Zsuzsanna napja.
Héber eredetű bibliai név.
Jelentése liliom.
1456 – Hunyadi János hadvezér meghalt Zimonyban.
Nándorfehérvári diadala emlékére hallható a déli harandszó.
1860 – Tatán megszületett Bláthy Ottó Titusz, a transzformátor szülőatyja.
1871 – Budapesten megszületett Heltai Jenő író, költő (A néma levente, Álmokháza).
1877 – Asaph Hall, amerikai csillagász felfedezte a Mars bolygó két holdját, amelyeket Phobosnak és Deimosnak nevezett el.
1897 – Megszületett Louise A. Bogan amerikai lírikus költőnő, kritikus, aki 1923-ban írta „Body of This Death”, 1970-ben „A Poet’s Alphabet” című művét.
1919 – Meghalt a jótékonysági akcióiról híres Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója.
1942 – Pierre Laval nyilvánosan bejeltette, hogy akkor jön el Franciaország szabadságának órája, amikor Németország megnyeri a háborút.
1860 – Tatán megszületett Bláthy Ottó Titusz, a transzformátor szülőatyja.
1871 – Budapesten megszületett Heltai Jenő író, költő (A néma levente, Álmokháza).
1877 – Asaph Hall, amerikai csillagász felfedezte a Mars bolygó két holdját, amelyeket Phobosnak és Deimosnak nevezett el.
1897 – Megszületett Louise A. Bogan amerikai lírikus költőnő, kritikus, aki 1923-ban írta „Body of This Death”, 1970-ben „A Poet’s Alphabet” című művét.
1919 – Meghalt a jótékonysági akcióiról híres Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója.
1942 – Pierre Laval nyilvánosan bejeltette, hogy akkor jön el Franciaország szabadságának órája, amikor Németország megnyeri a háborút.
1946 – Megszületett Marilyn Vos Savant író, újságíró, akinek a világon a
legmagasabb az IQ-ja (228)(Ask Marilyn, The Art of Spelling: The Madness and
the Method, Growing up).
1953 – Budapesten megszületett Kánya Kata színművésznő, műsorvezetője.
1968 – Megszületett Bozsik Yvette táncosnő, koreográfus.
1953 – Budapesten megszületett Kánya Kata színművésznő, műsorvezetője.
1968 – Megszületett Bozsik Yvette táncosnő, koreográfus.
A magyarországi rendszerváltozás 25 éve történt, 1989. augusztus 11-17. - KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. augusztus 11. - A Kereskedelmi Minisztérium a húsellátás javítása érdekében felszabadította a tartalékolt húskészleteket, hogy azok közvetlenül a piacra kerülhessenek, egyben csökkentette a sertés export szállítást.
1989. augusztus 11. - A Varsói Szerződés tagállamainak egyoldalú fegyverzetcsökkentési terve keretében a Magyar Néphadsereg megkezdte szabadszállási harckocsi dandárjának leszerelését.
1989. augusztus 12. - Pécsett megnyitották a Magyar Demokrata Fórum első területi irodáját.
1989. augusztus 13. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) aláírásgyűjtő kampányt kezdett annak érdekében, hogy az Országgyűlés még ebben a parlamenti ciklusban tűzze napirendjére a köztársasági elnöki intézmény felállításáról szóló törvényjavaslatot.
1989. augusztus 14. - Ideiglenesen lezárták a nagyközönség előtt az NSZK budapesti képviseletét, amelyen több mint 180 Nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgár zsúfolódott össze. A kérdés megoldásáról aznap, majd augusztus 17-én is Budapesten tárgyalt Jürgen Sudhoff nyugatnémet külügyi államtitkár. Mindeközben folyamatosan nőtt azon NDK-állampolgárok száma, akik a magyar határon próbáltak nyugatra szökni, a Reuters brit hírügynökség adatai szerint csak augusztus első felében 1100 ilyen NDK-állampolgár jelentkezett az NSZK bécsi nagykövetségén nyugatnémet útlevélért.
1989. augusztus 14. - Nyers Rezső, az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) elnöke az osztrák televíziónak nyilatkozva nem tartotta valószínűnek, hogy az MSZMP súlyos vereséget szenvedjen a választásokon, de erre az esetre elképzelhetőnek tartotta, hogy pártja ellenzékbe vonuljon.
1989. augusztus 14. - A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége és az azzal együttműködő hat cigányszervezet tüntetést szervezett a Magyar Televízió épülete elé, hogy kifejezzék felháborodásukat a három nappal korábbi cigány kerekasztalról hírt adó televíziós tudósítás miatt. A szervezetek petícióban követelték, hogy a nyolcszázezres magyar cigányság képviselőt küldhessen a parlamentbe.
1989. augusztus 15. - Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes bejelentette: a Minisztertanács az Országgyűlés soron következő ülésére akkor is beterjeszti a békés átmenethez nélkülözhetetlen törvénytervezeteket (a köztársasági elnökről, az alkotmány módosításáról, a politikai pártok jogi helyzetének rendezéséről és az alkotmánybíróságról), ha az egyeztető tárgyalásokon a felek nem jutnak minden kérdésben konszenzusra. A vitatott kérdésekben a kormány álláspontja mellett megismertetik a tárgyalófelek ellenvéleményét is. Az Ellenzéki Kerekasztal augusztus 17-én úgy nyilatkozott: ez a lépés a tárgyalások megszakadásához vezetne.
1989. augusztus 16. - Az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága állásfoglalást adott ki, amely szerint a párt vezetése nem azonosul a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozásával. A testület ugyanakkor történelmi tényként állapította meg, hogy az akkori vezetés a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit és a szocializmus érdekeit tiszteletben tartva eredetileg a politikai rendezés híve volt. Nyugati értékelések szerint a szovjet tömbben ez volt az első eset, hogy egy kormányzó kommunista párt elhatárolta magát a prágai tavasz leverésétől. Augusztus 17-én a Minisztertanács is elítélte a Varsói Szerződés tagállamainak 1968-as intervencióját.
1989. augusztus 16. - Az ágazati szakszervezetek és a SZOT vezetői a tervezett húsáremelések felfüggesztésére szólították fel a kormányt, ellenkező esetre figyelmeztető sztrájkokat helyeztek kilátásba.
1989. augusztus 11. - A Kereskedelmi Minisztérium a húsellátás javítása érdekében felszabadította a tartalékolt húskészleteket, hogy azok közvetlenül a piacra kerülhessenek, egyben csökkentette a sertés export szállítást.
1989. augusztus 11. - A Varsói Szerződés tagállamainak egyoldalú fegyverzetcsökkentési terve keretében a Magyar Néphadsereg megkezdte szabadszállási harckocsi dandárjának leszerelését.
1989. augusztus 12. - Pécsett megnyitották a Magyar Demokrata Fórum első területi irodáját.
1989. augusztus 13. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) aláírásgyűjtő kampányt kezdett annak érdekében, hogy az Országgyűlés még ebben a parlamenti ciklusban tűzze napirendjére a köztársasági elnöki intézmény felállításáról szóló törvényjavaslatot.
1989. augusztus 14. - Ideiglenesen lezárták a nagyközönség előtt az NSZK budapesti képviseletét, amelyen több mint 180 Nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgár zsúfolódott össze. A kérdés megoldásáról aznap, majd augusztus 17-én is Budapesten tárgyalt Jürgen Sudhoff nyugatnémet külügyi államtitkár. Mindeközben folyamatosan nőtt azon NDK-állampolgárok száma, akik a magyar határon próbáltak nyugatra szökni, a Reuters brit hírügynökség adatai szerint csak augusztus első felében 1100 ilyen NDK-állampolgár jelentkezett az NSZK bécsi nagykövetségén nyugatnémet útlevélért.
1989. augusztus 14. - Nyers Rezső, az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) elnöke az osztrák televíziónak nyilatkozva nem tartotta valószínűnek, hogy az MSZMP súlyos vereséget szenvedjen a választásokon, de erre az esetre elképzelhetőnek tartotta, hogy pártja ellenzékbe vonuljon.
1989. augusztus 14. - A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége és az azzal együttműködő hat cigányszervezet tüntetést szervezett a Magyar Televízió épülete elé, hogy kifejezzék felháborodásukat a három nappal korábbi cigány kerekasztalról hírt adó televíziós tudósítás miatt. A szervezetek petícióban követelték, hogy a nyolcszázezres magyar cigányság képviselőt küldhessen a parlamentbe.
