Megmenthető a három bánáti falu veszélybe került magyar
temploma, és a kormány segítséget is ad a megőrzésükhöz, tudtuk meg
Diószegi Lászlótól, a Teleki László Alapítvány igazgatójától. A
katolikus püspök a magyar delegáció látogatása után letett a bontási
szándékról.
Múlt héten hírül adtuk, hogy a Vajdaságban Német László katolikus püspök, pontosabban a nagybecskereki egyházmegye három, jórészt hívek nélkül maradt bánáti templom bontását tervezi. A lehangoló döntés miatt egy helyi civil szervezet a kommunista templomrombolás folytatásával vádolta meg a püspökséget. A történet szerencsére kedvező fordulatot vett: a cikk megjelenése után lapunkat megkereste Diószegi László, a határon túli műemlékek megóvásával foglalkozó Teleki László Alapítvány igazgatója, és elmondta, hogy augusztus elején egy magyarországi kormányzati delegáció látogatott a Vajdaságba, hogy a helyszínen tájékozódjon az ügyről. A több magyar minisztérium delegáltjaiból álló szervezet mindhárom – a németcsernyei, a párdányi és a módosi – templomot megtekintette, és segítséget ajánlott az egyházmegyének a megőrzésükhöz.
Meg kell-e menteni három romosodó, üres magyar templomot a déli végeken? A határon túli magyar közösségek fogyatkozásával ez a kérdés egyre több helyen felmerül, különösen azokban az országokban, ahol a más vallású többség nem veszi át a magyaroktól a templomot saját használatára – vagyis a három ortodox szomszédnál, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában.
„A probléma nem egyedi, de ilyen határozott bontási szándékkal még soha nem találkoztunk, inkább az épületek sorsára hagyása, lassú pusztulása jellemző. A templomok bontása több okból is nagyon rossz megoldás, egyrészt felháborítja, elkeseríti a megmaradt magyar szórványközösséget, másrészt eltünteti a magyarság történelmi jelenlétének utolsó nyomait egy olyan területen, ahol már csak ezek a templomok tanúskodnak a színes, soknemzetiségű múltról”, magyarázza Diószegi. A magyar delegáció mindhárom templomot megnézte, és arra jutottak, hogy egyik sincs végveszélyben, de karbantartásra szorulnak.
„Nem kell az épületekre vagyonokat költeni, csak a fennmaradásukat kell biztosítani egy-két nemzedékre. Ahogy Szerbiában lassan javul a gazdasági helyzet, előrehalad az európai integráció, ezek a templomok a többségi társadalom számára is felértékelődnek”, teszi hozzá. Ahogy manapság senki nem akar zsinagógát bontani Tállyán, vagy ortodox templomot Hódmezővásárhelyen, úgy idővel a vajdasági szerb települések is jobban meg fogják becsülni ezeket az értékes épületeket – de addig valahogy el kell jutni. A szakértők szerint magyar sztenderdek szerint mindhárom templom műemlék lehetne, a hatalmas, neogótikus módosi – ahol még 50 fős szórványgyülekezet is van – különösen látványos.
„A látogatásunk alatt találkoztunk a csernyei szerb polgármesterrel, aki elmondta, hogy a falu nem támogatja a templom bontását. Annak ellenére, hogy a mai lakosság döntő többsége ortodox, szeretik a katolikus templomot, és érzelmileg kötődnek hozzá”, meséli Diószegi, aki szerint a jövőben a hívek nélkül maradt templomok esetében meg kell keresni a módját, hogy a többségi közösség is magáénak érezhesse az épületeket.
A nagybecskereki katolikus egyházmegye, amely végső szükségében szánta rá magát a bontásra, az anyaországi segítség ígéretének hatására letetett a tervről. „A templomok megtekintése után a magyar küldöttség meglátogatta az egyházmegye főpásztorát, akivel többórás beszélgetés keretében megtárgyalták annak lehetőségét és értelmét, hogy mit és hogyan lehetne megmenteni a jövőnek”, írta közleményében a püspök. Első lépésben mindhárom templom állapotát még idén fel fogják mérni a Teleki László Alapítvány szakemberei, ezután kezdődhet meg az állagmegóvási program összeállítása.
Múlt héten hírül adtuk, hogy a Vajdaságban Német László katolikus püspök, pontosabban a nagybecskereki egyházmegye három, jórészt hívek nélkül maradt bánáti templom bontását tervezi. A lehangoló döntés miatt egy helyi civil szervezet a kommunista templomrombolás folytatásával vádolta meg a püspökséget. A történet szerencsére kedvező fordulatot vett: a cikk megjelenése után lapunkat megkereste Diószegi László, a határon túli műemlékek megóvásával foglalkozó Teleki László Alapítvány igazgatója, és elmondta, hogy augusztus elején egy magyarországi kormányzati delegáció látogatott a Vajdaságba, hogy a helyszínen tájékozódjon az ügyről. A több magyar minisztérium delegáltjaiból álló szervezet mindhárom – a németcsernyei, a párdányi és a módosi – templomot megtekintette, és segítséget ajánlott az egyházmegyének a megőrzésükhöz.
Meg kell-e menteni három romosodó, üres magyar templomot a déli végeken? A határon túli magyar közösségek fogyatkozásával ez a kérdés egyre több helyen felmerül, különösen azokban az országokban, ahol a más vallású többség nem veszi át a magyaroktól a templomot saját használatára – vagyis a három ortodox szomszédnál, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában.
Németcsernye (ma Szerbcsernye) temploma |
„A probléma nem egyedi, de ilyen határozott bontási szándékkal még soha nem találkoztunk, inkább az épületek sorsára hagyása, lassú pusztulása jellemző. A templomok bontása több okból is nagyon rossz megoldás, egyrészt felháborítja, elkeseríti a megmaradt magyar szórványközösséget, másrészt eltünteti a magyarság történelmi jelenlétének utolsó nyomait egy olyan területen, ahol már csak ezek a templomok tanúskodnak a színes, soknemzetiségű múltról”, magyarázza Diószegi. A magyar delegáció mindhárom templomot megnézte, és arra jutottak, hogy egyik sincs végveszélyben, de karbantartásra szorulnak.
„Nem kell az épületekre vagyonokat költeni, csak a fennmaradásukat kell biztosítani egy-két nemzedékre. Ahogy Szerbiában lassan javul a gazdasági helyzet, előrehalad az európai integráció, ezek a templomok a többségi társadalom számára is felértékelődnek”, teszi hozzá. Ahogy manapság senki nem akar zsinagógát bontani Tállyán, vagy ortodox templomot Hódmezővásárhelyen, úgy idővel a vajdasági szerb települések is jobban meg fogják becsülni ezeket az értékes épületeket – de addig valahogy el kell jutni. A szakértők szerint magyar sztenderdek szerint mindhárom templom műemlék lehetne, a hatalmas, neogótikus módosi – ahol még 50 fős szórványgyülekezet is van – különösen látványos.
„A látogatásunk alatt találkoztunk a csernyei szerb polgármesterrel, aki elmondta, hogy a falu nem támogatja a templom bontását. Annak ellenére, hogy a mai lakosság döntő többsége ortodox, szeretik a katolikus templomot, és érzelmileg kötődnek hozzá”, meséli Diószegi, aki szerint a jövőben a hívek nélkül maradt templomok esetében meg kell keresni a módját, hogy a többségi közösség is magáénak érezhesse az épületeket.
A nagybecskereki katolikus egyházmegye, amely végső szükségében szánta rá magát a bontásra, az anyaországi segítség ígéretének hatására letetett a tervről. „A templomok megtekintése után a magyar küldöttség meglátogatta az egyházmegye főpásztorát, akivel többórás beszélgetés keretében megtárgyalták annak lehetőségét és értelmét, hogy mit és hogyan lehetne megmenteni a jövőnek”, írta közleményében a püspök. Első lépésben mindhárom templom állapotát még idén fel fogják mérni a Teleki László Alapítvány szakemberei, ezután kezdődhet meg az állagmegóvási program összeállítása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése