vasfüggöny életének harmadik szakasza akkor kezdődött, amikor a határőrség országos parancsnokának és a Belügyminisztériumnak a javaslatára a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1965-ben jóváhagyta, hogy építsék meg a Szovjetunióban alkalmazott SZ-100-as elektromos jelzőrendszert (EJR), amelyet 1971-ig működésbe is helyeztek. Ehhez véglegesen el kellett távolítani az aknazárat és a drótakadályokat, megépíteni a jelzőkerítést, valamint a vadfogó kerítést. A rendszernek az volt a lényege, hogy ha a 24 voltos feszültség alatt álló kerítéshez valaki hozzáért, az riasztotta a legközelebbi határőrsöt.
Az 1980-as évek hazai és nemzetközi változásai nyomán egyre erőteljesebben vetődött fel, hogy nem elég hatékony, rendkívül költséges, nem utolsósorban politikailag is indokolatlan az EJR fenntartása. A Belügyminisztérium javaslatára az MSZMP Politikai Bizottsága 1989. február 28-án határozott a jelzőrendszer felszámolásáról.
1989. május 2-án Hegyeshalomban nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a 350 kilométer hosszú magyar-osztrák határon megkezdődött az elektromos határzár felszámolása. Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter Sopronnál személyesen is átvágta az vasfüggönyt: a világ számos országából érkezett újságíró előtt lezajlott demonstratív külügyminiszteri akció szimbolikus és egyben történelmi pillanat volt. A jelzőrendszer teljes lebontása 1990. december 31-ig fejeződött be.
A vasfüggöny lebontásának emlékére 1991. augusztus 24-én emlékoszlopot avattak a Hegyeshalom és Nickelsdorf közötti "senki földjén". A vasfüggöny nyomvonalán ma turistaút vezet. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Újvidék: "A magyaroknak nincs mit keresniük Szerbiában" - közveszélyes mániákus üzenete egy magyar lánynak

A bácskeresztúri Rácz Bianka szobatársat keresett magának Újvidéken. Hirdetésére jelentkezett a kaboli M. M. (28), aki azonban cseppet sem nyerte el a lány tetszését. Akkor még nem tudta milyen mániákussal van dolga.

Az elutasított M. M. elkezdte zaklatni Biankát telefonon keresztül. Hívásai egyre gyakoribbá és aggasztóbbá váltak. A beszélgetések során a férfi egyebek között nemi erőszakkal fenyegette meg a lányt, továbbá közölte vele, hogy szétveri a fejét, valamint hangot adott azon véleményének, miszerint "a magyaroknak nincs mit keresniük Szerbiában".

Bianka végül úgy határozott, hogy rögzíti a hívásokat, pontosabban a mániákus monológjait és közzé teszi azokat a You Tube-on. (Sajnos a hanganyag ismeretlen okból lekerült onnan.)                  

Az április 24-étől folyamatosan zaklatott lány nem mert Újvidéken maradni, otthagyta a munkahelyét és visszaköltözött a szüleihez Bácskeresztúrra.

Üldözőjét feljelentette a rendőrségen, ahol azonban alig akartak jegyzőkönyvet készíteni az ügyéről. Közölték vele, hogy megpróbálnak valamit tenni, de "kevés a rendőr", valamint azt javasolták neki, hogy tegyen feljelentést az ügyészségen.

Rácz Bianka nem nagyon bízik az igazságszolgáltatásban, sőt, azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy végül majd őt jelentik fel, mert az ügyét a nyilvánosság elé tárta.

Kurir nyomán K. P.

Közzétette: Szerkesztő 2. 2014. május 01. csütörtök, 11:00 

http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/24252-2014-04-30-16-06-54

A VMSZ államtitkárjelöltjei

 

A Vajdasági Magyar Szövetség kedden (április 29-én – B. A.) nyilvánosságra hozta államtitkárjelöltjeinek listáját. A párt elnöksége döntésének értelmében államtitkári tisztségre a VMSZ tagjai közül a következő személyeket jelölték: az egészségügyi minisztériumba dr. Vickó Ferenc egyetemi docenst, sebész szakorvost, az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztériumba Kern Imre vegyészmérnököt, a kereskedelmi, idegenforgalmi és hírközlési minisztériumba dr. Győri Lukrécia rendkívüli egyetemi tanárt, idegenforgalmi szakembert, a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztériumba Juhász Attila mezőgazdasági mérnököt, a munkaügyi, foglalkoztatási és szociális minisztériumba Csikós László szociális munkást. Aleksandar Vučić miniszterelnök projektumokért felelős legszűkebb szakmai stábjába Juhász Bálint okleveles közgazdászt delegálta a VMSZ.

