Deli Andor és Hajnal Jenő elégedett. És mi? (2.)

Deli & Bocskor 14 módosító indítványa

Az Európai Bizottság Szerbiáról szóló, a 2016 októbertől 2018 áprilisáig terjedő időszakra vonatkozó 110 oldalas dokumentumot az Európai Parlament Külügyi Bizottsága szeptember 27-én másodszor vitatta meg.

Az ülésen a képviselők módosító javaslatai szerepeltek napirenden. David McAllister német néppárti EP-képviselő 23 pontból álló (9 oldal terjedelmű) Véleménytervezetére, az augusztus 30-ai beterjesztési határidőre, 239 módosító indítvány érkezett.[1] Ezeket a Külügyi Bizottság 155 oldal terjedelmű Módosítás c. anyagban foglalta össze.[2] Többségük a kisebbségi jogokra (15-17. bekezdés/pontok)[3] és a regionális együttműködésre és a jószomszédi kapcsolatokra (18-20. bekezdés/pontok)[4] vonatkozik.

Deli Andor, a FIDESZ-KDNP-VMSZ/BMC Európai Parlamenti Képviselője „14 módosító indítványt adott át a szerbiai uniós országjelentésre”[5] (valójában az EP elé kerülő Állásfoglalásra irányuló indítványra).

Először is meg kell állapítani, hogy a Módosítás 1-239 12. oldalán (a 26 alatt), 17. (37), 21. (45,46), 22. (47,48), 26. (53), 47. (91), 64. (114), 76. (130), 81. (138), 108. (174), 127. (204) és 143. (221) oldalán található 14 módosítás (pontosabban javaslat) mellett „Deli Andor, Bocskor Andrea” (ukrajnai, ugyancsak FIDESZ-KDNP képviselő)[6] neve áll.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a javaslatokat közösen nyújtották be. Deli viszont a közleményében ezekről úgy beszél („módosító indítványaimmal”, „módosító indítványaimban”),[7] mintha ezeket egyedül nyújtotta volna be. Legfeljebb azonban csak az indítványok társzerzője lehet.

A javaslatokat tartalmazó iratot bizonyára Deli „adta át”, de elképzelhető, hogy azokat valahol máshol, mások fogalmazták meg. Vélhetően a Fidesz berkeiben. Legyünk tisztában: Az EP képviselő is pártfüggő, a mozgástere eléggé szűk, egyedül aligha tehet még indítványt is.

Arról sem találtam információt, hogy „az MNT észrevételei”, „Deli Andor módosító indítványai révén” „belekerülhettek” a Szerbiáról szóló jelentésekbe, amint azt Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyilatkozta.[8]

Ismereteim szerint az MNT a 36 eddigi ülésének egyikén sem vitatott meg egyetlen szerb országjelentést sem, és az Európai Parlament ezzel kapcsolatos állásfoglalásairól sem nyitott vitát. Vagy ez elnök a saját véleménye szerint (felhatalmazás nélkül) lépett fel/járt el? Ezt pedig súlyos politikai hibának is lehetne mondani/tartani.

Miről is szólnak, mit tartalmaznak Deli & Bocskor indítványai? (A képviselők módosítási javaslatai dőlt, sötétebb betűvel vannak szedve.)

1. A 26-os számmal jelzett módosítás javaslatot tartalmaz a Preambulum (új)  Ca. bekezdésére, amely szerint  

Szerbia hozzájárult a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok, a béke és a stabilitás, a megbékélés, valamint a múlt lezáratlan kétoldalú kérdéseinek megoldását elősegítő környezet megerősítéséhez;

2.  A 37-es módosítás javaslat szövege az 1. bekezdésre/pontra vonatkozik:

1. üdvözli Szerbia folyamatos erőfeszítéseit az Európai Unióba való integráció útján;

felhívja Szerbiát és az Európai Bizottságot, hogy tevőlegesen népszerűsítse e stratégiai döntést a szerb és az uniós lakosság körében, valamint további összehangolt erőfeszítéseket kell tenniük az uniós finanszírozású projektek láthatóságának növelése érdekében;

3. A 45-ös módosítás javaslat szövege egy új 2c bekezdés beiktatására vonatkozik és

üdvözli a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című februári bizottsági közleményben szereplő értékelést, amely szerint Szerbia akár már 2025-ben is készen állhat a tagságra, ha szilárd politikai akarat érvényesül, valódi és tartós reformokat hajtanak végre és véglegesen rendezik a szomszédokkal fennálló vitákat;

4. A 46-ös módosítás javaslat szövege egy új 2a bekezdést tartalmaz, amely

kéri a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy támogassa az összes, technikailag kidolgozott fejezet haladéktalan megnyitását és a teljes csatlakozási tárgyalási folyamat felgyorsítást;

5. A 47-es módosítás javaslat szövege egy új 2b bekezdést javasol, melynek szövege

kéri az Európai Bizottságot, hogy az új Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) kidolgozása során vegye figyelembe az uniós tagjelölt országok csatlakozási folyamata terén tapasztalható különbségeket, a szerbiai reformok emberi és pénzügyi erőforrásokkal kapcsolatos összetettségét, valamint Szerbia esetében tegye lehetővé az IPA III eszköznek a csatlakozás után használt európai strukturális és beruházási alapokra alkalmazandó elvekkel és eljárásokkal összhangban történő programozását év végrehajtását;

6. A 48-as módosítás javaslat szövege egy új 2d bekezdést ajánl és ugyancsak

kéri a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy a 2018. februári nyugat-balkáni stratégiában vázoltaknak megfelelően a következő többéves pénzügyi keretben gondoskodjanak megfelelő előirányzatról Szerbia Európai Unióhoz való lehetséges csatlakozásához;

7. Az 53-as módosítás javaslat szövege:

3. üdvözli a Szerbia által a működőképes piacgazdaság megvalósítása, a gazdasági növekedés biztosítása és a makrogazdasági és monetáris stabilitás megőrzése terén tett előrelépést; hangsúlyozza, hogy Szerbia jó eredményeket ért el bizonyos, korábban problémát jelentő szakpolitikai hiányosságok kezelésében, különösen a költségvetés konszolidációja révén; kiemeli, hogy az állami tulajdonú vállalatok szerkezetátalakítása és privatizációja terén részleges előrelépés történt; hangsúlyozza a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alapvető fontosságát Szerbia gazdasága számára; hangsúlyozza a vállalkozói készségek fiatalok körében való fejlesztésének fontosságát;

8. A 91-es számú módisítás a 7. bekezdést/pontot bővíti:

7. sürgeti Szerbiát, hogy fokozza reformtörekvéseit a jogállamiság területén, különös tekintettel az igazságszolgáltatás függetlenségének és általános hatékonyságának biztosítására; hangsúlyozza, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani ezen a területen a valódi reformok végrehajtására; megállapítja, hogy bár történt bizonyos előrelépés a régóta húzódó végrehajtási ügyek lezárásában és a bírósági gyakorlat harmonizálását célzó intézkedések bevezetésében, az igazságszolgáltatás függetlensége Szerbiában nem biztosított teljes mértékben; felhívja Szerbiát, hogy javítsa  az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságát, pártatlanságát, szakmaiságát és általános hatékonyságát, és hozzon létre ingyenes jogi segítségnyújtási rendszert; hangsúlyozza, hogy az egységes informatikai rendszer megteremtése, valamint a bírák és az igazságügyi alkalmazottak képzése tovább javíthatja a szerb igazságszolgáltatás teljesítményét, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy e téren fokozza pénzügyi és technikai segítségnyújtást;

9. A 114-es módosítás egy szóval változtatja a 10. bekezdés/pontot (a „pozíciója” helyett a dokumentumait szót javasolja):

10. hangsúlyozza, hogy javítani kell a jogalkotási folyamat átláthatóságát, inkluzív jellegét és minőségét; üdvözli a sürgősségi jogalkotási eljárások alkalmazásában megfigyelhető csökkenést; hangsúlyozza azonban, hogy a sürgősségi eljárások még mindig gyakori alkalmazása aláássa a parlament és a nyilvánosság általi ellenőrzést; hangsúlyozza, hogy kerülni kell az olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák a szerb parlament abbéli képességét, hogy valódi vitát folytasson a jogalkotásról, illetve ellenőrzést gyakoroljon felette; üdvözli a szerb parlamentnek az átláthatóság fokozására tett folyamatos erőfeszítéseit a Szerbia uniós csatlakozási fejezetekkel kapcsolatos tárgyalási dokumentumait érintő viták, illetve a fő tárgyalócsoporttal és az Európai Unióval kapcsolatos nemzetgyűléssel való egyeztetések révén; hangsúlyozza, hogy a független szabályozó szervek szerepét teljes mértékben el kell ismerni és támogatni kell;

10. A 130-as módosítási javaslat a 11-es bekezdésre/pontra vonatkozik (a „konzultációt szorgalmaz” helyett a konzultáció gyakorlatának folytatását szorgalmazza):

11. üdvözli az ország igazságszolgáltatási rendszerére vonatkozó alkotmányreform-tervezetnek a Velencei Bizottság részére, véleményezés céljából történő benyújtását; hangsúlyozza a Velencei Bizottság által tett ajánlások teljes körű végrehajtásának fontosságát; átfogó nyilvános konzultáció gyakorlatának folytatását szorgalmazza a végleges tervezetnek a szerb parlamenthez történő benyújtása előtt;

11. A 12-es bekezdésre/pontra tett 138-as javaslat szövege:

12. üdvözli Szerbiának a közigazgatás reformja terén elért előrehaladását, amely több új törvény elfogadásában nyilvánult meg a közszolgálati fizetések, a munkaügyi kapcsolatok, a helyi önkormányzatoknál és autonómtartományokban alkalmazott fizetések, valamint a nemzeti képzési akadémia tárgyában; megjegyzi, hogy a kulcsfontosságú reformok sikeres végrehajtásához fontos, hogy minden szinten megerősítsék az igazgatási kapacitást, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy e téren fokozza erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy a felsővezetői kinevezésekre kifejtett

politikai befolyás továbbra is aggodalomra ad okot; üdvözli az Európai Integrációs Minisztérium létrehozását, amelybe beolvasztásra kerültek a korábbi szerb európai integrációs hivatalszervezeti egységei, és amely továbbra is politikai iránymutatást nyújt az európai integráció tekintetében;

12.  A 174-es javaslat valójában az egyetlen, amely a nemzeti kisebbségekre vonatkozik.

Ennek a teljes szövege, a Deli & Bocskor módosításokkal együtt:

5. üdvözli a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv és a nemzeti kisebbségeket támogató alap létrehozásáról szóló rendelet elfogadását; megállapítja, hogy a nemzeti kisebbségeket támogató alap működik, és finanszírozását megemelték; üdvözli a kisebbségi jogok keretéről szóló döntő fontosságú jogszabályok elfogadását, ideértve a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt, a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól szóló törvényt, valamint a nyelvek hivatalos használatáról szóló törvényt; megismétli arra irányuló felhívását, hogy javítsák a koordinációt és az érdekelt felek bevonását, valamint teljes körűen, következetesen és időben hajtsák végre a cselekvési tervet és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló jogszabályokat, különösen az oktatással és a kultúrával, a hivatalos nyelvhasználattal, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás minden szintjén biztosított megfelelő képviselettel és a média és az egyházi szolgáltatások kisebbségi nyelveken való hozzáférhetőségével kapcsolatban;

13. A 204-es javaslat teljes szövege, a módosítási javaslattal:

18. üdvözli, hogy Szerbia továbbra is elkötelezett a többi bővítési országgal és a

szomszédos tagállamokkal való konstruktív kétoldalú kapcsolatok mellett; örömmel veszi tudomásul, hogy Szerbia továbbra is aktív szerepet játszott számos regionális együttműködési kezdeményezésben, például a dél kelet-európai együttműködési folyamatban, a Regionális Együttműködési Tanácsban, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásban (CEFTA), az adriai- és jón-tengerikezdeményezésben, a Duna-régióra vonatkozó európai uniós makroregionális stratégiákban (EUSDR), az adriai- és jón-tengerirégióra vonatkozó uniós stratégiában (EUSAIR), a Brdo–Brijuni-folyamatban, a „nyugat-balkáni hatok” kezdeményezésben és összeköttetési menetrendjében, valamint a berlini folyamatban; örvendetesnek tartja, hogy Szerbia jelentős kötelezettségvállalásokat tett arra vonatkozóan, hogy végrehajtsa a nyugat-balkáni regionális gazdasági térség fejlesztésére vonatkozó többéves cselekvési tervet; ismételten felhívja Szerbiát, hogy a folyamatban részt vevő adományozókkal együttműködve hajtsa végre az összeköttetési menetrenddel kapcsolatban beütemezett reformintézkedéseket; hangsúlyozza, hogy a fennálló bilaterális viták nem hátráltathatják a csatlakozási folyamatot;

14. A Koszovóra vonatkozó 20. bekezdésre tett módosítás:

20. üdvözli, hogy Szerbi a folyamatos szerepvállalásról tesz tanúbizonyságot a

Koszovóval való viszony rendezése terén, és elkötelezett az Unió közvetítésével

létrejött párbeszéd során elért megállapodások végrehajtása iránt; üdvözli, hogy Vučić elnök belső párbeszédet indított Koszovóval kapcsolatban; megismétli arra vonatkozó felhívását, hogy jóhiszeműen és kellő időben haladjanak előre a már elért összes megállapodás teljes körű végrehajtásával, céltudatosan folytassák a rendezési folyamatot arra ösztönözve mindkét felet, hogy; hangsúlyozza a szerb önkormányzatokból álló közösség létrehozásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok átfogó normalizálására irányuló párbeszéd újszakaszával kapcsolatos munkát, amelyet kötelező erejű megállapodásban kell meghatározni; megismétli az EKSZ-hez intézett felhívását, hogy végezze el a felek által a kötelezettségeik teljesítése során nyújtott teljesítmény értékelését.

David McAllister Véleménytervezetének a nemzeti kisebbségre vonatkozó egyetlen (15.) pontjában egy szó nincs a nemzeti kisebbségi autonómiáról. Deli & Bocskor ezzel szemben „üdvözli a kisebbségi jogok keretéről szóló döntő fontosságú jogszabályok elfogadását, ideértve a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt”, amely köztudottan civil szervezetre sorvasztotta a nemzeti tanácsokat, megfosztva őket számos illetékességüktől, a kulturális önkormányzatnak még a látszatától is.

A két képviselő a nyelvek hivatalos használatáról szóló törvényt is „üdvözli”, amely Szerbiában valójában kiiktatta a latin írásmódot a hivatalos használatból, pedig ezt az írást használja a legtöbb nemzet kisebbség. A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési tervet[9] is ide sorolja, amely nem javítja a nemzeti kisebbségek társadalmi és politikai helyzetét. 

Deli & Bocskor a módosítási javaslatukban továbbra is „a közigazgatás és az igazságszolgáltatás minden szintjén biztosított megfelelő” és nem a részarányos képviseletet javasolják. A megfelelő képviseletet ismerjük, a részarányosat követeljük! Ez is azt mutatja, hogy nem a nemzeti kisebbségi érdekeket képviselik. Nem ártana, ha egy picit odafigyelnének a képviselők!

Egyetlen szóval nem említik a rehabilitálások és a vagyon-visszaszármaztatások akadályozását az állami szervek részéről,[10] pedig az EP 2016. február 4-i állásfoglalásában (9. pont)

„emlékezteti a szerb kormányt a rehabilitációs törvény teljes körű, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására; a szerb kormánynak a kárpótlási törvény további módosítását javasolja annak érdekében, hogy a természetbeni kárpótlással kapcsolatban felszámoljanak minden eljárási és jogi akadályt”.[11]

Ezek lennének Deli & Bocskor javaslatai. Hogy az összesen 239 módosító indítványból melyiket és milyen tartalommal fogadja el október 9-én az EP Külügyi Bizottsága[12] az egyelőre még talány.

Egészében véve, probléma ezzel az EP állásfogásra irányuló indítvánnyal az is, hogy egyáltalán nem tekinti át, Szerbia mit teljesített a korábbi állásfoglalásokból és mit nem. Pedig éppen erre lenne szükség!

Természetesen más ország EP-képviselői is tettek módosítási javaslatokat az Állásfoglalásra irányuló indítványra. Deli nyilatkozatiban ezt sem említette. Ezekről a folytatásban lesz szó.

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2018. október 4.

---

[1] Európai Parlament. Külügyi Bizottság. VÉLEMÉNYTERVEZET a Bizottság Szerbiáról szóló, 2018. évi jelentéséről. 2018/2146 (INI), 8.6.2018. Külügyi Bizottság. Előadó: David McAllister

PR\1157887HU.docx (7/9) PE623.683v02-00

[2] Módosítás 1-239. AM\1162207HU.docx PE627.018v02-00, 2018. szeptember 5.

[3] Lásd a 13-as jegyzetben, 7. oldal.

[4] Lásd a 13-as jegyzetben, 8-9. oldal.

[5] A vajdasági magyarság jogainak erősítése a cél. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22803/A-vajdasagi-magyarsag-jogainak-erositese-a-cel.html, 2018. szeptember  27. [14:52] Lásd még: 14 módosító indítványt adott át a szerbiai uniós országjelentésre Deli Andor. http://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/14-modosito-inditvanyt-adott-szerbiai-unios-orszagjelentesre-deli-andor

Deli erről szeptember 5-én a Szabadkai Magyar Rádiónak Brüsszelben már nyilatkozott: 14 módosító indítványt adott át a szerbiai uniós országjelentésre Deli Andor. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/14-modosito-inditvanyt-adott-szerbiai-unios-orszagjelentesre-deli-andor, 2018. szeptember 5. [13:16 és 16:58]

[6] Andrea Bocskor. http://www.europarl.europa.eu/meps/hu/124712/ANDREA_BOCSKOR_home.html

[7] Lásd A vajdasági magyarság jogainak erősítése a cél c. írást az 5-ös jegyzetben.

[8] Németh Ernő. Deli Andor: Sikeres volt az MNT-vel folytatott együttműködés.

https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22811/Deli-Andor-Sikeres-volt-az-MNT-vel-folytatott-egyuttmukodes.html, 2018. szeptember 28. [16:57].

[9] http://www.puma.vojvodina.gov.rs/dokumenti/Madjari/Jogszabalyok/kisebbsegi_cselekvesi_terv_07072017.pdf

[10] Lásd az újvidéki RTV 2018. szeptember 24-i Fókusz c. műsorát amelyben a restitúcióról szólt: Az állam akadályozza a vagyon-visszaszármaztatást?

http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Restit%C3%BAci%C3%B3

[11] Az Európai Parlament 2016. február 4-i állásfoglalása a Szerbiáról szóló 2015. évi jelentésről (2015/2892(RSP)). http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2016-0046+0+DOC+XML+V0//HU

[12] Povázsánszki Csilla: Helyes úton az EU felé. Magyar Szó, 2018. október 28. 1. és 3., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3795/kulfold_eu/190441/Helyes-%C3%BAton-az-EU-fel%C3%A9.htm, 2018. szeptember 28. [09:53] >> 2018. szeptember 28. [15:43]

Szávay István a délvidéki magyar autonómiatörekvésekről

Szili Katalin volt az Autonómia albizottság vendége

Mmegtartotta  első ülését ebben a ciklusban az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága Autonómia albizottsága. A testület létét kiemelten fontosnak tartom, hisz a Jobbik szerint az önrendelkezés biztosítása a külhoni magyar megmaradás elsőszámú záloga. Ennek megfelelően pártunkban is Autonómia munkacsoport alakult, valamint a jövő évi európai parlamenti választási kampányunk kiemelt témája a migráció és az elvándorolt magyarság mellett a külhoni autonómiatörekvések támogatása lesz.
Az ülésen Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, Kulcsár-Terza József bukaresti parlamenti képviselőt, valamint Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt korábbi elnökét hallgattuk meg. Szili Katalin véleményünk szerint lelkiismeretesen és elkötelezetten végzi munkáját, amelynek ha nem is látványos, de konkrét eredményei is vannak már, és az autonómiát pártpolitikától független, össznemzeti ügynek tekinti. Azonban kénytelen voltam felhívni a figyelmét arra, hogy ha magára integratív személyként, hangsúlyozottan nem pártpolitikusként tekint, akkor nem volt szerencsés nyíltan beszállnia a választási kampányba például olyan kijelentésekkel, hogy „a baloldal és a Jobbik összefogása káoszba taszítaná az országot.” (Mintha erről bármikor is szó lett volna, leszámítva a kormánymédia folyamatos hazudozását.) Ha anno MSZP-s képviselőként képes volt levetni nemzeti ügyekben annak a pártnak a béklyóit, akkor jobb lenne nem magára venni most egy másikét.
Szili Katalin felszólalásában végigvette az autonómiaküzdelem helyzetét az egyes külhoni régiókban, és külön kitért a több létező székelyföldi koncepció összehangolásának szükségességére. Ennek kapcsán jeleztem, hogy a többi elcsatolt területen is fontos lenne figyelni arra, hogy minden érintett szereplő véleményét kikérjük, különösen annak fényében, hogy az előadók ma is hangsúlyozták, hogy az önrendelkezés tervét nem Budapesten kell megírni. Délvidéken például a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) saját kidolgozott javaslattal rendelkezik, ám egyeztetések kizárólag a Fidesz fiókszervezeteként működő VMSZ-szel történnek. A miniszterelnöki megbízott jelezte, hogy szívesen áll elébe a VMDK vezetőivel való találkozónak. A magam részéről csak üdvözölni tudom, ha ez valóban megtörténik majd. Délvidék kapcsán aláhúztam azt is, hogy a Szili Katalin szerint a kulturális autonómia kiváló példájaként szolgáló Magyar Nemzeti Tanács jogköreit fontos egyetértési jogok megszüntetésével épp a közelmúltban szűkítették, erre a megjegyzésemre azonban semmilyen választ nem kaptam.
Brenner Koloman jobbikos képviselőtársam mellett magam is hangsúlyoztam, hogy miközben a magyar diplomácia folyamatosan vívja – többnyire öncélú, pártérdekek diktálta – harcait az európai és nemzetközi térben, aközben a külhoni magyar autonómia-törekvések kérdése valahogy soha nem merül fel ezeken a fórumokon. Időről időre előkerül az a panasz, hogy az EU-ban nem értik az őshonos nemzeti kisebbségek problémáját, és összekeverik őket a szexuális kisebbségekkel, vagy a migránsokkal. De akkor talán nem kéne tenni is ez ellen?
Hosszú ideje ismert, hogy a szomszédos országok, főleg Románia komoly ünneplésre készülnek Trianon századik évfordulója, és az ahhoz vezető események kapcsán. Ezért régóta szorgalmazzuk, hogy ezt az évet Trianon Emlékévvé kell nyilvánítani, hogy Magyarország is kellő erővel és határozottsággal reagálhasson az utódállamok hazugságaira és várható provokációira. Feltettem ma a kérdést Kulcsár-Terza Józsefnek és Toró T. Tibornak, hogy ők – erdélyi magyar politikusokként – fontosnak tartanák-e ezt, azonban az albizottság elnöke, a fideszes Zsigmond Barna Pál időhiányra hivatkozva lezárta az ülést, mielőtt válaszolhattak volna.
A Jobbik kiemelten fontosnak tartja tehát az Autonómia albizottság létét, és a továbbiakban is aktívan részt kíván venni munkájában, azonban fontos, hogy a hangzatos szavakat valós tettek is kövessék, mert ez szükséges a külhoni magyarság megmaradásához. Fontos, hogy nagy összegű támogatások érkeznek hozzájuk, de a pénz nem minden!

2018. október 1. [7:23]

https://www.facebook.com/szavayistvan/

Deli Andor és Hajnal Jenő elégedett. És mi? (1.)

„Deli: Az MNT-nek köszönhetően példaértékű a Szerbiában élő magyarság helyzete”[1]

Deli Andor, a FIDESZ-KDNP-VMSZ/BMC Európai Parlamenti Képviselőjének az utóbbi napokban a Délvidékkel/Vajdasággal kapcsolatban legalább két „jelenése” is volt. Elvégre meg kell „dolgozni” a „havi 7957 (!) eurós fizetéséért és a plusz havi 4299 eurós irodai juttatásért még az Európai Parlamentben futtatott hűbéresnek”[2] is.

Szeptember 27-én  Deli Andor közleményéről értesültünk részletesebben, hogy „14 módosító indítványt adott át a szerbiai uniós országjelentésre”.

– Módosító indítványaimmal szeretném elérni, hogy a vajdasági magyarság érdekei megjelenjenek a szerb országjelentésben. Célom, hogy a csatlakozási folyamatok végére a vajdasági magyarság egy, a jogaiban és helyzetében megerősödött közösséggé váljon, erre ugyanis lehetőséget adnak az Európai Unió és Szerbia közötti társulási tárgyalások – mondta Deli Andor a 2018-as szerb országjelentés kapcsán.[3]

– Módosító indítványaimban üdvözöltem az elért eredményeket, ám rámutattam a folyamat hiányosságaira is. Nagy előrelépés a kisebbségi jogokat szabályozó törvények elfogadása, főképp a nemzeti tanácsokról szóló törvény régen várt módosítása, mely előfeltétele volt a novemberben esedékes nemzeti tanácsi választásoknak. Hasonlóképpen fontos a jogszabályok és a kisebbségi cselekvési terv következetes végrehajtása. Hangsúlyoztam a részarányos foglalkoztatás szerepét a közigazgatás minden szintjén és az igazságszolgáltatás rendszerében is. Valamint kiemeltem a hivatalos nyelvhasználat, az anyanyelven történő oktatás és tájékoztatás jelentőségét. Amennyiben ezeken a területeken sikerül a gyakorlatban is szilárd eredményeket elérni, úgy a szerbiai kisebbségvédelmi jogrendszer példaértékű lehet az egész Európai Unióban – tette hozzá közleményében az önhibáján kívül lett néppárti politikus.[4]

 

Deli Andor és Hajnal Jenő

Szeptember 28-án Deli Hajnal Jenővel, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökével „áttekintette az elmúlt négy év együttműködését”, amiről délelőtt Szabadkán sajtótájékoztatón számoltak be.[5]

Mindkét fél véleménye szerint „a munka nagyon intenzív volt”. A két tisztségviselő a találkozón „visszatekintett a kisebbségi akcióterv kialakítása során folytatott megbeszéléseikre, majd annak a bemutatására az Európai Parlamentben, de megemlítették az ösztöndíjas tanulmányutakon lévők csoportjainak ottani fogadását is”.[6]

Deli szerint fontos időszak zárult most le, hiszen megszülettek az új törvények, amelyek által tisztázódott, hogy a szerbiai nemzeti tanácsok milyen jogállással, milyen hatáskörökkel rendelkeznek. „A vajdasági magyarságnak egyértelműen érdeke, hogy minél tömegesebben vegyen részt a nemzeti tanácsi választásokon – szögezte le Deli. Hozzátette: Az MNT-nek köszönhetően példaértékű a Szerbiában élő magyarság helyzete.”[7]

Hajnal Jenő annak fontosságáról beszélt, hogy az MNT Brüsszelben és Strasbourgban is ismertethette álláspontját. Kijelentette: Deli Andor számos szakmai tanáccsal segítette a Magyar Nemzeti Tanács munkáját. Kiemelte a kisebbségi akcióterv kidolgozását, és azt, hogy 2015 szeptemberében Brüsszelben, majd egy évre rá Strasbourgban, Deli közbenjárásával, ismertethette az Európai Parlament számára is fontos problémákat.[8]

Az MNT elnöke szerint az Európai Unióval való kapcsolattartás számukra azért is jelentős, mert a képviselő személyében közvetlen támaszhoz jutottak az Európai Parlamentben, de nemcsak Brüsszelben fontos ez a jelenlét, hanem itthon is, hiszen a törvények megalkotásánál az éves, Szerbiáról szóló jelentések is nagyon fontosak, sokat nyomnak a latban, ezen jelentésekbe pedig az MNT észrevételei is bekerülhetnek Deli Andor módosító indítványai révén.[9]

Deli Andor és Hajnal Jenő – a nyilatkozatok szerint – kölcsönösen meg vannak elégedve az együttműködésükkel, az MNT munkájával és az elért eredményekkel. De vajon elégedettek vagyunk-e mi is?  Ez hozzáállás kérdése, amire a legjobb válasz a mindennapi gyakorlat elemzése lenne.

Deli és Hajnal tevékenységének egyik fontos fokmérője az Európai Unió Szerbiáról szóló éves jelentése. Ebből látszani kellene annak is, hogy Deli, illetve Hajnal milyen tevékenységet fejtett ki az érdekünkben.  Ezt a jelentés az Európai Parlament megvitatja és határozatot fogad el, amelyben értékeli az ország uniós csatlakozása szempontjából fontos lépéseket, valamint rámutat a teljesítésre váró feladatokra.

Az Európai Bizottság (EB) Szerbiáról szóló 2018. évi jelentésében,[10] a Jog uralma és az alapvető jogok c. 2.2. fejezetben (2.2.1. 23. fejezet Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) a „kisebbségekről” az alábbi szöveg olvasható:

Jogi keret a kisebbségek tiszteletben tartására, valamint a kulturális jogok védelmére és ez általában meg lett erősítve és összhangban van a nemzeti kisebbségről szóló keretegyezménnyel.[11] Habár az etnikai viszonyok továbbra is jók és stabilak, még mindig léteznek regionális különbségek. Összességében tekintve, javítani kell a politikák alkalmazását és a törvényhozást, hogy a létező következetlenségek megoldódjanak. Egyes térségek, amelyek lakosságának többségét a kisebbségek képezik, továbbra is a legfejletlenebbek között vannak. A nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó cselekvési terv megvalósítását meg kell gyorsítani és meg kell javítani a koordinációt, valamint be kell kapcsolni az érdekelt feleket. A köztársasági nemzeti kisebbségügyi tanács jó együttműködést alakított ki a nemzeti tanácsokkal. A nemzeti kisebbségi alap működik és a pénzelése megnövekedett. Helyi nemzeti kisebbségügyi tanácsok nem lettek létrehozva minden községben, amelyekben ezt a kötelezettséget a törvény előírja. Ezen kívül, szükséges megvilágosítani a szerepüket és a mandátumukat. Még mindig folyamatban van a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény összehangolása az alkotmánybíróság mérvadó döntésével és az ágazati törvényekkel. Habár az ügyészek állami tanácsáról szóló rendeletet megváltoztatták, hogy figyelembe vegyék az etnikai összetételt az ügyészek kinevezésekor, a nemzeti kisebbsége továbbra se nincsenek elegendő számban képviselve a közigazgatásban.

Előrehaladás történt az oktatásban. Az Oktatásügyi Minisztérium elkezdte a szerb, mint második nyelv eredményiek általános mércéiről szóló szabályzat alkalmazását. A nyolc nemzeti kisebbség nemzeti tanácsával történt egyetértési memorandum és a mérvadó függelékek aláírása után a tankönyveknek a nemzeti kisebbségi nyelveken való kiadásáról, folytatódik a könyvek előkészítése és kiadása. Konstruktív párbeszédre van szükség az albán nemzeti kisebbség nemzeti tanácsával az albán nyelvű tankönyvek előkészítéséről és kiadásáról. A középiskolai tankönyvek biztosításának előkészületei még mindig nem kezdődtek el. Szerbia szerte szükséges a nemzeti kisebbségi nyelveken lehetővé tenni az istentiszteletekhez való hozzáférést. A sajtó magánosítása után, a nemzeti kisebbségi nyelveken való műsorsugárzás továbbra is veszélyeztetett, az elégtelen pénzelés és a tartalom ellenőrzése miatt. Továbbra is szükséges a közszolgáltatási tájékoztatásnak a nemzeti kisebbségi nyelveken való országos szintű javítása.  

Az EB jelentése a 2016. októbertől 2018 áprilisáig terjedő időszakra vonatkozik. A 110 oldalas dokumentumot Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője 2018. április 17-én adta át Ana Brnabić szerb kormányfőnek.[12]

Az angol nyelvű jelentésben mindössze 28 sor található a (nemzeti) „kisebbségekről”, a következő, romákkal foglalkozó passzus pedig alig egy sorral kevesebb (a szerb fordításban 32 sor).

A jelentés nem a megfelelő sorrendben van – a szexuális kisebbségek (LGBT) populáció, valamint a munkások jogairól és szakszervezeti szerveződéséről szóló passzusok után (a szerb nyelvű szövegben 31-32. oldalon, az angol nyelvűben a 28-29. oldalon) – és módon kezeli az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetét, valamint problémáit. Túlságosan általános, szinte semmi konkrétumot nem tartalmaz, többnyire a korábbi országjelentésekből már ismert mondatokat ismétli. Jórészt el is évült.

Azt viszont ki lehet szűrni belőle, hogy a nemzeti kisebbség által lakott „egyes térségek a legfejletlenebbek között vannak”, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítását célzó cselekvési terv megvalósítása nem halad, hogy még „a nemzeti kisebbségügyi tanácsok nem lettek létrehozva minden községben, amelyekben ezt a kötelezettséget a törvény előírja”... Ezek is azt mutatják, Szerbia nem fordít túlságosan nagy figyelmet a nemzeti kisebbségekre.

Az országjelentést az EP Külügyi Bizottsága szeptember 27-én másodszor vitatta meg. Az ülésen a képviselők módosító javaslatai szerepeltek napirenden. David McAllister német néppárti EP-képviselő 23 pontból álló (9 oldal terjedelmű) Véleménytervezetére, az augusztus 30-ai beterjesztési határidőre, 239 módosító indítvány érkezett.[13] Ezeket a Külügyi Bizottság 155 oldal terjedelmű anyagában foglalta össze.[14] Többségük a kisebbségi jogokra (15-17. bekezdés/pontok)[15] és a regionális együttműködésre és a jószomszédi kapcsolatokra (18-20. bekezdés/pontok)[16] vonatkozik.

A kisebbségek tiszteletben tartása és védelme c. fejezet teljes szövege:

15. üdvözli a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv és anemzeti kisebbségeket támogató alap létrehozásáról szóló rendelet elfogadását;szorgalmazza a cselekvési terv teljes körű végrehajtását és az érdekelt felekkel való fokozott egyeztetést, illetve azok nagyobb mértékű bevonását; megállapítja, hogy a nemzeti kisebbségeket támogató alap működik, és finanszírozását megemelték; megismétli a Szerbiához intézett felhívását, hogy biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabályok következetes végrehajtását, többek között az oktatással, a nyelvhasználattal, a közigazgatásban való képviselettel és a média és az egyházi szolgáltatások kisebbségi nyelveken való hozzáférhetőségével kapcsolatban is;

16. megállapítja, hogy a Vajdaság kulturális sokszínűsége hozzájárul Szerbia identitásához; hangsúlyozza, hogy a Vajdaság önállóságát meg kell őrizni, és hogy a Vajdaság  pénzügyi erőforrásairól szóló törvényt az alkotmány által előírt módon, további késedelem nélkül el kell fogadni;

17. üdvözli a romák társadalmi befogadásáról szóló, 2016–2025 közötti időszakra vonatkozó új stratégia, valamint az oktatásra, egészségügyre, lakhatásra és foglalkoztatásra kiterjedő cselekvési terv elfogadását; szorgalmazza a romák befogadásáról szóló új stratégia és a cselekvési terv teljes körű végrehajtását;[17]

A szerb országjelentésről, illetve a Véleménytervezetről és a 239 módosító indítványról – köztük „Deli Andor 14  indítványáról” is – október 9-én szavaz az EP Külügyi Bizottsága.[18]

Mennyire segítik Deli javaslatai, hogy „a csatlakozási folyamatok végére a vajdasági magyarság egy, a jogaiban és helyzetében megerősödött közösséggé váljon”?

Miről is szólnak, mit tartalmaznak Deli indítványai? A folytatásban ezekkel ismerkedünk.

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2018. október 2.

---

[1] VRTV. Deli: Az MNT-nek köszönhetően példaértékű a Szerbiában élő magyarság helyzete. http://www.rtv.rs/hu/nemzeti-tanacsi-valasztasok-2018/deli-az-mnt-nek-k%C3%B6sz%C3%B6nhet%C5%91en-p%C3%A9lda%C3%A9rt%C3%A9k%C5%B1-a-szerbi%C3%A1ban-%C3%A9l%C5%91-magyars%C3%A1g-helyzete_953710.html, 2018. szeptember 28. [13:13]

[2] Purger Tibor: Ez lenne a „keresztény(demokrata)” tollforgatás? https://szabadmagyarszo.com/2018/09/16/ez-lenne-a-keresztenydemokrata-tollforgatas/, 2018. szeptember 16. [4:33] 

[3] A vajdasági magyarság jogainak erősítése a cél. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22803/A-vajdasagi-magyarsag-jogainak-erositese-a-cel.html, 2018. szeptember  27. [14:52] Lásd még: 14 módosító indítványt adott át a szerbiai uniós országjelentésre Deli Andor. http://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/14-modosito-inditvanyt-adott-szerbiai-unios-orszagjelentesre-deli-andor

Deli erről szeptember 5-én a Szabadkai Magyar Rádiónak Brüsszelben már nyilatkozott: 14 módosító indítványt adott át a szerbiai uniós országjelentésre Deli Andor. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/14-modosito-inditvanyt-adott-szerbiai-unios-orszagjelentesre-deli-andor, 2018. szeptember 5. [13:16 és 16:58]

[4] Lásd A vajdasági magyarság jogainak erősítése a cél c. írást a 3-as jegyzetben.

[5] Németh Ernő. Deli Andor: Sikeres volt az MNT-vel folytatott együttműködés.

https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22811/Deli-Andor-Sikeres-volt-az-MNT-vel-folytatott-egyuttmukodes.html, 2018. szeptember 28. [16:57]. Lásd még a VRTV-nek az 1-es jegyzetben idézett tudósítását és K-k Az MNT nélkül nem menet volna c. írását. Magyar Szó, 2018. szeptember 29. 1 és 5.

[6] Lásd Németh írását az 5-ös jegyzetben.

[7] Lásd a VRTV tudósítását az 1-es jegyzetben.

[8] Lásd az 5-ös jegyzetben lévő írást, illetve tudósítást.

[9] Lásd Németh írását a 5-ös jegyzetben.

[10] ЕВРОПСКА КОМИСИЈА. Република Србија. Извештај за 2018. годину. [Strasbourg, 2018. 4. 17.,

SWD(2018) 152 final, 28-29 p.] http://www.pregovarackagrupa27.gov.rs/?wpfb_dl=140, vagy http://www.mei.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/godisnji_izvestaji_ek_o_napretku/izvestaj_ek_o_srbiji(1).pdf 

Az angol nyelvű jelentés itt olvasható: Serbia 2018 Report. SWD(2018) 152 final

https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/20180417-serbia-report.pdf

[11] Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900034.TV, vagy http://www.sogorcsaba.eu/docs/Keretegyezmeny.pdf

[12] Srbija napredovala u ekonomiji, dok se pitanjima slobode medija i borbe protiv korupcije treba više i efikasnije baviti [Szerbia fejlődött a gazdaságban, míg a médiaszabadsággal és a korrupció elleni küzdelemmel többet és hatékonyabban kell foglalkozni.] https://europa.rs/srbija-napredovala-u-ekonomiji-dok-se-pitanjima-slobode-medija-i-borbe-protiv-korupcije-treba-vise-i-efikasnije-baviti/, 2018. május 8.

[13] Európai Parlament. Külügyi Bizottság. VÉLEMÉNYTERVEZET a Bizottság Szerbiáról szóló, 2018. évi jelentéséről. 2018/2146 (INI), 8.6.2018. Külügyi Bizottság. Előadó: David McAllister

PR\1157887HU.docx (7/9) PE623.683v02-00

[14] Módosítás 1-239. AM\1162207HU.docx PE627.018v02-00, 2018. szeptember 5.

[15] Lásd a 13-as jegyzetben, 7. oldal.

[16] Lásd a 13-as jegyzetben, 8-9. oldal.

[17] Lásd a 15-ös jegyzetben idézett oldalon.

[18] Povázsánszki Csilla: Helyes úton az EU felé. Magyar Szó, 2018. október 28. 1. és 3., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3795/kulfold_eu/190441/Helyes-%C3%BAton-az-EU-fel%C3%A9.htm, 2018. szeptember 28. [09:53] >> 2018. szeptember 28. [15:43]

Amíg Pásztorék hallgatnak, addig a jobbikos a délvidéki autonómiért szállt síkra

A magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának hétfői – ebben a ciklusban első – budapesti ülésén szó esett a Kárpát-medencei autonómiakoncepciókról.  Az ülésen Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, Kulcsár-Terza József bukaresti parlamenti képviselőt, valamint Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt korábbi elnökét hallgatták meg a képviselők.

 

Szávay István, a Jobbik képviselője Facebook-bejegyzésében megírta, hogy a testület létét kiemelten fontosnak tartja, hisz a Jobbik szerint az önrendelkezés biztosítása a külhoni magyar megmaradás elsőszámú záloga. Ennek megfelelően a Jobbikban is Autonómia munkacsoport alakult, valamint a párt jövő évi európai parlamenti választási kampányának kiemelt témája a migráció és az elvándorolt magyarság mellett a külhoni autonómiatörekvések támogatása lesz.

Szili Katalin felszólalásában végigvette az autonómiaküzdelem helyzetét az egyes külhoni régiókban, és külön kitért a több létező székelyföldi koncepció összehangolásának szükségességére. Ennek kapcsán Szávay jelezte, hogy a többi elcsatolt területen is fontos lenne figyelni arra, hogy minden érintett szereplő véleményét kikérjék, különösképpen annak fényében, hogy az előadók a hétfői ülésen is hangsúlyozták, hogy az önrendelkezés tervét nem Budapesten kell megírni. Mint elmondta, Délvidéken például a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) saját kidolgozott javaslattal rendelkezik, ám egyeztetések kizárólag a Fidesz fiókszervezeteként működő VMSZ-szel történnek. A miniszterelnöki megbízott jelezte, hogy szívesen áll elébe a VMDK vezetőivel való találkozónak.

Délvidék kapcsán Szávay aláhúzta azt is, hogy a Szili Katalin szerint a kulturális autonómia kiváló példájaként szolgáló Magyar Nemzeti Tanács jogköreit fontos egyetértési jogok megszüntetésével épp a közelmúltban szűkítették, erre a megjegyzésére azonban elmondása szerint semmilyen választ nem kapott.

„Brenner Koloman jobbikos képviselőtársam mellett magam is hangsúlyoztam, hogy miközben a magyar diplomácia folyamatosan vívja – többnyire öncélú, pártérdekek diktálta – harcait az európai és nemzetközi térben, aközben a külhoni magyar autonómia-törekvések kérdése valahogy soha nem merül fel ezeken a fórumokon. Időről időre előkerül az a panasz, hogy az EU-ban nem értik az őshonos nemzeti kisebbségek problémáját, és összekeverik őket a szexuális kisebbségekkel, vagy a migránsokkal. De akkor talán nem kéne tenni is ez ellen?“

 – teszi fel a teljesen jogost kérdést Szávay.

A Jobbik képviselője a Facebook-bejegyzésében azt írta:

„Hosszú ideje ismert, hogy a szomszédos országok, főleg Románia komoly ünneplésre készülnek Trianon századik évfordulója, és az ahhoz vezető események kapcsán. Ezért régóta szorgalmazzuk, hogy ezt az évet Trianon Emlékévvé kell nyilvánítani, hogy Magyarország is kellő erővel és határozottsággal reagálhasson az utódállamok hazugságaira és várható provokációira. Feltettem ma a kérdést Kulcsár-Terza Józsefnek és Toró T. Tibornak, hogy ők – erdélyi magyar politikusokként – fontosnak tartanák-e ezt, azonban az albizottság elnöke, a fideszes Zsigmond Barna Pál időhiányra hivatkozva lezárta az ülést, mielőtt válaszolhattak volna.“

Mint megjegyezte, a hangzatos szavakat valós tetteknek kell követniük, mert ez szükséges a külhoni magyarság megmaradásához.

U. Z.

http://delhir.info/2018/10/01/amig-pasztorek-hallgatnak-addig-a-jobbikos-a-delvideki-autonomiert-szallt-sikra/

2018. október 1.

Hétszáz euróval távoztak a tolvajok

Egészen pontosan: 650 eurót és 6000 dinárt tett ki a zsákmány, amit a napokban szereztek a Csantavéren működő betörők. És ehhez csak egyetlenegy házat kellett kirabolniuk.

Ezúttal a falu Dózsa telep nevű részében szemeltek ki maguknak egy családi házat, a 4. utcában, annak is a legvégén, a falu szélén, épp csak egy hajításnyira a szántóföldektől.

Amikor az eset történt, ketten tartózkodtak a lakásban, az édesapa, Szabó Ferenc és a lánya, aki Németországból hazatérve a szülői házban vendégeskedett.  Mindkettejük számára emlékezetes marad az az éjszaka.

– A lányom dohányzik, ezért minden este nyitva hagyta a bejárati ajtó melletti kisebb ablakot – mondta Szabó Ferenc. – Nem gondoltunk semmi rosszra, eszünk ágában sem volt az, hogy esetleg hozzánk is betörhetnek. Tőlünk nem messzire volt régebben az egyik cigánytelep, de soha semmit nem loptak el. Most viszont az éjszakai tolvajok kihasználták az alkalmat, bejöttek az udvarba, kettévágták a nyitott ablak szúnyoghálóját, a résen benyúltak és belülről, a benne lévő kulccsal kizárták az ajtót. Azt feltételezzük, hogy miután megrongálták a szúnyoghálót, valamilyen kábító permetet befújtak, mert mindketten rosszul éreztük magunkat, szédültünk, fájt a fejünk, és ugyanazt a kellemetlen szagot éreztük. Ugyanígy a két kutyánkat is elkábították, csak estefelé tértek magukhoz, akkor kezdtek ugatni.  Miután mindenkit „hatástalanítottak”, nyugodtan keresgélhettek a lakásban. Meg is lett az eredménye, 650 eurót szedtek össze, az mind a lányom pénze volt, nekem akkor 6000 dinárom volt, azt is megtalálták, és elvitték. Semmi mást, csak a pénzt. Engem nagyon felháborított az eset. Szörnyű dolgok történnek mostanában a falunkban, rengeteg a betörés, a lopás, és senki nem tesz semmit, hogy az ilyen eseteket megakadályozzuk.

A másik eset a Csikéria utcában történt. Az egyedül élő idősebb nő otthonába a spájz ablakán át jutott be a nem várt éjszakai látogató. Átment az előszobán és azon a kisszobán, amelyben az asszony aludt, és így bejutott a nagyszobába, ahol nyilván pénz után kutatott. Erről árulkodott a félig nyitva hagyott szekrényajtó.

Az idős asszony elmondta: – Ezerhatszáz dinárral távozott, ennyit sikerült ellopnia, és magával vitte a gyógyszerdobozok mellé kitett zseblámpámat is. Ahogy mesélem a történteket, most is beleborzongok: amíg én aludtam, valaki bejött a házamba és itt járkált az ágyam körül. Nem tudom, mi történt volna, ha felébredek és megzavarom a kutakodásban. Talán rám támad, vagy szörnyethalok ijedtemben. Azóta képtelen vagyok lenyugodni, éjjel nem merek elaludni. Mióta hallottam, hogy a szomszédba is be akartak menni az ablakon keresztül, csak nem sikerült a tervük, azóta még jobban félek. Mikor lesz már ennek a sok lopásnak, betörésnek vége? Sosem?

Szabó Angéla                              

Ebben a házban már háromszor jártak a betörők

Most csak pénzre meg ékszerre vadásztak

Csantavéren, a falu szélén, az egykori Csontos (most Gornja) utca legvégén lakik a fiatal Bicskei házaspár egy kisgyermekkel. Klaudia egy helyi üzletben dolgozik, Attila pedig kamionsofőr az ismert Gebi cégnél. Hozzájuk pénteken törtek be, méghozzá világos nappal. Az esetet a férj mesélte el:

– A feleségem éppen délutános volt a boltban, én meg, mivel gyakran megyek útra, sosem tudom pontosan kiszámítani, hogy mikor érek haza, tehát épp senki sem tartózkodott a házban. Amikor valamivel 6 óra után megjöttem, és a megszokott módon a bejárati ajtó zárjába akartam illeszteni a kulcsot, akkor vettem észre, hogy már nyitva van. Kifeszítették és az egyik üveget betörték. Ha nincsen a megrongált ajtó, és úgy lépek be a lakásba, valószínűleg azonnal fel sem tűnik, hogy járt valaki bent. Betörésnek nem volt semmi nyoma, nem forgatták fel a bútort, nem ürítették ki a szekrényeket, csak később fedeztük fel, hogy a hálószobában két fiókot nem csuktak be teljesen, és hogy a fürdőszobában nem úgy áll pár holmi, ahogy mi hagytuk.

Még sötétedés előtt történt – a szomszédok nem láttak ismeretleneket a ház körül ólálkodni, nem hallottak semmit?

– Errefelé nincs nagy forgalom. Kérdeztem egyiket is, másikat is, de nem észleltek semmi gyanúsat. Azt meg, hogy mikor nem tartózkodunk itthon, nem nehéz megállapítani, Klaudiát láthatják mindennap a boltban, én meg csak akkor vagyok itthon, ha a kocsim kint áll a ház előtt.

Gondolom, korábban már terepszemlét tartottak, most meg volt idejük körbejárni a lakást, nem siettek túlságosan.    

– Az elkövetők kizárólag csak pénzre és ékszerre vadásztak, ez biztos, mert semmi más nem tűnt el. Pedig már az előszobában is láthattak értékes lábbelit, volt közöttük új is, mégsem bántották. Az én horgászfelszerelésemhez sem nyúltak hozzá, mobiltelefonra sem volt szükségük, a szerszámok (fúró, körcsiszoló), a hosszabbító kábel, mind-mind érintetlen volt. 

Mit vittek el?

 – Egy arany karláncot és egy pár arany fülbevalót, azokat a feleségem a fürdőszobában tartotta, meg a konyhaszekrényből eltűnt 50 horvát kuna, ami egy régi pénztárcában volt benne. Mivel mostanában nem lesz utam Horvátországba, ezért csak bedobtam a fiókba. Semmi más nem hiányzik, vagy legalábbis eddig nem vettük észre. Nagyobb összeget nem tartunk itthon, amennyire szükségünk van, azt mindig magunkkal visszük.

Kutya nincs a portán?

– Van, három is, nem aprócska szobakutyák, hanem jó termetesek. Most egy kicsit csalódtam bennük, nem védték meg a házat.

Vagy hiába ugattak szegények, ha nem hallotta meg senki.

 – Meglehet. Korábban már egy rottweiler kutyámat megmérgezték. Akkor italokat loptak el a házból, 10 liter töményet meg néhány üveg bort. Dühös voltam, nem is az ellopott érték miatt, hanem mert bevertek egy ablakot. Akkor nem jöttek ki a rendőrök, azt mondták, nincs üzemanyaguk. Ez volt az első betörés. A másodiknál szintén beütötték az ablaküveget, és elvittek mindent, amiben toll volt, meg csodával határos módon a bútor alól kihúzták a szőnyeget. Akkor azért nem jött ki senki a rendőrállomásról, mert az ügyeletes egyedül volt és nem hagyhatta el a helyét. Most meg már nem is értesítettem őket, nem láttam értelmét.

Szabó Angéla