1989. augusztus 15. - Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes bejelentette: a Minisztertanács az Országgyűlés soron következő ülésére akkor is beterjeszti a békés átmenethez nélkülözhetetlen törvénytervezeteket (a köztársasági elnökről, az alkotmány módosításáról, a politikai pártok jogi helyzetének rendezéséről és az alkotmánybíróságról), ha az egyeztető tárgyalásokon a felek nem jutnak minden kérdésben konszenzusra. A vitatott kérdésekben a kormány álláspontja mellett megismertetik a tárgyalófelek ellenvéleményét is. Az Ellenzéki Kerekasztal augusztus 17-én úgy nyilatkozott: ez a lépés a tárgyalások megszakadásához vezetne.
1989. augusztus 16. - Az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága állásfoglalást adott ki, amely szerint a párt vezetése nem azonosul a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozásával. A testület ugyanakkor történelmi tényként állapította meg, hogy az akkori vezetés a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit és a szocializmus érdekeit tiszteletben tartva eredetileg a politikai rendezés híve volt. Nyugati értékelések szerint a szovjet tömbben ez volt az első eset, hogy egy kormányzó kommunista párt elhatárolta magát a prágai tavasz leverésétől. Augusztus 17-én a Minisztertanács is elítélte a Varsói Szerződés tagállamainak 1968-as intervencióját.
1989. augusztus 16. - Az ágazati szakszervezetek és a SZOT vezetői a tervezett húsáremelések felfüggesztésére szólították fel a kormányt, ellenkező esetre figyelmeztető sztrájkokat helyeztek kilátásba.
Kelet-európai változások - válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. augusztus 11. JUGOSZLÁVIA: Három év leforgása alatt az ötödik nagycímletű bankjegy, a kétmillió dináros papírpénz került forgalomba a vágtató infláció miatt.
1989. augusztus 11. JUGOSZLÁVIA: A szlovén Parasztszövetség javasolta a szlovén köztársasági elnökségnek, hogy vizsgálják felül az 1945 utáni kulákpereket és rehabilitálják azok áldozatait.
1989. augusztus 11. LENGYELORSZÁG: A gdanski vajdaság üzemeinek dolgozói figyelmeztető sztrájkkal követelték, hogy a kormány béremelésekkel ellentételezze a felszabadított élelmiszerárak drámai növekedését.
1989. augusztus 11. LENGYELORSZÁG: A Varsói Szerződés öt tagállamának 1968-as csehszlovákiai beavatkozását elítélő határozatot fogadott el a lengyel parlament felső háza, a szenátus, majd 17-én a törvényhozás alsóháza, a szejm is.
1989. augusztus 12. BULGÁRIA: A szófiai televízió híre szerint a 200 ezer Törökországba kivándorolt muzulmánból mintegy 700 tért vissza Bulgáriába – némelyek keserves tapasztalatokkal.
1989. augusztus 12. CSEHSZLOVÁKIA: A kommunista párt lapja, a Rudé Právo éles hangú vezércikket közölt, amely szerint elképzelhetetlen bármiféle párbeszéd a csehszlovák ellenzékkel.
1989. augusztus 12. SZOVJETUNIÓ: Bakuban a hivatalosan be nem jegyzett azerbajdzsáni Népfront szervezésében 35 ezres tömeg követelt nagyobb autonómiát és új parlamenti választásokat. A minden nap egyre több embert megmozgató tüntetések nyomán a köztársaság vezetése 15-én tárgyalásokat ajánlott a Népfront vezetésének, amely feltételül a szervezet törvényesítését, a nagyobb köztársasági önállóságot és az örmények lakta Karabah feletti teljes azeri fennhatóságot szabta.
1989. augusztus 12. SZOVJETUNIÓ: Az Argumenti i Fakti, az SZKP KB folyóirata közölte az 1939. augusztus 23-i szovjet-német megnemtámadási szerződés titkos záradékát, amely Lengyelország felosztásáról, valamint német és szovjet befolyási övezetek létesítéséről rendelkezett.
1989. augusztus 13. NDK: Az NSZK-ba áttelepülni szándékozó keletnémet állampolgárok tüntettek a fővárosban a berlini fal építésének 28. évfordulóján.
1989. augusztus 14. CSEHSZLOVÁKIA: Pozsonyban bűnvádi eljárás indult szlovák ellenzékiek, köztük Jan Carnogursky katolikus aktivista ellen, akik augusztus elején a szlovák kormányhoz intézett nyílt levélben bírálták az öt VSZ-tagország 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozását.
1989. augusztus 14. LENGYELORSZÁG: Az év folyamán harmadszor, ezúttal 25 százalékkal értékelték le a lengyel zlotyt a szocialista országok valutáihoz képest.
1989. augusztus 14. ROMÁNIA: nyilvánosságra került, hogy Tőkés László erdélyi református lelkész levélben szólította fel lemondásra Papp László nagyváradi református püspököt, és sztálinistának nevezte a református egyház vezetőségét, mely elszakadt az alsó papságtól, a hívektől és a gyülekezetektől.
1989. augusztus 14. ROMÁNIA: A Newsweek amerikai hírmagazinban megjelent interjújában Nicolae Ceausescu pártfőtitkár, államfő rózsás képet festett országa helyzetéről, az emberi jogok megsértéséről, a falurombolásról és a gazdasági nehézségekről külföldön megjelent tudósításokat újságírói hiszékenységnek vagy tudatos hamisításnak, Románia befeketítésére irányuló kampánynak tulajdonította. Ceausescu szerint a magyar és lengyel reformok "katasztrófához" vezetnének Romániában.
1989. augusztus 15. ALBÁNIA: Magánlátogatást tett Tiranában az albán születésű Nobel-békedíjas apáca, Teréz anya.
1989. augusztus 15. LENGYELORSZÁG: Lemondott Czeszlaw Kiszczak kijelölt miniszterelnök, a LEMP KB PB tagja, miután a Szolidaritás ellenállása miatt nem tudott nagykoalíciós kormányt létrehozni.
1989. augusztus 16. SZOVJETUNIÓ: Észtország és Litvánia után a harmadik balti köztársaság, Lettország is olyan intézkedést hozott, hogy a köztársaság lakói csak fényképes igazolvánnyal vásárolhatnak tartós fogyasztási cikkeket és egyes élelmiszereket. (Ezzel annak akarták elejét venni, hogy a Szovjetunió más térségeiből érkezők felvásárolják ezeket a termékeket.)
1989. augusztus 16. SZOVJETUNIÓ: A Legfelsőbb Tanács elnöksége határozatban minősítette a szövetségi alkotmánnyal ellentétesnek az észt választási törvény és alkotmány augusztus 8-i módosítását, amely a választójogot és a választhatóságot a köztársaságban való több éves tartózkodáshoz kötötte.
1989. augusztus 16. SZOVJETUNIÓ: A többségében oroszok lakta moldáviai Tiraszpol városában kétórás általános munkabeszüntetéssel tiltakoztak a helyi parlament elé kerülő nyelvhasználati törvény ellen, amely "korlátozza az orosz anyanyelvűek jogait és előnyöket biztosít az őshonos lakosságnak".
1989. augusztus 17. LENGYELORSZÁG: Wojciech Jaruzelski államfő fogadta Lech Walesát, a Szolidaritás elnökét, Roman Malinowskit, az Egyesült Néppárt és Jerzy Józwiakot, a Demokrata Párt vezetőit, akik hárompárti koalíciós kormány megalakításában állapodtak meg.
1989. augusztus 17. SZOVJETUNIÓ: A szövetségi és autonóm köztársaságok, területek jogainak szélesítését, az össz-szövetségi, a köztársasági és az autonóm jogkörök és kötelezettségek szétválasztását, a köztársasági önelszámolási rendszer bevezetését javasolta az SZKP a nemzetiségi kérdések megoldására kidolgozott platformjában.
1989. augusztus 17. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunióbeli Németek Össz-szövetségi Társaságának társigazgatója úgy nyilatkozott: a Szovjetunióban élő német nemzetiség vagy visszakapja elvesztett autonóm köztársaságát és visszaköltözhet ősei földjére a Volga vidékére, vagy kénytelen elhagyni a Szovjetuniót. (Sztálin 1941. augusztus 28-án a Legfelsőbb Tanács elnöki rendeletével nyilvánította árulónak a volgai németeket.) MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Augusztus 11. - Assisi
Szent Klára (1193–1253), az aranyművesek és a televíziós szakemberek
védőszentjének ünnepe.
1210-ben hallotta először prédikálni Szent Ferencet, a megfeszített Krisztus követéséről szóló szavai mélységesen megindították. Lemondott a fényűző életről, hogy szegény és alázatos életet élhessen. 1211 virágvasárnapján titokban elhagyta az apai házat, és csatlakozott a szerzetes testvérekhez. Szülei sem tudták eltántorítani szándékától.
Miután Ferenc levágta a haját, Klára felöltötte magára a bűnbánat egyszerű ruháját, Krisztus jegyeseként szegényen és alázatosan élt. Társaival az Assisi közelében lévő Szent Damján-kápolna körül alakították ki első kolostorukat. Eredetileg a bencés regulát fogadták el, nagyon szigorúan éltek: nem viseltek harisnyát és sarut, a földön aludtak (Klára is csak akkor használt vékony szalmazsákot, mikor ezt Szent Ferenc állandó betegeskedése miatt megparancsolta). Megszólalni is csak akkor szólalhattak meg, ha elkerülhetetlen volt, illetve ha vigasztalni kellett valakit. Magántulajdonuk sem lehetett, alamizsnából éltek.
1212. március 18-án Assisi Szent Ferencnek tette le a szerzetesi fogadalmat, és hosszú évtizedeken át, egészen a haláláig a klarissza kolostor lelki anyja volt. Kolostori élete során páratlanul szép oltárterítőket, miseruhákat hímzett.
Később kisebbik húga és édesanyja is csatlakozott a klarisszákhoz. Legendaírói (köztük a Karthauzi Névtelen) nevének jelentésében - tiszta, ragyogó - látták élete legofontosabb motívumát.
III. Ince pápától a "szegénység előjogának" (privilegium paupertatis) elfogadását, a javakról való lemondás, a szegénység reguláját kérte. A pápa 1228. évi rendeletben tiltotta meg, hogy a klarisszáknak bárki is erőszakkal adományozzon földeket vagy javakat.
Alázatos, bűnbánó, adakozó életmódot folytatott. 1244-től kezdve ágyban fekvő beteg volt, de a rend irányítását továbbra is ő intézte, testvéreit anyai gondoskodással irányította. 1253. augusztus 9-én IV. Ince pápa hagyta jóvá regulájukat, melyet Klára a halála napján, augusztus 1-én még a kezébe vehetett. A pápa - bíborosaival együtt - elment a temetésére. IV. Sándor pápa pedig 1255. augusztus 15-én, halála után két évvel szentté avatta Klárát, és 1260-ban Assisiben új zárdát építtetett a klarisszák részére, ott helyezték el a szent holttestét.
Ünnepét halála után azonnal felvették a római naptárba, először augusztus 12-re került, de 1969-től augusztus 11-én ünnepeljük. A klarissza rend a kezdetektől nagyon népszerű volt, néhány év alatt ötvennél több kolostort alapítottak csak Spanyolországban. Magyarországon a XIV. század elején nyílt első kolostora Nagyszombatban.
Századok múltán, 1958. február 14-én XII. Piusz a televízió pártfogójává nyilvánította Assisi Szent Klárát, ami annak emlékére történt, hogy 1252 karácsonyának éjjelén betegágyában fekve "látta" az assisi Santa Maria degli Angeli-templomban zajló szertartást, az ott elhelyezett betlehemet.
A Szent Klára televíziós díjat 1988-ban Vittorio Peri, Assisi egykori püspöki helynöke kezdeményezte. A díj azoknak a televíziós rendezőknek és szerzőknek adható, akik az emberi és keresztényi értékek fontosságát emelik ki műveikben, emlékezetesen hívják fel a figyelmet a béke, az imádság, az élet tiszteletére és az emberi méltóság szerepére. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése