Május 2.

Zsigmond napja.

Germán eredetű név, jelentése győzelmes védő.

926 – A kalandozó magyarok feldúlták a Dél-Németország legnagyobb bencés monostorát, Sankt Gallent. Ezt nevezik a Sankt Gallen-i kalandnak.

997 – Meghalt Géza fejedelem.
1519 – 67 éves korában meghalt Leonardo Da Vinci (született 1452.04.15.), az egyetemes zseni, aki egy személyben volt festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök és természettudós.
1729 – Megszületett Nagy Katalin orosz cárnő, felvilágosult uralkodó, a filozófusok barátja és opportunista, gyakorlati politikus, aki országát európai nagyhatalommá tette.
1772 – Megszületett Novalis német romantikus költő, író (Henrich von Ofterdingen).
1842 – Megszületett Kézmárszky Tivadar szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár, aki a bábák és nővérek munkakörülményeinek javításáért dolgozott.
1857 – Párizsban 46 éves korában meghalt Alfred de Musset francia romantikus költő, akinek fő művei: „Éjszakák”, „A század gyermekének vallomása”, „Mimi Pinson”.
1879 – Megszületett Nannie Burroughs amerikai pedagógus, aki a lányok számára nemzeti tanítóképzőt („National Training School for Girls”) alapított, és ennek munkájában gyakran közreműködött.
1954 – Megszületett New York-ban Elliot Goldenthal amerikai Golden Globe- és Oscar-díjas zeneszerző. Ismertebb filmzenéi: Frida – Golden Globe-díj (2003) – Legjobb eredeti filmzene Oscar-díj (2003); Final Fantasy – A harc szelleme; A gömb; Ha ölni kell; Interjú a vámpírral; Mindörökké Batman; A pusztító.

1999. május 2., vasárnap

* A NATO-erők támadták Belgrádot, Újvidéket, Zombort, Kruševacot, Čačakot, Kralejvót, Ništ,  valamint Crna Gora több bárosát. Az újvidéki olajfinomító bombázása utána a város az ökológiai katasztrófa határára jutott. 21.45 órakor széthullott a szerbiai villanyenergia-rendszer. A NATO a támadás során különleges anyagot, úgynevezett grafitbombát használt, ami rövidzárlatot okoz a magasfeszültségű hálózaton (az obrenovaci erőműtől elágazó magasfeszültségű távvezeték hibásodott meg). Csaknem egész Szerbiában szünetelt az áram- és vízellátás. A NATO elismerte, hogy a jugoszláv légierő lelőtt egy F-16-os repülőgépet, egy Harrier típusú gép pedig az Adriába zuhant.

* A jugoszláv hatóságok átadták a Belgrádban tartózkodó Jesse Jackson amerikai tiszteltesnek azt a három amerikai katonát, akik harminckét napja kerültek jugoszláv fogságba. Nem sokkal később az amerikaiak már el is hagyták Belgrádot.

* Bill Clinton amerikai elnök nyilatkozatban üdvözölte, hogy Jugoszlávia szabadon engedte a három amerikai katonát, de leszögezte, hogy a NATO légicsapások folytatódnak.

* II. János Pál pápa kérte a frissen boldoggá avatott Padre Pio közbenjárását is, annak érdekében, hogy újrainduljon végre a párbeszéd a kosovói válság ügyében.

* Az amerikai szenátus republikánus többségének elnöke kijelentette, hogy esélyt kell adni a békének a NATO és Jugoszlávia konfliktusában.

* Bécsben az amerikai képviselőnek állítólag sikerült olyan megállapodástervezetet kidolgozniuk orosz törvényhozók egy csoportjával közösen a kosovói válság rendezésére, amely közlésük szerint magában foglalja a NATO öt alapvető követelését, ugyanakkor figyelembe veszi az orosz és a szerb felvetéseket is.

* Mlađan Đinkić a 17-es csoport koordinátora úgy értékelte, hogy a NATO Jugoszlávia elleni agressziója nagyobb rombolásokat okozott, mint a németek hazánkban a második világháború alatt.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

25 éve, 1989. május 2-án Hegyeshalomban nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a 350 kilométer hosszú magyar-osztrák határon megkezdték az elektromos határzár felszedését.

A vasfüggöny fogalmát Winston Churchill brit politikus 1946-os fultoni beszédében használta először. A kezdetben képletes, majd fizikai valósággá vált elhatárolás Európa kettéosztottságának metaforája lett, és évtizedekig betöltötte azt a szerepet, amelyet a kommunista vezetők szántak neki: a szocialista tábor országainak hermetikus elzárását a szárazföldön, levegőben, vízen és az éterben.
Nyugaton a magyar-osztrák határt, illetve délen az ellenségnek kikiáltott titói Jugoszláviával közös határszakaszt lezárták, s már 1949-ben megkezdődött a műszaki zár, a határ menti drótakadály és aknazár telepítése. Az osztrák határszakaszon 356, a jugoszláv részen 630 kilométer hosszan egy- és kétsoros drótakadályt építettek, amelyet aknamezővel egészítettek ki.
A Sztálin 1953. évi halála utáni enyhülés és a megváltozott politikai körülmények miatt 1955 júniusában az építkezéseket befejezettnek nyilvánították, és a magyar kormány döntése alapján még az év októberében megkezdődött, 1956 őszére pedig gyakorlatilag befejeződött a határzárak eltávolítása, az aknák felszedése.
Az 1956-os forradalom leverése után ez tette lehetővé százezrek átkelését a határon. A kormány 1957 márciusában ezért is rendelte el a nyugati országhatár újbóli lezárását. A drótkerítés felhúzása és az újraaknásítás 1957 áprilisától 1957. június 30-ig zajlott le, ezzel ismét leereszkedett a vasfüggöny. A műszaki alakulatok 350 km kétsoros szögesdrót kerítést húztak négy-, illetve ötsoros aknamezővel, benne körülbelül 800 ezer taposóaknával. A drótakadályok állapota idővel romlott, és az aknák is veszítettek működőképességükből, ezért a rendszert 1963-ra korszerűsítették, új típusú drótakadállyal és több mint egymillió aknával látták el.
A vasfüggöny életének harmadik szakasza akkor kezdődött, amikor a határőrség országos parancsnokának és a Belügyminisztériumnak a javaslatára a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1965-ben jóváhagyta, hogy építsék meg a Szovjetunióban alkalmazott SZ-100-as elektromos jelzőrendszert (EJR), amelyet 1971-ig működésbe is helyeztek. Ehhez véglegesen el kellett távolítani az aknazárat és a drótakadályokat, megépíteni a jelzőkerítést, valamint a vadfogó kerítést. A rendszernek az volt a lényege, hogy ha a 24 voltos feszültség alatt álló kerítéshez valaki hozzáért, az riasztotta a legközelebbi határőrsöt.
Az 1980-as évek hazai és nemzetközi változásai nyomán egyre erőteljesebben vetődött fel, hogy nem elég hatékony, rendkívül költséges, nem utolsósorban politikailag is indokolatlan az EJR fenntartása. A Belügyminisztérium javaslatára az MSZMP Politikai Bizottsága 1989. február 28-án határozott a jelzőrendszer felszámolásáról.
1989. május 2-án Hegyeshalomban nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a 350 kilométer hosszú magyar-osztrák határon megkezdődött az elektromos határzár felszámolása. Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter Sopronnál személyesen is átvágta az vasfüggönyt: a világ számos országából érkezett újságíró előtt lezajlott demonstratív külügyminiszteri akció szimbolikus és egyben történelmi pillanat volt. A jelzőrendszer teljes lebontása 1990. december 31-ig fejeződött be.
A vasfüggöny lebontásának emlékére 1991. augusztus 24-én emlékoszlopot avattak a Hegyeshalom és Nickelsdorf közötti "senki földjén". A vasfüggöny nyomvonalán ma turistaút vezet. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum