

A mesterségesen generált botrányt a topolyai szurkolótábor tegnapi közleménye indította el, amelyben arról írtak, hogy a klub számára is történelmi szezon első fordulóján nem lehetnek ott, illetve a TSC-Vosa meccset délvidéki derbinek nevezték.
A bejegyzés ezen egyetlen szavába kapaszkodva a kormányközeli telegráf jelentetett meg elsőként egy cikket.
Majd pedig a 2-2-es végeredményt hozó meccs után Nenad Lalatović a ’90-es évek vérgőzös szónoklatait is megidéző nyilatkozatot, adott ahol Nagy-Szerbiáról, nagy északi Szerbiáról és észak szerbiai derbiről beszélt.
A nyilatkozat után pedig szinte az összes szerbiai médiaház egységesen rontott a Délvidék kifejezés és a magyar szurkolói tábor ellen. Több tucatnyi, főleg a regnáló hatalomhoz köthető médiaház hozta le ugyanazt a szöveget, ám a címekben egymást igyekeztek túllicitálni a magyarellenes pánikkeltésben.
„A TSC SZURKOLÓI AZT AKARJÁK? HOGY VAJDASÁG MAGYARORSZÁG RÉSZE LEGYEN: Szörnyű botrány a Szuperliga első meccsén – szégyenletes provokáció!”, “Vučić testvére, Orbán adott nekik pénzt: A TSC szurkolóinak szeparatizmusa a Vojvodina elleni meccs előtt”, “BOTRÁNY SZERBIÁBAN: Magyar szeparatisták okoztak káoszt a Vojvodina meccsen, Lalatović BRUTÁLIS”, “LALATOVIĆ TALPRA ÁLLÍTOTTA SZERBIÁT: A Vojvodina edzőjének brutális válasza a szeparatistáknak – ‘Ez nagy Szerbiának a derbije ’!”… a sor pedig hosszan folytatható.
Mi természeti jelenségek vagyunk. A Napnak nincsen befolyása a mi sötétségünkre.
Antonić, DobrivojeAz Isten rendkívül lassan hal meg és hal el, mert az Ember lassan születik és nő fel, és az Isten bizonyára nem is fog meghalni, amíg az ember ki nem teljesedik.
Marić, Sreten (Kosjerić, 1903. március 5. – Tur, Franciaország, 1992. szeptember 26.) esszéíró, fordít, a világirodalom professzora voltKoszovó már el van osztva. A mienk az alkotmányban, az övéké a terepen.
Tomić, Zoran R.A gonosz egyre veszélyesebb, a jó mind veszélyezettebb. Ez kötelező értékű gondolat a huszonegyedik század elején.
Sbutega, Don Branko (Kotor, Montenegró, 1952. április 8. – Dobrota, Kotor 2006. április 27.)A 120 képviselő közül százan szavaztak Pásztor István újraválasztására.
Június 21-én parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választást tartottak Szerbiában. Mindhárom szinten a Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg a legtöbb szavazatot. A 120 tagú vajdasági tartományi képviselőházban így a SNS-nek 76 képviselője lett. A második helyen a Szerbiai Szocialista Párt végzett, a szocialisták 13 politikusa ülhetett be pénteken a képviselői padsorokba.
A harmadik legerősebb pártnak a VMSZ bizonyult, az eddigi hat helyett 11 politikusa képviselheti a magyarság érdekeit tartományi szinten a következő négy évben.
A nacionalista Szerb Radikális Pártnak négy, egy többpárti koalíciónak, a Vajdasági Frontnak hat, az ellenzéki Seprű 2020 nevű mozgalomnak, valamint a monarchista Szerb Királyság Megújhodási Mozgalmának pedig öt-öt politikusa került be a vajdasági tartományi parlamentbe.
A belgrádi parlament alakuló ülését várhatóan hétfőn tartják. Azt követően pedig 90 napon belül meg kell alakulnia az új kormánynak is.
(mti)
Nos, megtörténhet, hogy az eszmény nélküli új nemzedék az erőszakos tiltakozást választja. (…) Ilyesféle közhangulatban járt kormányalapítási megbeszélésen a VMSZ küldöttsége Vučićnál. Pásztor István elnök elégedetten bejelentette, hogy a VMSZ a koalíciós kormány tagja lesz. Nem mindenki rajong a kormányért. Végel László:
2020. július 16., csütörtök
Úgy látszik megszakadtak a belgrádi tüntetések, de az aggályok és a szorongások szaporodnak. Az ország közérzete elképesztő gyorsasággal romlik. Immár azok is zúgolódnak, akik eddig hallgattak. Nem a tüntetések leptek meg, hiszen azokból eddig is volt elég, hanem az, hogy a tüntetők között ezúttal a fiatalok voltak nagy többségben. Igaz, az agresszív nacionalisták voltak a hangadók, de a többséget mégis a békésen tüntető, de dühös fiatalok képviselték. Mi történik azonban akkor, ha egyre többen belátják, hogy a békés tüntetések nem vezetnek sehová? Ha a politika nem kommunikál ezzel a fiatal korosztállyal, akkor könnyen előfordul, hogy a „bársonyos zavargás” erőszakossá válik. S akkor majd eltöprenghetünk azon, hogy mikor jogos és mikor nem az erőszakba torkoló lázadás. Erre pedig mint ahogy Sinkó Ervin Szemben a bíróval című esszéjéből is kiderül, nehéz egyértelmű választ adni. Kiderül, hogy Sinkó a mai világ időszerű írója. Ahogy látom, a fiatalok erőszakos fellépése nem csupán szerbiai, hanem világjelenség. Tony Judt történész a Balsors e tájon című könyvében írt a mai fiatalok fájdalmáról, arról, hogy nekik nincsenek eszményeik. Erről az eszmény nélküli ifjúságról írtam, a Parainézisben. Nos, megtörténhet, hogy az eszmény nélküli új nemzedék az erőszakos tiltakozást választja.(…) Ilyesféle közhangulatban járt kormányalapítási megbeszélésen a VMSZ küldöttsége Vučićnál. Pásztor István elnök elégedetten bejelentette, hogy a VMSZ a koalíciós kormány tagja lesz. Nem mindenki rajong a kormányért. Csak a mai médiumokra vetek egy pillantást. Dragan Velikić iró szerint a jelenlegi uralkodó politikusok megalázzák a népet. Közönséges maffiózóknak nevezi őket (direktno.rs). A NIN új számában Isidora Zebeljan, a világhírű zeneszerző, nyilatkozik. Szerint a múlt temetetlen holttestei bűzlenek körülöttünk, a primitivizmus uralkodik. Bora Babić, a kiadóm elküldi a szöveget, bizonyára azért, mert a Temetetlen múltunk című regényem egyik motívumára asszociál. Zebeljan Isidora sajnálja, hogy a Szerb Tudományos Akadémia nagy többsége meg se mukkan, de száradjon ez az akadémikusok lelkiismeretén. A neveket sorolhatnám tovább…