2019. január 29., kedd


Az időt szerszámként és nem ágyként kell használnunk.
John Fitzgerald Kennedy (1917. május 29., Brookline, Massachusetts – 1963. november 22., Dallas, Texas), az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke 1961 és 1963 között

A polgárok szóhoz jutottak. A nép már elmondta a magáét.
Dušan Rankov Lončar

Az értelmiséginek nyilvánosan, világosan és hangosan kell állást foglalnia a kérdésről, amely az adott pillanatban egy társadalmat érdekel.
Galjina Ognjanov

2019. január 28., hétfő

 
Danas, 2019. január 28. 11.

Az egyensúly hiánya

Az egyensúly hiánya

Egy politikai párt tevékenysége az eljárások, tevékenységek, együttműködési formák, manőverek és taktikai lépések komplex egyvelege. Ezek soha nem egyértelmű, öncélú és nem egyszerű műveletek. A politika éppúgy megköveteli a pragmatikus lépéseket, mint a néha nem praktikus, de szükségszerű lépések egész sorozatát is.  A pártpolitika pedig amellett, hogy értelemszerűen a párt érdekeit szolgálja, nem mellőzheti a közösség érdekeit sem. Többnyire igen nehéz szinkronizálni az érdekek tömkelegét, de épp ebben jut kifejezésre a politizálás művészete. Az a párt, amelyiknek ez sikerül, reménykedhet a biztos jövőben.
A fenti megállapítások hatványozottan érvényesek a kisebbségi pártokra. Az ő helyzetük sokkal nehezebb, hisz egy kisebbségi helyzetben levő nemzetrész érdekeit kell(ene) érvényesíteniük a többségi nemzettel szemben, vagy az mellett. Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy lehet ezt a legjobb módon elérni. Az egyik elmélet szerint (amit a VMSZ is hirdet és praktizál) minden esetben az asztal mellett kell ülni, függetlenül attól, ki ül az asztal másik oldalán. Vagyis, eszerint az elmélet szerint a kisebbségi jogokat úgy lehet érvényesíteni, ha mindenáron a többség épp hatalmi helyzetben levő pártjával vannak koalícióban.
Ezzel szemben a másik elmélet azt vallja, hogy nem kell mindenáron koalícióra lépni a vezető párttal. Ezt csak akkor kell meglépni, ha a többségi párt szándéka őszinte, és nem akarja maga alá rendelni kisebbségi partnerét. De még ebben az esetben is tartani kell a kellő távolságot, épp az érdekérvényesítés céljából. Azaz, az együttműködésnek és a távolságtartásnak finom egyensúlyban kell lennie.
A vajdasági magyar politizálásban felborult ez a finom politikai egyensúly. A VMSZ, mint pillanatnyilag vezető kisebbségi párt, odaült a haladó párt asztalához, feladta teljes politikai önazonosságát annak érdekében, hogy megtartsa néhány vezetője bársonyfotelját, és felgyújtotta maga mögött a politikai hidakat.
Ezzel pedig megszűnt az a politikai kapacitása, hogy képviselje és védje saját népét. Ha mindezek után esetleg mégis úgy döntene, hogy ténylegesen védeni kívánja a magyarság érdekeit, az már teljes mértékben lehetetlen lenne, mert egy hajóban eveznek a haladókkal, és a kilépés már nem lehetséges. Hogy miért?  Azért, mert a haladók az elmúlt három év során lassan, de hatékonyan megszállták a VMSZ hátországát.  Rengeteg szavazót vettek el tőlük, sok helyi közösségi választást nyertek meg, keményen befurakodtak a magyar többségű önkormányzatokba, közintézetekbe, közvállalatokba. És ami a legfontosabb, a Magyar Nemzeti Tanács sem hozhat már semmilyen lényegi döntést Vučić pártja nélkül. Azért nem, mert a VMSZ rátelepedett az MNT-re, Pásztor István pedig, féltve jelenlegi pozícióit, úgy „távirányítja” az MNT-t, ahogyan azt ő is parancsba kapja Belgrádból.
Ezen a ponton érződik igazán a politikai egyensúly hiánya a kisebbségi politizálásban. A VMSZ érdeke ugyanis immár azonos a regnáló pártéval. Ezzel pedig megnyílt egy mély politikai szakadék a haladó párt és a szerb nép között, akárcsak a VMSZ és a vajdasági magyarság között. Amikor a szerb nép egy nap majd megbuktatja a haladókat, a sorsukat osztani fogja a VMSZ is. De addig még ez a behódoló politika rengeteg kárt fog okozni a vajdasági magyarságnak.
Lássuk hát ennek a behódoló politikának a mintapéldáit! Azokat a példákat, amelyekben a VMSZ, ahelyett, hogy ténylegesen védené népe érdekeit, nyíltan az ellen dolgozik, vagy pedig mélyen hallgat.
  • A VMSZ bevándorláspárti. Ezt bizonyítja, hogy a koszovói cigányokat tömegesen telepítik magyarlakta településekre. Közülük is kiemelkedő Martonos esete, ahová több száz menekültet telepítettek, akiknek aszociális viselkedése kibírhatatlanul megnehezíti az ottani magyar lakosság mindennapjait. Felemelte szavát ez ellen a VMSZ? Hát, nem!
  • Nemrég a köztársasági parlament megszüntette a magyar nyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásának lehetőségét. Felemelte a szavát ez ellen a VMSZ? Hát, nem!
  • Több mint egy évtizede nem épült fel a szabadkai Népszínház épülete, ugyanakkor Belgrádban zenélő szökőkutakra is van pénz. Felemelte a szavát ez ellen a VMSZ? Hát, nem!
  • Rendőrségi és köztársasági közigazgatási eljárások során nincs biztosítva a magyar nyelvű eljárás, miközben a törvény ezt egyértelműen előírja. Felemelte a szavát ez ellen a VMSZ? Hát, nem!
  • Zentán, az egyik legmagyarabb vajdasági városban a Szociális Központ igazgatója nem beszéli a magyar nyelvet, miközben „ügyfelei” 90%-a magyar ajkú. Felemelte a szavát ez ellen a VMSZ? Hát, nem! Sőt, ők szavazták meg.
  • A szabadkai köztéri újévváráskor már csak szerb együttesek léptek fel. Valamikor kötelezően volt magyar fellépő is. Felemelte a szavát ez ellen a VMSZ? Hát, nem!
  • A magyarság tömegesen költözik el az afrikai szintű bérek miatt. A fizetések azért alacsonyak, mert a hatalmon lévő párt eladta az egész országot a külföldi rablótőkének, a kevés maradékot pedig a saját pártkáderei tették tönkre. Felemelte a szavát ez ellen a VMSZ? Hát, nem!
  • Délvidék elcsatolásának napját ünneppé nyilvánították Vajdaságban. Felemelte a szavát ez ellen a VMSZ? Hát, nem! Hanem megszavazták, a szerb pártokkal közösen.
Ez csupán néhány kiragadott példa, ami hűen bizonyítja, mit is jelent a valóságban a kisebbségi politikai egyensúly eltolódása.  Ennek az eltolódásnak issza a levét már hosszú ideje az egyszerű kisebbségi átlagpolgár. De aki igazából meg fogja inni azt, amit megérdemel, az maga a VMSZ, amely úgy fog eltűnni a süllyesztőben, mintha sosem létezett volna.

Boris Zec, okleveles jogász, a Zenta a zentaiaké! frakció tagja.
2019. január 27. [19:27]
https://szabadmagyarszo.com/2019/01/27/az-egyensuly-hianya/

A magyar diákokkal is megünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” ünnepet!


 

Az idén is az egyébként szekuláris szerbiai tanintézetek megünnepeltették többek között a katolikus, protestáns magyar nemzetiségű diákokkal a szerb pravoszláv iskolanapot, az ún. „Szent Szávát”. A magyar tagozatok diákjainak és tanárainak verseket és himnuszt kellett tanulniuk, szavalniuk és énekelniük a szerb pravoszláv szentről az idén vasárnap (!) tartott iskolai ünnepségre.

 

Himnusz Szent Szávához
Kiáltsunk fel szeretettel Szent Szávához,
Szerb templomok és iskolák a szent fejéhez.
Ott koszorúk, ott dicsőség,
Ahol a mi szerb pásztorunk Száva van.
Énekeljetek neki szerbek éneket, háromszor énekeljetek.
Hálás Szerbia,
Tele vagy szeretettel pásztorod, Szent Száva iránt.
Az egész szerbség ünnepli szlaváját,
Saját apját, Szent Szávát.
Énekeljetek neki szerbek éneket, háromszor énekeljetek.
Áldást küld a mennyből
Szent Száva atyánk.
Minden oldalról, minden szerb
A tengertől és a Dunától,
Emeljétek fel a fejeteket az égre,
Nézzétek meg Szávát:
Szávát a szerb szlavát,
A Teremtő trónja előtt!
Hogy minden szerb szív veled egyesüljön,
Hogy a szeretet, béke Napja mindannyiunknak felragyogjon.
Öt évszázadig a szerb rabságban sínylődött
És Szent Szávának nevét dicsőítette.
Szent Száva a szerbeket szereti,
Őértük Istenhez fohászkodik,
Énekeljetek neki szerbek éneket, háromszor énekeljetek.
 
A középkori első szerb állam uralkodója, Stefan Nemanja nagyzsupán – aki előbb római katolikus szertartás szerint lett megkeresztelve, majd később a bizánci (pravoszláv) szertartás szerint – 1196-ban fia javára lemondott a trónról, aki Stefan néven került a történelembe, mivel 1217-ben áttért a katolikus hitre és III. Honoriusz pápától királyi koronát kapott. Az 1169 körül született fivére, Rastko, aki pravoszláv szerzetesként felvette a Száva nevet, ekkor elkeseredésében visszament az Atosz-hegyi kolostorba, majd kihasználva az ohridi görög érsek szembefordulását a konstantinápolyi pátriárkával, 1219-ben a bolgár pátriárka és az Atosz-kolostor elöljáróinak hozzájárulásával megalapította az önálló szerb (pravoszláv) egyházat, amelynek (1235-ig) az érseke lett. Időközben ismét pravoszláv hitre térítette testvérét, majd újrakoronázta. Elűzte a szerb uralom alatt álló területekről a görög püspököket és könyörtelenül üldözte a katolikusokat és a bogumilokat. A legendával ellentétben soha nem járt Délvidéken. Száva érsek 1235-ben halt meg és ő lett a szerb pravoszláv egyház első, mindmáig tisztelettel övezett szentje, a nagyszerb körök a szerb nacionalizmus első úttörőjének tekintik[*]. A katolikus Egyház nem kanonizálta, így hát a katolikusok számára nem szent.
A délvidéki katolikus és protestáns vallású magyarok nem vonják kétségbe azt a tényt, hogy ez a történelmi pravoszláv egyházi méltóság különös jelentőséggel bír a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek számára, akik külön meg is ünneplik napját. Azonban az már teljesen elfogadhatatlan és felháborító, hogy a szekuláris szerbiai tanintézetek a katolikus és protestáns vallású délvidéki magyarokkal is megünnepeltetik a Száva-napot,
ami egyébként is direkt támadást jelent a szerb alkotmány által garantált vallásszabadság, vallási egyenjogúság és asszimilálás tilalma ellen.
A szerb alkotmány 43. szakaszának 3. bekezdése kimondja: „Mindenki szabadon kinyilváníthatja vallását vagy vallási meggyőződését, vallási szertartással, vallási szolgálat vagy oktatás látogatásával, mind egyénileg, mind másokkal együttesen, továbbá magánkörben vagy nyilvánosan kifejtheti vallási meggyőződését.”
44. szakaszának 1. bekezdése: „Az egyházak és vallásközösségek egyenjogúak, az államtól különválva működnek.”
78. szakaszának 1. bekezdése: „Tilos a nemzeti kisebbségek tagjainak erőszakos beolvasztása”
Ezen alkotmányos rendelkezésekből is kifolyólag teljesen elfogadhatatlan, hogy a katolikus és protestáns vallású, vagy akár vallástalan magyar nemzetiségű tanárokkal, diákokkal egy pravoszláv vallási ünnepet ünnepeltessen meg a szekuláris (világi) szerb állam.

Udvary Zoltán
http://delhir.info/2019/01/27/a-magyar-diakokkal-is-megunnepeltettek-a-pravoszlav-szent-szava-unnepet/

Ezerhatszáz új lakás a menekülteknek

Ivica Dačić kormányalelnök jelenlétében Nagybecskereken 11 család vette át a lakáskulcsot

A Regionális Lakásépítési Program keretében, tizenhárommillió eurós beruházásból, a menekültek számára jelenleg 1647 lakás épül, 48 szerbiai önkormányzat területén – jelentette ki pénteken Ivica Dačić kormányalelnök és külügyminiszter Nagybecskereken, azon az ünnepségen, amelyen 11 bosznia-hercegovinai és horvátországi család vette át lakásának a kulcsát.

Ivica Dačić az ünnepségen (Fotó: Kecskés István)
Ivica Dačić az ünnepségen (Fotó: Kecskés István)

A Programot – az EU támogatása mellett – Szerbia közösen valósítja meg Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval és Horvátországgal. Nagybecskerek után Loznicán, Kladovóban, Negotinban, Versecen, valamint a Kamendin Belgrádi község területén költözhetnek majd új lakásba a menekültek. Emellett 13 önkormányzat területén folyik a lakásépítés: Temerinben, Zomborban, Bruson, Borban, Užicen, Stara Pazovában, Hódságban, Vrnjačka Banján.
A nagybecskereki tömbház a Franjo Kluz utcában épült fel az EU-s és a hazai forrásokból biztosított 275 ezer eurós támogatásnak köszönhetően. A nagybecskereki önkormányzat hatmillió dinárral járult hozzá a projektum megvalósításához. A munkálatokat a valjevói Kej építőipari vállalat végezte el.
Ivica Dačić köszönetet mondott minden támogatónak, az EBESZ-nek, az UNHCR-nek, az Európa Tanácsnak, de külön megdicsérte a nagybecskereki önkormányzatot is, amiért ezekben a nehéz időkben is nagyszámú menekültet fogadott be. Bejelentette, hogy Nagybecskereken hamarosan újabb negyven lakást építenek erre a célra. Mint mondta, az a cél, hogy minél hatékonyabban oldják meg a menekültek legnagyobb problémáját.

Sem Fabrici, az EU szerbiai küldöttségének a vezetője hangsúlyozta, hogy ezzel egy kis lépést tettek afelé, hogy végérvényesen megoldódjon a nyugat-balkáni menekültek problémája. Elmondta, hogy a Regionális Lakásépítési Program beruházásának az értéke 285 millió euró, amiből az EU 232 millió eurót biztosított. Mint mondta, Szerbia területén a múlt év végéig összesen 2500 lakást biztosítottak a menekültek részére, az elkövetkező két évben pedig még ugyanennyi készül el, a projektum befejezéséig pedig összesen hétezer lakást biztosítanak erre a célra.

Andrea Orizio, az EBESZ szerbiai missziójának a vezetője hangsúlyozta, hogy ezzel a projektummal visszatér a remény a térségbe, és megdicsért mindenkit, aki felelősséget vállalt annak megvalósításában.

Čedomir Janjić, Nagybecskerek polgármestere elmondta, hogy a cél nemcsak az, hogy ezeknek az embereknek tartósan biztosítsák a lakhatást, hanem az is, hogy kellő munkahellyel biztosítsák ezeknek a családoknak az egzisztenciáját is, hogy itt maradjanak.
Az új épülettömb lakói nevében Goran Tomaš mondott köszönetet. Az eseményen jelen volt Ivan Bošnjak államigazgatási és önkormányzati államtitkár és Vladimir Cucić menekültügyi és migrációs biztos is. 
K.I.
2019. január 25., 21:10 >> 2019. január 26., 10:16

2019. január 27., vasárnap

„Rajta vagyunk az ügyön”

 
Meddig tűrjük még a semmittevést és semmittevőket?

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) köztársasági parlamenti képviselője, január 16-án, előbb a Facebookon,[1] majd a Szabadkai Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában közölte a nyilvánossággal, hogy a szerb kormány „elfogadta a részarányos foglalkoztatás részteles szabályait tartalmazó rendeletet az állami hivatalnokokra vonatkozóan”.[2]  Ez a(z öröm)hír aztán a honlapjára is felkerült.[3]
– Amint feloldódik a létszámstop a közszférában, és új munkahelyeket hirdetnek meg, a nemzeti kisebbségekhez tartozó jelöltet kell előnyben részesíteni, ha a jelentkezők azonos képesítéssel rendelkeznek – fogalmazott a képviselő.
A nyilatkozat azonban nem tartalmazza, hogy mikor fogadta el a szerb kormány a nevezetes rendeletet és mi annak a pontos elnevezése? Így aztán hiába kerestem az interneten.
Az ifjú Pásztor nyilatkozatából megtudjuk, hogy az új rendelet csak „az új munkahelyek létesítésére vonatkozik” és csak akkor lép hatályba, amint  „a létszámstop feloldódik”. Vagyis, majd valamikor „május negyvenben”.[4]


 

A képviselő a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok ügyében is ködös választ adott: „Rajta vagyunk az ügyön január 9. óta”.[5] Egyáltalán, mit jelent az, hogy „rajta vagyunk az ügyön”?
A Szabad Magyar Szó írásából aztán megtudjuk, hogy a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok megszűnésének problémája egyáltalán nem mostani.
Az internetes honlap emlékeztet a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének 2018. január 13-ai közleményére, amelyben „tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az anyakönyvekről szóló törvény módosításánál nem küszöbölték ki a törvény eddigi hiányosságait és nem látták elő az anyakönyvi események beírását kisebbségi nyelveken, ami sérti Szerbia Alkotmányát és a nyelvhasználati törvényt is”.[6]
Az eredményt ismerjük: „Az anyakönyvekről szóló törvény módosításának eredményeképpen 2019. január 1-jétől megszűntek Szerbiában a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok.  A hivatalos kétnyelvű űrlapot csak szerb nyelven, cirill betűkkel tölthetik ki, azaz a születési helyre, az állampolgárságra, a lakhelyre stb. vonatkozó adatokat magyar nyelven nem tüntetik fel. A látszólag kétnyelvű anyakönyvi kivonatok valójában csak szerb nyelvűek”.[7] Az új törvény szerint, az utólagos anyakönyvi bejegyzések (pl. házasságkötés vagy felbontás, stb.) is csak szerb nyelven és cirill írással kerülnek az anyakönyvbe.

A Pannon RTV által „politikusnak” nevezett[8] Pásztor Bálint – a haladó VMSZ honlapján található életrajza szerint[9] – 2007. február 14-től, az idősebb Pásztor által irányított párt jóvoltából, egyfolytában köztársasági parlamenti képviselő. 2014 szeptemberétől tanársegéd is, mostanában pedig – miután 2018. szeptember 29-én a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karán doktori címet szerzett – docensé léptették elő az újvidéki Gazdasági Akadémia Univerzitás Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karán. A nem kevés képviselői fizetés és privilégiumok mellé elkel még egy fizetés! A pénzből sosem elég…
Úgy tűnik, hogy a képviselői tevékenység nem nagyon foglalkoztatja az ifjabbik Pásztort, mivel „a doktori disszertáció megírása és megvédése, az egyetemi docenssé választás, az oktató munka, a publikálás”,[10] a külföldi maratokonon, például Chicagóban, Madridban, Budapesten, stb. való részvétel, nagyon lefoglalták. Erről ugyancsak a Facebookon számolt be.[11] Így a magyar érdekvédelemre nem jutott idő. De az is lehetséges, hogy most már nem is érdekli. Pedig itt nem elég a részvétel, mint a maratoni futóversenyeken. Eredményt vár(t) a közösség, ami bizony elmarad(t)!
Meddig tűrjük még az ilyen képviselőket és a semmittevést?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. január 27.


[2] Előrelépés a részarányos foglalkoztatás ügyében

[4] Páskándi Géza: Számos Mese. „Négy barátunk mindig a hét nyolcadik napján dolgozik legtöbbet, ám a legeslegtöbbet mégiscsak május negyvenben…” https://www.3szek.ro/load/cikk/115637/paskandi-geza:-szamos-mese-kiscimbora

[5] Kétnyelvű anyakönyvi kivonatok: Pásztor Bálint szerint „a VMSZ rajta van az ügyön”. https://szabadmagyarszo.com/2019/01/16/ketnyelvu-anyakonyvi-kivonatok-pasztor-balint-szerint-a-vmsz-rajta-van-az-ugyon/, 2019. január 16. [11:21]

[6] Uo. és Hol vannak a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok? – mit hoz az anyakönyvekről szóló törvény módosítása. A VMDK KÖZLEMÉNYE. http://bozokiantal.blogspot.com/2018/02/hol-vannak-ketnyelvu-anyakonyvi.html, 2018. február 13. [9:53]

[7] A VMSZ köztársasági parlamenti frakciójának újabb érdekérvényesítési sikere: MEGSZŰNTEK A KÉTNYELVŰ ANYAKÖNYVI KIVONATOK! Közlemény. Magyar Mozgalom elnöksége

[8] Lásd a 2-es alatti írásban.
[10] https://www.facebook.com/pasztor.balint, 2018. december 30. [12:074]
[11] A 4. maratonom múlt vasárnap Chicagóban. https://www.facebook.com/search/str/P%C3%A1sztor+B%C3%A1lint/, 2018. október 13. és 2018. december 30. [12:074]