A VMSZ közleményében ezenkívül emlékeztetnek, hogy a párt, élve a március 16-ai választásokon kapott erőteljes felhatalmazással, a parlamenti többség részeként kormányzati szerepet vállalt. A Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós szerződés szerint a VMSZ programjának prioritásai a kormánykoalíció céljainak a részévé váltak, írja a közlemény.

Magyar Szó, 2014. április 30., 1. o.

Május 1.

Fülöp napja

Görög eredetű név, jelentése lókedvelő.

1882 – A munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja.

381 – Nagy Theodosius kelet-római császár Konstantinápolyban megnyitotta a második ökumenikus zsinatot, ahol véglegesen megfogalmazták a kereszténység hitvallását, és befejeződött az ortodox katolikus egyház megalkotása.

1400 – Május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik.
1620 – Ozalyon megszületett Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, aki korának leggazdagabb magyar főura, költő és nemzetközi politikus volt.
1849 – Szemere Bertalan – a Batthyány-kormány volt belügyminisztere – kormányt alakított, amelynek miniszterelnöki tisztségét 1849. 08. 11-ig töltötte be.
1873 – A zambiai Csitambóban, a Nílus forrásainak kutatása közben, 59 éves korában meghalt David Livingstone brit hittérítő, kutató és utazó.

1900 – Meghalt Munkácsy (eredetileg: Lieb) Mihály festőművész, a magyarországi realizmus egyik legkiemelkedőbb egyénisége (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota).
1927 – Megszületett Győrben Lorán Lenke Jászai Mari-díjas színésznő. Ismertebb filmjei: Tündér voltam Budapesten; Világraszóló lakodalom; Éjjeli zene; 7-es csatorna - TV sorozat; számtalan TV bohózat, és TV film szereplője. A Mikroszkóp színpad társulatának tagja.
1938 – Megszületett Budapesten Tordy Géza színész. Ismertebb filmjei: Szemben a Lánchíd oroszlánja; Édes Anna; Nyolcvan huszár; Fekete gyémántok; A bolondok grófja; Sok hűség semmiért; Honfoglalás I-II.; A kőszívű ember fiai I-II.; Nem ér a nevem; Külvárosi legenda; Színház az egész... Több film részletesen
2004 – Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz.

1999. május 1., szombat

* A NATO légiereje  újra Belgrád környéki, pancsovai, Fruška Gora-i, kragujeváci, kraljevói, zombori, prištinai és Crna Gora-i célpontokat lőtt. A lužanei hídon találat érte a Niš Expres autóbuszát. Ennek a támadásnak 47 halálos áldozata és 16 sérültje volt. Javier Solana a katonai szervezet főtitkára bejelentette, hogy a légitámadások zárószakaszukba érkeztek és, hogy a szövetséges erők hamarosan elérik céljukat.

* Bill Clinton amerikai elnök reményének adott hangot, hogy a közeljövőben lehetőség nyílik az amerikai és a szerb nép kibékülésére.

* Slobodan Milošević, Jugoszlávia elnöke úgy döntött, hogy szabadon engedi az egy hónapja fogságban levő három amerikai katonát, s átadja őket Jesse Jackson amerikai tiszteletesnek.

* Viktor Csernomirgyin, Oroszország jugoszláviai megbízottja Moszkvában, Belgrádból való hazaérkezése után kijelentette: „igen közel állunk a kosovói válság megoldásának lehetőségéhez”.

* Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke úgy nyilatkozott, hogy abban reménykedik tíz nap múlva beköszönt a béke.

* Felhívást tett közzé a balkáni háború, a vérontás megállítása érdekében mintegy ötven magyar értelmiségi és politikus, akik A Balkán békéjéért néven mozgalma indítottak.

* Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint január óta immár 46-an haltak meg egy egyelőre azonosítatlan, de az Ebolához hasonló vírus pusztulása nyomán a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

* A Richter skála szerint 4,7-es erősségű földrengés volt Iránban, Egyiptomban és Franciaországban.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

Május 1. – A munka nemzetközi ünnepe – A munkavállalók

szolidaritási napja

Május 1-je 1890 óta a munkások nemzetközi ünnepe, a II. Internacionálé párizsi döntése alapján, annak emlékére, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 1886-ban ezen a napon sztrájkok és demonstrációk voltak a 8 órás munkaidőért.

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.

Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. (Az ugyanerre a napra eső kereszténység előtti európai pogány ünnepek, mint pl. a Beltane, vagy a hagyományok, mint a májusfa állítása, más eredetűek és tartalmúak.)

Szerbiában állami ünnep.

115 éve, 1899. május 1-jén a Városligetben megnyitották a Közlekedési Múzeumot.
1896-ban a honfoglalás ezredik évfordulóján nagyszabású kiállítássorozatot rendeztek

Budapesten, hogy Magyarország  minél teljesebb képet adjon a világnak a múltjáról, a jelenéről, a magyarság eredményeiről a kultúra és a tudomány területén. A bemutatásra váró területek sorában jelen volt a közlekedés is, és egy vasúti múzeum alapításának ötlete is felvetődött.

A századvég közönsége rendkívül nagy figyelmet szentelt a millenniumi kiállításhoz szükséges tárgyak összegyűjtésének. Az "ezredéves kiállítás" X. csoportjaként ismertté vált közlekedés tárgyait a romantikus-eklektikus stílusban felépített Közlekedési Csarnokban (a Közlekedési Múzeum mai főépületében) mutatták be. Ide került mindaz, amit az ország a közlekedés fejlesztésében és vízépítés területén elért.

A Pfaff Ferenc MÁV-felügyelő tervezte csarnok kupolájának átmérője 26 méter, magassága 67 méter volt, a 3100 négyzetméteres kiállítótérben a vasút, a közút, a hajózás és vízépítészet, valamint a posta, távbeszélő és távírda legfontosabb tárgyai kaptak helyet. A közönség 18 mozdony modelljében gyönyörködhetett, köztük volt a ma is látható, 1:5 léptékű Pest gőzmozdony kicsinyített mása. A városi közlekedést eredeti járművekkel szemléltették: kiállították a debreceni gőzüzemű helyiérdekű vasút pótkocsiját és Budapest első állandó, Baross utcai villamosvonalának motorkocsiját 1889-ből.

A járművek, alkatrészek, különféle berendezési tárgyak, modellek mellett a fényképek, térképek, rajzok és menetjegyek gyűjteményét nemzetközi anyaggal egészítették ki.

A szervezők nem nyugodtak bele, hogy a sikeres és értékes gyűjtemény elkallódjon, ezért úgy döntöttek, hogy állandó kiállítást hoznak létre az ideiglenesnek épült pavilonból. A múzeum ügyének legfőbb szószólója Banovits Kajetán mérnök (később a Közlekedési Múzeum első igazgatója) volt, aki kitartó munkával elérte Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszternél, hogy engedélyezze a múzeum megalapítását.

A megnyitóra 1899. május 1-jén került sor. A gyűjteményt folyamatosan gyarapították, és a repülés magyar és külföldi gépei, modelljei is helyet kaptak az épületben. Mivel gyorsan nyilvánvalóvá vált a helyhiány, több terv született a múzeum bővítésére, illetve a Műegyetem mellé történő telepítésére. A pénzhiány és a két világháború azonban meghiúsította az elképzeléseket. 1944-ben két bombatalálat érte a múzeumot, jelentős károkat okozva az épületben és a kiállított tárgyakban.

A gyűjtemény sorsa hosszú évekig bizonytalan volt, s csak az 1950-es évek végén dőlt el, hogy helyreállítják a romos épületet. 1966. április 2-án nyitotta meg kapuit az új Közlekedési Múzeum,amelyet 1971-ben a kormány országos múzeummá nyilvánított. A múzeum 1987-ben új kiállítási épülettel bővült, a látogató ma valamennyi közlekedési ág fejlődésével megismerkedhet.

2009. január 1-jével a Közlekedési Múzeumot összevonták az Országos Műszaki Múzeummal, az új intézmény neve Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum lett. A múzeum jelenlegi állandó kiállításain a magyar vasút, a magyar autóközlekedés, a városi közlekedés és a magyar állami hajózás történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. A múzeum repüléstörténeti és űrhajózási gyűjteménye a városligeti Petőfi Csarnokban található. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum