Május 1.

Fülöp napja

Görög eredetű név, jelentése lókedvelő.

1882 – A munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja.

381 – Nagy Theodosius kelet-római császár Konstantinápolyban megnyitotta a második ökumenikus zsinatot, ahol véglegesen megfogalmazták a kereszténység hitvallását, és befejeződött az ortodox katolikus egyház megalkotása.

1400 – Május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik.
1620 – Ozalyon megszületett Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, aki korának leggazdagabb magyar főura, költő és nemzetközi politikus volt.
1849 – Szemere Bertalan – a Batthyány-kormány volt belügyminisztere – kormányt alakított, amelynek miniszterelnöki tisztségét 1849. 08. 11-ig töltötte be.
1873 – A zambiai Csitambóban, a Nílus forrásainak kutatása közben, 59 éves korában meghalt David Livingstone brit hittérítő, kutató és utazó.

1900 – Meghalt Munkácsy (eredetileg: Lieb) Mihály festőművész, a magyarországi realizmus egyik legkiemelkedőbb egyénisége (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota).
1927 – Megszületett Győrben Lorán Lenke Jászai Mari-díjas színésznő. Ismertebb filmjei: Tündér voltam Budapesten; Világraszóló lakodalom; Éjjeli zene; 7-es csatorna - TV sorozat; számtalan TV bohózat, és TV film szereplője. A Mikroszkóp színpad társulatának tagja.
1938 – Megszületett Budapesten Tordy Géza színész. Ismertebb filmjei: Szemben a Lánchíd oroszlánja; Édes Anna; Nyolcvan huszár; Fekete gyémántok; A bolondok grófja; Sok hűség semmiért; Honfoglalás I-II.; A kőszívű ember fiai I-II.; Nem ér a nevem; Külvárosi legenda; Színház az egész... Több film részletesen
2004 – Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz.

1999. május 1., szombat

* A NATO légiereje  újra Belgrád környéki, pancsovai, Fruška Gora-i, kragujeváci, kraljevói, zombori, prištinai és Crna Gora-i célpontokat lőtt. A lužanei hídon találat érte a Niš Expres autóbuszát. Ennek a támadásnak 47 halálos áldozata és 16 sérültje volt. Javier Solana a katonai szervezet főtitkára bejelentette, hogy a légitámadások zárószakaszukba érkeztek és, hogy a szövetséges erők hamarosan elérik céljukat.

* Bill Clinton amerikai elnök reményének adott hangot, hogy a közeljövőben lehetőség nyílik az amerikai és a szerb nép kibékülésére.

* Slobodan Milošević, Jugoszlávia elnöke úgy döntött, hogy szabadon engedi az egy hónapja fogságban levő három amerikai katonát, s átadja őket Jesse Jackson amerikai tiszteletesnek.

* Viktor Csernomirgyin, Oroszország jugoszláviai megbízottja Moszkvában, Belgrádból való hazaérkezése után kijelentette: „igen közel állunk a kosovói válság megoldásának lehetőségéhez”.

* Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke úgy nyilatkozott, hogy abban reménykedik tíz nap múlva beköszönt a béke.

* Felhívást tett közzé a balkáni háború, a vérontás megállítása érdekében mintegy ötven magyar értelmiségi és politikus, akik A Balkán békéjéért néven mozgalma indítottak.

* Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint január óta immár 46-an haltak meg egy egyelőre azonosítatlan, de az Ebolához hasonló vírus pusztulása nyomán a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

* A Richter skála szerint 4,7-es erősségű földrengés volt Iránban, Egyiptomban és Franciaországban.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

Május 1. – A munka nemzetközi ünnepe – A munkavállalók

szolidaritási napja

Május 1-je 1890 óta a munkások nemzetközi ünnepe, a II. Internacionálé párizsi döntése alapján, annak emlékére, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 1886-ban ezen a napon sztrájkok és demonstrációk voltak a 8 órás munkaidőért.

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.

Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. (Az ugyanerre a napra eső kereszténység előtti európai pogány ünnepek, mint pl. a Beltane, vagy a hagyományok, mint a májusfa állítása, más eredetűek és tartalmúak.)

Szerbiában állami ünnep.

115 éve, 1899. május 1-jén a Városligetben megnyitották a Közlekedési Múzeumot.
1896-ban a honfoglalás ezredik évfordulóján nagyszabású kiállítássorozatot rendeztek

Budapesten, hogy Magyarország  minél teljesebb képet adjon a világnak a múltjáról, a jelenéről, a magyarság eredményeiről a kultúra és a tudomány területén. A bemutatásra váró területek sorában jelen volt a közlekedés is, és egy vasúti múzeum alapításának ötlete is felvetődött.

A századvég közönsége rendkívül nagy figyelmet szentelt a millenniumi kiállításhoz szükséges tárgyak összegyűjtésének. Az "ezredéves kiállítás" X. csoportjaként ismertté vált közlekedés tárgyait a romantikus-eklektikus stílusban felépített Közlekedési Csarnokban (a Közlekedési Múzeum mai főépületében) mutatták be. Ide került mindaz, amit az ország a közlekedés fejlesztésében és vízépítés területén elért.

A Pfaff Ferenc MÁV-felügyelő tervezte csarnok kupolájának átmérője 26 méter, magassága 67 méter volt, a 3100 négyzetméteres kiállítótérben a vasút, a közút, a hajózás és vízépítészet, valamint a posta, távbeszélő és távírda legfontosabb tárgyai kaptak helyet. A közönség 18 mozdony modelljében gyönyörködhetett, köztük volt a ma is látható, 1:5 léptékű Pest gőzmozdony kicsinyített mása. A városi közlekedést eredeti járművekkel szemléltették: kiállították a debreceni gőzüzemű helyiérdekű vasút pótkocsiját és Budapest első állandó, Baross utcai villamosvonalának motorkocsiját 1889-ből.

A járművek, alkatrészek, különféle berendezési tárgyak, modellek mellett a fényképek, térképek, rajzok és menetjegyek gyűjteményét nemzetközi anyaggal egészítették ki.

A szervezők nem nyugodtak bele, hogy a sikeres és értékes gyűjtemény elkallódjon, ezért úgy döntöttek, hogy állandó kiállítást hoznak létre az ideiglenesnek épült pavilonból. A múzeum ügyének legfőbb szószólója Banovits Kajetán mérnök (később a Közlekedési Múzeum első igazgatója) volt, aki kitartó munkával elérte Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszternél, hogy engedélyezze a múzeum megalapítását.

A megnyitóra 1899. május 1-jén került sor. A gyűjteményt folyamatosan gyarapították, és a repülés magyar és külföldi gépei, modelljei is helyet kaptak az épületben. Mivel gyorsan nyilvánvalóvá vált a helyhiány, több terv született a múzeum bővítésére, illetve a Műegyetem mellé történő telepítésére. A pénzhiány és a két világháború azonban meghiúsította az elképzeléseket. 1944-ben két bombatalálat érte a múzeumot, jelentős károkat okozva az épületben és a kiállított tárgyakban.

A gyűjtemény sorsa hosszú évekig bizonytalan volt, s csak az 1950-es évek végén dőlt el, hogy helyreállítják a romos épületet. 1966. április 2-án nyitotta meg kapuit az új Közlekedési Múzeum,amelyet 1971-ben a kormány országos múzeummá nyilvánított. A múzeum 1987-ben új kiállítási épülettel bővült, a látogató ma valamennyi közlekedési ág fejlődésével megismerkedhet.

2009. január 1-jével a Közlekedési Múzeumot összevonták az Országos Műszaki Múzeummal, az új intézmény neve Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum lett. A múzeum jelenlegi állandó kiállításain a magyar vasút, a magyar autóközlekedés, a városi közlekedés és a magyar állami hajózás történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. A múzeum repüléstörténeti és űrhajózási gyűjteménye a városligeti Petőfi Csarnokban található. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum