Szerző: Ivan Radak, a Forbes Szerbia főszerkesztője* 
Megjelent: 2026. május 14., Radar (113. szám)*
Orbán veje és gyerekkori barátai
A magyar üzleti elit a szerb piacon is több milliárd eurós forgalmat generál. Orbán Viktor volt miniszterelnök veje, Tiborcz István hét belgrádi cégen keresztül 11 irodaépületet irányít, amelyek az elmúlt két évben 77,4 millió euró bevételt és 19,5 millió euró nyereséget hoztak számára. A szerb kormány is támogatta támogatásokkal a magyar beruházásokat, miközben a helyi, magyar származású üzletemberek is tekintélyes vállalkozásokat építettek fel, gyakran a Prosperitati Alapítvány segítségével.
Normális körülmények között a gazdasági „orbánosítás” jó példa lehetne arra, hogyan lehet ösztönözni a határokon átnyúló üzleti együttműködést. A magyarok azonban az április 12-i választásokon egyértelműen megmondták, mit gondolnak Orbán világáról és arról, hogy az ő pénzüket használják e világ felépítéséhez. Így ez az „ökoszisztéma” egyszerre vizsgálható a sikeres üzleti lépések és a lehetséges korrupció, nepotizmus, valamint a túlzott költekezés szemüvegén keresztül. Időbe telik, mire ennek a működési modellnek a hatásai teljesen világossá válnak, különösen ha Magyar Péter új kormánya megmutatja, hogyan viszonyul majd az Orbán-féle gazdasági struktúrához – lefordítva: elzárják-e a pénzcsapokat a megbízások és támogatások terén.
Szerbia tudatosan vált e történet részévé, amikor a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, hogy az egykori magyar miniszterelnökhöz való kötődés okos politikai lépés. Hazánkban (Szerbiában) is létezik a magyar származású hazai üzletemberek stabil ökoszisztémája. Csákány Lajos, Zsemberi János, Tamás Zoltán, Gyantár Igor, Ozsvár Tihomir, Brindza Lajos, Bata Imre, Nagy Sándor és Telek József csak néhány a legismertebb üzletemberek közül, akik számos céggel rendelkeznek Szabadkán, Topolyán és más, jelentős magyar kisebbséggel rendelkező településeken.
Ezek a vállalkozások nem tegnap jöttek létre, némelyik még a kilencvenes években alapult. Akár saját döntésük volt, akár arról van szó, hogy errefelé nehéz sikeresnek lenni hatalmi kapcsolatok nélkül, tény, hogy kiépítették a kapcsolatot az Orbán-féle Magyarországgal. Voltak, akik magát Orbánt vagy Magyar Levente miniszterhelyettest látták vendégül. És éltek azzal is, amit a magyar állam nyújtott: a Prosperitati Alapítvány által kínált vissza nem térítendő támogatásokkal vagy kedvezményes hitelekkel a vállalkozásfejlesztéshez
Kevés bevallott profit a hatalmas bevételek ellenére
Számításaink szerint a biztosítékok alapján – amelyeket cégeiknek a Prosperitati forrásaiért cserébe fel kellett ajánlaniuk – több millió eurót hívtak le. Legalább 36 millió euró értékű zálogjogot sikerült azonosítanunk. A pénz termelésbővítésre és éttermek nyitására is ment, amit turisztikai fejlesztésekkel, illetve a magyar-szerb kulturális csere ösztönzésével indokoltak.
Az elmúlt öt évben a magyar üzleti elithez tartozó szerbiai cégek összesített bevétele számításaink szerint **2,28 milliárd eurót** tett ki. Ez a szám ráadásul nem is végleges, mert egyes cégek még nem tették közzé a 2025-ös pénzügyi jelentéseiket, de amelyek igen, azok tavaly mintegy 460 millió eurós bevételt könyvelhettek el.
Érdekesség azonban, hogy sokan közülük láthatóan nem szeretnek nagy nyereséget bevallani. Az öt év alatti több mint 2 milliárd eurós bevételhez képest ugyanezen időszakban mindössze mintegy 118 millió eurós nyereséget mutattak ki. Tavaly „csak” 25,5 milliót kerestek.
A legismertebb hazai magyar üzletemberek és érdekeltségeik:
* **Csákány Lajos:** Leginkább az ital- és cipőüzletről ismert. A legnagyobb, 47%-os tulajdonában lévő cége az Office Shoes (3,7 milliárd dinár bevétel és 169 millió dinár profit 2025-ben). Ezt követi a hivatalosan felesége, Judit által birtokolt Boss vendéglátóipari cég. A harmadik legnagyobb a szőlőtermesztéssel foglalkozó Andex, de hozzá köthető a Zvonko Bogdan Pincészet és két Podrum Palić (Palicsi Pince) nevű cég is. Összesen 17 cégben van érdekeltsége a családnak.
* **Zsemberi János:** A szélesebb nyilvánosság a TSC labdarúgócsapat élvonalba juttatásáról ismeri, üzletileg pedig a telekommunikációról (Sat-trakt: 2,88 milliárd dináros bevétel). Emellett az Alarm system és további 13 cég (sörgyártás, ingatlan, gázelosztás) résztulajdonosa. Korábban egy podcastban elmondta: „Amikor kicsit bátrabb vagy, és a törvény határán mozogsz, jól tudsz haladni” – utalva arra, hogyan kereste meg első millióját telekommunikációs berendezések tevéken történő líbiai csempészésével.
* **Tamás Zoltán:** Harmadrészt tulajdonos a Goodwill Pharma vállalatban (2025-ben 3 milliárd dinár bevétel). Övé az Artist Hotel Szabadkán és a belgrádi Bistro du vin (az ifjabb Csákánnyal közösen). Érdekeltségei vannak az energiaszektorban is, valószínűleg napenergia-projektekre készül.
* **Gyantár Igor:** Legfőbb üzlete az EM commerce bútorlapgyártó cég (1,2 milliárd dinár bevétel). Ő is Prosperitati-pénzekkel fejlesztett, a közvélemény a szerbiai „nulladik Covid-betegként” is ismeri.
* **Ozsvár Tihomir:** Legjelentősebb cége a takarmánygyártó topolyai Gebi (29,8 milliárd dinár bevétel és 1,3 milliárd dinár profit tavaly). Megvették a Fidelinka legfontosabb üzemeit is.
* **További fontos szereplők:** Brindza Lajos (Capriolo kerékpárok), Bata Imre (Agro tech és Bata d.o.o. agrárgépek, szállítmányozás), Nagy Sándor (Aretol - zöldség/gyümölcs feldolgozás), Telek József (Telek Paprika).
Ezek az üzletemberek egymással is szorosan együttműködnek. A legismertebb közös akciójuk a Pevec egykori nagy, Belgrád és Pancsova közötti objektumának átvétele volt (DLC cég), ami ma logisztikai központ. Ebben Csákány, Zsemberi, Ozsvár, Tamás, Brindza, Bata és Gyantár is résztulajdonos.
**Magyarországi nagyvállalatok Szerbiában**
Becslések szerint 350-400 olyan cég működik Szerbiában, amelynek alapítói Magyarországról származnak.
A legnagyobb szereplő az **OTP Bank** (a Csányi család irányításával), amely a második legnagyobb bank Szerbiában, tavaly 201,5 millió eurós nyereséget termelt.
Ezt követi az energiaszektor: a **MOL** majdnem 82 milliárd dináros bevételt ért el. A harmadik legnagyobb befektető az állami **MVM**, amely felvásárolta Dragoljub Zbiljić hazai üzletember két nagy cégét (Južna Bačka, Elektromontaža), ezzel óriási állami projektekhez jutva. Szintén ide sorolják a kínai Yanfeng autóipari beszállítót, amely Magyarországon keresztül fektetett be Szerbiában.
A magánbefektetők élén Orbán veje, **Tiborcz István** áll a Waberer's csoporton és a belgrádi ingatlanokon keresztül. De jelen van a Masterplast (Tibor Dávid és Ács Balázs), amelynek szerbiai igazgatója Bunford Tivadar (a VMSZ tisztségviselője). Szintén feltűnik a listán Csányi Sándor a KITE (John Deere forgalmazó) cégével.
A top 50 magyar érdekeltségű szerbiai cég (az OTP nélkül) összesen 1,95 milliárd eurós bevételt ért el, ám az együttes nyereségük mindössze 71 millió euró körül mozgott.
**Orbán világa és az új korszak**
A magyar sajtó a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) alapján működő modellt elemzi. A Financial Times kutatása szerint az Orbán-kormányhoz közel álló 13 személy cégei 2010 és 2025 között 28 milliárd euró értékű közbeszerzést nyertek el.
A fókuszban jelenleg **Mészáros Lőrinc**, a leggazdagabb magyar áll, akinek vagyonát a Forbes 5 milliárd dollárra becsüli (hozzá tartozik az Opus Global, az MBH Bank és számos média). Mellette említik Szíjj Lászlót (Duna Aszfalt) és Tiborcz Istvánt, akiről az a hír járja, hogy az USA-ba távozott az új politikai helyzet miatt, bár a választások után közölte, hogy nem szándékozik feladni magyarországi üzleteit.
Szintén címlapokra került Balásy Gyula, aki nemrég a sajtóban könnyek között ajánlotta fel kommunikációs és marketingügynökségeit az államnak, miután a rendőrség zárolta a cégei számláit. Szentgyörgyi Gábor és Matolcsy Ádám neve is felmerül az elvándorló, Dubajba tartó oligarchák listáján.
Mivel Magyar Péter most hivatalosan is hivatalba lépett, várhatóan felgyorsul az az ígérete, hogy visszaszerzi az Orbán-oligarchák által elsajátított vagyont. Magyar már korábban figyelmeztette őket, hogy ne menekítsék a pénzt a Közel-Keletre, Szingapúrba vagy az USA-ba. Arra is lehet számítani, hogy kivizsgálja az adófizetők pénzének különböző alapítványokon keresztüli elköltését. Hogy ebben a nagy elszámoltatásban és vizsgálatban Szerbia hol kap majd helyet, azt egyelőre nehéz elképzelni.
Megjelent: 2026. május 14., Radar (113. szám)*
Orbán veje és gyerekkori barátai
A magyar üzleti elit a szerb piacon is több milliárd eurós forgalmat generál. Orbán Viktor volt miniszterelnök veje, Tiborcz István hét belgrádi cégen keresztül 11 irodaépületet irányít, amelyek az elmúlt két évben 77,4 millió euró bevételt és 19,5 millió euró nyereséget hoztak számára. A szerb kormány is támogatta támogatásokkal a magyar beruházásokat, miközben a helyi, magyar származású üzletemberek is tekintélyes vállalkozásokat építettek fel, gyakran a Prosperitati Alapítvány segítségével.
Normális körülmények között a gazdasági „orbánosítás” jó példa lehetne arra, hogyan lehet ösztönözni a határokon átnyúló üzleti együttműködést. A magyarok azonban az április 12-i választásokon egyértelműen megmondták, mit gondolnak Orbán világáról és arról, hogy az ő pénzüket használják e világ felépítéséhez. Így ez az „ökoszisztéma” egyszerre vizsgálható a sikeres üzleti lépések és a lehetséges korrupció, nepotizmus, valamint a túlzott költekezés szemüvegén keresztül. Időbe telik, mire ennek a működési modellnek a hatásai teljesen világossá válnak, különösen ha Magyar Péter új kormánya megmutatja, hogyan viszonyul majd az Orbán-féle gazdasági struktúrához – lefordítva: elzárják-e a pénzcsapokat a megbízások és támogatások terén.
Szerbia tudatosan vált e történet részévé, amikor a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, hogy az egykori magyar miniszterelnökhöz való kötődés okos politikai lépés. Hazánkban (Szerbiában) is létezik a magyar származású hazai üzletemberek stabil ökoszisztémája. Csákány Lajos, Zsemberi János, Tamás Zoltán, Gyantár Igor, Ozsvár Tihomir, Brindza Lajos, Bata Imre, Nagy Sándor és Telek József csak néhány a legismertebb üzletemberek közül, akik számos céggel rendelkeznek Szabadkán, Topolyán és más, jelentős magyar kisebbséggel rendelkező településeken.
Ezek a vállalkozások nem tegnap jöttek létre, némelyik még a kilencvenes években alapult. Akár saját döntésük volt, akár arról van szó, hogy errefelé nehéz sikeresnek lenni hatalmi kapcsolatok nélkül, tény, hogy kiépítették a kapcsolatot az Orbán-féle Magyarországgal. Voltak, akik magát Orbánt vagy Magyar Levente miniszterhelyettest látták vendégül. És éltek azzal is, amit a magyar állam nyújtott: a Prosperitati Alapítvány által kínált vissza nem térítendő támogatásokkal vagy kedvezményes hitelekkel a vállalkozásfejlesztéshez
Kevés bevallott profit a hatalmas bevételek ellenére
Számításaink szerint a biztosítékok alapján – amelyeket cégeiknek a Prosperitati forrásaiért cserébe fel kellett ajánlaniuk – több millió eurót hívtak le. Legalább 36 millió euró értékű zálogjogot sikerült azonosítanunk. A pénz termelésbővítésre és éttermek nyitására is ment, amit turisztikai fejlesztésekkel, illetve a magyar-szerb kulturális csere ösztönzésével indokoltak.
Az elmúlt öt évben a magyar üzleti elithez tartozó szerbiai cégek összesített bevétele számításaink szerint **2,28 milliárd eurót** tett ki. Ez a szám ráadásul nem is végleges, mert egyes cégek még nem tették közzé a 2025-ös pénzügyi jelentéseiket, de amelyek igen, azok tavaly mintegy 460 millió eurós bevételt könyvelhettek el.
Érdekesség azonban, hogy sokan közülük láthatóan nem szeretnek nagy nyereséget bevallani. Az öt év alatti több mint 2 milliárd eurós bevételhez képest ugyanezen időszakban mindössze mintegy 118 millió eurós nyereséget mutattak ki. Tavaly „csak” 25,5 milliót kerestek.
A legismertebb hazai magyar üzletemberek és érdekeltségeik:
* **Csákány Lajos:** Leginkább az ital- és cipőüzletről ismert. A legnagyobb, 47%-os tulajdonában lévő cége az Office Shoes (3,7 milliárd dinár bevétel és 169 millió dinár profit 2025-ben). Ezt követi a hivatalosan felesége, Judit által birtokolt Boss vendéglátóipari cég. A harmadik legnagyobb a szőlőtermesztéssel foglalkozó Andex, de hozzá köthető a Zvonko Bogdan Pincészet és két Podrum Palić (Palicsi Pince) nevű cég is. Összesen 17 cégben van érdekeltsége a családnak.
* **Zsemberi János:** A szélesebb nyilvánosság a TSC labdarúgócsapat élvonalba juttatásáról ismeri, üzletileg pedig a telekommunikációról (Sat-trakt: 2,88 milliárd dináros bevétel). Emellett az Alarm system és további 13 cég (sörgyártás, ingatlan, gázelosztás) résztulajdonosa. Korábban egy podcastban elmondta: „Amikor kicsit bátrabb vagy, és a törvény határán mozogsz, jól tudsz haladni” – utalva arra, hogyan kereste meg első millióját telekommunikációs berendezések tevéken történő líbiai csempészésével.
* **Tamás Zoltán:** Harmadrészt tulajdonos a Goodwill Pharma vállalatban (2025-ben 3 milliárd dinár bevétel). Övé az Artist Hotel Szabadkán és a belgrádi Bistro du vin (az ifjabb Csákánnyal közösen). Érdekeltségei vannak az energiaszektorban is, valószínűleg napenergia-projektekre készül.
* **Gyantár Igor:** Legfőbb üzlete az EM commerce bútorlapgyártó cég (1,2 milliárd dinár bevétel). Ő is Prosperitati-pénzekkel fejlesztett, a közvélemény a szerbiai „nulladik Covid-betegként” is ismeri.
* **Ozsvár Tihomir:** Legjelentősebb cége a takarmánygyártó topolyai Gebi (29,8 milliárd dinár bevétel és 1,3 milliárd dinár profit tavaly). Megvették a Fidelinka legfontosabb üzemeit is.
* **További fontos szereplők:** Brindza Lajos (Capriolo kerékpárok), Bata Imre (Agro tech és Bata d.o.o. agrárgépek, szállítmányozás), Nagy Sándor (Aretol - zöldség/gyümölcs feldolgozás), Telek József (Telek Paprika).
Ezek az üzletemberek egymással is szorosan együttműködnek. A legismertebb közös akciójuk a Pevec egykori nagy, Belgrád és Pancsova közötti objektumának átvétele volt (DLC cég), ami ma logisztikai központ. Ebben Csákány, Zsemberi, Ozsvár, Tamás, Brindza, Bata és Gyantár is résztulajdonos.
**Magyarországi nagyvállalatok Szerbiában**
Becslések szerint 350-400 olyan cég működik Szerbiában, amelynek alapítói Magyarországról származnak.
A legnagyobb szereplő az **OTP Bank** (a Csányi család irányításával), amely a második legnagyobb bank Szerbiában, tavaly 201,5 millió eurós nyereséget termelt.
Ezt követi az energiaszektor: a **MOL** majdnem 82 milliárd dináros bevételt ért el. A harmadik legnagyobb befektető az állami **MVM**, amely felvásárolta Dragoljub Zbiljić hazai üzletember két nagy cégét (Južna Bačka, Elektromontaža), ezzel óriási állami projektekhez jutva. Szintén ide sorolják a kínai Yanfeng autóipari beszállítót, amely Magyarországon keresztül fektetett be Szerbiában.
A magánbefektetők élén Orbán veje, **Tiborcz István** áll a Waberer's csoporton és a belgrádi ingatlanokon keresztül. De jelen van a Masterplast (Tibor Dávid és Ács Balázs), amelynek szerbiai igazgatója Bunford Tivadar (a VMSZ tisztségviselője). Szintén feltűnik a listán Csányi Sándor a KITE (John Deere forgalmazó) cégével.
A top 50 magyar érdekeltségű szerbiai cég (az OTP nélkül) összesen 1,95 milliárd eurós bevételt ért el, ám az együttes nyereségük mindössze 71 millió euró körül mozgott.
**Orbán világa és az új korszak**
A magyar sajtó a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) alapján működő modellt elemzi. A Financial Times kutatása szerint az Orbán-kormányhoz közel álló 13 személy cégei 2010 és 2025 között 28 milliárd euró értékű közbeszerzést nyertek el.
A fókuszban jelenleg **Mészáros Lőrinc**, a leggazdagabb magyar áll, akinek vagyonát a Forbes 5 milliárd dollárra becsüli (hozzá tartozik az Opus Global, az MBH Bank és számos média). Mellette említik Szíjj Lászlót (Duna Aszfalt) és Tiborcz Istvánt, akiről az a hír járja, hogy az USA-ba távozott az új politikai helyzet miatt, bár a választások után közölte, hogy nem szándékozik feladni magyarországi üzleteit.
Szintén címlapokra került Balásy Gyula, aki nemrég a sajtóban könnyek között ajánlotta fel kommunikációs és marketingügynökségeit az államnak, miután a rendőrség zárolta a cégei számláit. Szentgyörgyi Gábor és Matolcsy Ádám neve is felmerül az elvándorló, Dubajba tartó oligarchák listáján.
Mivel Magyar Péter most hivatalosan is hivatalba lépett, várhatóan felgyorsul az az ígérete, hogy visszaszerzi az Orbán-oligarchák által elsajátított vagyont. Magyar már korábban figyelmeztette őket, hogy ne menekítsék a pénzt a Közel-Keletre, Szingapúrba vagy az USA-ba. Arra is lehet számítani, hogy kivizsgálja az adófizetők pénzének különböző alapítványokon keresztüli elköltését. Hogy ebben a nagy elszámoltatásban és vizsgálatban Szerbia hol kap majd helyet, azt egyelőre nehéz elképzelni.
Mi lesz az Orbánnal jó kapcsolatot kiépítő szerbiai magyar vállalkozók cégeivel?
2026. máj. 18. 6:55
A magyarországi MOL átveheti a Szerbiai Kőolajipar Vállalat (NIS) irányítását. De mi lesz azokkal a Szerbiában működő cégekkel, amelyeket az egykori miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz közel álló magyar üzletemberek vezetnek, most, hogy kormányváltás történt Magyarországon? A kérdésre az N1 Televízió próbálta meg megadni a választ.
Az új magyarországi hatóságok bejelentették egy olyan testület felállítását, amelynek már a neve is beszédes: Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal. A célja pedig nem más, mint az előző rezsim által odaítélt közpénzek ellenőrzése.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Ha ennek az ügynökségnek sikerül bebizonyítania, hogy ezek a cégek törvénytelenül jutottak forrásokhoz, akkor valószínűleg büntetőjogi felelősségre vonással is szembe kell nézniük” – nyilatkozta az N1 Televíziónak Gyurkovics Virág, az Átlátszó Vajdaság portál főszerkesztője.
Különösen óvatosnak kellene lenniük a magyar üzletemberek Szerbiában működő cégeinek, amelyek szintén a vizsgálat hatálya alá tartoznak majd.
„Azok a vállalatok, amelyeknek az anyacége Magyarországon van, leányvállalatokat hoznak létre Szerbiában, ahol aztán ezek a cégek elég gyakran nyernek a közbeszerzéseken” – mondta Gyurkovics.
A közbeszerzések mellett egyes magánszemélyektől a szerb kormány támogatásai sem álltak távol. Ismert név ezen a téren Tiborcz István, a volt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor veje.
„Tiborcznak több vállalkozása is van. Mindenekelőtt egy disztribútor vállalat, amelyet átvett, és amely szintén elég jól működik, valamint mintegy tizenegy irodaházat kezel Belgrádban, amelyek az elmúlt két évben körülbelül 19,5 millió eurós nyereséget hoztak neki” – mondta Ivan Radak, a Forbes Srbija főszerkesztője.
„A nagyjából tíz szerbiai magyar vállalkozónak a bevétele az elmúlt öt évben meghaladta a kétmilliárd eurót” – mutatott rá Radak.
Ezen vállalkozók többsége már a szerbiai Vučić-rezsim és a magyarországi Orbán-rezsim előtt felépítette a maga üzleti birodalmát.
„Gyakran látták vendégül Orbánt, a minisztereit és a magyar kormány más tisztségviselőit” – tette hozzá Radak.
„A 2015/16-os évek után, amikor a Vajdasági Magyarok Szövetsége stratégiai együttműködést alakított ki a Fidesz–KDNP kormánnyal, nagyobb összegű források kezdtek érkezni Szerbiába a Prosperitati Alapítványon keresztül” – mondta Gyurkovics.
Ezen az alapítványon keresztül a magyar kormány anyagilag támogatta a diaszpórában – így a Szerbiában is – élő állampolgárai vállalkozásait.
„Azt láthattuk, hogy a források különféle ágazatokba áramlottak. Még éttermek megnyitására is, amit a turisztikai potenciál fejlesztésével és a két kultúra közötti cserével indokoltak” – fejtette ki Radak.
Jelen van itt a mezőgazdaság, az italgyártás, a telekommunikáció és a bútorgyártás is.
Az új magyar hatóságok vizsgálatában Gyurkovics Virág azonban nem lát alapot arra, hogy ezektől a cégektől elkobozzák a vagyont.
„Azt be lehet bizonyítani, hogy a például a Prosperitati Alapítványon keresztül kapott forrásokat politikailag motivált módon ítélték oda” – mondta Gyurkovics.
Az N1 beszélgetőpartnerei egyetértenek abban, hogy a fent említett vállalkozások jövőjét nehéz megjósolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése